Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-18 / 241. szám, szerda

1995. október 18. POLITIKAI HIRDETES ÚJ SZ

Ó JY Hol vagy, Konštantín? A helyi tanterv gondolata az oktatás társadalmasítási törekvésének a megjelenítője. A civil társadalom csalódott az állam által irányított és támogatott tantervek hatékonyságában. Az állam és az egyén boldogulásának érdekét kapcsolta össze az oktatás hatékonysága által magasan képzett munkaerő. Az iskolázás terjedésével a munkaerő képzettségének növekedése elősegítette a jóléti állam megteremtődését. A 80-as évekre azonban kimerülőben voltak a pénzügyi források, az államnak nem volt ereje a tantervi reformok folytatására. Ezért hajlott arra, hogy a felelősséget megossza a pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal, társadalmi szervezetekkel. A 80-as években az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó pedagógiai szakértők, elemezve a reformok kudarcainak okait, az alaptanterv és a helyi tanterv szükségességét kezdték emlegetni. A sikertelenség okaként a kívülről jövő tantervi fejlesztést jelölték meg. Megoldásként a „kívülről-belülről" tantervfejlesztés egyensúlyát hangoztatták. Az alaptanterv és a helyi tanterv fogalma Nyugatról származik. A pedagógiai szakértők felvetése volt, pozitív válaszként a reformokban csalódott civil társadalom kritikájára: lazítva a központi tanterveken, helyet és időt szorítani a helyi tantervek számára. Az 1985-ös liberális oktatási törvény Magyarországon is megjárta ezt az utat, amely az 1995-ös nemzeti alaptantervhez (NAT) vezetett el. Az öt év óta dúló politikai-szakmai vita (melynek édeskevés köze volt a probléma megoldásához!) forgatagában a pedagógusok, kollektívák többsége nem tanult meg szakmai összejöveteleken helyi tantervet, pedagógiai programot írni, de mozgásba lendült a kreativitás (fluencia, flexibilitás, originalitás, elaboráció), megszületett a tankönyvpiac, prezentálva a tantárgyi programok, módszerek sokféleségét, a szemléletváltásból eredően vagy annak köszönhetően. Érték lett a szellemi produktum, megbecsült érték, mely által felértékelődött a szürkeállomány, s a szabad szellemi kapacitás értéke megmérettethetik. Az aczéli 3 t-t a csalódások, várakozások, szorongások korszaka követte a NAT problémájának politikai kisajátítása miatt, mert a szakemberek újra a körön kívülre kerültek. Azonban a vita nem volt hiábavaló. Az összegyűlt tapasztalatok két, kulcskérdés megoldásában segíthetnek nekünk, akik még mindezek előtt állunk. A megoldásra fel kell készülnünk, mivel Európa szívében nem lehet, hogy csak nálunk ne foglalkozzanak az oktatás stratégiai kérdéseivel. 1. kérdés: Kié az iskola? Minthogy a NAT és a helyi tanterv létjogosultsága a demokrácia és a tanszabadság bizonyítéka, fontos, hogy tisztázódjon: kinek az igényeit kell tükröznie a helyi tantervnek. A vita során, a klasszikus pedagógiai reformmozgalmak újkori hajnalán a pedagógusok a helyi tantervet saját kreatív elképzeléseik megvalósításaként értelmezték. A tanszabadság lehetőségének korai, eufórikus állapotában nem vagyaiig vettek tudomást a társadalmi igényekről. Az értékvesztett társadalom nem tudott az iskolára figyelni, nem tudta megfogalmazni időtálló értékeinek, céljainak lajstromát. Nemcsak az iskolának nem tudott ilyet kínálni, de erkölcsi prioritásokat sem tudott artikulálni, mintha a magyarság évezredes hagyományai a rendszerváltással eltűntek volna. A fürdővízzel együtt kiöntetett a gyerek is. A reformiskolák legalább programjuk kivitelezésének megvalósításában ráleltek a közvetlen környezetre, de közöttük szerves kapcsolat nem alakult ki. A helyi önkormányzatokban az iskola a pénztelenség miatt nem talált, nem találhatott szövetségest. Az iskola autonómiája (amit még a 85-ös közoktatási törvény deklarált) nem hozta meg az iskola szolgáltató jellegét. Az iskola szolgáltatójellegét aprólékosan kellene definiálni az érdekelt feleknek, hogy megértsék a szándékból eredő hatékonyságot. Ha az iskola nem erősíti meg szolgáltató jel legét, nem találja meg partnereit, szövetségeseit a civil társadalomban, és ki lesz szolgáltatva a mindenkori hatalomnak. A helyi tanterv az iskola társadalmasítása, bekapcsolása a társadalom körforgásába, a helyesen értelmezett szolgálat az iskola igazi küldetésének beteljesítése, az önbecsülés felértékelődése. 2. kulcskérdés: Mit jelent a helyi tanterv? A helyi tanterv kétféle tényezővel bír. Egyik tényező a helyi értékek, tradíciók továbbadásának megvalósítása (történelmi, vallási, etnikai, kulturális néphagyományok, irodalmi, társadalmi, közösségi hagyományok), a település jellegéből és hagyományaiból levezetve. Ugyanakkor a helyi tanterv jelentheti az iskola pedagógiai programját, globális elképzelését az iskola céljairól, a célokat megvalósító tevékenységek rendszeréről a tanórán és azon kívül, a tantárgyak struktúrájáról, óratervéről, elvekről, rendező elvekről, amelyek szerint igazodik az iskola mint a helyi társadadalom jövőt formáló intézménye és rendszere. Az iskola kötelessége tehát a sokirányú és sokrétű érdekegyeztetés, a közös gondolkodás olyan ügyben, amely mindannyiunkat érzékenyen érint. A helyi tanterv második tényezője a tanulótársadalom összetételét érinti: az ingerszegény környezetből érkező, a mentálisan sérült, az alulszocializált vagy az ingergazdag családból jövő gyermekek egy iskolán belüli heterogenitásának kezelése is az iskolakoncepciót készítők figyelmének előterébe kell kerüljön. Érdekek, szellemi értékek ütközésének színhelyévé válik az iskola, ha a tanulőtársadalom heterogenitásával nem hajlandó foglalkozni. Vita tárgya, hogyan kezelje az iskola ezt a problémát. Úgy oldja meg, hogy elitiskolává kiáltja ki magát s ezzel kizárja a számára nem kívánatos, szociálisan és mentálisan esendőket, vagy a tantárgyak tartalmának és a követelményeknek a differenciálásával igyekszik összébb zárni az esélyegyenlőtlenségtágra nyílt ollóját. A „Kié az iskola?" kérdés eldőltével adva a válasz: akié az iskola, olyan programot kell felvállalnia a pedagógusoknak és a helyi közösségnek. Szerintem egyértelmű a felelet: a helyi közösség érdeke, létkérdése a kiművelt emberfő. Az iskola a megrendelőé, az iskolának tehát a megrendelő felé kell szolgáltatást nyújtania, kölcsönösségi alapon. Boldog Isten- fakad fel az irigység belőlem -, a kommunizmus öleléséből egyszerre szabadult környező országok, amelyek belátták, hogy a műveltség, a közoktatás stratégiai feladat, milyen rövid idő alatt zárkóztak fel az európai iskolához! Egytantervű, egytankönyvű országvagyunk, ahol a hivatásos pedagógus sem ismeri a klasszikus reformpedagógia gyermeket felszabadító vívmányait, a differenciálttanítás és tanuláselmélet lehetséges gyakorlati megoldásait. A gyermeket szívvel és ésszel szerető szakma fényévnyire távolodik tőlünk. Új, liberális közoktatási törvénnyel, az iskolák működését valóban segítő oktatásügyi tárcával, egy európaiságot, humánumot, másságot tisztelő „Konštantín"-nal ma még behozható a hátrányunk. ÁDÁM ZITA AZ ISKOLAVEZETES PROBLÉMAI A Katedra Társaság állásfoglalása Az iskolák eredményes munkája igen nagy mértékben szakmai színvonaluk függvénye is. Szakmai kérdés tehát a tanítás folyamatának színvonalasabbá tétele, az új módszerek bevezetése és alkalmazása, de szakmai kérdés a hatékony oktatás külső körülményeinek megteremtésére irányuló minden pedagógiai-szervező tevékenység is, az iskolaalapítástól az iskolavezetésig. Korunk modern társadalmaiban az iskola feladata két pontban foglalható össze: biztosítania kell a személyiség teljes és szabad fejlődését; továbbá eleget kell tennie a társadalom (a szülők) elvárásának - a gyerekek teljes körű szocializálásának. Az iskola mindenkori vezetőjének, az iskolaigazgatónak elget kell tennie: a/ az iskolafenntartó igényeinek b/ a társadalom igényeinek c/ a tanulók igényeinek A Katedra Társaság a jelenlegi szlovákiai helyzetben, a központosuló hatalom miatt, a decentralizálás hiánya és egy új, demokratikus iskolatörvény késése okán a demokratikus iskolavezetés megteremtődésének akadályait az alábbiakban látja: - a jelenlegi törvények és törvényerejű rendeletek túlhangsúlyozzák az iskolafenntartó elvárásait - az igazgatőkinevezés kizárólagos joga b/ az igazgató szerepének túldimenzálása, ami akadályozza az iskolai demokrácia kibontakozását - a jelenlegi helyzetben az iskola működésének anyagi feltételeit az iskolafenntartó szabja meg; ebből eredően az iskolaigazgató teljes mértékben kiszolgáltatott a fenntartónak - a demokratikus iskolairányítás hiánya bizalomhiányt és félelmet szül, s ez kárára van a nevelés minőségének - a centralizálás erősödése (az agyonhivatalnokosítás) paradoxont szül: az iskolavezetőktől s a pedagógusoktól engedelmességet vár el, ugyanakkor elvárja olyan generációk felnevelését, melyek megteremtik a versenyképes, modern gazdaságot és polgári társadalmat. Szolgalelkűséggel (megtört emberi méltósággal) nem lehet szabadon gondolkodó, újat alkotó, előremutató kis- és nagyközösségeket teremteni. A Katedra Társaság ennek ellenére tisztában van azzal, mekkorák a pedagógusok feladatai és lehetőségei tanítás közben és azon túl. Hogy valójában rajtuk kívül senki el nem döntheti, milyen impulzusokat adnak a tanulóknak, milyen példát mutatnak, hogyan tanítják őket a világ megismerésére s a kételkedés és gondolkodás művészetére. Ez a felismerés pedig óriási emberi energiákat szabadít fel. Aki ráérzett az ilyen oktatás ízére, azt az embert nem képes többé a kalodába visszazárni sem parancs, sem anyagi szükség, sem pedig az elmaradottság. Dunaszerdahely, 1995. október 6. AGROBANKA o_ A CSEH ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZTI FIZETÉSEK továbbra is gyorsan és problémamentesen A klíringelszámolás megszüntetésével továbbra is vállaljuk a Cseh és Szlovák Köztársaság ügyfeleinek kölcsönös számlafizetését. 1995. október 10-től a fizetés cseh koronában (CZK) történik. Bankunk az árfolyamot minden nap közzéteszi. A FIZETÉS GYORSASÁGA: ö Ha a fizető és az átvevő is az AGROBANKA ügyfele, a pénzösszeget cseh koronában másnap a számlára írjuk. @ Ha a bank ügyfele cseh koronában fizet olyan személynek, aki nem ügyfele Csehországban az Agrobanknak, a fizetés három nappal tovább tart, mint előzőleg, a klíringelszámolás idején. Konvertibilis valutában a fizetés átfutási ideje 5 nap. ILLETÉKEK: Illetékek a Cseh Köztársaságban cseh koronában: - a bank ügyfelei kereskedelmi fizetések után 0,5% (legalább 50, legfeljebb 500 szlovák korona) - a bank ügyfelei nem kereskedelmi átutalások után 10 000 szlovák koronáig: 50 szl. korona - más bankok ügyfelei 1% (legalább 100, legfeljebb 500 szlovák korona) Fizetések Csehországba más pénznemben: Minden ügyfél 1% (legalább 300, legfeljebb 2 000 szlovák korona) Fizetések Csehországból bármilyen pénznemben: - a bank szlovákiai ügyfeleinek illetékszámítás nélkül - más bankok ügyfeleinek 0,5% (legalább 100, legfeljebb 1 000 szlovák korona) szlovák vagy cseh koronában történő fizetéseknél. Más pénznem esetében illetékmentesen. AZ AGROBANKA PRAHA Rt. Szlovákiai Bankjában hamarosan cseh koronában vezetett folyószámlát nyithat. JOGSEGÉLY Nemrég politikai színezetű javaslat hangzott el a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megszüntetésére, arra hivatkozva, hogy alapszabályával ellentétes tevékenységet folytat. Kérdésem: jogilag mennyire megalapozott a javaslat, és jogi úton hogyan lehetne védekezni, ha a hatalom esetleg ilyen lépésre is elszánná magát? - kérdezi H. L. komáromi olvasónk. Az SZMPSZ a polgárok egyesüléséről szóló 1990/83 Tt. sz. törvény alapján jött létre. E törvény 12. paragrafusa szabályozza az egyesülések megszűnésének módjait is. Ezek szerint egy polgári egyesülés az illetékes, esetünkben az Oktatási Minisztérium jogerős döntésével is megszűnhet, amely döntéssel a minisztérium az egyesülést feloszlathatja. A minisztérium azonban csupán a következő esetekben hozhat ilyen döntést; 1. /Amennyiben megállapítja, hogy az egyesülés olyan tevékenységet folytat, amely politikai pártok, mozgalmak, kereseti tevékenységet folytató szervezetek vagy egyházi szervezetek számára van fenntartva; 2. Amennyiben az egyesülés megsérti a szóban forgó törvény által kinyilvánított alapelveket, vagyis hogy senki sem kényszeríthető az egyesülés tagságára, sem tevékenységében való részvételre. Az egyesülésből mindenki szabadon kiléphet. Senkinek sem származhat sérelme abból, hogy tagja egy polgári egyesületnek, hogy részt vesz tevékenységében, támogatja azt, illetve kívül áll azon. 3. Amennyiben a polgári egyesülés tevékenysége ellentétben ál! a törvény 4. és 5. paragrafusában foglaltakkal. Ez a két paragrafus röviden azt tartalmazza, hogy a társulás milyen esetekben tiltott. Pl. amennyiben tevékenysége ellentétben áll az alkotmánnyal és a törvényekkel, amennyiben gyűlöletet és ellentéteket szít, amennyiben célja a politikai, egyéni jogok korlátozása csak azért, mert az egyén valamely nemzetiséghez, nemhez vagy fajhoz tartozik. Azon esetben is, ha tevékenysége az állami szervek tevékenységét helyettesíti, és azon polgároknak, akik nem tagjai az egyesülésnek, kötelességeket ró ki. Az az indok, amelyet az SZMPSZ-nek róttak fel, vagyis hogy tevékenysége ellentétben áll saját alapszabályával, a feloszlatás! indokok közt nem szerepel. Az Alapszabály áttanulmányozása után meggyőződésem, hogy az említett vád nem felel meg a valóságnak, hisz az SZMPSZ az Alapszabálya 2. cikkelyének 2. bekezdése értelmében, céljainak megfelelően, hatékony érdekképviseletet gyakorol. Ha a minisztérium mégis úgy vélné, hogy az SZMPSZ megszegi a fent leírt alapelvek, törvények valamelyikét, először figyelmeztetnie kell a szövetséget, hogy ilyen tevékenységet ne folytasson. Csupán ha a figyelmeztetés után ismét arra a következtetésre jut, hogy az érintett figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést, folyamodhat esetleg a feloszlatáshoz. A feloszlatásról szóló döntés ellen a legfelsőbb bírósághoz lehet fellebbezni. Mivel az egyesülési jog alapvető emberi jog, a Szlovákiában hozott esetleges negatív döntések után a Strasbourgban székelő Európai Emberjogi Bírósághoz lehet jogorvoslásértfolyamodni. DR. MÉSZÁROS LAJOS Megjelent a Katedra 2. száma Ki kell mondanunk az igazat, a támadások indítékát. A mi bűnünk nem az, hogy nem tudjuk jól megtanítani gyermekeinket a szlovák nyelvre. Hiszen ha ez igaz lenne, akkor iskoláink maguktól is felszámolódtak volna már régen. Éppen ellenkezőleg: a mi iskoláink még túl jól, túl magas színvonalon működnek ahhoz képest, amit a hatalom a szíve mélyén szeretne. Azt is érzékelik az oktatásügy irányítói, hogy ez a helyzet a demokrácia feltételei között még tovább javulna, mert iskoláink a helyi közösségek támogatásával még színvonalasabbak lehetnének. Tudja ezt a minisztérium is, ezért tiltotta meg a magyar iskolákban a korszerű oktatási módszerek alkalmazását, elsősorban a Tolnai- és Zsolnai-módszert. Sem tudományos, sem ésszel felfogható érvek nem indokolják tiltásukat. Feletteseink attól tartanak, hogy igyekezetünk nyomán még látványosabb eredményeink lesznek, s ez nem illik elképzeléseikbe. Az idézett részlet Lendvay Tibor Össztűz a magyar iskolákra c. cikkéből származik, amely a KATEDRA most megjelent 2. számában olvasható. A folyóirat a köv. címen rendelhető meg: Lilium Aurum, nám. 1. mája 6, 929 01 Dunajská Streda. Ára egy évre 110 korona. AZ AGROBANKA PRAHA RT. SZLOVÁKIAI BANKJA: Banská Bystrica, Bratislava, Dolný Kubín, Hriňová, Humenné, Košice, Levice, Pohorelá, Púfchov, Rimavská Sobota, Ružomberok, Sliač, Snina, Veľký Krtíš, Žiar nad Hronom