Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-17 / 240. szám, kedd

6 j ÚJ SZÓ KÖZIGAZGATÁS 1995. október 17. UJ TERÜLETI BEOSZTÁS Szolgáltatás legyen, ne ellenőrző eszköz A rendszerváltás utáni első demokratikus helyhatósági választásokkal a központi irányítású nemzeti bizottságokat felváltották a helyi önkormányzatok, de továbbra is hiányzik egy köztes szint a helyi önkormányzatok és a paralament között. Ezt a hiányzó láncszemet hivatottak pótolni a létrehozandó másodfokú vagy regionális önkormányzatok. Emellett az államigazgatás reformja is befejezetlen - évek óta folyik a vita az új területi egységek meghatározásáról, az ország területi-közigazgatási beosztásáról. Az elmúlt öt esztendőben különféle tervezetek láttak napvilágot, 1993-ban azonban a kormány az összes addigi javaslatot elvetette, és egy négy variánsból álló tervet dolgozott ki, amely szerint az országot 7, 8,10 vagy 11 területi egységre osztanák. A Középső Vág Menti Régió 1994 februárjában nyilvánosságra hozott egy alternatív tervezetet is: a MinaAngyal Béla, az MPP önkormányzati tanácsának elnöke - Számunkra elfogadhatatlan a nyolc területi egység. Egyetértünk a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával abban, hogy a közigazgatási reform csak akkor lehet eredményes, ha első lépésben azt tisztázzuk, mely jogkörök maradnak az államigazgatásnál, és melyek szállnak át az önkormányzatokra. Eszerint hozhatók majd létre a másodfokú önkormányzatok. • Az MPP miképp osztaná el a jogköröket az államigazgatás és az önkormányzatok között? - A városok és falvak társulásához hasonlóan mi is úgy véljük, hogy az óvodákat és alapiskolákat a községek hatáskörébe kellene helyezni, természetesen megfelelő anyagi fedezettel. Hasonlóképpen önkormányzati hatáskörbe kerülnének egyes egészségügyi létesítmények, és rendkívül fontos, hogy végre a víz- és csatornahálózat is az önkormányzatok kezébe kerüljön. A víz- és csatornaműveket a községek és városok által létrehozott társaságok igazgatnák, és ezekben a társaságokban az egyes települések a lakosság számarányának megfelelően részesednének. • Hogyan képzeli el az MPP a másodfokú, vagyis a regionális önkormányzatok létrehozását és működését? - A másodfokú önkormányzatnak mindenképpen önálló jogi személynek kellene lennie, saját adóbevétellel, költségvetéssel, vagyonnal és választott szervekkel. Olyan hatáskörökkel kell rendelkeznie, amelyek meghaladják a városokét és községekét. Az egészségügyben például a kórházak, rendelőintézetek, az oktatás terén a középiskolák tartoznának a hatáskörébe. A másodfokú önkormányzatok szerveibe történő választásokról megoszlanak a vélemények. Van olyan elképzelés, hogy a regionális képviselő-testület egykamarás legyen, és abba többségi elven válasszák a tagokat, de van olyan elképzelés is, amely szerint kétkamarás testületet kellene létrehozni, és az egyik kamarába többségi elven, a másikba arányos választással kellene szavazni. • A regionális önkormányzatok területileg egybeesnének az államigazgatási felosztással létrehozott területi egységekkel? - Nem szükséges, hogy feltétlenül egybeessenek, elképzelhető, hogy egy államigazgatási területen belül több regionális önkormányzat is működjék, csak az a kikötés, hogy a regionális önkormányzat ne nyúljon át az államigazgatási területi egység határán. Szerintünk az úgynevezett nyolcas beosztásban túl nagyok a területi egységek, s különböznek a történelmi hagyományok és az etnikai összetétel. Mesterségesen kialakított területek jönnének létre, például a dunaszerdahelyit és a somorjait a Kárpátokon keresztül a hegyháti körzethez csarovič-féle tervezetként ismert megyerendszerű beosztást. Ez az elképzelés a történelmi hagyományokból kiindulva 77 járást és 16 megyét feltételez, ahol az önkormányzatok első szintje a község, második szintje a megye, az államigazgatás első szintje a járás, a második pedig a megye lenne. A megyei szenátust a megye területén lévő községek polgármesterei alkotnák, a megyei parlamentet pedig a helyhatósági választások keretében megválasztott megyei képviselők. A megye élén a két kamara által választott ispán állna, végrehajtó testülete pedig az ispán vezette 15 tagú megyei tanács lenne. A jelenlegi kormány szeptemberben tartott trencsénteplici tanácskozásán egyértelműen a nyolc közigazgatási területre történő beosztás mellett állt ki. Megkérdeztük a Magyar Koalíció pártjainak önkormányzati szakértőit, hogyan vélekednek erről a javaslatról. Körzetek: 1. Pozsony 2. Nagyszombat 3. Nyitra 4. Trencsén 5. Zsolna 6. Besztercebánya-Zólyom 7. Eperjes 8. Kassa 590 076 lakos 633 331 lakos 594 390 lakos 646 982 lakos 669 770 lakos 633 226 lakos 669 568 lakos 835 729 lakos A Mečiar-kormány által támogatott „nyolcas" beosztás. A szlovákoknak sem tetszik százalékarányos adót, amely a községi és városi, valamint a létrejövő regionális önkormányzatok gazdasági alapját képezné. Ebből már lehetne hosszabb távon is tervezni. • Hogyan jönnének létre regionális parlamentek vagy egyéb döntéshozó és irányító testületek? - Értesüléseink szerint a kormány arányos képviseletet szeHóka László, az MKDM központi titkára - Mi megmaradunk eredeti állásfogalalásunknál, és a kis körzetekből indulnánk ki, amelyekben természetes, a lakosság számára legkönnyebben elérhető központok léteznének. Egyelőre nem beszélnék arról, hogy 7, 8 vagy 16 körzetről legyen szó. A kormánynak tisztáznia kell, mely hatásköröket ruházná át a regionális önkormányzatokra, milyen lesz azok viszonya a helyi önkormányzatokhoz, és azután beszélhetnénk arról, hogy milyen választási elképzelésekkel indulnának a regionális önkormányzatok. • Az MKDM hogyan osztaná fel a hatásköröket? - Elsősorban egy új adórendszerről kellene beszélnünk, magának az adóáramlás irányának kellene megváltoznia, vagyis a regionális önkormányzatok bírnának olyan hatáskörrel, amellyel az adó kezelőivé válnának. így megfordítanák azt a mindennapi gyakorlatot, hogy a községi önkormányzatok kérőként kopogtatnak a minisztériumban. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működni tudjanak, a költségvetésben ki kellene jelölni egy mindenkori retne az adott régión belül. Könnyen előfordulhat, hogy a magyarok hátrányba kerülnek, tehát a többségben magyarok által lakott vidékek a regionális fejlesztés terén nem lennének képesek saját érdekeiket érvényesíteni. Mindenképpen jobb a kétkamarás parlamenti rendszer, amelynek egyik részében arányos képviselet alakulna ki, a másikba pedig a helyi megszabott választókörzetekből - amelyek 3-5 ezer lakost számlálnának - delegálnának egy-egy képviselőt. • Területileg hogyan néznének ki a regionális önkormányzatok? - Az állam a saját szempontjából eloszthatná a területet úgy, ahogy neki adminisztratív szempontbóljobban megfelel, de a regionális önkormányzatok esetében mindenképpen figyelembe kellene venni a helyi érdekeket. Szomorú, de a kormány legutóbbi tervezete éppen olyan alapokra épül, amilyenekkel minket vádolnak, tehát etnikai alapokra. Mi csak egy gazdaságilag életképes, működő önkormányzati rendszertszeretnénk. Kvarda József, az Együttélés politikai mozgalom alelnöke - A mostani „nyolcas" verzió úgy alakult ki, hogy eredetileg hét területről beszéltek, de egy erős trencséni lobby keresztülvitte, hogy a mai Vágbesztercei, Privigyei, Nagytapolcsány és Trencséni járásból Trencsén központtal külön terület alakuljon. A kormány legújabb javaslata az Együttélés szempontjából elsősorban azért elfogadhatatlan, mert a tömbben élő magyarságot úgy akarja felszeletelni, hogy a Dunaszerdahelyi, valamint a Komáromi járás két különböző területhez kerülne. Hasonló a helyzet a Rimaszombati és a Rozsnyói járással, keleten pedig a teljesen atipikus Tőketerebesi járás letörölné a térképről a nagyka pos-királyhelmeci térséget. • Az Együttélés számára milyen területi beosztás lenne elfogadható? - Tudvalevő, hogy 1994. január 8-án a komáromi nagygyűlésen a választott képviselők és polgármesterek egyértelműen megfogalmazták, hogy amennyiben kis számú terület jönne létre, akkor mi egy összefüggő magyar területben gondolkodnánk, amennyiben több területi egység lenne - gondolok itt például a Minarovió-féle beosztásra -, abban az esetben három magyar többségű területet is el tudunk képzelni. Mindenesetre elfogadhatatlan számunkra az, hogy egyetlen magyar többségű területi egység se jöjjön létre. A létrehozandó területeknek - és ez a belügyminisztérium által beterjesztett anyagban is szerepel - bizonyos autonómiát is kell élvezniük. A másodfokú önkormányzati szervnek jogalanyisága lesz, ami azt jelenti, hogy a törvényekkel összhangban saját, általános érvényű rendeletet is kiadhat, amely a területen belül gyakorlatilag törvénynek számít. Polgármesterként el kell mondanom, hogy nem képzelünk el egy olyan szervet magunk fölött, amelyik helyettünk döntene. Fotók: G. L. (2) és archívum • Hogyan működnének a regionális önkormányzati szervek? - Nyilvánvalóan az országos parlamenthez hasonlóan, csak éppen kisebb létszámú, például ötventagú testületként. • Végezetül beszéljünk a regionális önkormányzati és a hasonló szintű államigazgatási szervek majdani viszonyáról? - Nyilvánvaló, hogy egy másodfokú önkormányzati szervnek a döntéshozáson kívül végrehajtó szervvel is rendelkeznie kell. A másik kérdés, hogy ezeken a területeken lesznek-e a kormánynak is valamilyen megfelelő szervei, vagy megmarad a mai államigazgatási megoldás. Mert elképzelhető, hogy a régiók központjaiba a jelenleginél nagyobb jogkörökkel rendelkező államigazgatási szerveket helyeznek el. Az azonban elképzelhetetlen, hogy bármilyen tervezetet nyilvános vita nélkül kényszerítsék rá az emberekre. A szomszédban már működik Magyarországon már évek óta működnek a másodfokú, vagyis a megyei önkormányzatok. Hogy milyen módon, arra Botos Gábortól, a Győr-MosonSopron megyei közgyűlés elnökétől kértünk választ. - Magyarországon nagyon régen léteztek kétszintű, sőt háromszintű közigazgatási rendszerek, persze egészen más elven, a nyolcvanas évek elejéig működtek járások is. Győr-Moson-Sopron megyében például öt járás volt, amelyek a városok köré szerveződött településeket jelentették. A településen a tanács volt az első fok, a járás a második, a megye pedig a fellebviteli fórum. 1990-ben az új önkormányzati törvényben a települési önkormányzatok autonómiáját teljes mértékben deklarálták. Meghagyták a megyét mint közigazgatási egységet, azonban minden hatósági tevékenységtől „megfosztották". Az önkormányzat az egyik szféra, az államigazgatás pedig a másik, amely a kormány bizonyos döntéseit hajtatja végre. Például a szabványok, a tisztiorvosi kötelezettségek kérdését a törvény teljes mértékben kivette a megyei önkormányzat hatásköréből, és létrehozta az úgynevezett dekoncentrált hivatalokat. Valójában 1990-től csaknem 1994-ig a megyei önkormányzat csak a saját intézményei fenntartásával és működtetésével foglalkozhatott. Ezek elsősorban a megye egészére valamilyen szolgáltatást nyújtó intézmények voltak, könyvtárak, kórházak stb. 1994-ben némileg módosult az önkormányzati törvény, és a megyék bizonyos területeken nagyobb hatáskört kaptak. Rájöttek arra, hogy bizonyos területek nem tűrik a közigazgatási határokat. Például a környezetvédelem vagy az infrastrukturális hálózat nem kényszeríthető közigazgatási határok közé. Egy vízmű vagy csatornamű nálunk nem egy településnek épül, hanem hét-nyolc település összefogásával. • Milyen viszonyban vannak a megyei és a helyi önkormányzatok? - Teljesen mellérendelt viszonyban vannak, tehát a megyei önkormányzatnak semmiféle utasítási, irányítási, ellenőrzési joga nincs a települési önkormányzatok felé. Az pedig természetes, hogy pénzelosztó szerepe egyátalán nincs, hiszen mind a megye, mind a települések önállóan kapják meg saját forrásaikat. A legnehezebb feladat talán az önkéntes koordináció. • Milyen fórumon gyakorolják ezt az önkéntes koordinációt? - Intézményesített fóruma nincs. A megyei önkormányzat kétféleképpen próbálja csinálni: az egyik, hogy térségi fórumokat szervez, például a régi járások területén, a másik forma a polgármesteri értekezlet, amely nem azonos a megye képviselő-testületével, az egészen más alapon kerül megválasztásra. • Hogyan jön létre, és milyen elven működik a megyei képviselő-testület? - Korábban területi, de 1994-ben már politikai választással jött létre. Pártok, egyesületek indultak, így jött létre a pártalapon szerveződött képviselő-testület. A képviselők számát törvény szabályozza. Győr-Moson-Sopron megyében 41 képviselőt választott a megye lakossága, és ők választották meg a megyei közgyűlés elnökét és alelnökeit. A képviselő-testület különböző bizottságokat hoz létre, s azok előkészítik és előterjesztik az anyagokat. Általában havonta vannak megyei képviselő-testületi ülések. A testületek munkáját a megyei önkormányzati hivatal segíti. • Milyen hivatali posztok vannak a megyei önkormányzatban? - Az elnökön és alelnökökön kívül megemlíteném a hivatalvezetőt, illetve a főjegyzőt, aki nem politikai választással, hanem a képviselő-testület jóváhagyásával kerül élete végéig a hivatalba. A képviselő-testület személyzeti jogköre csak az intézményvezetőkre vonatkozik, tehát az iskolák, egészségügyi intézmények, könyvtárak, múzeumok stb. igazgatóit ez a testület nevezi ki. Az önkormányzati hivatal munkatársait viszont a főjegyző veszi fel. • Milyen a viszonya másodfokú önkormányzat és az államigazgatás között? - Gyakorlatig nincs köztük kapcsolat. A másodofokú államigazgatást ma Magyarországon a belügyminisztériumhoz tartozó közigazgatási hivatalok testesítik meg. Az oldalt írta: GAÁL LÁSZLÓ tolnák... Etnikai szempontból a magyarság minden területen kisebbségbe kerülne. Legnagyobb számarányuk - 32,8 százalék - a nyitrai körzetben maradna meg, viszont Közép- és Kelet-Szlovákiában a 10 százalékot sem haladná meg. Számunkra elfogadhatóbb lenne a 16 területi egységre történő felosztás, habár ebben is hasonló tendenciák fedezhetők fel. Mi olyan területi egységeket szeretnénk, amelyekben a magyar kisebbség jelentős részarányban lenne képviselve.