Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-14 / 238. szám, szombat

6 j ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1995. október 14. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA J ~ JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Munkahelyi gondok Cs. A.: Biztonsági őrként dolgozom a munkáltatóm megbízásá­ból egy vállalatnál. Havonta 215-230 órát dolgozom, ugyan­úgy, mint a munkatársaim is. Ezért kapunk rendszerint bruttó 3300 koronát, annak ellenére is, hogy dolgoznunk kell szomba­ton, vasárnap, éjszaka meg aztán még ünnepnapokon is. A fize­tésünkből levonják az adót, a biztosítási összegeket. Ha felvet­jük a fizetésemelést, akkor azzal utasítanak el minket, hogy ha nekünk ilyen gondjaink vannak, akkor adjunk be felmondást, elmehetünk, akad a helyünkbe bárki más - akár az utcáról is. Én viszont attól tartok, ha otthagyom a munkahelyemet, nem találok helyette újabb állást. Tartok attól is, ha otthagynám a munkahelyemet, semmiféle támogatásra sem lennék jogosult. „Píros rózsa" jeligére - 21 éves vagyok, de már négy­szer voltam kórházban a hal­lásom miatt. Az egyik fülem­re ugyanis rosszul hallok. Nem tudom, mit jelent az a diagnózis, amit ráírtak a kórlapomra, és úgy szól, hogy HYPACUSIS MIXTA Bl­LAT. Mindig kapok infúzió­kat, Cavintont és fizikális te­rápiát, néha vitaminokat. Sajnos, a fülem ugyanolyan állapotban van, az egyik fü­lemre nagyon rosszul hallok. Szeretném megtudni, mit je­lentenek ezek a latin sza­vak, és hogy van-e remény a teljes gyógyulásra. Tud vala­mi gyógymódot vagy valami más segítséget ajánlani? - A hallásromlás okait tulaj­donképpen két nagy csoportba sorolhatjuk. Vagy a hanghullá­mokat felfogó, vezető és átala­kító „berendezés", tehát gya­korlatilag a fül, vagy az átalakí­tott impulzusokat észlelő, ve­zető és értékelő szerv, vagyis az idegrendszer károsodott. Saj­nos, elég gyakori, hogy mind­kettő, mint ebben az esetben is, mivel a leírt kórisme pontosan azt jelenti, hogy kétoldali, ke­vert (kombinált) eredetű hallás­romlás. Levélírónk valószínűleg egyszer súlyos vagy akár több­ször is kevésbé súlyos középfül­vagy fültőgyulladáson esett át, és ennek következményeit vise­li, sőt nagy valószínűséggel vi­selni is fogja élete végéig. Mai ismereteink szerint ugyanis a már egyszer elpusztult hal­ló(ideg)sejteket feléleszteni, „újrateremteni" nem lehet. Le­het viszont őket erősíteni, támo­gatni, amikor a kóros folyamat feltartóztatása érdekében pró­bálnak ellenállni, a gyulladás vagy sérülés okozta károso­dás(ok)ból felépülni. E célból kapta levélírónk a Cavintont (amit tabletták formájában szednie kell továbbra is), továb­bá az E-vitamint és a B-vitami­nokat. A hallójáratok nyálkahár­tyájának idült gyulladásai ellen, valamint a regenerálódásban hivatott segíteni az alkalmazott fizikális terápia. Különbözhet­nek a nézetek és vélemények a szükséges vitaminok milyensé­gét és mennyiségét illetően. Térségünkben még az orvosok­nak viszonylag nagy csoportja sem veszi eléggé komolyan a vi­taminok szerepéről szóló új is­mereteket, pedig más lehetősé­günk nem nagyon van. Nem be­szélve a modern táplálékkiegé­szítőkről, melyek új színt hoztak szemléletünkbe. Ezek elsősor­ban a betegségek megelőzésé­ben, az egészség erősítésében játszanak nagy szerepet, de kitűnően elősegítik a gyógysze­res kezelést is. Ha tehát levél­írónk elfogad egy tanácsot tőlem, akkor azt ajánlom, hogy a rendszeres infúziós kezelés és a Cavinton tabletták szedése mellett fogyasszon a gyulladá­sok leküzdése és a hajszálerek erősítése érdekében legalább napi 3000 mg természetes C-vi­tamint, a hallósejtek megvédé­sének a céljából pedig napi 3x4 tabletta Pangamint vagy 2 kap­szula STRESS-B KOMPLEX-et. Folytassa az E-vitamin szedését (napi 1200 N. E.l), de az A-vita­mint lehetőleg Béta-karotin for­májában vegye magához (napi 3 kapszula). A javulás esélyeit növelheti még a Soya-Lecithin fogyasztása, napi 2 kapszula erejéig. D. Zsuzsa, Zselíz - Már évek óta szemüveget hordok. Az utóbbi időben azt kezdtem érezni, hogy valahogy gyen­gébben látok vele. A szemor­vos megvizsgált, de nem írt ki erősebb szemüveget, hiá­ba mondtam neki. Megvizs­gált a sötétkamrában is, és azt mondta, hogy van egy enyhe gyulladás a fél szeme­men. Ezt nem akarom elhin­ni, mert a látásom azóta sem javult. Szeretném meg­kérdezni, csinálnak-e Po­zsonyban íriszdiagnosztikát, így talán többet megtudnék a szememről, és segítene or­vosolni a bajomat! Szüksé­gem van az erősebb szem­üvegre! - A látásromlás nagyon gya­kori jelenség, lehet csak egy­szerű „szépséghiba", de súlyos belbetegség tünete is. Ezért nem lehet a szemüveg felírását csak látszerészre bízni, meg kell a beteget orvossal is vizs­gáltatni. Ez megtörtént, s amennyiben nem írta ki a szem­orvos a vényt az új szemüvegre, annak valószínűleg nyomós óka van. Nem célszerű ugyanis hoz­zászoktatni a szemet, hogy a legkisebb változásra új szem­üveget kap. Tisztázni kellene azonban, milyen gyulladásra gondolt az orvos, mert fordítva is érvényes: a látásromlás egy bizonyos szinten és idő után szemgyulladást is okozhat! Ami levélírónk íriszdiagnosztikával kapcsolatos kérdését illeti, nem tudok pozitív választ adni, nem hallottam róla, hogy Pozsony­ban ezzel a vizsgálati módszer­rel foglalkozna valaki. Tartok azonban tőle, hogy látásromlás esetében nem ez a megfelelő vizsgálati módszer. Ugyanis mindössze annyi a közük egy­máshoz, hogy mindkettő objek­tuma a szem. Azt ajánlom levél­írónknak, kérdezze ki szemor­vosát bővebben az említett gyulladásról, s amennyiben pontosan ellenőriztetni akarja a szemüvegét, ezt olyan látsze­részszalonban érdemes meg­tenni, amely számítógépes elemzővel végzi a szem vizsgá­latát, s így az emberi szubjekti­vitás kiküszöbölésével kap reá­lis képet a dioptriák változtatá­sának szükségességéről. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a helyes látás egyik előfel­tétele a megfelelő A-vitamin­szint a szervezetben, amit lai­kus megoldással megfelelő mennyiségű Béta-karotin sze­désével biztosítunk. „Éva néni" jeligére - 65 éves vagyok, és az orvosom 10 éve kezel és ellenőrzi a szí­vemet. Hétfajta gyógyszert kellene szednem. Az történt azonban, hogy a nyáron egy hétig külföldön voltunk nya­ralni, és én otthon felejtet­tem minden gyógyszeremet! Nem szedtem semmit, és fantasztikusan éreztem ma­gam. Azóta már elmúlt 3 hó­nap, továbbra sem szedek semmit, és továbbra is nagy­szerűen érzem magam. Sőt, nincsenek azok a gyomorhá­borgások, fejfájások, ami­ket a tabletták szedése vál­tott ki. Továbbra is járok el­lenőrzésre - a vizsgálatok eredményét mellékelem -, és lelkiismeret-furdalásom van, mert nem merem az or­vosomnak megmondani, hogy „szófogadatlan" va­gyok, hiszen semmiféle gyógyszert nem szedek! Mit tanácsol? - Nyugodtan beszélje meg az orvosával a tapasztalatait, mert ha jó orvosról van szó, ak­kor örülni fog az Ön jó közérze­tének és egészségi állapotá­nak. Az igazán jó orvos ugyanis amellett, hogy ért a hivatásá­hoz, empatikus is, tehát megér­ti betege aggályait, kétkedése­it. Ha pedig nem jó orvosról van szó, úgyis előbb-utóbb a saját érdekében cserélni fog, erre törvény adta joga van. Az orvo­sának azért is tudnia kell, hogy a betege milyen gyógyszereket szed, vagy nem szed, hogy adott esetben - bármikor jöhet egy váratlan betegség, egy tü­net - a gyógyszer felírásánál ne téves információkból induljon ki! Azonkívül azt is tudni kell, hogy sok olyan gyógyszer van, amelyik csak akkor fejti ki a cél­hatását, amikor a testnedvek­ben már elért egy bizonyos szintet, s ehhez néha több he­tes rendszeres szedésre van szükség. A szívgyógyszerek nagy többsége ilyen, de a nyug­tatók és az epilepszia gyógysze­rei is. A folyamat fordítva is működik, a szer szedésének abbahagyása után egy ideig még hat, s a betegnek az a té­ves elképzelése támadhat, hogy nincs szüksége a gyógy­szerre! A kérdés eldöntése ­maximális empátia mellett ­nagy szakértelmet kíván, ahol semmi helye nincs a kisstílű sértődékenységnek, az orvos­beteg kapcsolathoz nem illő „ha ragszom rád "-na k. „Transzplantáció?" jeligére - 6 éves volt a fiam, amikor észrevettük, hogy nagyon sok vizet iszik, s azt gondol­tuk, ennek következtében jár annyit vizelni! Az orvo­sunk különféle vizsgálatok­ra küldte őt, ezeket Érsekúj­várott és Pozsonyban végez­ték. Ezek alapján megállapí­tották, hogy a betegsége va­lamiféle DIABETES INSIPI­DUS. Nem tudjuk, mi ez, de a pozsonyi orvos elmagya­rázta, hogy ez a vesének va­lamiféle betegsége, s hogy állandó, gondos kezelésre szorul. Azóta is félévenként kell ellenőrző vizsgálatra mennünk Pozsonyba, s vin­nünk kell a gyerek egész na­pi vizeletét is. Legutoljára ez egészen ijesztő, 13 liter volt. Nem értjük, ma már sok vesetranszplantációt végeznek még idős embe­reken is, ilyen fiatal korban ez nem végezhető el? Szíve­sen odaadná bármelyikünk a családban az egyik veséjét! - A vesetranszplantáció saj­nos, ebben az esetben nem se­gít, mivel nem a vese, hanem a mellékvese betegségéről van szó. A mellékvesék a vesék csúcsain helyezkednek el, te­hát egy páros - alig közepes babszemnyi nagyságú szervről, belső elválasztású mi­rigyről van szó. Az élet szem­pontjából nélkülözhetetlen, annyi létfontosságú hormont termel. Többek között azt a hor­mont is, amelyik az ún. primér (első) vizelet besűrítéséért felel a vesékben. Amennyiben e hor­monnak a termelése hiányos, vagy szünetel, vagy maga a hor­mon selejtes, s így nem tudja a funkcióját ellátni, a beteg nagy mennyiségű, híg vizeletet ürít. Felnőtt embernél ez lehet akár 50-60 liter is, de a tankönyvek feljegyeztek egy rekordesetet, amikora vizeletürítés 160 liter körül mozgott! Természetesen naponta, Ekkora vízmennyiség­gel rengeteg ásványi sót veszít az emberi szervezet, mely - ha a pótlása késik - halálos ve­szélyt jelent, csakúgy, mint a hatalmas folyadékveszteség. Az eltávozott folyadékot tehát folyamatosan pótolni kell, de nem tiszta víz formájában, ha­nem megfelelő ásványisó-olda­tokat készítve. Ezek ízre nem a legkellemesebbek. Azonkívül időigényes is a feladat, a beteg éjjel-nappal gyakorlatilag a víz­csaphoz van „kötve", hiszen ál­landóan ürít és iszik, éjjel is, hi­szen a vérkeringés éjjel is működik. A betegek életének minőségét és túlélésük esélyeit nagy mértékben javította, ami­kor sikerült a gyógyszeriparnak ezt a hormont előállítani s gyógyszer formájában a beteg­nek odaadni. Persze a beteg életvitele így is bizonyos korlá­tokhoz van kötve, de ha sikerül a hormon adagolását pontosan beállítani, gyakorlatilag minden foglalkozást űzhet, utazhat, csak a kilengésekre kell vigyáz­nia. Gyermekek esetében a nö­vekedéssel is számolni kell, ezért fontos a legalább féléven­ti orvosi ellenőrzés. Vigyázni kell továbbá a meghűlésekre, a rendszertelen fizikai erőkifejté­sekre, az izzadásokkal járó ká­nikulákra stb. A gyermeket pszichológiailag is fel kell készí­teni erre az életmódra. Az is ter­mészetes, hogy az esetleges párválasztásnál vagy a terve­zett gyermekvállalásnál is kiké­rik az orvos véleményét! „Orrcsöppek" jeligére Nemrégen érdeklődéssel olvastam e rovatban a COL­DASTOP orrcsöppről, mivel az én orrom is télen-nyáron egyfolytában el van dugul­va. Az orvosom már 2 éve orrsövény-műtétet javasol, de valahogy nem tudom rá­szánni magamat. Ez az orr­csepp nem gyógyítana ki idült orrdugulásomból? - Nagyon meglepő volt an­nak a felmérésnek az eredmé­nye, amelyik bizonyította, hogy az emberek kb. egyharmada veleszületett ki- vagy belélegzé­si dugulásban szenved, olyan nagy az orrjáratok természetes variációja. Ezek az emberek, anélkül, hogy tudomást venné­nek róla, szájon lélegeznek ki vagy be, a helyzetnek megfe­lelően. Az orr nyálkahártyája ilyenkor hajlamosabb a kiszára­dásra és a sorvadásra. Ez kelle­metlen, a mindennapi életet megkeserítő tünetekkel jár. Ezeknek az állapotoknak ideá­lis ellenszere a COLDASTOP orr­olaj, mert olaj- és vitamintartal­ma folytán elősegíti a nyálka­hártya regenerációját, és véd a kiszáradás ellen. Használata ezért ajánlatos a száraz le­vegőjű helyiségekben vagy po­ros munkahelyeken is. Termé­szetszerűleg az anatómiai el­változásokat nem tudja meg­szüntetni, de elviselhetőbbé te­szi az állapotot, s nagy segítsé­get nyújt minden orrsö­vényműtét utókezelésében! Próbálja ki tehát levélírónk a használatát még a műtét előtt, de ha a súlyos rendellenesség miatt mégis a műtétre kell ad­nia a fejét, a COLDASTOP a műtét után is a segítségére lesz! „Érthetetlen" jeligére - Az ultrahangos vizsgálattal azt állapították meg, hogy a méhemen valami ciszta van, és az orvos azt mondta: le­het, hogy meg kell majd műteni. Nem értem, honnan keletkezett ez a ciszta, mi­kor soha nem voltam beteg, soha nem kezeltek női prob­lémával. - Az anyaméh, a női szerve­zet legmozgalmasabb „életet élő" szerve, a test egyetlen ré­sze sem megy át annyi és annyi­ra dinamikus változáson, mint az anyaméh nyálkahártyája. Ezek a változások nagyon bo­nyolult s egyben nagyon pontos irányítást igényelnek. Nem cso­da hát, ha az életkor előreha­ladtával kisebb zavarok felütik a fejüket. Ezek egyik következ­ménye lehet a ciszta, függetle­nül attól, kezelte-e női orvos ko­rábban a beteget, vagy sem! •k k -k Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leve­leit. A nevet és a lakcímet ezút­tal nem szükséges feltüntetni. Őszintén szólva nem igazán tudjuk, hogyan és mivel is kezd­jük el a válaszadást. A választ bevezethetnénk akár azzal is, hogy tudomásunk szerint az ilyen biztonsági, őrző-védő vál­lalkozások már két évvel ezelőtt is minimálisan 80 koronát kér­tek és kaptak azért, ha az alkal­mazottjuk valahol őrzött és vé­dett, vagy biztonsági feladato­kat látott el. Ha azt vesszük, hogy a munkáltatónak, munka­bérként kifizetett minden 100 korona valójában megköze­lítőleg 140 koronájába kerül (hi­szen ki kell fizetnie a betegségi biztosítás, az egészségi biztosí­tás és a nyugdíjbiztosítás reá háruló összegét, továbbá a fog­lalkoztatási alapba is be kell fi­zetnie az alkalmazott munkabé­rének három százalékát), akkor alighanem arra a következtetés­re kell jutnunk, hogy önöket nem egészen törvényes módon megrövidítik. Ezt az állítást, saj­nos, bizonyítani is tudjuk. Tételezzük fel, hogy a munkál­tatójuk a megrendelőnek még ma is csak annyit számláz egy órai felügyeletért, őrzésért vagy védelemért, mint két évvel ezelőtt, azaz 80 koronát (tekint­sünk el most attól, hogy az árait nyilván ő is megemelte). A levelé­ben közölt adatok szerint az önök óránkénti munkabére nem­igen haladja meg a 15 koronát (3300 korona : 220 munkaóra = 15 korona), ami talán még vala­hol egy elfogadható jövedelem is lehetne. Ez viszont csak addig igaz, és csak addig elfogadható, amíg nem számolunk azzal, hogy önök szükségképpen túló­ráznak (éjszaka, szombaton, va­Lakásbérlet A Polgári Törvénykönyvnek a lakásbérletet szabályozó rendel­kezései lehetővé teszik a lakás­bérleti jog átszállását. A Polgári Törvénykönyv 706. §-ának első bekezése szerint ha a lakás­bérlő meghal, és nem olyan la­kásról van szó, amely a házas­társak közös lakásbérletében volt, akkor a lakásbérleti jog át­száll az elhunyt lakásbérlő gyer­mekeire, unokáira, szüleire, testvéreire, menyére és vejére, ha azok a halála napján vele kö­zös háztartásban éltek, és nincs közös lakásuk. A leveléből egyértelműen megállapítható, hogy sem ön­nek, sem pedig a bátyjának nincs saját lakása. Nem igazán •állapítható meg viszont az, hogy az édesapjukkal (a lakás­bérlővel) közös háztartásban él­tek-e, hiszen a közös háztartás fogalmának egyik alapvető is­mérve a közös gazdálkodás. Er­re a közös gazdálkodásra utaló megjegyzést a levelében nem találtunk: ami persze nem zárja ki azt, hogy valóban közösen sárnap és ünnepnapokon is), amíg nem vesszük figyelembe azt, hogy a normális havi munka­idő megközelítőleg 180-185 óra. Ezekre a túlórákra, túlmun­kákra ugyanis már más szabá­lyok vonatkoznak. Elsősorban a munkabérről szóló 1/1992. Tt. számú törvényt említenénk, amelynek 5. §-a szerint a túlórá­kért legalább az elért átlagkere­set 25 százalékával megemelt munkabér jár, hacsak a munka­vállaló és a munkáltató nem állapodott meg abban, hogy a béremelés helyett pótszabad­nap jár. Az említett törvény 6. §­ának első bekezdése szerint az ünnepnapon végzett munkáért 50 százalékos bérkiegészítés jár. Említést tehetünk itt még a 43/1992. Tt.-számú szlovák kor­mányrendeletről, amely szerint az éjszakai munkát óránként plusz 2,50 koronával kellene ju­talmazni. Ha figyelembe vesszük minde­zeket a fizetésemelő tényezőket, akkor egyértelműen arra a kö­vetkeztetésre kell jutnunk, hogy önök nem kapják meg azt a munkabért, amely a jogszabá­lyok szerint járna, nem kapják meg a túlórákért járó 25 száza­léknyi kiegészítést, nem kapják meg az ünnepnapokon végzett munkáért járó 50 százaléknyi bérkiegészítést, és feltehetőleg nem kapják meg az éjszakai munkáért járó, óránkénti 2,50 korona összegű pótlékot sem. Az adott helyzetben bármelyikük bí­rósághoz fordulhat, de aligha­nem az lenne a legjobb, ha létre­hoznának egy szakszervezetet, és ez a szakszervezet egyezked­ne a munkáltatóval. gazdálkodtak volna. Ha viszont valamelyikük egy bírósági eljá­rásban bizonyítani tudná, hogy a másik testvér az édesapjukkal nem tartott fent közös háztar­tást, akkor a lakásbérleti jog esetleg csak reá szállhatna át (feltéve persze, ha azt is bizonyí­tani tudja, hogy ő maga az édes­apjukkal közösen gazdálkodott). Egyelőre azt kell feltételez­nünk, hogy az elhunyt édesapju­kat megillető lakásbérleti jog mindkettejükre átszállt, vagyis közös lakásbérlőkké váltak, így a Polgári Törvénykönyv 700. íj­ának első bekezdése szerint önöket egyenlő jogok és köte­lességek illetik meg. Ha viszont a közös lakásbérletből eredő jo­gokat és kötelességeket illetően vitára kerülne sor, bármelyikük a bírósághoz fordulhat, és kér­heti, hogy az adott vitát a bíró­ság döntse el. A bíróságnak egy­ben arra is lehetősége van, hogy a közös lakásbérletet megszün­tesse, s egyben meghatározza azt is, hogy ki marad a lakás ki­zárólagos bérlője. Gy. Zs.: Az. édesanyánk halála után az édesapánk nevelt fel minket. Én 23 éves vagyok, a bátyám harmincegy éves, és egyelőre nőtlen. Az édesapánk decemberben meghalt. Köz­ségi (valamikori állami) lakásban lakunk, amely az édes­apám nevén volt. Azt szeretném tudni, hogy most kit illet meg ez a lakás, mivel szeretnék férjhez menni, és szeret­ném, ha a jövendőbelim, akinek nincs saját lakása, beköl­tözködhetne hozzánk. A bátyámnak ez nemigen tetszik, ha­bár eddig még nem vesztünk össze. A hagyatéki eljárás még nem fejeződött be, és állítólag nem is számolhatunk azzal, hogy egyhamar befejeződhetne. Megjegyzem még, hogy az édesapánk nem hagyott hátra végrendeletet. Ép­pen ezért szeretném tudni, hogy milyen jogaim vannak ne­kem, és milyen jogai vannak a bátyámnak.

Next

/
Thumbnails
Contents