Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-02 / 203. szám, szombat

6J ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1995. szeptember 2. M. G. Vágsellye - Azt sze­retném tudni, vajon kóros Jelenség-e az, ha az élet­korral fokozatosan csök­ken a pulzus. Amikor 20 éves voltam, a szívveré­sem 60 körül volt percen­ként, most 81 éves va­gyok, és a pulzusom 52-re állandósult! Meg fog-e áll­ni ez a csökkenő tenden­cia? Tudni kell, hogy az utóbbi 14 év alatt kétszer volt agyvérzésem, és utána jelentkezett komplikáció­ként az epilepszia Is. Sok­szor van Petit mai roha­mom, de egypárszor már volt Grand mai is. Néha ezért gyógyszert is kell szednem. Bistont és Sa­nepylt kaptam. Mi a te­endő? - A levél az olvasni tudó é6 ér­teni akaró olvasók előtt plaszti­kusan bemutatja, hogyan is tá­mad korunk legelterjedtebb egészségkárosító folyamata, az arterioszklerózis, mely egy bizo­nyos fok után a tüneteivel civili­zációs betegségként jelentkezik. 'Jelen esetben kettővel is, a szív iszchémiás betegségével és az agyvérzéssel. A szív iszchiémiás <- -^rfcpfjének négy alapformája van, ezek egyme romló szívritmuszavar képében jelentkezik. A magyarázat abban rejlik, hogy az érelmeszesedés folyamata ebben az esetben a szív-koszorúerek ellátási terüle­tén belül azokat a kis- és hajszále­reket károsítja a legjobban, me­lyek a szívritmus-szabályozó gó­cok vérellátásáért felelősek. Ha ezek nem kapnak elegendő vért, és ezzel az igényüknek megfelelő mennyiségű oxigént és vércuk­rot, fokozatosan elsorvadnak, mint a búrában égő gyertya láng­ja, melynek nyílását lezárták. A jelenség azért veszélyes, mert a pulzuscsökkenés egy bizonyos határon túl (45-48 percenként) összeegyeztethetetlen az élet­funkciók fenntartásával. Olva­sónk levele azt is bizonyítja, hogy az arterioszklerózis folyamata nem szorítkozik csak egy szervre, hanem az egész szervezetben je­len van, és ha a károsodás mér­téke túllépi a tűréshatárt, ott is jelentkeznek a tünetek. Levél­írónk esetében már kétszer be­állt az agyvérzés, maradandó ká­rosodással, ebben az esetben úgynevezett szekundér epilepszi­ával. Az epilepszia kezelésével a következő levél kapcsán fogok foglalkozni, itt csak annyit, hogy az epilepszia elleni gyógyszere­ket nem szabad rendszertelenül szedni, s nem biztos, hogy levél­írónk esetében a Biston és a Sa­nepyl a megfelelő gyógyszer. Kér­désére válaszolva azt szeretném kihangsúlyozni, hogy a szívrit­muszavarra kapott gyógyszerek mellett, radikálisan meg kell vál­toztatni az életmódot, és azon belül az étkezést! Ajánlom rögtön abbahagyni az állati eredetű táp­lálék fogyasztását, ráállni egy tar­tós méregtelenítő eljárásra és a hiánytünetek ellensúlyozására, modern táplálékkiegészítők for­májában. Elsősorban Szója-leci­tinre (napi 2 kapszula), Beta-ka­rotenre (napi 4 kapszula), és C-vi­taminra gondolok (napi 3-5 ezer mg). Remélem, az orvosa előírta Önnek a napi 5-6000 N.E.-nyi E­vitamin fogyasztását! „Reménytelen?" jeligére ­A lányom 33 éves, teljes rokkantnyugdíjas, mivel 3 éves kora óta epilepsziás rohamai vannak. Gyakorla­tilag azóta megállás nélkül szedi a Sodanthon nevű gyógyszert (??!) Húszéves kora óta, kb. 15 hónapon­ként nagy rohamokat szo­kott kapni, amelyek min­dig alattomosan, minden előrejelzés nélkül szoktak jelentkezni, és majdnem mindig hosszú ideig tarta­nak (STATUS EPILEPTI­CUS), úgy, hogy fel kell őt venni a kórház intenzív osztályára! A gyógyszerén már évtizedek óta nem vál­toztattak, ezért azt szeret­nénk kérdezni, vannak-e modernebb gyógyszerek, és milyen esélyünk van, hogy hozzájussunk, mert nagyon szeretnénk segíte­ni, legalább lassítani ezt a folyamatot, ha már nem le­het kigyógyítani az epilep­sziáját! - Elhűlve és felháborodva ol­vastam a levelet, mert nem akar­tam hinni, hogy ma még létezik Közép-Európában olyan eset, amikor az epilepsziás betegnek 30 éven át (!!) adnak egy gyógy­szert változtatás nélkül, annak el­lenére, hogy az állapota romlik, és rendszeresen STATUS EPILEP­TICUS rohamokat kap. A sok szempontból az orvostudomány Hamupipőkéjeként számon tar­tott neurológia az utóbbi 30 év­ben, pontosan az epilepszia gyó­gyítása terén érte el leglátványo­sabb sikereit, amiket csak foko­zott 1984-ben új, az ún. RETARD hatású antiepileptikumok felfe­dezése és gyógyrendbe állítása. Olvasóink konkrét kérdésére vá­laszolva többször bemutattam például a TIM0NIL Retard és az ORFIRIL RETARD készítménye­ket. De sok más, nem RETARD jó készítmény is van. Mint már annyi esetben, tán segített volna a levélben említett gyógyszer fel­cserélése a PHENHYDAN nevű tablettára, nagy roham esetén in­jekcióra vagy infúzióra. Itt nincs helye sem takarékossági (??), sem más szempontoknak (ugyan milyen más??!). Persze, az epi­lepszia kezelésénél nem szorít­kozhatunk csak az antiepilepti­kumokra! Nagyon fontos a rend­szeres életmód, az elegendő al­vás, a problémák stresszmentes megoldása. Sajnos, el kell fogad­ni, hogy bizonyos tevékenysége­ket, például tévézést és számító­gépezést nem ajánlunk ezeknek a betegeknek, mert a képernyő működési elve az elektromos ki­süléseken alapszik, és ez roha­mot válthat ki! Ugyancsak fontos Dr. Pálházy Béla: Lelkünk tája című könyve, melyben a szerző a legérdekesebb olvasói levelek gyűjteményét adja közre. A 255 oldalas könyv ára postaköltséggel együtt 87 korona. Pénzesutalványon feladott összeg ellenében postafordultával küldjük a könyvet. Címünk : V T V STÚDIÓ . Komenského 538,925 22 VEĽKÉ ÚĽANY a NOOTROPIKUMOK állandó sze­dése. Ezek olyan gyógyszerek, melyek az agy és az idegsejtek anyagcseréjét, oxigénfel haszná­lását, együttműködését könnyítik és összehangolják, segítik a re­generációt. Régóta ismert példá­ul a Cavinton és az Enerbol, de az utóbbi években sok más is meg­jelent a piacon. Ezek tartós sze­dése fontos a pszichés funkciók megőrzése és javítása szempont­jából is! Hasonló szerepet tölthet­nek be egyes modern táplálékki­egészítők, elsősorban a már so­kat emlegetett Lecithin, de újab­ban a sivatagi páfrányból készült termékek is. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a vitaminok és az ásványi sók szerepét sem. Köztu­dott, hogy az idegsejteknek ren­geteg B-vitaminra van szüksé­gük. Sokkal-sokkal többre, mint azt eddig hittük! Mivel ezeket nem lehet túladagolni, ajánlom minden epilepsziás betegnek, hogy fogyasszon naponta 3x4 da­rab Pangamin tablettát, amit ol­csón meg lehet venni minden va­lamirevaló patikában. Ha nem szükséges annyira garasoskod­nunk, és még alvászavarokkal is küszködünk néha, melegen aján­lom este a Stressz B-komplex ké­szítményt fogyasztani! Ugyan­csak nélkülözhetetlen az agysej­tek számára a mész, a magnézi­um és a cink! Az epilepsziás be­tegről való gondoskodásnak fon­tos oldala a rendszeres orvosi el­lenőrzés, az EEG-vizsgálattal egyetemben, valamint a vérkép és a májfunkciók rendszeres vizsgálata. Csak ezen eredmé­nyek függvényében lehet kivá­lasztani a gyógyszer megfelelő adagját, sokszor magát a gyógy­szert is. Amennyiben levélírónk mindezt nem kapta meg a lakhe­lyéhez illetékes epilepszia-ta­nácsadóban, felajánlok neki egy komplett vizsgálatot a mi labora­tóriumunkban az eljövendő őszi időszakban, amikor az illetékes szakemberek visszatérnek a sza­badságaikról. Addig próbálja, ké­rem megszívlelni az életmódra vonatkozó tanácsokat, és fo­gyasztani a hozzáférhető kiegé­szítőket. „Fejprobléma" jeligére ­27 éves vagyok, egy gyer­mek édesanyja. Körülbelül 4 évvel ezelőtt észrevet­tem, hogy elkezdett zsíro­sodni a hajam, rengeteg volt benne a korpa. Eleinte heti 2 alkalommal, ma már másnaponként kell hajat mosnom! Többször voltam már ezzel a problémával bőrorvosnál, aki felírt egy folyadékot a fejbőröm dör­zsölésére, de nem volna szabad hajat mosnom, amit a munkahelyem miatt nem tudok megoldani. A bőrgyógyász ajánlott egy sampont is, ami a korpáso­dás ellen használt is, de a hajam továbbra is zsíros. Pedig zsíros ételeket nem fogyasztok, nem dohány­zom, alkoholt nem iszom! - A haj, és a fejbőr minden­nemű változása összefügghet az életmóddal, főleg a stresszhely­zettel is! Nem tudom, milyen az a munkahely, ahol minden nap ha­jat kell mosni, de a zsírosodás és korpásodás egyik legjobb ösz­tönzője lehet a gyakori fejmosás! Át kell tehát vágni ezt az ördögi kört! A legjobb úgy, hogy levél­írónk kivesz egy hosszabb léleg­zetű szabadságot (minimum egy hónap), és elbújik a „civilizáció­tól" mondjuk egy erdei lakba, ahol egy hónapig kötelezően nem fog hajat mosni! S próbáljon meg ezalatt vegetáriánus étren­det követni, most van szezonja a gombának, gyümölcsnek, zöld­ségnek. S amit lehet, fogyasszon nyersen. Egy hónap alatt remél­hetőleg a stresszektől is feloldó­dik, és a hajtüszők anyagcseréje is átalakul. Ebbe besegítünk még Beta-karoten, cink és szelén fo­gyasztásával. Az egy hónap letel­tével gyermeksamponnal mos­sunk hajat, majd leöblítjük csa­lánöntettel, amit hagyunk a hajra rászáradni, de előzőleg jól bedör­zsöljük a fejbőrünkbe. Ezután rá­térünk a csak heti egyszeri fejmo­sásra, amit mindig csalánöntet­öblítéssel fejezünk be. Egy hónap alatt rengeteg csalánt tudunk gyűjteni és szárítani (gondoljunk a télre), ugyanolyan hatásos szá­rítva is mint frissen. A legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszeres Lecithin-fogyasztók körében is megszűnik a haj zsíro­sodása és korpásodása! „„Margit" jeligére - 66 éves vagyok, évek óta szen­vedek a Jobb lábam állapo­ta miatt, melyen mindig nagy visszerek voltak és vannak. Most azonban két­havonta vizet szívnak a tér­demből, ami nem kelle­mes, és ráadásul a fájdal­maim sem múlnak, a tér­dem el van dagadva, és a járás is nehezemre esik. Pedig már többször voltam fürdőben, gyógykezelésen is. Nagyon el vagyok kese­redve, és bízom benne, hogy tud valami használha­tó tanáccsal szolgálni. Az ortopédorvosom csak Inf­lac 75, meg Flughallin tab­lettákat, valamint Veral-gel kenőcsöt tud kiírni nekem! - Sajnos, az ortopédorvosa nem varázsló, asszonyom, mint ahogy én sem vagyok az, nem tu­dunk Önnek új ízületet varázsolni a beteg helyett! A 66 év alatt megkopott a térde, s úgy látszik, hogy az egyik jobban, és nem bír­ja a terhelést. Ön, sajnos, kötőszövete kisebb ellenállóké­pességével született erre a világ­ra, erről tanúskodik az is, hogy éveken át visszerekkel küszkö­dött. Az erek fala, az ízületek és a csontok porcogója, az inak, az iz­mok tokja mind, mind kötőszö­vet! A gyengébb kötőszövet hajla­mosabb a gyorsabb kopásra, ezért van az, hogy például az él­sportoló tornászok egy része öregkorára szinte megrokkan, nem bírja el őt saját csontváza. A meggyengült és túlterhelt ízület gyulladásba jön, ennek tünete a váladékképződés, meg a fájda­lom is. Az orvosa megadta Önnek azt, a mit a h ivata los gyógyítás ad­hat, s ha ez nem elég sikeres, ké­rem, kombinálja még hozzá a ter­mészetes táplálékkiegészítők kö­zül a lucernakivonatot (ALFALFA), nagyon sok esetben látványosan segít! Őszintén remélem, hogy karácsonyig Szlovákiában is megjelenik már végre a COND­ROSULFON nevű gyógyszer, és felírathatja majd az ortopédorvo­sával. Csökkenti a fájdalmat és hathatósan segíti az ízületporcok regenerációját. Mindenképpen érdemes kipróbálni. Amennyiben ezek a módszerek nem hozzák meg a kívánt eredményt - ne fe­ledkezzen meg az időtényezőről! - már csak a műtérd megoldás marad, melyet itt Pozsonyban már tűrhető szinten végeznek, és amit az ortopédorvosa biztosan felajánl Önnek. Szívesen segítek a közvetítésben. *** Várom és megválaszolom tisz­telt olvasóinknak az Új Szó szer­kesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a címet ezúttal nem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Határozott időre szóló munkaszerződés - végzősökkel B. L: Két hónapja fejeztem be a középiskolát. Nagy nehezen sike­rült munkahelyet találnom, szeptember negyedikén kellene belép­nem. A problémám viszont az, hogy a munkaszerződésem csak egy évre szól. Az édesanyám, aki hivatalban dolgozik, azt mondja, hogy ilyen szerződéseket náluk nem szabad megkötni, mert ez sértené az alkalmazottak Jogos érdekeit. Most nem tudjuk, hogy ez csak a hivatalok alkalmazottaira vonatkozik, vagy esetleg én is hivatkoz­hatok-e erre. Számolnom kell azzal is, hogy behívnak katonának; a munkaviszonyom ilyen esetben akkor szűnne meg, amikor én kato­naságon vagyok? Mi lesz akkor, ha én éppen katonaságon leszek? A munkajog egyik alapelve a szerződéskötési szabadság, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy min­denki azzal köt munkaszerződést, akivel akar, és olyan tartalmú mun­kaszerződést köt, amiben a másik féllel meg tud állapodni. Ebbe a szerződéskötési szabadságba az ál­lam ilyen-olyan módon mindig is megpróbált beavatkozni, hol a mun­káltatók, hol pedig a munkavállalók érdekeit hangsúlyozva. A jelenlegi, jelentős mértékű munkanélküliség a munkavállalók, az alkalmazottak érdekeinek hangsúlyozását teszi szükségessé. A munkavállalói jogok védelmé­nek jelentősebb részét a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A hatá­rozott időre szóló munkaszerződé­sekkel kapcsolatban például kiköti, hogy ezeket legfeljebb három évi időre lehet megkötni, és me£ hosszabbítani, megújítani pedig csak a külön jogszabályban megha­tározott esetekben lehet (lásd a Munka Törvénykönyve 30. §-ának második bekezdését). Néhány fon­tos rendelkezés így „átcsúszott" a Munka Törvénykönyvét végrehajtó kormányrendeletbe is &ei< tartozik konkrétan az is, hogy mikor és kivel köthető meg (illetve nem köthető meg) határozott időre szóló munkaszerződés (lásd a Szövetségi Gyűlés 362/1990. Tt. számú tör­vényerejű intézkedésével és a szö­vetségi kormány 13/1991. Tt. szá­mú intézkedésével módosított 223/1988. Tt. számú szövetségi kormányrendeletet). Az említett kormányrendelet 3. §­ának harmadik bekezdésében úgy­nevezett kógens (általánosan köte­lező érvényű) szabályként szögezi le, hogy határozott időre szóló mun­kaviszonyt nem lehet létrehozni (ha­tározott időre szóló munka­szerződést nem lehet megkötni) a középiskolák, a főiskolák, a szak­tanintézetek, a tanintézetek azon végzőseivel, akik a képzettségük­nek megfelelő munkát vállalva lép­nek munkaviszonyba. Az utolsó fél­mondatból kiderül az is, hogy önt a határozott időre szóló munkavi­szony létesítésével szemben csak akkor védi a jog, ha olyan munka­körre köt munkaszerződést, amely­re a végzettsége szól. A teljesség kedvéért még el kell mondani azt is, hogy az említett ren­delkezés pontosan meghatározza, ki tekinthető „végzősnek" (abszol­vensnek). Ennek értelmében végzősnek tekintendő az, aki a ta­nulmányai eredményes befejezése után még együttesen sem volt két évet meghaladó ideig munkavi­szonyban vagy hasonló jogi viszony­ban (ilyen például egyes helyeken a tagsági viszony), ám ebbe a két év­be nem szabad beleszámítani a kö­telező katonai alapszolgálat (eset­leg pótszolgálat) idejét, a katonai szolgálatot helyettesítő polgári szol­gálat idejét, illetve a rendelkezés­ben felsorolt további időszakokat sem (így például a nők esetében az anyasági és a gyermekgondozási szabadság idejét). Az úgynevezett „végzősökkel" (abszolvensekkel) ebben az úgyne­vezett két évi időszakban csak ak­kor szabad határozott időre szóló munkaszerződést kötni, ha ők ezt saját maguk kérik - mégpedig írás­beli kérelem előterjesztésével. Az elmondottakból következik az, hogy ha ilyen írásbeli kérelem nélkül kötött önnel a leendő munkáltatója egy előre meghatározott időre (egy évre) szóló munkaszerződést, akkor ez a munkaszerződés legalábbis részben érvénytelen. A munkaszerződés érvénytelen­ségének vagy részbeni érvénytelen­ségének megállapításakor a Mun­ka Törvénykönyve 242. paragrafu­sának rendelkezéseiből kell kiindul­ni. Az említett paragrafus első be­kezdése értelmében érvénytelen, il­letve inkább semmis az a jogügylet, amelynek a tartalma vagy célzata ellentmond a törvénynek vagy meg­kerüli azt, és amellyel a munkaválla­ló eleve, illetve előre lemondott a sa­ját jogairól. Ezen rendelkezés sze­rint érvénytelennek kellene tekinte­ni azt a munkaszerződést is, amely­nek értelmében önnek szeptember negyedikén kellene munkába lép­nie. Az említett paragrafus azonban tartalmaz egy olyan további, a gya­korlatban inkább csak értelmezési szabályként alkalmazott rendelke­zést, amely szerint „ha az érvényte­lenség oka a jogügyletnek csak va­lamely részére vonatkozik, úgy csak ez a része érvénytelen..." Az idézett rendelkezés értelmé­Den az egy evre szoio KiKotes erveny­telen, de érvényben maradnak a munkaszerződésnek azon rendelke­zései és kikötései, amelyek a hatá­lyosjogszabályoknak, törvényes ren­delkezéseknek nem mondanak el­lent illetve nem kerülik meg azokat. Az aggodalmait (mint például; „mi lesz, ha az egy év akkor telik le amikor én katonaságon leszek?") nem igazán tudjuk alaptalannak te­kinteni, még ha az egy évi kikötést érvénytelennek tekintjük is. Elvben valóban bekövetkezhet az, hogy az említett egy év akkor telik le, amikor ön katonaságon van, és ilyen helyzetben sokkal nehezebb lenne védekeznie a munkaviszonya megszűnése ellen, mint akkor, ha otthon lenne. Elképzelhető, hogy bí­rósághoz kell majd fordulnia, hogy az állapítsa meg az ítéletével az egy évre szóló kikötés érvénytelenségét Végül is a már elmondottak miatt a munkaszerződésével kapcsolatban nem most lesznek problémák, ha­nem úgy egy év elteltével merülhet­nek majd fel; ha a munkáltatója úgy véli, hogy fölöslegessé vált. Tény az, hogy néhány éve már a határozott időre szóló munkaszerződés sem biztosíték a felmondással szemben (az ilyen szerződés ugyanúgy fel­mondható, mint a határozatlan időre szóló munkaszerződés), de tény az is, hogy a határozatlan időre szóló munkaviszony nem szűnhet meg a kötelező katonai szolgálat tel­jesítésének időtartama alatt. A Mun­ka Törvénykönyve 48. §-a ugyanis a behívó kézhezvételétől, egészen a kötelező katonai szolgálat befejezé­sét követő két hét elteltéig egy úgy­nevezett felmondási tilalmat állapít meg (az említett két időpont között, vagyis az úgynevezett védelmi időben adott felmondás törvénybe ütköző, tehát jogilag semmis ­egyes ritka kivételektől eltekintve; ilyen kivétel például az, ha a munkál­tató megszűnik). Ezt a védelmi időt a törvényhozó még azzal is megerősí­tette, hogy ha valaki úgy kapott fel­mondást, hogy a felmondási idő vé­ge „belecsúszik" a védelmi időbe, akkor a védelmi időt (ami ebben az esetben több mint egy év) egyáltalán nem számítják bele a felmondási időbe (ami a felmondás indoklásától függően két vagy három hónap). dr. G. D.

Next

/
Thumbnails
Contents