Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-07 / 207. szám, csütörtök

2018 j ÚJSZÓ MINDENNAPI BUNUGYEINK 1995. szeptember 7. MURUROA:VEGREHAJTOTTAK A FRANCIA ATOMKISERLETET Párizs megszegte a moratóriumot Franciaország kedden, röviddel éjfél előtt nukleáris kísérle­ti robbantást hajtott végre a dél-csendes-óceáni Mururoa­zátohynál. A francia védelmi minisztérium hivatalos közle­ménye szerint a robbantás ereje kevesebb mint 20 kiloton­na (TNT egyenértékű) volt. MTI-hír A francia kormány ezzel meg­kezdte azt a, tervek szerint jövő májusig tartó, hat-nyolc robban­tásból álló kísérletsorozatot, me­lyet idén júniusban jelentett be. Lépésével Franciaország gya­korlatilag felsorakozott Kína mellé, amely augusztus 17-én elsőként sértette meg a nagyha­talmak által három éve betartott önkéntes atommoratóriumot. A francia kormány álláspontja sze­rint ugyanakkora kísérletsorozat szükséges ahhoz, hogy Párizs 1996 végén csatlakozhassák az atomrobbantásokat teljesen be­tiltó nemzetközi szerződéshez. A nemzetközi közvéleménnyel szembeszegülve végrehajtott atomrobbantást nyomban elítél­te a világszerte tiltakozó akció­kat szervező Greenpeace. A kör­nyezetvédelmi szervezet francia polinéziai képviselője úgy vélte, hogy „botrányos tette" révén Franciaország 150 ország kor­mányával és emberek millióival kerül szembe. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy a Greenpeace-ak­,tivisták fokozni fogják a robban­tássorozat elleni tiltakozó akciói­kat. Juppé védi a robbantásokat Alain Juppé miniszterelnök a robbantás után 12 órával el­hangzott rádiónyilatkozatában kijelentette: a csendes-óceáni atomkísérlet-sorozata francia ál­lam alapvető érdeke. Ami a nem­zetközi reagálásokat illeti, a kor­mányfő hangoztatta: hallott egyes külföldi véleményeket a robbantással kapcsolatban, s úgy véli, hogy azok már-már el­érik a hisztéria szintjét. Washington sajnálja A kísérlet kapcsán „sajnála­tát" fejezte ki az amerikai elnök szóvivője, Michael McCurry, hangsúlyozva, hogy Washington továbbra is arra szólítja az atom­nagyhatalmakat: tartsák tiszte­letben a nukleáris robbantások moratóriumát. John Holum, a kormány Fegyverellenőrzési és Leszerelési Hivatalának az igaz­gatója ugyancsak leszögezte, hogy Washington azt szeretné, ha minden ország csatlakozna a kísérletek beszüntetéséhez, illet­ve a tilalmat kimondó egyez­ményhez. Moszkva is bírál Moszkva sajnálkozásának adott hangot, amiért Párizs, a nemzetközi tiltakozás ellenére, atomrobbantást hajtott végre a csendes-óceáni Mururoa-korall­zátonyon. Az orosz külügyminisz­térium magas rangú illetékese az Interfax hírügynökségnek nyi­latkozva úgy vélekedett, hogy a francia lépés aláássa az atomkí­sérletek moratóriumát betartó nukleáris hatalmak egységét. — Moszkva abban bízik , hogy Pe­king és Párizs felülvizsgálja ál­láspontját, ami lehetővé teszi az atomkísérletek teljes betiltásá­ról szóló megállapodás aláírását 1996-ban. Ennek szükségessé­géhez nem fér kétség — szögez­te le az orosz diplomata. A canberrai szeizmológiai intézet műszerei így ábrázolták az atom­kísérlet okozta rengéseket. Ázsia: felháborodás Dühös reagálásokat váltott ki Japánban a francia kísérleti atomrobbantás, Tokió azonban tartózkodik bármiféle retorzió­tól. Murajama Tomiicsi kor­mányfő arra szólította fel a fran­cia vezetést, hogy állítsa le a to­vábbi robbantásokat. A japán kormányfő azt is közölte: orszá­ga kezdeményezi, hogy az ENSZ­közgyűlés hozzon határozatot az atomkísérletek teljes tilalmáról. Ázsia-szerte igen széles körű tilt­akozást váltott ki a franciák lép­ése, de egyelőre csak a kis Nau­ru jelezte, hogy felfüggeszti dipl­omáciai kapcsolatait Franciaor­szággal, és egyedül Új-Zéland hívta vissza párizsi nagykövetét. Francia mérleg: 205 atomrobbantás Franciaország eddig összesen 205 kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre. Az elsőt még 1960. február 13-án, az algériai sivatagban. A Mururoa-zátony térségében 1966 július 2-tól kezdve összesen 134 föld alatti és 41 légköri atomrobbantást végeztek. Az AFP és a Reuter hír­ügynökség a mostani kísérletet megelőző idősza­kot tekintette át. 1992 április — Francois Mitterrand elnök csat­lakozik az atomhatalmak moratóriumához. 1995 június 13. — Jacques Chirac államfő beje­lenti, hogy további nyolc robbantást hajtanak vég­rejövő év májusáig, majd Párizs aláírja az atom­csend-egyezményt. június 14. — A Csendes-óceán déli részének or­szágai elítélik a francia döntést, Ausztrália és Új­Zéland befagyasztja a Franciaországgal folytatott katonai együttműködést. Ausztrália nem engedi kikötni a francia hadihajókat, ha azok nukleáris anyagot szállítanak, június 17. — Robbanószerkezetet dobnak a nyugat-ausztráliai Perthben működő francia kon­zulátusra, öt nappal később Canberra visszahívja nagykövetét Párizsból. július 9. — A francia kommandósok könnygáz­zal támadnak a Greenpeace nemzetközi környe­zetvédő mozgalom hajójára, amely átlépte a Mu­ruroa-zátony körüli tiltott övezet határát. augusztus 1. — Az ausztrál lépésre történt vá­laszként Párizs is visszahívja nagykövetét Cam­berrából, majd megtiltja, hogy a francia állami vil­lamosművek beruházzon Ausztráliában és szank­ciókat helyez kilátásba az ausztrál szén- és uráni­umexporttal szemben szeptember 1. — A francia kommandósok a Greenpeace másik hajóját is megállásra kénysze­rítik. szeptember 5. — Chirac elnök bejelenti: lehet, hogy kevesebb, mint nyolc robbantást hajtanak végre és lerövidítik a kísérleti időszakot is. szeptember 6.— Végrehajtják az első robban­tást. a Mururoa-zátonynál. AZ EU AZ UJ TAGOK FELVETELEROL Kizárhatják az emberi jogokat sértő tagokat? Jóllehet, az EU-intézmények reformjának szentelt jövő évi kormányközi értekezlet közvetlenül nem tárgyalja majd az Unió leendő kibővítésének a mikéntjét, az újabb tagokkal való gyarapodást - ennek várható következménye - azon­ban gyakorlatilag valamennyi napirendi pont megvitatásá­nál meghatározó szempont, jelezte Carlos Westendorp spa­nyol államtitkár, a konferenciát előkészítő úgynevezett Böl­csek Tanácsa elnöke. MTI-hír Jelenleg tíz kelet- és közép-eu­rópai országról, valamint Máltá­ról és Ciprusról lehet tudni, hogy eltökélt szándékuk az EU tagál­lamává válni. A Bölcsek Tanácsa egyöntetű véleménye velük kap­csolatban, hogy a majdani bőví­tés nem megfelelő végrehajtása nem csupán a jelöltországok számára okozna komoly fejfájá­sokat, de végeredményben veszélybe sodorhatja az Unió egészét is. Abban egységes a vé­lemény: , hogy belépésre váró országok mintegy „kívülről" al­kudjanak a majdani tagságuk keretéül szolgáló belső feltétel­rendszer módosításáról. Megfigyelők szerint a most „sorbanállókra,, való tekintettel is merült fel, hogy az EU alapok­mányát olyan cikkellyel is kiegé szítsék, amely kilátásba helyezi az alapvető emberi és demokra­tikus jogokat megsértő tagállam kizárásának a lehetőségét. SEROSA • a a HIDRAULIKUS BERENDEZÉSEKET GYÁRT? mnr W^PÄSI A REROSA Kft. cég (a volt Hydronika - ZTS dunaszerdahelyi üzeme) 20 éves hagyománnyal radiális hidraulikus motorokat (hidraulikus hengereket) gyárt A gyártott hengerek átmérője 25 mm-től 120 mm-ig (kérésre nagyobbakat is) Próbálja ki! Rövid határidő - ár megegyezés szerint! Telefonáljon: 0709/524 322 524 169 - árusítás írjon: 929 01 Dunajská Streda Kračanská cesta 49, PO BOX 143 Faxoljon: 0709/525 331 525 383 ...és végül: A REROSA Kft. szívélyesen meghívja Önöket a 37. Nemzetközi Gépipari Vásárra, Brno '95 1995. szeptember 11-e és 16-a között A C szabad kiállítási területen, az 5a pavilonban megtekintheti termékeinket. . VK-869/E F elipe González spanyol kor­mányfő, aki az EU képvise­letében tegnap Moszkvában Borisz Jelcin orosz államfővel tárgyalt. A soros elnök spanyol kormányfő mellett az Európai Unió képviseletében ugyancsak jelen volt a tárgyalásokon Jacqu­es Santer, az Európai Bizottság elnöke. Moszkvai megbeszélé­seik homlokterében a szövetség és Moszkva viszonya, ezen belül a július végén aláírt együttműkö­dési szerződés megvalósulása, illetve annak a csecsenföldi fej­leményektől függővé tett ratifiká­lása állt. H osszú hetek előkészítő munkálatai, s néhány órás zűrzavar után egyelőre kútba esett a brit és az ír kormányfő tegnapra tervezett, már hivatalo­san be is jelentett csúcstalálko­zója, amelynek Londonban döntő jelentőséget tulajdonítot­tak a megfenekleni látszó észak­ír rendezési folyamat újraélesz­tése szempontjából. John Bru­ton ír miniszterelnök szűkszavú közleménye szerint „szükség­szerű" a megbeszélés elhalasz­tása. Major brit kormányfő vá­laszüzenetében elfogadta a ja­vaslatot, amely „időt hagy a nyil­vánvaló nézetkülönbségek elsi­mítására". A brit-ír csúcstalálko­zó új időpontját egyelőre nem határozták meg a felek. V iharos esőzés kíséretében pusztít végig a Luis nevű hurrikán a Karib-tenger északke­leti részén lévő Antíguán és a környező szigeteken. Előszelei tegnapra már a Vírgin-szigetek és Puerto Rico térségét is elér­ték. Nyomát lerombolt házak jel­zik, szerdai jelentések szerint több szálloda, és egy kórház is romba dőlt. Két haláleset tör­tént, mindkettőt közvetve okozta a hurrikán, jelentette az AP. A 65 ezer lakosú Antigua és Barbuda szigetén a házak 65 százaléká­ban komoly károk keletkeztek. Egy leomlott tető miatt két gyer­mek megsebesült a szigeten, ha­lálesetről innen nem érkezett je­lentés. Antiguán több százan hajlék nélkül maradtak az időnként 282 kilométeres se­bességgel száguldó, 1100 kilo­méter szélességű és több mint 30 centiméternyi csapadékot hozó hurrikán miatt. A monszunesők következté­ben összeomlott egy öt­emeletes ház Szikkim indiai ál­lamban, legkevesebb 22 ember életét vesztette, 32-en megsé­rültek. Ezt jelentette az AP az in­diai United News hírügynökségre hivatkozva. Az ország északkele­ti részén két hónapja zuhogó monszunesők miatt több folyó megáradt. Kedden éjjel felborult egy hajó egy másik északkeleti állam, Asszám egyik folyóján, s itt legalább 15 ember vízbe fúlt. OSZTRÁK LAPVÉLEMÉNYEK Profik műve volt az emberrablás Thomas Klestil osztrák elnököt ugyan jó kapcso­latok fűzik szlovák kollégájához, Michal Ko­váéhoz és diszkréten támogatja is őt Vladimír Mečiar kormányfővel szemben, ezúttal azonban nem segíthetett neki. Az osztrák elnök ugyanis nem hagyhatja figyelmen kívül a jogállamiság tényét, írta tegnapi kommentárjában a bécsi Kurier. Az osztrák lap emlékeztetett arra, hogy Michal Kováč fia ellen nemzetközi letartóztatási parancsot adtak ki és a német hatóságok vizsgálatot kezdtek ellene, mert pénzügyi megvesztegetés gyanúja forog fenn, Ausztriá­nak pedig ki kellene őt adnia. Fia miatt most az apjának kellene bűnhődnie. Ez a következtetés pedig aggodal­makra ad okot, szögezte le a bécsi napilap. Mečiar kor­mányfő ugyanis az idősebbik Kováč nagy ellensége, s a pozsonyi kormányfő maga akar dönteni arról, hogy Szlo­vákia kérje-e Ausztriától az államfő fiának kiadatását. A szlovákok Mečiarra szavaztak, s ettől kezdve szom­szédainknál a politikai viszonyok úgy alakultak, hogy az Európai Unió az EU-tagságra pályázó Szlovákiába kény­telen volt tiltakozó jegyzéket küldeni, emlékeztetett az osztrák lap. „Pozsonyban azonban vörösesbarna klikk kormányoz, amely a régi vágású kommunistákból és az újsütetű nacionalistákból áll, s nyilvánvalóan nem tette magát túl a titkosszolgálatok régi módszerein. Ivan Le­xa titkosszolgálati főnök, aki Mečiarnak köszönhetően került erre a posztra, ugyancsak Kováé megrögzött el­lenfele, írta a Kurier. A szomszédos Ausztria szemszö­géből mindez nem kis gondot okoz, mivel egyrészt az osztrák vállalkozók jelentős beruházók Szlovákiában, másrészt pedig számos megoldásra váró közös problé­ma létezik, egyebek között a szlovák atomerőművek kérdése. Ausztria most csak egyetlen irányvonalat kép­viselhet: hivatalosan korrekt kapcsolatokat tart fenn Szlovákiával és diszkréten támogatja a demokratikus ellenzéket. A napilap az írás további részébén idézte az arról ke­ringő találgatásokat, hogy a Kováé-ügy politikai dimenzi­ót kapott, és valakinek érdekében áll az államfő Kováč helyzetének meggyengítése. A Kurier szerint Michal Ko­váč fiának kiadásáról Németországnak az osztrák igaz­ságügyminisztériumban hoznak végső döntést. Ha ugyanis az államügyészségnek nem lesz oka arra, hogy az ifjabb Kováčot kiadja a müncheni igazságszolgáltató szerveknek, akkor az elnök fia visszanyeri szabadságát. A Kurier idézi a 32 éves szlovák Marian K. esetét, akit januárban Hainburgban tartóztattak le azzal a gyanú­val, hogy ifjabb Kováčcsal és a 31 éves Martin S.-sel ha mis szállítólevelek alapján hitellevelekhez jutottak. Ma­rian K.t azonban februárban szabadon engedték. Ugyanezzel a témával foglalkozott a Der Standard is, amely megállapította: a szlovák elnök fia elrablásával kapcsolatos körülmények arra vallanak, hogy felsőbb parancsra a titkosszolgálatok profi alkalmazottjai lép­tek működésbe. Tény, hogy a Kováč fiú mindeddig nem foglalt állást a nemzetközi letartóztatási parancsba fog­laltgyanúsítással kapcsolatban, de másrészt tény az is, hogy az apa Kováč Vladimír Mečiar egykori szövetsége­séből egyik legfőbb ellenfelévé vált. A lap hozzáfűzi, hogy Mečiar miután tavaly ősszel újra a kormány élére állt a választások után, módszeresen az államfő félreál­lítására törekszik. Ily módon látszólag paradox helyzet állt elő: az exkommunista Kováč a szlovák demokrácia élharcosává vált az ugyancsak exkommunista Mečiar­ral szemben. A felmérések viszont azt igazolják, hogy az elnök élvezi a polgárok többségének támogatását, em­lékeztet a Der Standard. KISEBBSEGI VÁLASZTÁSOK Öten kérhetik MTI-hír Magyarországon még két hétig, azaz szeptember tizen­kilencedikéig kezdeményez­hető kisebbségi önkormányza­ti választás kiírása azokon a településeken, ahol az érintett nemzetiségnek vagy etnikum­nak nincs működő önkor­mányzata. Az egy településen lakó 5 választópolgár, akik azonos ki­sebbséghez tartozónak vallják magukat, az illetékes polgár­mesteri hivatalban élhetnek e jogukkal. Mivel jogvesztő ha­táridőről van szó, így elmulasz­tása esetén nem lehet a ki­sebbségi önkormányzati vá­lasztást kiírni az adott telepü­lésen. Az 1990. évi törvény alapján múlt év december 12­e óta van mód a november 19­i voksolás kezdeményezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents