Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-30 / 226. szám, szombat

1995. szeptember 28. MINDENNAPI BUNUGYEINK ÚJ SZ

Ó [2207] Sztárok, üzletek, dollárok Egy hollywoodi produkcióért két millió dollárt zsebel be a popénekesnőből Oscar-díjas színésznővé nőtt Cher (49). Nem egyszer lehettünk tanúi: a filmvásznon oly meggyőzően játssza az okos asszony szerepét, forgatókönyv nélkül azonban, a reális üzleti életben nehezen boldogul. Legutóbb bútorkereskedéssel próbálkozott, s az egyetlen eredmény, amit fel tudott mutatni, az a csúfos csőd volt. Cher esete nem egyedülálló. Úgynevezett üzletemberek, álkereskedők és ügyeskedő szélhámosok gyakran keresnek fel világsztárokat, akik - mint minden pénzsóvár halandó - szívesen többszöröznék meg vagyonukat. Szélhámos csapdájába esett Margót Hemingway (40) is. Őt egy bizonyos Paul Garfinkel környékezte meg üzleti ajánlattal: wyomingi földjén levő szénbányájának részvényeit ajánlotta meleg szívvel a híres író unokájának. Margót érdeklődött Garfinkel földtulajdonának léte iránt, ám az már nem jutott eszébe, hogy a tárnák hovatartozására is rákérdezzen. S nicsak, nicsak, a humuszos föld alatt rejlő szén másé volt, nem Garfinkelé - viszont övé lettek a tapasztalatlan Hemingway unoka dollárjai. A becsapott sztárok táborába tartozik Walter Matthau (74) is, akit egy „tőkebefektető" millióktól fosztott meg. ,,Nincs kedve az embernek ahhoz, hogy szabad perceiben a Washington Post gazdasági mellékletét böngéssze. Üzleti ügyeit ezért rábízza a szakértőre. S mi marad más hátra? A szakértő kénye-kedvének és ügyességének van kitéve" - nyilatkozta Matthau az esettel kapcsolatban. Piszkos csatornába folyt el a hajdanán híres ABBA együttes tagjainak pénze, s piszkos kezekbe kerültek Sean Connery (64) dollárjai is. A 007-es szuperügynök egy Cannes melletti temetőbe kívánt befektetni egy csinos összeget, de mint a későbbiekben kiderült: nem mást, mint szervezett szélhámosok gondtalan életét finanszírozta. A szép Orneiia Muttirói (40) milánói üzleti körökben azt rebesgetik, hogy csaknem 8 milliót csúsztatott a válás fejében exférje, Frederico Faccinetti zsebébe. Bebizonyosodott, hogy Mick Jagger sem tud bánni a pénzzel. Az 52 éves rocksztár nem rajongói iránti szeretetből koncertezik szakadatlan, s ingázik egyik városból a másikba, hanem pénzhiány miatt. A beavatottak szerint a válások, az exfeleségek kártalanítása, a tartásdíjak jócskán megtizedelték vagyonát. Jagger nem ülhet babérjain, dolgoznia kell. A DIE ZWEI ALAPJÁN: (ug) Hárman a „kiköltekezettek" közül: Cher, Mick Jagger (fent) és Walter Matthau. Edesszájúak rangsora Belgium és Luxemburg a világ két legédesszájúbb nemzete, mert egy főre eső éves kakaófogyasztásuk meghaladja az 5 kilogrammot - derül ki a Nemzetközi Kakaószervezet (ICO) Londonban nyilvánosságra hozott statisztikájából. A csokoládéevők listáját viszont Svájc vezeti, fejenként évi 9,7 kilóval. A felmérés öt év átlagán alapul. E szerint a vámuniót alkotó és az ICO listáján közösen figyelembe vett Luxemburg és Belgium lakói fejenként pontosan 5,06 kiló kakaót fogyasztanak el évente. Svájcban 4,74, Izlandon 3,72, Ausztriában 3,4, Németországban 3,22, Nagy-Britanniában fejenként 3,1 kiló kakaó fogy. Kész - táblás, illetve darabáru jellegű csokoládé tekintetében Svájc mögött Ausztria áll a második helyen, mert lakói évente átlagosan 8,7 kilónyi csokit esznek meg. A bronzérem ebben a kategóriában Norvégiának jut, ahol az emberek átlagosan 8,1 kiló csokoládét fogyasztanak. MTI FEDERICO FELLINI NAGY TITKA • HARMINCHAT ÉV A HÁTTÉRBEN Ismeretlen istennővel A kritikusok, filmesztéták évtizedek óta töprengenek azon, honnan vette Fellini, a nagy mágus filmjeinek hatalmas keblű, dús csípőjű, az ősi termékenységistennőkre emlékeztető figuráit. Hivatkoztak a latin örökségre, a szigorú, vidéki nevelésre, amelynek során a papok mindent elnyomtak a kamasz fiúk lelkében, ami a testiségre vonatkozott. (Csak az Amarcord gyónásjeleneteire kell gondolnunk!) Éppen ezért törtek fel később oly erővel ezek a fantazmagóriák - vélték. Valószínűleg ez mind igaz. De két évvel a Maestro halála után most sokkal kézenfekvőbb magyarázat is adódik: Fellininek volt egy szeretője! A világnak felmutatott boldog házaspárkép csak élete egyik fele: a bájos, finom, törékeny feleség, Giulietta Masina, aki „mellesleg" a világ egyik legnagyobb színésznője, s aki jó néhány filmjében - Országúton, Cabiria éjszakái, Júlia és a szellemek - férje múzsája volt. 1957 után azonban megjelennek azok a nőtípusok Anita Ekberg az Édes életben, Magali Noel a Nyolc és félben, a termékenység vad varázslónője a Satyrikonban, a vidéki trafikosnő az Amarcordban stb. -, amelyek igazán felgyújtották a rendező, de a nézők képzeletét is, és amelyekben egy valóságos asszony is megtestesült: Anna Giovannini, Fellini „földi szerelme". 1957-ben találkoztak. Anna dús idomain égővörös ru ha feszült: Szerelmük Fellini haláláig tartott! A dátumok tehát jól bizonyítják: az új nőtípusok mögött a szenvedélyesen szeretett Anna alakja áll. És e szerelem oly erős, oly kizárólagos s -tegyük hozzá - oly zsarnoki, olyannyira egy latin férfira valló volt, hogy Annának csak a rabszolgasors jutott. Egy ura által nagyon szeretett rabszolgáé. „Állandóan a rendelkezésére kellett állnom - mondja a ma 79 éves asszony - a háttérben maradva, feladva a munkámat is, mert Federi co féltékeny volt arra, hogy mások is láthassanak. El kellett szakadnom barátaimtól, még egyetlen gyerekemtől is. Kizárólagosságot követelt. Nem mehettem vakációra akkor sem, ha ő Giuliettával nyaralni mentKétségbeesetten szüksége volt rám, mert csak nekem sikerült megnyugtatnom, amikor egy-egy filmforgatás elején és végén mélyen depressziós állapotba került." A felesége tudott Anna létezéséről, de ismerve férje alkotásait s a teremtés folyamatát, az ifjúkorból hozott fantazmagóriáit, abban reménykedett, ez az érzéki lángolás lecsillapul majd. Tévedett. Anna Giovannini, a hajdani szép patikusnő most előlépett a homályból, megszegte a hallgatás törvényét. Federico is, Giulietta is halottak. Ő pedig csak annyit szeretne - mondta a szenzációs megnyilatkozást elsők között nyilvánosságra hozó Paris Match riporterének -, hogy tudják: létezett. Ő is létezett. Követeli asszonyi identitását, mert ha áttételesen is, de szerepe volt Fellini műveiben. Ha nem lennének itt szerelmének levelei, rajzai róla, attól félne: e 36 év csak álom volt. Federico elment, s ő teljesen magára maradt. Emlékezni akar. Amarcord... Egy kép a múltból: Anna és Federico. Egy cáfolhatatlan bizonyíték, hogy Anna létezett. És létezik. Meghalt a múzsa „Lara" nincs többé: 82 éves korában a napokban elhunyt Olga Ivinszkaja, akiről Borisz Paszternak Nobel-díjas orosz író világhírű regényének, a Doktor Zsivágónak hősnőjét mintázta. Ivinszkaja 1913-ban született a közép-oroszországi Tambov városában. A moszkvai irodalmi főiskola elvégzése után a Novij Mir című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, s a második világháború után találkozott az íróval. Paszternak és Ivinszkaja között hamarosan szerelem szövődött, s az író a fiatal szépségről mintázta az 1917-es bolsevik forradalmat bíráló regény hősnőjét, Larát. A romantikus kapcsolat azonban a fiatal nő meghurcolásához vezetett: a szovjet hatóságok annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a rendszerbíráló íróra, 1949-ben letartóztatták Ivinszkaját. Három hónappal Paszternak 1960-ban bekövetkezett halála után Olgát ismét őrizetbe vették, ezúttal Irina lányával együtt „valutaüzérkedés" ürügyén. Az ügy előzményeként Olga 100 ezer dollárt kapott (rubelben) Giangiacomo Feltrinelli olasz kiadótól. A Doktor Zsivago kéziratának első birtokosát a nagybeteg Paszternak sajátkezű levélben utasította: a nyugati kiadás jogdíját juttassa el barátnőjének. Olgát és lányát ennek alapján nyolc és félévi száműzetésre ítélték a szovjet hatóságok. Maga az író a Nobel-díj odaítélése - 1958 - előtt és után szenvedett üldöztetést hazájában. Ivinszkaja később harcot folytatott azért, hogy visszaszerezze azokat a kéziratokat, amelyeket az író halála után a rettegett szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB kobozott el tőle. Néhány kézirat tulajdonjogát illetően vitába keveredett a Paszternak család több tagjával is. PANORÁMA ZSÚPTETŐFEDŐK VOLTAK AZ ŐSÖK THATCHEREKNEL A Vaslady címere A kormányfői tisztségről történt leköszönése után II. Erzsébet királynő a tavalyi év végén báróságra emelte a Thatcher házaspárt, ám sokáig hiányzott ennek egyik legfontosabb kifejezője: a nemesi címer. Ami késik, nem múlik: a Gothai Alamnach brit megfelelője, a Debrett's legújabb kötete már ezt is tartalmazza. A koronás címert egyik oldalán fehér szakállas tengernagy, a másikon parókás, kezében különleges mérleget tartó, régi vágású úriember tartja. A magyarázat szerint az admirális Margaret Thatcher kormányzásának legnehezebb és legdicsőbb napjaira, a falklandi háborúra, az ott vívott tengeri csatákra emlékeztet. A különös úr pedig a Vaslady hajdani, észak-angliai földijét kívánja megeleveníteni, Isaac Newtont, a híres tudóst: arra utalva, hogy a későbbi kormányfő oxfordi diákkorában a kémiai tudományokat tanulta. S - ezt már csak a rossz nyelvek teszik hozzá - ha nem jön közbe a poltikai karrier, talán a szupergravitációt is felfedezi. A címer jelszava: „

Cherish Freedom", vagyis „Tartsd nagy becsben a szabadságot". Egy tudósító a nem éppen illemtudó kérdését, hogy van-e valami a címerben, ami a Vaslady családi előzményeire, mármint szülei szatócsboltjára utalna, Thatcher asszony felháborodva visszautasította. Férje, Denis viszont kevés megszólalásainak egyikében felhívta a figyelmet a címerben látható zsúptetőkre és ollóra: a Thatcher szó zsúptetőfedő-mestert jelent, s a családnév nyilván úgy alakult ki, hogy az ősök ezt a foglalkozást űzték. MN Megtagadta az apját Az életben gyakran előfordult, hogy egy felháborodott apa meg- és kitagadta a fiát. Az irodalomtörténet is számos példát tud erre. Moliére-t is kitagadta az apja, amikor megtudta, hogy a tisztes polgári családból származó fiú elment színésznek. Másfél századdal később Magyarországon a színjátékíró Szigligetit ugyanígy tagadta ki az apja, amikor tudomására jutott, hogy a nemesi família fia is „komédiás" lett. Igaz, mind a két családi ügy jól végződött. Amikor a fiúk már híres emberek lettek, az apák megbékültek és visszafogadták keblükre az eltévelyedett gyermeket. Az azonban az irodalomtörténetben is ritkaság, hogy egy fiú kitagadjamegtagadja nagy tekintélyű atyját. Ez történt a nemes, nemzetes báró Eötvös famíliában. Báró Eötvös Ignác hírhedett vérbíró volt. Sorra ítélte halálra a múlt század harmincas éveinek nemcsak zavargó jobbágyait, hanem még azokat a nemeseket is, akik pártolni merészelték az elégedetleneket. A nemesekkel tárgyalások közben latinul tréfálkozott. És az ítéleteket így kezdte: „Amice carissime, eras pendebis" (azaz: „Kedves barátom, holnap lógni fogsz"). Sokan mondották, hogy Magyarországon ő a legellenszenvesebb ember. Az ő fia Eötvös József, aki egész életében az erkölcsösség, az igazmondás, a haladás híve volt: költő, író, államférfi. Az egyetlen politikus, aki 1848ban a forradalomnak és 1867ben a kiegyezésnek is minisztere volt. Ekkor is, akkor is a szabadság és egyenlőség, az emberségesség és a hazafiság példaképe. Nos, gimnáziumi éveinek vége felé járt, amikor a fiúktól meghallotta, ki az ő apja. És amikor megbizonyosodott, hogy valóban ő a legriasztóbb, legellenszenvesebb ember a hazában, akkor az iskolatársak színe előtt ünnepélyesen megtagadta apját Természetesen ezután az apa sem akart többé tudni a fiáról. De hát ki tudja már, ki volt, mi volt Eötvös Ignác? Eötvös József pedig történelmünk és irodalomtörténetünk nem múló hírű hőse. HEGEDŰS GÉZA TV-MAGAZIN Az oldalt szerkesztette: Görföl Zsuzsa ••vSv:: Margaret Thatcher brit katonák között a falklandi háborúban