Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-27 / 223. szám, szerda

1995. szeptember 22. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 2173 | SZLOVAKIA EZER NAPJA: Ok az ünneplésre? Ezer napja, hogy Szlovákia egyedül járja útját, és a Morva folyó immár nem jelképes, hanem tényleges határrá vált. Az ezer nap apropóján ezekben a napokban politikusok, közéleti személyiségek értékelik az eltelt időszakot. Mint az alábbi összeállításból is kiderül: eltérően. Új Szó-összeállítás Oľga Keltošová a DSZM nevé­ben azt nyilatkozta a sajtóirodá­nak, hogy mozgalmuk büszkén tekint Vladimír Mečiar kormányá­nak eredményeire - a korona, a szlovák külpolitika és a védelem stabilizálására. Mečiar második kormányának menesztését bom­lasztásnak tartja, ami szerinte a szociális szféra átalakításának le­állítását eredményezte. Nyilatko­zata szerint az államfő személye hat destabilizálóan az országra. A Demokratikus Baloldal Pártja üdvözli az ezernapos füg­getlenséget. A párt nevében kia­dott nyilatkozatban egyebek kö­zött az áll: a DBP arra törekszik, hogy Szlovákia szociálisan igaz­ságos és jogállam legyen. A párt híve a szociális megbékélésnek és a politikai párbeszédnek. Marián Andelnak, az SZNP alelnökének meggyőződése, hogy Szlovákia az elmúlt ezer nap alatt bizonyította életképes­ségét, eredményei pedig szerinte azt tükrözik, hogy a függetlene­dés jó gondolat volt. Ivan Šimko, a KDM alelnöke szerint Szlovákia hazardíroz azokkal a kedvező feltételekkel, melyekkel 1993. januárjában rendelkezett. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Engem megdöbbent, hogy ezer napot kell ünnepelni. Egy országot történelmi távlatok­ból lehet értékelni, nem pedig ezer nap után. Egy ország életé­ben az ezer nap annyi, vagy még kevesebb, mint egy kormány lé­tezésében a száz nap. Személy szerint nem látom az értelmét az ünneplésnek. Száz vagy ezer év távlatából már lehet értékelni. Ha értékelni akarnánk az eltelt időszakot, akkor nagyon negatív képet kellene festeni Szlovákiá­ról. Farkas Pál, az MKDM alelnö­ke: - Ezer nap egy ország életé­ben nem sokat jelent. Szlovákiá­ban e rövid idő alatt megváltozott az ország politikai arculata, a de­mokrácia fogalmának értelmezé­se. A gazdasági, szociális és kul­turális szempontokat figyelembe véve megnőtt a társadalmi bi­zonytalanság, a politikai kiábrán­dultság. A Mečiar-kormány működése alatt megoszlott a tár­sadalom egyrészt a hirtelen gaz­dagodó, a privatizációban je­lentős szerephez jutó és a kor­mánypártokhoz közel álló szűk rétegre, másrészt a szociális, gazdasági és társadalmi terhe­ket viselőkre. A szlovákiai ma­gyarság helyzete sem javult, a kormányzat részéről szinte na­ponta indítanak támadást kultú­ránk, anyanyelvünk, oktatásü­gyünk ellen, és csőd szélén áll a szlovákiai magyarság számára oly fontos mezőgazdaság is. Szlo­vákia jelenleg így döngeti Európa kapuit, és kérdéses, hogy azok mikor nyílnak meg előttünk. A. Nagy László, az MPP elnö­ke: - Negatívan értékelem ezt az időszakot, mert rosszabb lett az életszínvonal, kevesebb a de­mokrácia, több a nacionalizmus, nincs közbiztonság, gyanúsan működnek a telefonok. Rosszabb a munkásoknak, a pa­rasztoknak, az iskolásoknak, a fi­ataloknak és az öregeknek. Rosszabb lett a magyaroknak, to­vábbra is veszélyben iskoláink és anyanyelvünk. Remélem, ezer nap múlva a mai Szlovákia Mečiarral, Slotával és Luptákkal úgy fog tűnni, mint egy rossz álom, amely nem térhet vissza. (gágyor) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI U] Szó-tudósítás Duka Zólyomi Arpád, az EGYUTTELES PM alelnöke szerint forró ősz várható, mivel a szakszervezetek eltö­kélték, hogy legitim eszközökkel megvédik a munká­sok érdekeit. A Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Koalíció hétfői tárgyalásának tartalmáról szól­va elmondta: ez a parlamenti és a parlamenten kívüli együttműködés erősítésére irányult. Beszéltek a nyelvtörvény tervezetéről és a kormány közigazgatási területi felosztására vonatkozó javaslatáról is. Ezzel összefüggésben megegyezés született köztük, hogy mindkét tervezetet közös elemzésnek vetik alá, és ki­dolgoznak egy közös álláspontot. Duka Zólyomi közöl­te: a Számvevőszék részéről válasz érkezett beadvá­nyukra, melyben a nemzetiségi kultúrára és sajtóra előirányzott 58 millió koronával való gazdálkodás fe­lülvizsgálását kérték. A Számvevőszék eleget tesz a kérésnek, dé csak az idei költségvetés teljesítésének ellenőrzésekor, várhatóan 1996 elején kerít rá sort. Bauer Edit képviselő bírálta a Matica slovenskáról szóló törvénytervezet alapelveit, amelyek elsősorban azokon a helyeken tartják fontosnak erősíteni a nem­zeti öntudatot, ahol nemzeti kisebbségek élnek. Aggo­dalmának adott hangot, amiért a Matica nemzeti programjába iktatja az oktatási, a kulturális és az ifjú­ság nevelésével kapcsolatos feladatokat is. Figyel­meztetett: a Matica slovenská talaján új hatalmi cent­rum jöhet létre. Lapunk megkérdezte, mivel magya­rázzák, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom népszerűsége jó ideje sokkal nagyobb, mint az Együttélésé. Duka Zólyomi Árpád szerint ennek rend­kívül összetett magyarázata van, mely úgy egyszerűsít­hető le, hogy az MKDM könnyedebb, az Együttélés mélyrehatóbb politikát folytat. (horváth) Megtalálták a képviselő lányát? Új Szó-összeállítás Prágában, főleg a Rebeka Szálló bárjában és több más cseh városban is látták az utóbbi időben Ján Čopík DSZM-es parlamenti képvi­selő 17 éves lányát, aki apja szerint rejtélyes körülmények között tavaly májusban tűnt el. Erről a cseh rendőrség illetékese tájékozta­tott, és közölte, hogy országos körözést ren­deltek el Jana Čopíková felkutatására. A kormánypárti képviselő a parlament leg­utóbbi ülésén jelentette be lánya eltűnését, ami mögött politikai indítékot gyanít, mivel arra „a Moravčík-kabinet kormányzása és Pittner belügyminisztersége idején került sor". A DSZM-párti honatya nem feledte el megjegyezni, hogy ugyanez a kormány őt pe­dig visszahívta járási hivatalvezetői beosztá­sából. A sninai állandó lakhelyű és Pöstyénben ta­nuló középiskolás lány eltűnéséről apja az­után szólt a parlamentben, hogy Ján Carno­gurský parlamenti vizsgálóbizottság felállítá­sátjavasolta, amely kiderítené egy szlovák ál­lampolgár augusztus utolsó napján Ausztriába történt erőszakos elhurcolásának körülmé­nyeit, vagyis a szlovák államfő fiával történtek tisztázását. A DSZM parlamenti képviselője ezután kért szót, és ugyancsak arra tett javas­latot, hogy a lányának szerinte politikai színe­zetű eltűnését szintén bizottság vizsgálja ki. Miután azonban a KDM elnökének indítványát leszavazták, Čopík is visszavonta javaslatát. KOLOZSVÁR Kotrógép a főtéren MTI-tudósítás Kolozsvár főterén tegnap ex­kavátorral terjesztette ki a tavaly - a város magyar lakosságának és a helyi román ellenzék egyes képviselőinek tiltakozása ellené­re - megkezdett régészeti ásatá­sokat az Erdélyi Történeti Múze­um. Szemtanúk elmondták, a tér központi, kövezett részén Mátyás király szobrával szemben ásott a kotrógép 25 méter hosszú és 4-5 méter széles gödröt. Tavalya par­kosított részen ástak hasonló gödröt, római kori romok után ku­tatva. Az ásatások akkor azért váltottak ki polgári engedetlensé­gi mozgalmat, mert a megye egy­ségpárti (Funar pártja) alprefek­tusa előzőleg egy interjúban el­árulta: a tervek szerint a feltáran­dó romokat állandó régészeti park keretében mutatják majd be, lesüllyesztve az egész teret, s mivel az új együttesbe a Mátyás­szobor nem illik be, azt át fogják helyezni. A régészeti park köz­pontjában - mondta akkor - a román nép római eredetét jelké­pező capitoliumi farkas áll majd. Az ásatások megkezdésekor kialakult, világvisszhangot keltő tiltakozás nyomán bizottság ala­kult, és azzal a feltétellel adott en­gedélyt a munkálatokra, hogy az meghatározott területen, kísérleti jelleggel folyik majd. Többszörös ígéret hangzott el, hogy a Mátyás­szobrot nem érinti az ásatás. Az Erdélyi Történeti Múzeum, amely­nek a városháza Funar polgár­mester lelkes pártolása ellenére nem szavazott meg a munkákhoz pénzbeli támogatást, azóta meg­szakításokkal ásat a téren, s túllé­pett az egy éve kijelölt parcellán. Ukrajna az ET tagja lesz MTI-hír Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése tegnap megszavazta, hogy Ukrajnát vegyék fel a stras­bourgi székhelyű nemzetközi szervezetbe. Ezt a határozatot még az ET másik döntéshozó szervének, a miniszteri bizottság­nak is jóvá kell hagynia, de ez már csak formalitás, így Ukrajna az emberi jogok érvényesülése, a demokratikus alapelvek betartá­sa felett őrködő szervezet 37. tagál­lama lesz. A parlamenti közgyűlés küldöt­tei szerint ugyan Ukrajna egyelőre nem felel meg teljesen a tagfelvé­teli követelményeknek, s ežért ­minden más államhoz hasonlóan - ellenőrizni kell majd a vállalt kö­telezettségek betartását. HEGYESHALOM Új forgalmi rend Vasárnap Hegyeshalomnál életbe lép az új határforgalmi rend: az Ausztriába utazó autóso­kat három külön sávba terelik. Krisán Attila, a magyar ha­tárőrség szóvivője elmondta, hogy a két ország belügyminisz­terének megállapodása értelmé­ben külön sávba terelik a magyar állampolgárokat, illetve azokat, akik vízum nélkül utazhatnak Ausztriába. Ugyancsak külön sá­vot kapnak az Európai Unió ál­lampolgárai, valamint az egyéb ország állampolgárai. A három sáv mindig működni fog, szükség esetén azonban továbbiak is nyit­hatók. Ezzel egyidejűleg osztrák részről megerősítik a határforga­lom ellenőrzését: a csendőrség is bekapcsolódik az okmányok és a járművek ellenőrzésébe, s megjelennek a vasúti forgalom­ban is. MTI ENSZ-KÖZGYULES Párizs védekezik MTI-hír Hervé de Charette francia kül­ügyminiszter hétfőn New York­ban, helyi idő szerint későn este elutasította azt az orosz javasla­tot, hogy Moszkva és a NATO kö­zös parancsnokságot állítson azon nemzetközi erő élére, ame­lyet a megkötendő boszniai béke­megállapodás ellenőrzésére hoz­nának létre. A francia politikus az ENSZ-közgyűlés alkalmából tar­tott sajtóértekezletén hozzátette: ha Oroszország csatlakozni akar e többnemzetű erőhöz, akkor ab­ban helye van, de mivel nem tag­ja az atlanti szövetségnek, nehéz lenne elképzelni közös katonai szerveződést. A Párizst nukleáris kísérletei miatt bírálóknak azzal válaszolt, hogy ez a kísérletsoro­zat teszi lehetővé Franciaország csatlakozását az atomrobbantási tesztek átfogó tiltásáról szóló megállapodáshoz. A békési szlovákok napja MTI-hír Csabaszabadiban, a Békés­csabától nemrég elszakadt, féle­zer lelkes, szlovákok által is la­kott kis faluban rendezik meg a Békés megyében élő szlovákok anyanyelvi kulturális napját. A szeptember 30-án, szombaton sorra kerülő rendezvényre mint­egy 600 résztvevőt várnak, azaz e napon biztos, hogy megkétsze­reződik a kis falu lakossága. A magyarországi szlovákság mint­egy felét alkotó békésiek szom­bati kulturális napját Mata Mi­hály, az Országos Szlovák Önkor­mányzat elnöke nyitja majd meg. A délután sorra kerülő politikai fórumon a helyi kisebbségi ön­kormányzatok és szlovák szerve­zetek képviselői a kisebbségi ön­kormányzat működésének első tapasztalatairól s az újabb ha­sonló testületek megválasztásá­ról folytatnak eszmecserét. V églegesen megsemmisült­nek hitt hangfelvételek ke­rültek elő, melyeket a Szabad Európa Rádió sugárzott 1956. október 19. és november 13. között. A történelmi értékű do­kumentumok a Magyar Rádió archívumába kerültek a Német Szövetségi Levéltárral való jó együttműködésnek köszön­hetően. E napokban kezdik meg az anyag számítógépes doku­mentálását, s a 30 ezer percnyi hanganyag feldolgozása egy évig is eltarthat. A rádióhallga­tóknak nem kell egy évet várni­uk arra, hogy hallhassák, mit su­gárzott a SZER a sorsdöntő na­pokban, mert még az idén sze­melvényeket mutat be a Kos­suth Rádió a történelmi je­lentőségű műsoranyagból. E gynapos sztrájkot tartott tegnap Oroszországban 11400 iskola közel félmillió peda­gógusa; a munkát azért szüntet­ték be, mert a tanárok vélemé­nye szerint az állam nem megfe­lelő mértékben támogatja az ok­tatást, s az amúgy is alacsony bérek kifizetése sokszor kése­delmet szenved. Amennyiben a kormány nem tesz sürgős lépé­seket a gondok megoldására, a tanárok folytatják harcukat. S zentiványí Gábor magyar külügyi szóvivő szerint ala­posan meg kell vizsgálni a törté­nelmi megbékélést kezdemé­nyező román dokumentumter­vezetet, mert úgy tűnik, a kap­csolatok nyitott kérdéseiről egy szó sincs a szövegben. Hangsú­lyozta: Magyarország továbbra sem tartja elengedhetetlennek az alapszerződést a rendezett kapcsolatok megteremtéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) köztudatába, ha egy olyan szellemi cent­rumot sikerülne itt kialakítani, melyet egyaránt magáénak érez a szlovák, illet­ve a szlovákiai magyar értelmiség, s amelyet szívesen látogatnak magyar művészek és tudósok. Nyitott intézményt, szeretnék, ahol a közönség olyan progra­mokat talál, melyek hozzásegítenek egy reális, mai Magyarország- és magyarság­kép kialakításához. - Mit tart az intézmény legfontosabb prioritásának? - Elsőként említeném a magyar-szlo­vák kulturális és tudományos kapcsola­tok fejlesztését, bővítését. Az elmúlt években a két ország szakembereinek kapcsolataira, együttműködésére szinte alig volt példa - ennek részben gazdasá­gi okai is vannak. Ezért szorgalmazom az olyan tudományos tanácskozások, kol­lokviumok szervezését, melyek célja a szakemberek találkozása, s témája a szlovák-magyar együttélés, a történelmi különválás folyamatának feldolgozása, a két nép kultúrájának kölcsönhatása. A közös hagyományok, a hosszú együtt­élés ellenére napjainkban mindkét or­szág népe meglepően keveset tud a má­sikról. A másik irányvonal a magyarországi és Keveset tudunk egymásról összmagyar kultúra „tolmácsolása". A magyarországi kultúra szerves részének tekintem az országban élő kisebbségek, így a szlovákság helyzetének, kultúrájá­nakfolyamatos bemutatását. Ennek első állomása december 19-én (ez Magyaror­szágon a kisebbségek napja) a szlovák önkormányzat bemutatkozása lesz. - Az anyaországi magyar és nemzeti­ségi kultúrák közvetítésén túl hogyan szeretne viszonyulni a szlovákiai magyar kultúrához? - Az egyetemes magyar kultúra szer­ves részét képezi az itt élő magyarság kultúrája. Természetesnek tartom, hogy 60. születésnapán az intézetben kö­szöntjük Tőzsér Árpádot, a róla szóló mo­nográfia és a Magyarországon megjelent új kötetének bemutatásával, vagy azt, hogy novemberben kiállítást rendezünk a nagymegyeri Janiga József műveiből. - A szlovákiai magyar kulturális élet egyre inkább levetkőzi Pozsony-közpon­túságát. Egy Hyen kihívásnak hogyan tud megfelelni az intézmény? - Úgy gondolom, hogy a PoMKK már eddig is próbált kitörni a „pozsonyköz­pontúságból", s ezt a törekvést erősíteni szeretném, úgy, hogy minél több prog­rammal, rendezvénnyel legyünk jelen Szlovákia északibb vidékein is. Novem­ber közepén például Breznóbányán, Her­mann Ottó szülővárosában rendezünk a tudós munkásságát bemutató kiállítást. A december első hetében tervezett Ma­gyar Filmhét színhelye Pozsonyon kívül Zólyom és Dunaszerdahely lesz. A hagyo­mányos magyar táj egység-be m utatko­zást jövőre Bártfán tartjuk. - Folytatni kívánja-e elődje „kultúrpoli­tikáját", vagy változtatni szeretne az in­tézmény jellegén? - Minden embernek más az ízlése, el­képzelése és mások a prioritásai. Én az eddigieknél nagyobb hangsúlyt akarok fektetni a modern művészetek bemuta­tására, az aktuális kutatási eredmények, a legújabb tudományágak prezentálásá­ra. - Az egyre nehezebb gazdasági hely­zetben hogyan lehet beleférni a költség­vetésbe? Milyen mozgásteret biztosít a PoMKK költségvetése? Mennyire fontos, hogy menedzser is legyen az ember az Ön posztján? - Valóban, a külföldön működő kultu­rális intézetek működésére szánt költ­ségvetési keret évről évre szűkül. A művelődési tárca az intézeti struktúra megváltoztatásán munkálkodik, melyet részben az ország külpolitikai prioritásai­nak figyelembe vételével kíván átalakíta­ni. Remélem, ez pozitív hatással lesz a pozsonyi intézet lehetőségeire. Emellett szükséges a nemzetközi alapok és ala­pítványok tervezeteihez való csatlako­zás. - Évekkel ezelőtt szép tervek voltak a PoMKK új épületét tekintve. Akkoriban azt tervezték, hogy a Duna-parton épül egy többemeletes kulturális központ. A két nép szomszédságát, a kisebbségek kulturális igényeit tekintve ez kézen­fekvőnek tűnt. A terv dugába dőlt, s át­meneti megoldásként - ami úgy tűnik, több, mint átmeneti - a volt kubai nagy­követség épületét kapta az intézet, amely igencsak szűknek bizonyul. Tekint­hető-e végső helyzetnek ez? - Úgy gondolom, nem. Mostani épüle­tünk nagyon szép helyen fekszik, de egy­részt kissé távol esik a város igazi köz­pontjától, másrészt helyiségeink elrende­zése és méretei nem teszik lehetővé az intézeti funkciók maradéktalan betölté­sét. Ezért tárgyalásokat kezdtem annak érdekében, hogy az óváros sétálóutcái­nak egyikén egy olyan épületbe költöz­hessünk, amelyben nagytermen és kiállí­tótermen kívül lehetőség nyílna egy mo­dern könyvtár berendezésére, ahol - az Internet nemzetközi számítógépes háló­zatba történő bekapcsolódással - láto­gatóinkat, a városban tanuló egyetemis­tákat, főiskolásokat, kutatókat az egyes tudományos szakterületek legújabb in­formációival is elláthatnánk. Nem is be­szélve a pozsonyi hagyományokhoz kötődő, tervezett irodalmi kávéház létre­hozásáról. - Az első rendezvényeket követően (Kós Károly-kiállítás, Mészöly Miklós szlo­vákul megjelent esszékötetének szerzői estje, a Bartók és Albrecht Sándor mun­kásságáról és barátságáról szóló zenetu­dományi kollokvium, a két zeneszerző műveiből összeállított koncert) talán ko­rai mérleget vonni, mégis megkérdem, elégedett-e a pozsonyi közélet ér­deklődésével. - Ezen a téren van még tennivalónk, ezért a jövőben megpróbáljuk minél job­ban tájékoztatni közönségünket, illetve programjainkat minél gazdagabbá, szí­nesebbé tenni. KÖVESDI KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents