Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-05 / 205. szám, kedd

1995. szeptember 5. BELFOLD ÚJ SZ

Ó 3 I Öt kérdés a három pártelnöknek Holnap kezdődik, a szlovák parlament őszi ülésszaka. A viharosnak ígérkező tanácskozások előtt az alábbi öt kérdést tettük föl az elmúlt héten - tehát az ifj. Michal Kováé-ügy kirobbanása előtt - a Magyar Koalíció három pártelnökének: 1. Az idei nyár politikai értelemben is forró volt, elmaradt az uborkaszezon. Milyen tanulságokat vonhat le a történtekből a Magyar Koalíció, amely esetenként főszereplője, máskor pedig céltáblája volt a belpolitikának? 2. Nem fenyegetik-e a kirobbant viták a Magyar Koalíció létét? 3. A koalíciós szerződés arra az elvre épült, hogy a három párt sorskérdéseinkben egységesen politizál, ugyanakkor megőrzik saját értékrendjüket, viszonylagos önállóságukat. Nincs-e olyan érzés, hogy azóta elhalványult, sőt összemosódott a három politikai szubjektum arculata? 4. Milyenek, s az utóbbi időben hogyan alakultak az ön pártjának kapcsolatai a szlovák politikai erőkkel? 5. Az őszi parlamenti ülésszakon várhatóan olyan törvénytervezeteket is előterjesztenek, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a szlovákiai magyarság és a szlovákiai demokrácia számára. Lát-e esélyt arra, hogy a demokratikus szlovák pártokkal együttműködve megakadályozzák ezeket a törekvéseket? BUGÁR BÉLA, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: 1. A hírközlő szervek bőven írtak a nyárj eseményekről, ezért már nem részletezem ezeket. Különösen Duray Miklós - amikor mások nevében kért bocsánatot - lépése igazolta, hogy a Magyar Koalíción belül vannak különutas elképzelések. Szerződésünk értelmében ugyanis minden lényeges kérdésről meg kell próbálkozni a konszenzus megteremtésével, ha ez nem jön létre, akkor mindenki csak önmaga, illetve pártja nevében cselekedhet. Nos, ezt az elvet a bocsánatkéréssel megszegték. Ugyanígy a különutas politika jelei mutatkoztak meg akkor, amikor a Magyar Koalíció egyik pártelnöke találkozott Mečiar kormányfővel, ráadásul úgy, hogy erről nem tájékoztatta koalíciós partnereit. Különböző helyeken elhangoztak olyan kijelentések is, amelyeket nem egyeztettek sem a másik két pártelnökkel, sem a Koalíciós Tanáccsal, ezért ezek feszültségforrássá váltak. Emiatt a választók nem kis része aggódik a koalíció sorsa iránt. Másrészt beindult olyan kormánykoalíciós igyekezet, amely megosztásunkra törekedett. A tanulság tehát egyértelmű: a három pártelnök és minden más illetékes lehetőleg tartsa magát a szerződés betűjéhez és szelleméhez, jobban gondolja meg, mivel használ, és mivel árt a szlovákiai magyarság ügyének. 2. Egy éve jött létre a Magyar Koalíció, s azóta érezhető olyan igyekezet és feszültség, amely túllépi az egészséges rivalizálás határait. Például akkor, amikor valaki azt igyekszik bizonygatni, hogy a másik két partner még politikai értelemben véve kiskorú. A legjobb házasságban is akadnak gondok, nézeteltérések, ám ezeket a házasságon belül, esetünkben a koalíció keretei között, egyenrangú partnerként kell megoldanunk. Erre a szerződésben vannak pontos szabályzók, megfelelő fórumot jelent a Koalíciós Tanács. A természetszerűen fölmerülő viták, nézeteltérések rendezéséhez tehát őszinte szándék és politikai akarat szükséges. Ha ez meglesz, akkor életképes lesz a Magyar Koalíció. Ez a választópolgárok óhaja is, hiszen ők elsősorban a Magyar Koalícióra voksoltak, s csak másodsorban valamelyik pártra. 3. Meggyőződésem, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az elmúlt esztendőben úgy igyekezett valóra váltani saját politikai elképzeléseit és programját, hogy mindez összhangban legyen a Magyar Koalíció céljaival és politizálásával. Mozgalmunk növekvő népszerűségi indexe, támogatottsága egyik fontos visszajelzése törekvéseink helyességének. Úgy vélem azonban, hogy éppen arculatunk, politikai értékrendünk megóvása érdekében ezután nem hallgathatunk olyan esetekben, amikor valamelyik koalíciós partnerünk olyan kijelentéseket tesz, amivel a szlovákiai magyarok érdekeit sérti. Nem érdemes „keménykedni" akkor, amikor ez külföldi segítséget nem hoz, ugyanakkor azonban a kijelentés sérti és elriasztja a lehetséges szlovák szövetségeseket. Világossá kell tenni mindenki számára, hogy ez nem a Magyar Koalíció véleménye. 4. Kapcsolataink belföldön sokrétűek, habár őszintén meg kell mondanunk, hogy jelenleg a szlovák ellenzéki partnereink részéről nagyobb a bizalmatlanság és az óvatosság, mint nyár előtt, amikor számos kétoldalú találkozó után gazdasági kérdéseket elemző ellenzéki kerekasztalmegbeszélésre is sor került. Az említett titkos találkozó óta több szlovák ellenzéki politikus jóval visszafogottabb. Attól tartanak, hogy újra megismétlődhet ilyen eset, s ilyen körülmények között szerintük nincs értelme az őszinte eszmecserének. Persze a szlovák ellenzékiek nem csak nyár óta aggályoskodnak. Azelőtt és máig is túlzottan tartanak attól, hogy rájuk sütik a magyarbarát bélyeget, s emiatt még ma is jórészt csak általánosságban, szavakban hajlandók az együttműködésre. Mi a bizalmat úgy is igyekszünk erősíteni, hogy különböző nemzetközi alapítványok segítségével kerekasztal-beszélgetéseken találkozunk szlovák értelmiségiekkel, akiknek kellő politikai súlya van egy-egy pártban. Szeretnénk jobban megismerni és megérteni egymást. 5. Ugyan 17 magyar képviselő van a parlamentben, de nyilvánvaló, hogy egyedül nem tudjuk valóra váltani elképzeléseinket, ehhez mindig kellenek partnerek. A jelenlegi helyzetben nem vagyok túlságosan derűlátó, mégis mielőbb le kell ülnünk tárgyalni a szlovák ellenzékkel, hiszen nemcsak a sorsunk, hanem a felelősségünk is közös mindazért, ami ezután történik és megtörténhet Szlovákiában. DURAY MIKLÓS, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke: 1. Uborkaszezon valóban nem volt, s ha mindenképpen jelzőt akarunk használni, akkor ezt a politikai nyarat esetleg tökszezonnak is jellemezhetnénk, hiszen gyakran úgy néz ki, mintha itt a politikát tökkelütöttek csinálnák. Egyébként ez a nyár is pontosan visszatükrözi a szlovákiai helyzetet, azt a bizonytalanságot és feszültséget, amit a szlovák kormány politikája kivált az emberekből. Ezt többé-kevésbé mindenki lereagálja, a politikusok természetesen ezt saját eszközeikkel teszik. A Magyar Koalíció egyébként máskor is céltáblája volt a honi politikának, most azonban mégis csak kevesebb téma akadt, s ezért mindez a nyáron jobban látszódott. Olyasmiből is szalagcím, első oldalas hír lett, ami máskor minden bizonnyal nem került volna ide. 2. Erre a kérdésre is vonatkozik a fenti válaszom. Ha ugyanis valamire jobban odafigyelnek, az rögtön más fénybe kerül. Megítélésem szerint a Magyar Koalícióban az elmúlt hetekben is olyan volt a kapcsolat, mint korábban, nézeteltérés, egyazon dolog különböző megítélése a nyár előtt is előfordult, a mostaninál nem kevesebbszer. A koalíciós szerződésnek van egy fejezete, amely a közös politikai célokat rögzíti, ez teljes újdonság az elmúlt öt év hazai magyar politizálásában. Ennek a célnak a beépülése a napi politizálásba nem megy simán és bizonyos problémák nélkül. Ugyanígy a sorskérdések megítélése sem r.iindig azonos a koalíción belül. Ez súrlódásokra ad okot, ám mindez a politikai fejlődésnek egyik része. Ezek tudatában is nyilvánvaló, hogy a Magyar Koalrciónak két összetartó ereje van. Az egyik a választópolgárok elvárása az egységes magyar politizálás iránt. A másik az, hogy ha ezek a pártok egymással szemben indulnának a választásokon, akkor kettő minden bizonnyal kiszorulna a parlamentből, ami lehet, hogy letisztulást hozna, de végeredményben a választópolgár lenne a vesztes. Ez a két összetartó erő érdekkapcsolatot teremt a koalíciós pártok között. Ha lenne olyan szlovák politikai erő, amelyik a magyar koalíció valamelyik pártját biztosan bevinné a parlamentbe, akkor lehetséges, hogy az említett érdekkapcsolat megszűnne. 3. A három párt még a koalíciós szerződés megkötése előtt kialakította a saját kapcsolatrendszerét, ezt a dokumentum nem befolyásolta és nem is befolyásolja. 4. Azokban a kérdésekben találunk szlovák partnereket, amelyek Szlovákia külföldi megítélése szempontjából lényegesek, és káros következményekkel járnának. Abban a pillanatban, amikor a kérdéseknek ez a vetülete megszűnik, már csak az egyéni erkölcstől függ, hogy miben és mennyiben támogatnak bennünket. Fontos tehát, hogy a hazai magyar választópolgár világosan lássa: valóban szükség van a szövetségi politika építésére a lehetséges szövetségesek megkeresésére belföldön és külföldön, ugyanakkor mindennek nagyon éles korlátai vannak, s ezért nem szabad illúziókat táplálni. 5. Tavasszal több megbeszélésre került sor a szlovák ellenzéki pártokkal, és a Vladimír Mečiarral létrejött, sokat vitatott magántalálkozóm után a kormányfő találkozott a Magyar Koalíció vezetőivel is. Az Együttélés kezdeményezésére került sor júniusban az ellenzéki kerekasztalra. Ez önmagában véve pozitív mérleg, ám ezek csak protokolltalálkozók voltak, nem hoztak jótékony változást a politikai életben. Továbbra is kitapintható az a jelenség, hogy a szlovák politikai erők csak addig mernek elmenni, ameddig nem érzik azt, hogy a szlovák választóik megvádolnák őket, hogy túlságosan magyarbarát politikát folytatnak. A szlovák politikai erők még nem jutottak el addig a kritikus pontig, hogy ezen a félelmen túl tudnának lendülni, és valódi érdekek mentén keresnének és találnának szövetségeseket. Ez a közelmúltban is megnyilvánult. Azt az ellenzéki politikusok is tudták, hogy kollégáim kijelentései az amerikai utunk után diplomáciai és politikai szempontból sem voltak helyesek, ám ebből ők hasznot húztak. Másféle kijelentésekből viszont ilyen hasznot nem tudtak húzni, s akkor azonnal sokkal kritikusabbak. A. NAGY LÁSZLÓ, a Magyar Polgári Párt elnöke: (Prikler László felvételei) 1. A koalíciónak és a hazai magyar közvéleménynek is meg kell szoknia, hogy a három hazai magyar párt együttműködése nem valamiféle diadalmenet. A kitűzött célok felé haladva akadályokat kell leküzdenünk nemcsak rajtunk kívül, hanem önmagunkban is. Ha türelmesek leszünk egymáshoz, akkor a választók elégedettebbek lehetnek majd politizálásunkkal. Talán elkövettük azt a hibát, hogy tavaly őszt követően, amikor a két magyar parlamenti klub létrejötte körül kisebbfajta perpatvar keletkezett, elhitettük a közvéleménnyel, hogy felhőtlen a kapcsolatunk. Nagy eredménynek tartom, hogy fél évtized egészségtelen rivalizálása után egy éve végre együttműködik a három magyar párt, s ennek az önkormányzatok szintjén is nagy a jelentősége. Nincs abban semmi különös, sőt természetes, ha bizonyos kérdésekben nem egyforma a véleményünk és a helyzetelemzésünk. 2. Ez a nyári vita eléggé szerencsétlen volt, de ebben sincs semmi különös. Ekkor nem került semmiféle válságba a Magyar Koalíció. Sokkal kritikusabb volt az a helyzet akkor, amikor az egyik pártelnök titkos tárgyalást folytatott. Azt az akadályt is normális emberi módon leküzdöttük. Gondjaink, vitáink ezután is nyilván lesznek, kellő politikai akarattal és kitartással ezeket is megoldhatjuk. Nagyon fontos mindannyiunknak tudatosítanunk, hogy a koalíción kívül ma Szlovákiában nincs magyar politika, aki ezt a tényt nem tudja magára vállalni, aki megpróbálja akár kívülről, akár belülről szétverni a Magyar Koalíciót, annak számolnia kell azzal, hogy a szlovákiai magyarság őt vagy őket kiveti és megveti, politikusként, emberként megbukhat. Mindezt azért is fontos szem előtt tartani, mert sokkal bonyolultabb és drámaibb lesz a most következő időszak ahhoz képest, amilyen például tavaly ilyenkor volt a helyzet. 3. Ez nyilván azok számára veszély, akiknek vannak ilyen szövetségeseik, és volt ilyen arculatuk. Mi voltunk az a párt, amelyik a kérdésben említett két alapelvet bevittük a szerződés szövegébe, s ezt igyekszünk is megtartani. Kár lenne tagadni, hogy mindhárman veszítettünk arculatunk éléből és tisztaságából. Főleg azért, mert egyes politikai kijelentéseket, amelyeket az egyik partner tett, általánosítottak, mind a három magyar pártra vonatkoztatták. Az is gondot okozott, hogy az egység és az együttműködés érdekében nem határoltuk el magunkat bizonyos negatív kijelentésektől. Azt hiszem, ezt a jövőben nem szabad megengedni. Mindebből azonban nem szabad ügyet csinálni, hanem megfelelő politikai eszközökkel meg kell oldanunk ezeket a kérdéseket. így őrizhetjük meg arculatunkat és a koalíció valós egységét is. 4. Azokat a politikai kapcsolatokat, amelyeket a Magyar Polgári Párt részéről nyolcvankilenc óta kialakítottunk, tovább kell építenünk. Nekünk ma is vannak állandó szlovák partnereink, akikkel eszmei alapon működünk együtt. Ilyen a Demokrata Unió és a Demokrata Párt, szélesebb politikai értelemben pedig a mai szlovák ellenzék. Ez az együttműködés zökkenőmentesebb a Magyar Koalíció kapcsolatrendszerénél, amely egy szubjektum ugyan, de mégis három párt, és például a szlovák kereszténydemokraták azt mondják, hogy külön-külön partnereink vagytok, de együtt nem. Ezért fontos, hogy mindhárom magyar párt kétoldalú kapcsolatokat tartson fenn szlovák politikai erőkkel. 5. Két kérdéskörben várhatók fontos politikai döntések Szlovákiában. Az egyik a magyarokat érintő diszkriminatív törvények, a másik a demokratikus intézményrendszer, főleg a köztársasági elnök személye. Mindkét veszély csak a Magyar Koalíció és szlovák ellenzéki pártok együttműködésével hárítható el. Ezért is fölöttébb időszerű a szorosabb együttműködés. Nincsenek semmilyen illúzióim, ugyanis még az ellenzék sorai között is vannak olyan képviselők, akikkel nagyon nehéz elképzelni az együttműködést a magyar kérdésekben, de még a köztársasági elnök problémakörében is. Ennek ellenére nincs más alternatívánk, mint keresni, építgetni az együttműködést, mert merőben más a helyzet, és más a társadalmi hatása, ha nemcsak 17 magyar képviselő emeli föl a szavát az említett törvénytervezetek ellen, hanem a szlovák képviselők is tiltakoznak. SZILVÁSSY JÓZSEF Országszerte rendhagyó tanévnyitók (Folytatás az 1. oldalról) Rimaszombat: A Dobšinský Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola szülői munkaközössége a hivatalos tanévnyitót követően felhívással fordult a megjelent szülőkhöz, kérve őket, hogy ma ne küldjék gyermekeiket iskolába, és hétfőn este vegyenek részt a néma tüntetésen. A Šrobár utcai Magyar Tannyelvű Alapiskolában nem hangzott el semmilyen felhívás. (farkas) Kassa: Tegnap délelőtt csak néhány szülővel és tanárral találkoztam a közös igazgatóság alá tartozó Kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskolában és Kereskedelmi Akadémián. A szülők ugyanis vasárnap úgy döntöttek, hogy a galántaiakat támogatva tiltakozásul ők sem engedik gyermekeiket iskolába. Mivel a szülők az ország különböző régióiból kísérték el ide a tanulókat, hétfőt választották a tiltakozás napjául. Ebben az oktatási intézményben kedden kezdik tehát az új tanévet, és kedden köszöntik a két-két osztálynyi új elsőst is. A Kassai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium tegnap ugyan megnyitotta kapuját, ám a szülők kérésére az iskolai hangszóró nem közvetítette a miniszter asszony rádióbeszédét. A szülők itt úgy döntöttek, hogy szolidaritást vállalván a galántai szülőkkel, kedden ők sem engedik gyermekeiket iskolába. Egyébként az alapiskolában és a gimnáziumban 2-2 új első osztály nyílt. Az alapiskolások bizonyára örülnek majd a régen tervezett, ám mostantól már valóságnak számító iskolabuszjáratnak. Ennek az iskolának az alsó tagozatos tanulóit reggelente külön autóbusz szállítja majd a Furcsa, a Tóhát- és a Kassai Kormányprogram lakótelepről. Újdonságnak számít itt az iskolai könyvtár korszerűsítése is. (gazdag) Ung-vidék: A nagykaposi alapiskolában Alitza Miklós igazgató ünnepi beszédét követően kilencvenegy elsős kezdte a tanévet négy osztályban. Akadt olyan szülő is, aki a beíratáskor a magyar tanítási nyelvű iskolát választotta, ám tegnap már a szlovák iskolában hallgatta az igazgató ünnepi beszédét. Ennél meglepőbb az a tény, hogy a szlovák nyelv oktatására a járási tanügyi igazgatóság egy óvónő-képesítéssel rendelkező, magyar nyelvet nem beszélő tanerőt küldött az iskolába. Nagyszelmencen Mórik István igazgató elégedett. A járás egyik legkisebb magyar tanítási nyelvű alapiskolájábán 17 elsős kezdte a tanévet. Az igazgató szerint a két kis községből - Nagyszelmenc és Szirénfalva - nem is vártak többet. A felmérések szerint jövőre már több első osztályossal számolnak. Ám itt is gondot okoz az iskola épületének tatarozása. Bodrogköz: Nagytárkányban csakúgy, mint a korábbi években egy osztályban 17 gyerek kezdi az ismerkedést a betűvetéssel, a számok világával. A hatosztályos iskolában összesen 239 diák nyugodt körülmények között tanulhat, mivelhogy - Kaszás Béla igazgató szerint - a községi hivatalra mindig számíthatnak. A battyáni alapiskolában most a 22 elsőssel együtt 86an örülnek annak, hogy szüleik és az önkormányzat hathatós segítségével az épületet sikerült rendbe hozni, és helyben tanulhatnak. katócs