Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-11 / 186. szám, péntek

1995. augusztus 11. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 11 J TEGNAP OLVASTUK A siker kulcsa a megelőzés h kormány keddi ülésén hagy­ta jóvá a kábítószerek elleni harc nemzeti programját. A do­kumentumban megfogalmazott célkitűzésekről és megvalósítá­sukról Ľudovít Hudek belügymi­niszter a Pravdának adott nyilat­kozatot. Amint elmondta, a drog­függőség kérdése és az ellene folytatott harc az utóbbi évek­ben a kormány és az illetékes tárcák figyelmének középpont­jában áll. Szlovákia specifikus Wfjietben van ezen a téren. Rajta keresztül vezet ugyanis az ún. balkáni út, amely a nemzet­közi kábítószerpiac egyik szállí­tási útvonala, viszont a kábító­szer-ellenes küzdelemre ez idá­ig nem voltunk kellőképpen fel­készülve. Az idei év első felében 247 ilyen esetet jegyeztek fel, több mint 95 százalékukat sike­ült kideríteni. A kábítószer-ellenes program megvalósításában az eredeti el­képzelésekkel szemben nem hoztak létre új államigazgatási szervet, hanem az ENSZ kábító­szer-ellenes szakértőjének bevo­násával olyan bizottság létreho­zását határozták el, amelynek az illetékes miniszterek mellett a főügyész is tagja. Elnöke Jozef Kalman, a kormány alelnöke. A közvélemény szerint az ál­lam eddig nagyon keveset tett a kábítószer-élvezet megfékezé­sére, a miniszter véleménye sze­rint azonban elsősorban a felvi­lágosításra és a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Olyan intézkedések kellenek, amelyek csökkentik a kábítószerek iránti keresletet, s hozzájárulnak a la­kosság egészségének megvédé­séhez. A kábítószerek elleni küz­delem hosszú távú feladat, amelynek legfontosabb eleme a megelőzés. Ebben a témakör­ben az egyes minisztériumok­nak külön feladataik vannak. A megelőzésen túl a belügyminisz­tériumnak elsősorban a kábító­szer-élvezet terjedésének meg­akadályozása és büntetése lesz a feladata. A rendőrség augusz­tus elején speciális kábítószer­ellenes egységet hozott létre, amely dokumentációs, elemző és információszerző tevékeny­séget folytat majd. A Pravda nyomán, rövidítve HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN I Szombaton reggel 9 órakor in­dítjuk műsorunkat a Hétről hét­re című publicisztikai magazin­nal, amelynek műsorvezető­szerkesztője Somogyi Alfréd lesz. A műsor a hét belpolitikai eseményeinek összefoglalója ütán központi témaként a fegy­verrelfoglalkozik. 12.10-korS/á­éermúzeum. 12.50-kor kezdődik a Családi fészek című műsor, melynek témái: a gútai kézművestábor; műhelytitkok az Új Nő szerkesztőségéből; be­szélgetés Spisák Géza kassai operaénekessel. 13.40-kor ope­rarészleteket hallhatnak hallga­tóink. 14.30-kor ismétlő műso­runk, a Tallózó az utazással fog­lalkozik. 15 órakor Zenei körsé­ta, Beszélgetés hangzik el Jozef Dodo Šošokával, a kulturális nyár keretében megrendezett jazzkoncertek dramaturgjával. 16 órakor hírek, köszöntő, 17.45-kor hírösszefoglaló, műsorzárás. Vasárnap reggel 9 órakor hí­rekkel kezdődik műsorunk. A műsorajánlat után 9.15-kor a Vi­lágosság egyházi magazin je­lentkezik. 9.45-kor A kertkirály című mesét hallhatják a gyere­kek a komáromi Jókai Színház művészeinek előadásában. 10 órakor a Kamaszrádióban be­számolunk a Nyugat-szlovákiai Református Egyházközösség gyermektáboráról és vendége­ink a Tábortűz szerkesztői lesz­nek. 10.30 Anyanyelüvnk. 10.35-kor századunk zenéjéből hallhatnak hallgatóink. Ezt a Fáklya, kulturális körkép követi. 11.30-kor nótacsokor. A déli hí­rek után Csenger Ferenccel ran­devúzhatnak: Tábor tábor há­tán, idehaza és külföldön; fiata­loknak zenéről, vallásról, művelődésről; Mi újság a KLIK háza táján. 14.15-kor kapcsol­juk a BBC magyar adását. 15 órakor jelentkezik az Irodalmi mozaik, amelyben elhangzik Hajdú István: Az ember csak ül című novellája, és beszélgetést hallhatnak Kulcsár Ferenccel legújabb könyvéről. 15.30-kor a Hazai tájakon című műsorban a nyári fesztiválok hangulatát idézzük fel. 16 órakor hírek, kö­szöntő, 17.45-kor hírösszefogla­ló, sporthírek, 18 órakor műsor­zárás. (zj) j KÖZLEMÉNY A volt Rozsnyói Pedagógiai alapiskola IV. A és B osztályának 1960-ban végzett diákjai 35. érettségi találkozójukat 1995. szeptember l-jén (pénteken) tartják Rozsnyón. Osztálytársak, iskolatársak jelentkezzetek a következő címen: Klobušnikné Pogány Sarolta, Páterová 44, 048 01 Rožňava. K-121 RUHE A NATO KELET-EURÓPAI BŐVÍTÉSÉÉRT Moszkvának megfelelő szerepet kell kapnia Volker Rühe új tárgyalási lehetőségeket lát a délszláv konf­liktusban a sikeres krajinai horvát offenzíva után. A német védelmi miniszter üdvözölte a Garmisch-Partenkirchenbe to­vábbképzésre érkezett közép- és kelet-európai tisztek cso­portját, és ez alkalomból fejtette ki véleményét a kérdésről. MTI-hír Rühe nyomatékosan síkra­szállt a NATO kelet-közép-euró­pai kibővítéséért. Ennek együtt kell járnia a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok új alapokra való helyezésével. Oroszország kívánságának eleget kell tenni, hogy méretének és jelentőségé­nek megfelelő szerepet kapjon az európai biztonsági rendszer­ben - szögezte le a német védel­mi miniszter. A békepartnerség intézményét nem értékelik igazi jelentőségé­nek megfelelően az új európai biztonsági struktúrák kialakításá­nál - vélekedett a miniszter. A Bundeswehr tevékenyen részt vesz az európai együttműködés­ben, húzta alá Rühe. OSZTRÁK AUTOPALYADIJ -W •• // / 1 •• / 1 //l-l Jovo ev kozepetol? MTI-hír Johannes Ditz osztrák gazdasági miniszter 1996. július l-jétől látja bevezethetőnek az autópálya-használati díjat. A miniszter most közreadott elképzelései szerint egyelőre a svájci mintára a szélvédőre felragasztható éves bérletet adnának ki. Ditz 300 schil­ling körüli éves díjat képzel el - ez nagyjából szintén megfelel a je­lenlegi svájci tarifának. A díjszabás egyelőre csak a személykocsik­ra vonatkozna, a teherszállítók ugyanis EU-szabályok szerint adóz­nak. Hogy mekkora bevételre számít a költségvetés, arról a minisz­ter nem beszél. Kifejtétte ugyanakkor, hogy a befolyó pénzt az úthá­lózat karbantartására és építésére fordítanák, másrészt juttatná­nak belőle az eddigi kiadásokra felvett hitelek törlesztésére is. BERLIN Emlékmű megrongálása Ismeretlen tettesek megbecs­telenítették a berlini fal egyik ál­dozata, Peter Fechter emlékére 1962-ben emelt keresztet. Teg­napra virradóra a Kreuzbergben álló fakeresztet szétfűrészelték, és a helyszínen hagyták az egy­kori NDK hadseregének roham­sisakját - közölte a berlini rendőrség szóvivője. Fechterre menekülés közben az NDK ha­tárőrei rálőttek, és a 18 éves fia­talember elvérzett. MTI Több millió pesós kárt okozott az a tűzvész, amely a fülöp-szigeteki elnö­ki palota irodaépületében pusztított a hét derekán. Jelentések szerint a maniiai irodaépület két legfelső emeletét a tűz teljesen elpusztította. Ma (11-én) este 20 órától Szabadtdzhelyen készül az ötféle étal Mindenkit szeretettel várunk, aki szórakozni szeret és ezzel egyben támogatni kívánja a magyar iskolát és óvodát Ahány kormány, annyi szokás Az újságíró is sok mindenről leszoktatha­tó. Kellő türelemmel és kitartással például arról, hogy sajtótájékoztatókra járjon. En­nek a legegyszerűbb módját alkalmazza a szlovák külügyminisztérium. Egy ideje egy­szerűen nem tart tájékoztatókat, illetve ha mégis, akkor hébe-hóba, rendszertelenül. Korábban a külpolitikával foglalkozó új­ságírók szerdánként déltájban szinte reflex­szerűen a pozsonyi külügyminisztérium felé vették az útjukat, hogy a tárca rendszeresí­tett sajtótájékoztatóin begyűjthessenek né­hány friss információt. Régebben így műkö­dött ez, Eduard Kukán és Jozef Moravčik, azelőtt pedig Milan Kňažko külügyminiszter­sége idején. Mára azonban szinte teljesen megszűntek a szerdánként i tájékoztatások, s esetenként trombitálják csak össze a saj­tó képviselőit. Például akkor, amikor annak szétkúrtöiésére van szükség a nyári turista­idény beindulása előtt, hogy de fene bizton­ságosak a dalmát tengerparti üdülőhelyek. Most a nyár kellős közepén kiváló indok lehet az, hogy mindenki szabadságol, ezért nincs is igazán szükség a tájékoztatókra. De a honi politikában nincs, nem lehet holti­dény, mert valaki mindig felfúj valamit, hogy témából ne legyen hiány. Pár napja újra Mi­chal Kováč van a porondon, s gyaníthatóan lesz is még két hétig, amíg nem tér haza USA-ban töltött szabadságáról. Ahogy a DSZM-körökben vihart kavart kritikus üze­nete elhangzott a szlovák rádióban, a régi szokások szerint a külügy még aznap sajtó­értekezletet hívott volna össze, amelyen nyi­latkozni óhajtó illetékese megoszthatta vol­na az újságírókkal az államfői telefoninter­júval kapcsolatos összes fenntartását Ehe­lyett a jelek szerint a minisztériumból egy­szerűen átszóltak a közszolgálati tévébe, hogy az államtitkár úr nyilatkozni szeretne, méghozzá azonnal, s máris csaknem tíz per­ces bérelt helye volt az aznap esti híradó­ban. Kényelmes megoldást választott Jozef Šesták államtitkár, annyi szent Ha sajtóér­tekezletet hívott volna össze, amelyen ga­rantáltan telt ház lett volna, szembesülnie kellett volna a túlságosan kíváncsi, ellenzé­kinek megbélyegzett újságírók vájkálódó, kellemetlen kérdéseivel, így viszont a tévé­kamerák előtt csak az idomított tévériporter Hiedelmes, jólfésült, véletlenül sem okvet­lenkedő kérdéseire kellett válaszolnia. Ami­kor az került szóba, milyen másodrangú po­litikusokkal ebédelt Kováč Washingtonban, senki sem vethette közbe: Mečiar is úgy jött vissza Lisszabonból és Madridból, hogy a portugál elnöknek és a spanyol királynak a színét sem látta. (Mario Soares elnök állító­lag beteg volt, bár környezetében senki sem tudott erről, II. János Károly spanyol király pedig Mečiar ottjártakor házon kívül volt, épp Prágában Havelnél járt.) Az államtitkár vígan elpalástolhatta a két látogatás közötti lényeges különbséget, azt, hogy Kováč a jo­gászkamara díjátvételére utazott az UŠA­ba, míg a szlovák kormányfő hivatalos láto­gatáson járt a két ibériai országban. Nos, a hasonló „apróságok" kiigazítása a tévéstúdióban egyenesen kizárt volt. Re­mélhetőleg az államfő hazatérte után nem tér ki a sajtó útjából, s a tévé neki is megad­ja azt a lehetőséget, amit az államtitkár megkapott Arra azonban fogadni mernék, hogy addig számos olyan kormánypárti ven­dége lesz a híradónak, akik az államfő távol­létében egyre vehemensebben azt próbál­ják a tévénézővel elhitetni, Kováč Szlovákia nemzetközi érdekei ellen cselekszik. Bár ne lenne igazam. P. VONYIK ERZSÉBET Minden jel arra utal, a Krajina feladása kiszámított lépés volt: a jugoszláv hadsereg, s jobbára a boszniai szerb katonaság is tét­lenül szemlélte, hogy Horvátor­szág - Baranya és Szlavónia egy részének kivételével - vissza­szerezze területeit. Ezzel megszűnt a horvátországi szer­bek bábállama, s szertefoszlot­lakaszerbek verhetetlenségéről dédelgetett álmok is. Első szem­pillantásra úgy tűnik, az úgyne­tezett Krajinai Szerb Köztársa­ságvezetői mindezért elsősorban önmagukat hibáztathatják, hi­szen 1992 óta konokul elutasí­tottak minden békekezdemé­[lyezést, s nem éltek a valóban széles körű autonómia felkínált isélyével. A délszláv térségben évek óta tartó háború folyamán Sbb alkalommal is lehetőség mutatkozott a méltóságteljes bé­kekötésre, Milosevics szerb el­ükben is ez a szándék ér­lelődött meg, az egymásnak fe­szülő horvát-szerb viszonyban sonban hiányzott a bizalom, mely egyébként is hiánycikk a lalkánon. A történelmi pillanat A HORVÁT KATONAI GYŐZELEMMEL A VAJDASÁGI MAGYARSÁ G (I S) VESZÍT Földönfutók a végjátékban ily módon elszalasztódott, egy­szersmind már arra sem lehet számítani, hogy a koszovói al­bánság és a vajdasági magyar­ság kollektív jogainak kérdéskö­re a „krajinai minta" alapján és segítségével rendeződjék. Krajina szétesett, összeomlott (az ott élő szerbek Horvátország területének egyharmadát birto­kolták), s amíg Tudjmanék most diadalmámorban ünnepelnek, két-háromszázezer szerb mene­kül Bosznián át Jugoszlávia felé. Nagy kérdés azonban, hogy meddig jutnak el. Karadzsicsnak ugyanis szüksége van ember­anyagra, az elfoglalt területek betelepítésére, s nem valószínű, hogy egykönnyen engedi átha­ladni a nehézfegyverzettel ér­kező harcedzett krajinai szerb katonákat (toborzásuk máris megkezdődött). A boszniai szer­bek vezetőjének azonban ez idő tájt egyéb gondjai is akadnak, miután összerúgta a port a Belg­rád s a boszniai szerb táborno­kok által is támogatott, már-már legendás Ratko Mladics főpa­rancsnokkal, aki egyszerűen semmisnek tekinti a leváltásáról hozott döntést. Könnyen megtör­ténhet, hogy Belgrád és Pale ren­dezetlen számláit egy katonai puccs teszi majd tisztába, s a túl­ságosan is önállósodott és fölöt­tébb ambiciózus Karadzsics kénytelen lesz meghajolni a na­gyobb vezér, Milosevics előtt. Bosznia-Hercegovina ketté­osztása most már elkerülhetet­lennek látszik, a nyugati része horvát övezet lesz, a keleti fele pedig a szerbeké. Kérdés, mi­lyen arányban: a Horvátország­ból beözönlő szerbek miatt az eddigi arányok felbomlóban, s a területek mintegy 80 százalékát kezükben tartó Karadzsicsék nyilván simán lesöprik az asztal­ról a már lassan feledésbe me­rült 49-51 százalékos felosztási javaslatot. A háború igazi veszte­se így a lélekszámban legszá­mottevőbb, de katonai szem­pontból gyenge bosnyákság. A helyzet ilyen alakulásának azonban vannak más vesztesei is. Amennyiben a baranyai körzet szerb kézen marad, kizárt, hogy az onnan elüldözött-elmenekült tizenvalahány-ezer magyar vala­ha is visszatérhessen otthonába. Egészen lehetetlen és bizonyta­lan sorsra jut ugyanakkor a vaj­dasági magyarság, hiszen a Kraji­nából menekülő szerbek sokasá­ga éppen Bácskát (az ígéret föld­jét) célozta meg. Továbbra is ér­vényben van a szerb kormány ko­rábbi döntése, mely szerint a me­nekülteket a magyar többségű községekbe kell telepíteni. Az időközben megfogyatkozott ma­gyarság ennek a nagy erejű, sod­ró rohamnak most már nehezen tud majd ellent állni, s minden bi­zonnyal alapvetően megváltozik a térség etnikai összetétele. Igaz, az ott élő őshonos szerb lakos­ság sem rokonszenvez különös­képpen a „nyugatról érkező test­vérekkel", Vajdaság autonómiá­jának tényleges elvesztése után azonban befolyása csekély az ügyek menetére. A jövevények­nek viszont lakást és munkahe­lyet kell biztosítani, mert ellen­kező esetben veszélyesebbek le­hetnek (Belgrád kijátszotta, el­árulta őket?), mint az egész hor­vát hadsereg, hiszen nekik már valóban nincs vesztenivalójuk. A jugoszláv polgárok többsége számára lassan egyedül az a fon­tos, hogy az ország ne keverdjen bele a háborúba. Milosevics ezt eleddig lényegében szavatolta, most azonban nemcsak a mene­kültáradat halad kelet felé, ha­nem ebbe az irányba tart a hábo­rú is. A „minden szerbet egy hazá­ba" jelszó soha nem halványult el, most azonban területileg zsu­gorodott. De lehet, hogy éppen ez tesz pontot majd a háború vé­gére. Amit elveszítettek (tudato­san?) Horvátországban,- azt visszanyerik Boszniában, s még­is létrejöhet a megálmodott Nagy-Szerbia. A szerb-horvát konfliktus azonban még nem le­zárt, Baranya és Szlavónia egy ré­szére (amely napjainkig szerb fennhatóság alatt maradt) Kis-Ju­goszlávia továbbra is igényt tart; Belgrádból hatalmas , harc­járműkonvoj indult el a Duna felé (s az országban ismét mozgósíta­nak), a másik oldalról horvát csa­patösszevonásokról érkeznek hí­rek. A nyílt szerb-horvát konfron­táció kirobbanásának mégis vi­szonylag kicsi a valószínűsége, hiszen mindkét fél túl sokat vesz­íthet. A kockázat tehát nagy, a mérkőzést viszont végig kell ját­szani. SINKOVITS PÉTER, ÚJVIDÉK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents