Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-10 / 185. szám, csütörtök

1814 | ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1995. augusztus 12. NÉHÁNY SORBAN VAJDASAGI BETELEPITESEK Ágoston levele Nag

y a veszélye annak, hogy az eddig nem tapasztalt méretű szerb menekülthullám jelentős részben a Vajdaságban csapódik le - hangsúlyozta Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. Greenpeace: Peking atomrobbantásra készül Tömegsír Srebrenieában? Lehetséges, hogy tömegsírra utaló bizonyítékot talált egy amerikai kémrepülőgép Srebrenieában - közölték washingtoni védelmi minisztériumi források. A felderítő gép nagy kiterjedésű, frissen felásott földterületről készített fényképet a boszniai szerbek által a közelmúltban elfoglalt Srebrenica fölött - annak a stadionnak a közelében, ahol a muzulmán enklávé bevétele után a szerbek mintegy ezer muzulmánt gyűjtöttek össze. MTI Megemlékezés Nagaszakiban É

szak-Korea lemondta a délkoreai rizssegélyről mára Pekingbe tervezett harmadik tárgyalási fordulót, miután kémkedéssel vádolta meg egy délkoreai teherhajó húszfőnyi legénységét. A Venus nevű hajó a múlt hét elején rakott ki ötezer tonna rizst az észak-koreai Cshongdzsín kikötőjében. DélKorea leállítja a rizsszállítást, amíg csak az északiak haza nem engedik a hajót és legénységét - szögezte le a szöuli egyesítési minisztérium. A júniusi előző két tárgyalási fordulón született megállapodásban DélKorea 150 ezer tonna ingyenrizst ígért az éhező Északnak, amelyből eddig mintegy 70 ezer tonnát szállított le. D

él-Afrikában az év első hét hónapjában 91 rendőr lett öngyilkos. A riasztó adat szakértők szerint arra a személyes és a hivatásból adódó stresszre vezethető vissza, amelyet a délafrikai rendőrök nap mint nap átélnek. A legtöbb öngyilkosságot a rossz bűnözési statisztikájú területeken szolgálók körében követik el. így főként a feketék közti zavargások központjai, Johannesburg és Natal tartomány rendőrei dobják el önként életüket - írja a Reuter. E

gy dél-koreai és egy görög teherhajó ütközött össze kedd este Japán nyugati partjainak közelében. Egy dél-koreai tengerész életét vesztette - jelentette tegnap az AP. Az 1997 tonnás dél-koreai és a 13 428 tonnás görög hajó balesete Himedzsitől 30 kilométerre délre, a Harima-öbölben történt. Az ütközéskor egy tengerész a délkoreai hajón a fedélzet padlójára zuhant, és koponyatörést szenvedett. A japán partmenti őrség kórházába szállította, ahol a tengerész belehalt sérülésébe. A

kínai rendőrség őrizetbe vett egy ismert aktivistát, aki a második világháborús japán agresszió kínai áldozatainak kárpótlásáért folytatott kampányt. Tung Cenget kedd este pekingi otthonában tartóztatták le - közölte egy rokona. A hatóságok nem indokolták meg Tung őrizetbe vételét. H

úszan életüket vesztették, és huszonnégyen megsérültek, amikor egy turistabusz egy kétszáz méter mélyen fekvő völgybe zuhant, majd kigyulladt a kínai Szecsuan tartományban. Az á Idozatok között va n két fra ncia turista is, súlyosan megsérült két másik francia és egy olasz állampolgár. A sebesültek közül többen súlyos égési sérüléseket szenvedtek - jelentette tegnap az AP hírügynökség. MTI-hír A Magyar Köztársaság belgrádi ügyvivőjéhez küldött levélben a VMDK vezetője közölte: az érdekvédelmi szervezet síkraszáll azért, hogy a vajdasági magyarság tőle telhetően segítse a valóban súlyos humanitárius helyzetben lévő menekülteket. Ugyanakkor aggódva figyeli a fejleményeket, mert tudja, hogy a szerb kormány 1992-es - most is érvényben lévő - döntése értelmében a magyar többségű községekbe a lakosság 10 százalékának megfelelő számú menekültet kell betelepíteni. „Ez a magyar többségű községekben éiő lakosság nemzetiségi összetételének mesterséges, esetleg erőszakos megváltoztatását jelenti, s ezt a nemzetközi dokumentumok is tiltják" - hangsúlyozta Ágoston András, majd hozzátette: a VMDK három évvel ezelőtt kemény és sikeres politikai közdelmet folytatott a terv megvalósítása ellen, s most is azon az állásponton van,, hogy a MTI-hír Közös amerikai-orosz tengeri hadgyakorlatot tartanak augusztus 27. és 31. között a hawaii partoknál, az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának irányítása alatt - jelentette be a Pentagon. Az AFP jelentése szerint a „ Tengeri Együttműködés 1995" nevű hadgyakorlaton - amely az első olyan közös amerikai-orosz akció, amelyet amerikai vizeken tartanak - egyebek között sor kerül egy, a Kaneohe Bay-i támaszpont szervezet kész a menekültek megsegítésére, de a betelepítés elleni politikai közdelemre is. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tegnap közleményében is hangsúlyozta, hogy a szervezetet megrendítette a krajinai szerb nép drámája, azonban a VMSZ ellenez minden olyan lépést, amely a Vajdaságban megbontaná az évszázadok folyamán kialakult nemzetiségi összetételt, egységet és egyensúlyt. „Ezúttal is elmondjuk: meggyőződésünk, hogy e térség súlyos problémáit nem lehet etnikai tisztogatással vagy etnikai átrendezéssel megoldani, hanem minden egyéni és kollektív azonosság és kultúra tiszteletben tartásával vissza kell térni az együttéléshez" - áll a nyilatkozatban. Arra is emlékeztet, hogy a vajdasági magyarság a kezdetektől fogva ellenezte a háborút, és a VMSZ ezért is elfogadhatatlannak tartja, hogy a háború következményeinek enyhítése a magyarság kárára történjen. közelében végrehajtandó egyesült haditengerészeti és szárazföldi támadás gyakorlására, amerikai haditengerészek és orosz gyalogsági csapatok részvételével. A manőver keretében gyakorolják majd a természeti katasztrófák utáni segítségnyújtást is. Az orosz katonák - akiknek létszámát az amerikai védelmi minisztérium nem hozta nyilvánosságra - ezután Hawaiin maradnak, ahol részt vesznek a csendes-óceáni amerikai győzelem 50. évfordulóján rendezendő megem lékezéseken. MTI-hír A Greenpeace környezetvédő szervezet azzal vádolta Kínát, hogy atomrobbantásokra készül augusztus folyamán, s követelte, hogy Peking álljon el e terveitől jelentette a Reuter. Kína legutóbb 1994 októberében és 1995 májusában hajtott végre kísérleti atomrobbantásokat. A Greenpeace japán diplomáciai forrásokból szerzett tudomást a tervezett atomkísérletekről. A környezetvédő szervezet a párizsi kínai nagykövethez eljuttatott levelében követelte, hogy Kína ne hajtsa végre a kísérletet, s az átfogó atomtilalmi egyezImával emlékeztek tegnap Nagaszakiban a városra 50 éwel ezelőtt ledobott atombomba áldozataira. A fél évszázaddal ezelőtti atomtámadásban 70 ezren vesztették életüket. Az egyperces imára mintegy 30 ezren gyűltek össze a riagaszaki Béke parkban. A rövid szertartással egy időben városszerte megszólaltak a harangok és a légvédelmi szirénák. mény megkötéséig is tartsa magát az atomkísérletek moratóriumához. A dokumentum kiemeli, hogy a kínai és a szeptemberre tervezett francia robbantások holtpontra juttathatják a genfi leszerelési tárgyalásokat. Az atomkísérletek beszüntetésére önként kötelezettséget vállalt országok közül az Egyesült Államok előzőleg 1051, Oroszország pedig 715, Nagy-Britannia 45 és az újabb kísérletekre készülődő Franciaország eddig 192 kísérleti robbantást végzett. Kína azzal érvel, hogy szüksége van további kísérleti adatokra, mivel eddig csupán 42 atomrobbantást hajtott végre. Az évfoduló napján több japán vezető is élesen bírálta Kínát és Franciaországot a kísérleti atomrobbantások tervezett felújítása miatt. „Egy olyan ország vezetőjeként, amely megismerte az atombomba pusztító erejét, mély aggodalommal tölt el a nukleráris kísérletek újraindításának terve" jelentette ki Murajama Tomiicsi miniszterelnök, aki más vezető japán politikusokhoz hasonlóan szintén részt vett a Nagaszakiban tartott megemlékezésen. Ugyancsak beszédet mondott Kono Johei japán külügyminiszter, aki a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy az atomrobbantások felújításáról hozott párizsi döntés megmérgezheti a japán-francia kapcsolatokat. A tervezett atomrobbantások ellen tüntettek mintegy ötvenen a tokiói francia nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás résztvevői az utcára feküdtek, hogy ily módon emlékeztessenek az atomtámadás áldozataira. MTI AUGUSZTUS VEGEN Orosz-amerikai hadgyakorlat Az FBI ellenzi a Kennedy-akták közzétételét Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) meg akarja akadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljenek az 1963-ban elkövetett Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos egyes titkos ügyiratok. Ezek az akták az informátorokról és az FBI külföldi kormányokkal tartott kapcsolatairól tartalmaznak adatokat - közölte az iratokat kezelő független bizottság. Az FBI az első kormányügynökség, amely szembeszáll a titkos kormányjelentések felülvizsgálatát végző bizottsággal. (Ez a testület dönt arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e az elnökgyilkossággal kapcsolatos titkosszolgálati jelentéseket.) A bizottság 15 irat közzétételét tervezi, és erről szóló javaslatát már elő is terjesztette Clinton elnöknek, akinek augusztus 30-ig kell meghoznia a végső döntést - írja az AP. MTI Jacques Chirac francia elnök, aki e napokban szűnni nem akaró támadásoknak van kitéve a kísérleti atomrobbantások felújítása melletti döntése miatt, bizonyára megörült a baráti kézfogásnak. A felvétel Chirac szabadságának helyszínén, Bregancon üdülőközpontban készült. Die Presse UKRAJNA A hitelek útja - az út hitele? Az ukrán gazdaság reformja döntő fordulathoz érkezett: az elmúlt öt esztendő tervezgetései, halogatott és félig végrehajtott lépései után most végre úgy tűnik, valóban bevezetik az új nemzeti valutát, a hrivnát. De vajon gyökeres lesz-e a változás, sikerül-e felmorzsolni a nemzetközi hitelek segítségével a gazdasági átalakulás eddigi fékjeit és fékezőit? Az ukrán pénzügyi vezetés azt tervezi, hogy 3 milliárd dollár összegű stabilizációs alapot hoz létre az októberre ígért hrivna támogatására. Ebből 1 milliárd dollár az Ukrán Nemzeti Bank által felhalmozott valutatartalék, 1 milliárdot nemzetközi pénzintézetek nyújtottak, a harmadikat pedig részben az IMF-től várják. Az új valuta és gazdaság sorsa is tehát jelentős mértékben függ a nemzetközi pénzsegélyektől. Ukrajnába az első nemzetközi hitelek tavaly érkeztek, korábban ugyanis a kormánynak nem létezett reformprogramja, amihez támogatást lehetett volna kérni. 1994-ben azonban a hatalmas külső adósság arra késztette Kucsma elnököt és kormányát, hogy egyezséget kössön az IMF-fel. A gazdasági reformpolitika fejében 1994 októberében 700 millió dollár összegű rendszerátalakítási hitelt kapott az ország. Decemberben a Világbank nyújtott Ukrajnának 500 millió dolláros rehabilitációs segélyt. Idén pedig az IMF úgy döntött, 1,5 milliárd dollárnyi készenléti hitelkeretet ad Ukrajnának. A nemzetközi hitelek önmagukban azonban nem segítenek, szigorú monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező ország végre talpra álljon. Az IMF vezetése attól tart, hogy a Kucsma-kormány nem tudja végigvinni a megkezdett reformokat. A gazdasági reformokat az állami mamutvállalatok igazgatói veszélyeztetik leginkább, akik a jövedelem döntő hányadát zsebre vágiák, miközben semmilyen felelősséget nem viselnek a vállalat pénzügyi helyzetéért. Ezeknek a cégeknek az adósságait persze az állami költségvetés egyenlíti ki, ami mindeddig nagy lökéseket adott az inflációnak. A több hónapja 5 százalék alatt tartott infláció tovább emelkedhet, ami végképp illuzórikussá teszi, hogy Ukrajna teljesítheti az IMF által év végére előírt havi 1-2 százalékos ütem elérését. Következetes monetáris politika esetén vagy csődeljárás kezdődik a veszteséges állami vállalat ellen, vagy a cég igazgatójának mint tulajdonosnak kell felelnie a helyzetért. Az ukrán nagyprivatizáció eddigi menetén is látszik az, milyen ellenállást kell leküzdenie Kucsmának, bár számszerűleg kimutatható, hogy már sok helyen végbement a tulajdonosváltás. A tulajdonosi szerkezet azonban még mindig a monopolpozíciók konzerválását segíti elő. Ugyancsak a monopolvállalatok vezetőinek helyzetét erősítené a tervezett „pénzügyi ipari csoportok" létrehozása, ami valójában magánbankok és állami vállalatok szimbiózisát jelenti. A gazdaság tátongó hasadékait eddig tehát nem sikerült betömni. Sokan félnek, hogy a nemzetközi hitelmilliók ellenére a pénzügyi reform sem lesz képes rá. MTI-PANORÁMA UKRÁN LAP A VÍZUMKÉNYSZERRŐL Láncreakciót válthat ki MTI-tudósítás Uj berlini fal épül Magyarországon? - teszi fel a kérdést a Region című ukrán hetilap munkatársa azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó ismét felvetette a lehetőséget: Magyarország vízumkényszert vezet be három szomszédos országgal, Ukrajnával, Romániával és Jugoszláviával szemben. A lap emlékeztet arra: Horn Gyula a nemzeti érdekek védelmével, az árnyékgazdaság és a bűnözés elleni harc fokozásának szükségességével indokolta a vízumszabályok megváltoztatását. Igaz, hogy Magyarország határait nap mint nap turistakereskedők ezrei ostromolják, írja a lap. De a határon túlra látogatók nem jókedvükben tesznek így. A határon átlépni, Magyarországon benzinnel, vodkával és cigarettával kereskedni sokak számára a túlélés egyetlen útját jelenti. Talán törvényszerű, hogy Budapest a szegényebb szomszédokkal szemben kívánja bevezetni a vízumkényszert. Hiszen hasonló lépés meghozataláról szó sincsen Szlovákia vagy épp Ausztria viszonylatában. A jugoszláv és a román sajtó már megszellőztette: Belgrád és Bukarest válaszképpen hasonló intézkedést tervez. Az ukrán fél mindmáig hallgat. A lap szerint a vízumkényszer láncreakciót váltana ki: megnőne a Szlovákiába, Lengyelországba és Csehországba kiránduló ukrajnai álturisták száma. Megjegyzi még: a magyar kormány szándékával nemcsak a Jugoszláviában, Romániában és Kárpátalján élő magyar kisebbség nem ért egyet. Sok magyar politikus, így például Kuncze Gábor belügyminiszter is úgy foglalt állást, nem kell változtatni a helyzeten, de szigorítani kell a határ ellenőrzését.