Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-09 / 184. szám, szerda

1860 j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. augusztus 10. J RÖVIDEN 5-7 ezer ember részvételére számít a KOVO szakszervezet vezetősége a Turócszentmártonba augusztus 15-re meghirdetett nagygyűlésen, amelyen a jelenlegi szociális helyzettel szeretnének foglalkozni. 17,5 milliárd koronát, vagyis 585,1 millió dollárt ért el a Szlovákiában befektetett külföldi tőke nagysága június 30-án. Az előző negyedévhez képest ez 3,4 százalékos emelkedést jelent. Összesen 8079 külföldi részesedésű vállalat működött, a második félévben 17 új alakult és 186 állt felszámolás alatt. A két állam szétválása óta először kerül sor arra, hogy az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes tánckara és a Ghýmes zenekar Csehországban vendégszerepeljen. Nyugat-Csehország világhírű fürdővárosaiban (Karlovy Vary, Marianské Lázné, Františkové Lázné) javarészt német turistáknak Kárpát-medence legszebb táncait mutatják be. Horn-Mečiar találkozó még augusztusban? (Folytatás az 1. oldalról) l használta ki a vagyonalap a vasmű részvényeinek eladására. Nem foglalkozott a kabinet Michal Kováč államfő kijelentéseivel sem, miszerint amerikai targyaiópauncrei aggodalmuknak adtak hangot, hogy Szlovákia a demokrácia kibontakoztam tását illetően mái nem laii lépést Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal. Hasala azt mondta, a kormány regisztrálta Kováč kijelentéseit, de egyelőre nem foglalt állást. A sajtótájékoztatóig a kormány nem tárgyalta meg, s ezért a szóvivő elzárkózott azon programpontok részletezésétől, hogy milyen ET-dokumentumokhoz kíván Szlovákia csatlakozni, mit tartalmaz a kormány Nemzetiségi Tanácsa június 29-ei üléséről szóló jelentés, illetve mit tartalmaz a nemzetiségi múzeumok fejlesztésének a koncepciója. (gágyor) KÖZLEMÉNY Értesítjük a P. MOBIL-rajongókat, hogy a zenekar „A pofádat befogod - ugye?" című lemezbemutató koncertje ma este 8 órától látható, hallható a királyhelmeci Panda-strandon. K-120 II. kiadás Lapzárta: 22,00 Amerika aggódik (Folytatás az 1. oldalról) túlsúlyba kerülni az olyan vélemények, amelyek szerint Szlovákia a reformokban és a demokrácia építésének folyamatában már nem tartja a lépést Lengyelországgal, Magyaror szaggal és a Cseh Köztársasággal". Michal Kováč hozzátette: „Sok körülményre próbáltam rá világítani, így arra is, hogy ezek átmeneti problémák, s hogy a demokrácia működésével kapcsolatos szemléletbeli különbségekről van szó Szlovákiában, ám az események a demokrácia működéséről tanúskodnak". Elárulta: amerikai partnerei azt sem titkolták, hogy ez az elmarasztaló megítélés „nem csak az amerikai politikai körök véleménye. Hasonlóan értékelik a szlovákiai helyzetet az Európai Unió tagországaiban is". • •• A Demokratikus Unió nevében tegnap Ján Budaj alelnök mondott véleményt Michal Kováč nyilatkozatáról: „Nem lehet csodálkozni azon, hogy a jelenlegi korrhány egyes lépéseit itthon vagy külföldön visszalépésként értékelik. A privtaizációból a hű pártemberek meggazdagodásának eszköze lett, a parlamentben alkotmányellenes törvényeketfogadnak el, a rádió és a tévé a kormány kiszolgálójává vált" - mondotta. Peter Weiss, a DBP elnöke azt mondotta, Csehországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben Szlovákiának nehézségei támadhatnak az EU-ba és az észak-atlanti biztonsági struktúrákba való betagozódás során. Az EU-országok tavalyi jegyzéke után már magas rangú amerikai képviselők véleménye is ezt bizonyítja. Azon kormány ideje alatt, amelynek a DBP is tagja volt, ilyen jelzések nem érkeztek. A kormány részéről az lenne a legszerencsétlenebb reagálás, ha megsértődne és újabb kampányt kezdene egy úgynevezett Szlovákia elleni összeesküvésről, vagy az államfő ellen indítana újabb támadásokat. Stanislav Háber, a DSZM szóvivője a sajtóirodának kijelentette: Ha amerikai politikusok valóban ilyen dolgokat mondtak, ez is csak azt bizonyítja, hogy Michal Kováč államfőnek haladéktalanul le kellett volna mondania, miután a parlament május 5-én megvonta tőle a bizalmat. A legnagyobb exodus folyik LESZZEMPLENI REGIO!? Százötvenezerért megtekinthető Kormányköri értesülések szerint az elmúlt hét végén a kabinet áldását adta a Zempléni régió kialakítására. Vagyis a régen vitatott területi egységek létrehozásának kérdése ezúttal a keleti végen valósul meg? Az erre vonatkozó tervezetet a nagymihályi járási szervek dolgozták ki, és az ország nagyobb területi egységekké való felosztása keretében, első hivatalos dokumentumként került a kormány elé. A szerzők szerint a jóváhagyást a területnek a civilizáció jelenlegi fejlődésével járó veszélyeztetése indokolja (környezet- és légszennyezés, munkanélküliség stb.). szervek dolgozták ki és terjesztették a kormány elé. Kértük, tájékoztassák a többi járást is, de ők csak 150 ezer korona ellenében hajlandók ezt rendelkezésünkre bocsátani. Uj Szó-információ A javaslat négy járás (a Nagymihályi, Homonnai, Varannói és Tőketerebesi) egységes közigazgatási területté való átszervezését helyezi kilátásba. Ez voltaképpen a megyék visszaállítását jelentené? Barabits Sándor, a Tőketerebesi Járási Hivatal elöljárója szerint igén. - A tervezet hasonló közigazgatás i rendszer létrehozását javasolja. Tudok a kormány jóváhagyásáról, de csak általános

: ságban ismerem, mert eddig nem sikerült betekintést nyernem az előterjesztett dokumentumokba. Köztudott, hogy a régió létrehozására vonatkozó tervezetet a nagymihályi járási Emögött valószínűleg a helyi érdekek érvényesítése áll, vagyis a régió közigazgatási központjának kiválasztása. Ez tűnik ki a területrendezési koncepció gyors - a többi járás figyelmen kívül hagyásával történő - kidolgozásának, előterjesztésének és „árusításának" formáiból is. A döntő szó mindenesetre a parlamenté, amely valószínűleg szeptemberben tűzi napirendre a kormány által előterjesztett tervezetet. (katócs) ARATÁSI HELYZETKEP A déli járásokban befejezték Noha országos viszonylatban a gabonaféléknek eddig csupán mintegy 82 százaléka került fedél alá, a délszlovákiai járások zömében gyakorlatilag befejeződött a betakarítás. Marián Lipka, a földművelésügyi minisztérium államtitkára szerint az előzetes eredmények arról tanúskodnak, hogy az aratás megkezdése előtti optimista kilátások csak részben igazolódtak be, hiszen az eddig betakarított területeken elért országos termésátlag 4,28 tonna hektáronként, ami még alatta is marad a tavalyinak. 79 százalékát takarították be, az átlagos hektárhozam 3,68 tonna. Némileg meglepő, hogy a gabonafélék összesített hozamai alapján egyedül a Nagyszombati járás jutott túl az 5 tonnás átlagon, a Dunaszerdahelyi járásban 4,93 tonnát, a Galántai járásban pedig 4,92 tonnát értek el. Meglepő az is, hogy a Lévai járás össztermése alapján csupán 3,97 tonnás átlaghozamot száÚj Szó-tudósítások Búzából úgyszintén elmaradtak a várakozástól a termelők, ami a tárca illetékesei szerint nemcsak az időjárás rovására írható, hanem a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem hiányosságaira is utal. Búzából a vetésterület 88 százalékát aratták le eddig, a terméshozam 4,64 tonnát mutat, ami úgyszintén nem éri el a tavalyi 4,85 tonnás átlagot. Árpából a termés mítottak ki a statisztikusok. Némileg kedvezőbb képet mutatnak a búza járásonkénti átlaghozamai. A legjobb eredményeket itt is a Nagyszombati járás produkálta 5,4 tonnás átlagos hektárhozammal, ezt követi a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás, 5,2 tonna körüli átlaggal. A nyugat-szlovákiai térségben még lábon álló gabona (a vetésterület 2,5 százaléka) aligha hozhat számottevő változásokat. Szlovákia középső és keleti részén a gabonaféléknek alig több mint 60-70 százaléka van csak fedél alatt, ennek ellenére a terméshozamok jelenlegi 3,5 tonnás szintje várhatóan nem javul lényegesen. -tszlTegnap befejezték az aratást a királyhelmeci Agrospol Rt. (volt állami gazdaság) gabonaföldjein is, ezzel a Bodrog(Folytatás az 1. oldalról) a szabad elvonulást a Krajina északi részében bekerített szerbek számára. Tegnap az egész világszervezeti törzskar azzal volt elfoglalva, hogy áttekintést szerezzen a helyzetről. A horvát hadsereg hajnalban bevette Dvor na Uni határvárost, és ezzel elzárta a szerb menekültek előtt még nyitva maradt utolsó utat Bosznia irányába. Ezzel meglehetősen feszült helyzet keletkezett - mondta az ENSZ-szóvivő. Jacques De Maio, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának munkatársa kijelentette: valóságos exodus folyik. Drámainak minősítette a Krajina északi részében elterülő Glina vidékének helyzetét, ahol változatlanul rakétatámadások folynak. Maio mindamellett nem tudta megmondani, hogy melyik fél támadott. A menekülőket leginkább a kánikula gyötri, az emberek már-már szomjan halnak. Jose Lasso Ayala, az ENSZ emberi jogi főbiztosa tegnap Genfben súlyos aggodalmát fejezte ki a horvát fegyveres erők által visszafoglalt Krajina emberi jogi helyzete miatt. Genfben közzétett nyilatkozatában kifejtette, hogy borzadállyal szemléli az emberveszteséget, a polgári lakosság szenvedését és a menekültek exodusát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának zágrábi központja tegnap felszólította Franjo Tudjman horvát elnököt, hogy tegye lehetővé a szabad elvonulást a krajinákban rekedt több tízezer szerb polgári személy számára, és akadályozza meg, hogy bármilyen támadás érje őket. Az ENSZ szóvivője zágrábi sajtóértekezletén elmondta: a krajinai háború nyomán mintegy 150 ezer ember kényszerült otthona elhagyására. Ez volt az elmúlt három év legnagyobb menekültáradata a volt Jugoszlávia területén. Úgy rémlik, mintha az egész Krajina kiürült volna - fűzte hozzá. Ennek ellenére azt mondta, hogy „a jelenlegi helyzetben nem vádolhatjuk nyílt etnikai tisztogatással Zágrábot". Felperzselt szerb falvak A horvát hadsereg oldalán harcoló boszniai kormányerők csapatai szerb falvakat gyújtottak fel krajinai területeken, a horvát katonaság pedig folytatta támadását a krajinai beékelődésben még kitartó szerb fegyveresek ellen - közölte tegnap Zágrábban az ENSZ szóvivője. Rita Lepage őrnagy beszámolt arról, hogy az ukrán békefenntartók Dvor városától nyugatra látták, amint a boszniai 5. hadtest katonái legkevesebb hat szerb fa Ivat felgyújtottak. Ez akknr történt, amikor bihácsi területről beléptek a horvátok által lerohant szerb Krajina térségébe. Az ukrán katonák fegyverropogást és a lakosok sikoltozását is hallották. Lepage szerint a boszniai kormányerők valószínűleg a korábbi krajinai szerb támadásokat torolták meg. Karadzsics felhívása Milosevicshez Radovan Karadzsics követeli Szlobodan Milosevicstől, hogy küldjön jugoszláv csapatokat a krajinák védelmére. A felhívást tartalmazó nyílt levelet a boszniai szerbek hírügynöksége, az SRNA tegnap közölte. Jelentését az AFP idézi. Levelében a boszniai szerbek vezetője szószegéssel vádolja a szerb elnököt, aki Karadzsics szerint meghajolt a nemzetközi nyomás előtt. A történtek világosan bebizonyították, hogy nem őszinték a szerbek nemzeti érdekei iránti elkötelezettséget hirdető belgrádi személyek kijelentései írta Karadzsics. A boszniai szerb vezér annak a véleményének adott hangot, hogy Milosevics passzív magatartása kimeríti a hazaárulás bűntettét. Szerb ágyútűz Eszékre A szerb tüzérség tegnap a hajnali órákban ismét ágyútüzet zúdított Eszékre. A szlavóniai városban pontban 3 óra 23 perckor jeleztek általános veszélyt, felszólítva a lakosságot, hogy vonuljon „biztos helyre". Sebesültekről, anyagi károkról nem tett említést a zágrábi rádió. Mate Granic horvát külügyminiszter leszögezte, hogy Zágráb „pillanatnyilag" nem akarja a katonai megoldást a kelet-szlavóniai térségben, de felhívta a nemzetközi közösség figyel mét az itteni helyzet tarthatatlanságára. Clinton derűlátó Bili Clinton amerikai elnök kifejezte reményét, hogy a sikeres horvát offenzíva a délszláv konfliktus tárgyalásos rendezéséhez nyit utat, nem pedig a háború kiterjedéséhez - jelentette több hírügynökség. Hétfő esti rádiónyilatkozatában Clinton úgy vélte, hogy Franjo Tudjman horvát elnök gondosan kerül minden olyan akciót, amely a konfliktus kiterjedésével és a helyzet teljes destabilizálásával fenyegethet. A Fehér Ház jelezte: Washington további konzultációkat folytat Moszkvával Borisz Jelcin államfő ama tervéről, hogy moszkvai találkozóra hívja meg Szlobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát elnököt. Jelcin kezdeményezésére Párizs és London már elvi áldását adta. Moszkva erőfeszítései Franjo Tudjman kész Moszkvába utazni, hogy tárgyalásokat folytasson Szlobodan Miloseviccsel. Tudjman elnök egyetrtért azokkal a javaslatokkal, amelyeket Borisz Jelcin hétfőn terjesztett elő a válság rendezésével kapcsolatban jelentette tegnap az ITAR-TASZSZ a zágrábi orosz nagykövetségtől kapott tájékoztatás alapján. Az orosz alsóház több képviselője azzal a kéréssel fordult az alsóház tanácsához, hogy hívja meg Radovan Karadzsics boszniai szerb vezetőt. A képviselők azt akarják elérni, Karadzsics mondjon beszédet az alsóház péntekre tervezett rendkívüli ülésén. A duma tanácsa valószínűleg ma vitatja meg a kezdeményezést. Vlagyimir Zsirinovszkij a hét végén Jugoszláviába, Boszniába és Horvátországba utazik - jelentette be tegnap Viktor Filatov, a jobboldali Liberális Demokrata Párt elemzőszolgálatának vezetője. Elmondása szerint Zsirinovszkijt Horvátország moszkvai nagykövete, Niko Besmalinovic hívta meg zágrábi látogatásra, és felajánlotta azt is, hogy közvetítsen a szembenálló felek között. Zsirinovszkij elfogadta a horvát meghívást, és közölte, hogy mint az orosz alsóház képviselője hajlandó parlamenti szinten közvetíteni. Az orosz politikust korábban Radovan Karadzsics is meghívta. Filatov szerint jelenleg tárgyalások folynak Milosevics szerb elnökkel is. Tu dj m a n - Izet begovi c találkozó Tudjman horvát elnök tegnap Zágrábban fogadta Alija Izetbegovic bosnyák államfőt és külügyminiszterét, Muhamed Sacirbejt jelentette az AFP. A bosnyák kormányküldöttség azért utazott Zágrábba, hogy tisztázza a horvát vezetéssel azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Horvátország Bosznia felosztását fontolgatja Szerbiával - mondták diplomaták a Reuter tudósítójának Szarajevóban. Újabb megállapodás Krajinában Az ENSZ felügyelete alatt tegnap új megállapodás született a Krajinában még mindig harcoló szerbek és a horvát katonai hatóságok között a tűzszünetről. Annak fejében, hogy a szerbek leteszik a fegyvert, a horvátok hozzájárultak a további tárgyalásokhoz a menekültek és a fegyvertelen katonák Boszniába való távozásáról - jelentette a Reuter és az AFP. - A két fél megállapodása remélhetőleg még ma meghozza az eredményt. Bár még korai a részletekről beszélni, de minden bizonnyal a tűzpárbaj leállításához és a menekültek szabad távozásához vezet - mondta Chris Gunnes szóvivő. közben ugyancsak véget ért az idei kenyérgabona betakarítása. Bélán Józsefnek, az Rt. igazgatóhelyettesének a tájékoztatása szerint a 2070 hektáron vetett kalászosok 3,75 tonna átlagot hoztak, vagyis a tavalyinál 14 százalékkal kevesebbet. Az ok: sem műtrágyát, sem pedig más talajtápanyagot nem tudtak biztosítani. Ennek tudható be az is, hogy a rozs átlaghozama csak 2,7 tonna, az őszi árpáé 4,5 tonna, a tavaszi árpáé hektáronként csak 3,5 tonna volt. Ott, ahol műtrágyáztak, átlagosan 1 tonnával több termett. A kenyérgabona és a többi kalászos minősége jó, vagyis a búza sikértartalma 25 százalék és annál magasabb volt. Értékesítési gondok nincsenek, mert a perbenyiki és bodrogszerdahelyi felvásárlóközpontok folyamatosan veszik át a beérkező szállítmányokat. A tartalékok tárolására pedig a gazdaságok elegendő raktározási területtel rendelkeznek. (katócs) A szlovákiai németek is kártérítést követelnek „Ha egyenrangú, nem pedig másodosztályú állampolgároknak akarjuk érezni magunkat, akkor nem lehetünk hátrányban a Szlovák Köztársaság más polgáraival szemben" - jelentette ki tegnap a ČTK cseh hírügynökségnek adott interjúban Ottó Sobek, a Szlovákiában működő Kárpáti Németek Egyesületének elnökhelyettese. Mint elmondta, a szlovákiai németek kártérítést követelnek a II. világháború után lefoglalt vagyonukért. Sobek szerint a jelenlegi kárpótlási törvény, amely csak 1948. február 25. után elkobzott javakra vonatkozik, minden szempontból képtelenség, hiszen még a Beneš-dekrétum alapján elrendelt kisajátításokat is „rendszertelenül, találomra hajtották végre". A Kárpáti Németek Egyesületének elnökhelyettese szerint „a kisajátítási rendeletek sértik a nemzetközi jogot, mert a kollektív bűnösség elvén alapulnak, figyelmen kívül hagyják az ártatlanság vélelmét, hiszen eleve az összes német nemzetiségű polgár ellen irányultak, függetlenül attól, hogy elkövettek-e bűnt a múltban, vagy sem". A Beneš-dekrétum ügye - hívta fel a figyelmet a hírügynökség - nemcsak a Szlovákiában élő németeket érintené, hanem a magyarokat is, akiknek hasonló sors jutott osztályrészül. Sobek az interjúban elismerte ugyanakkor, hogy a szlovákiai németek problémája kevésbé súlyos, mint a csehországi szudétanémeteké. A szlovákiaiak ugyanis nem követelik vissza azokat a földterületeket, ahonnan elűzték őket. „Legfeljebb minden ezredik szeretne visszatérni Szlovákiába" - vélekedett Sobek.