Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-08 / 183. szám, kedd

1 1756 I ÚJ szó B

E

LF

O

LD - K

ÜLFÖLD 1995. augusztus 5. NAGYKÜRTÖS Kerekasztal négy székkel A Nagykürtös

i Járásban a legutolsó népszámlálási adatok szerint közel 15 ezren vallják magukat magyar nemzetiségűnek, ami a Járás összlakosságának körülbelül a 30 százaléka. A parlamenti választások során Járási méretben a legtöbb szavazatot a Magyar Koalíció kapta: számszerint 7 és fél ezret, tehát majdnem 800 szavazattal előzte meg a második helyen végzett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat. Mint az alábbi beszélgetésből kiderül, az eredmények a választások után azonnal feledésbe merültek: sem a Magyar Koalíció, sem a többi ellenzéki párt véleményére nem kíváncsi senki. Még regionális szinten sem. - Akár a parlamenti, akár az önkormányzati választásokat nézzük, a Magyar Koalíció pártjai kapták a legtöbb szavazatot a járásban - mondta Villant József, az MKDM járási titkára. Ezek után jogosan elvárnánk, hogy bizonyos döntéseknél kikérjék a véleményünket. Ez eddig egyetlen esetben sem történt meg, sőt tudtommal egyetlen ellenzéki párt véleményét sem kérték ki. A napokban készült el az az egyezmény, amelyet a DU, a KDM, a DP és mi írtunk alá. Megállapodtunk, hogy a járás területén összehangoljuk tevékenységünket. Ebbe beletartoznak a rendszeres megbeszélések: havonta egyszer, illetve amennyiben a helyzet megkívánja, szükség szerint találkozunk. - Regionális szinten hogyan vélekednek az ellenzéki pártok azokról a kényes témákról, amelyek a nemzetiségi kérdésekkel függnek össze? - Az alternatív iskolákkal és más hasonló témákkal kapcsolatos beszélgetések során nem mindig egyezik a véleményünk. Más témakörben viszont igen, sőt nyilatkozatokat fogalmazunk, amelyeket megküldünk az illetékeseknek. - Milyen eredménnyel? - Sok váddal illettek bennünket eddig az érintettek válaszaikban, ami azt bizonyítja, hogy minden esetben megtaláltuk a legilletékesebbet. Vehetjük úgy is, hogy mégis sikerült bizonyos dolgokban véleményt nyilvánítanunk. Központi titkárunk, Hóka László szerint Szlovákiában olyan szoros együttműködés regionális szinten az ellenzéki pártok között nincs sehol, mint a mi járásunkban. Talán a Lévai járásban van valami hasonló kialakulóban. Mi a „kerekasztalt" mindjárt a választások után létrehoztuk, függetlenül attól, hogy az egyezmény szövegét csak most írtuk alá. Ezzel a megállapodással „csupán" hivatalos formát adtunk kapcsolatunknak. - Voltak, illetve várhatók heves viták az ellenzéki kerekasztalon belül? - Egy alkalommal került sor hevesebb vitára, de abban mi nem voltunk érdekeltek. Utólag értékelve a nézeteltérést kiváltó okot: inkább személyes jellegű volt, mi pedig főképpen a járást érintő kérdésekkel foglalkozunk. Ezekben pedig nézeteink többnyire azonosak. - Milyen előnyük származik ebből a pártoknak, köztük az MKDM-nek? - A jövőre nézve mindenképpen. Megismertük egymást, ismerjük egymás véleményét és egy esetleges újabb választások során ezek a pártok esetleg kormányra kerülhetnek, s akkor befolyással lehetünk a járás életére. (farkas) KOMÁROM: Módosított szeméttörvény A komáromi képviselő-testület legutóbbi ülésén többek között egy nagyon sokak által kifogásolt problémával foglalkozott. A lakossági hulladék elszállítása az elmúlt időszakban ugyanis akkora terhet rótt a város lakosaira, elsősorban a családi házak tulajdonosaira, hogy sokak számára meglehetősen bizonytalanná vált a szemételhordásért és a szeméttárolásért kiszabot^díj befizetése. Az 1995. június 30-ig érvényben levő városi rendelet értelmében a családi házak tulajdonosainak egy szeméttároló edény (kuka) után évente közel ezer koronát kellett fizetniük. A városháza területi fejlesztéssel foglalkozó osztálya Bolyo Róbert vezetésével új javaslatot terjesztett a képviselő-testület elé: a szemételhordásért és szeméttárolásért fizetendő díj nem a családi házak számához, hanem a bejelentett állandó lakosok, illetve a családtagok számához kötődik. Ezt az önkormányzati tagok, majd a járási hivatal illetékesei elfogadták, és ennek értelmében július 1-től Komáromban egy lakos a szemételhordásért évente 176 koronát köteles fizetni. Bolyo Róberttől azt is megtudtuk, hogy az Izsa melletti, pontosabban a bokrospusztai új, szigetelt szeméttárolónál, ahová a komáromi szemetet is szállítják, regisztrálják az odavitt szemét mennyiségét. így az év végén pontos mérleget készíthetnek. Amennyiben a szeméttárolóba vitt hulladék mennyisége több lenne, mint a statisztikailag előre kiszámított mennyiség, abban az esetben a város állja a többletköltségeket. Ha viszont kevesebb szemét kerül a tárolóba, mint amennyivel számoltak, a lakosok visszakapják a megmaradt pénzt. Szlovákia déli részein a háztartási hulladék jelentős részét a szerves, illetve a mezőgazdasági termelésből keletkezett hulladékok teszik ki. Komáromban már vizsgálják egy szemétosztályozó üzembe helyezésének a gazdaságosságát. Amennyiben sikerülne üzembe helyezni egy megfelelő kapacitású osztályozót, jóval kevesebb szemetet kellene az Izsa mellé vinni. A lakosságra háruló terhek csökkennének, a város pedig még profitálhatna is, ha feldolgozná és értékesítené a szerves hulladékot. A díjszabás módosítása hatással lesz-e a Komárom bel- és külvárosát egyaránt csúfító illegális szemétlerakatok csökkenésére? Bolyo Róbert szerint elsősorban az emberek szemléletének kell megváltoznia. Ugyanakkor a városi rendőröknek is jobban oda kellene figyelniük az illegálisán szemetelőkre, szigorúan bírságolniuk, s akiket többször tetten érnek, azokat fel kell jelenteniük a járási hivatal illetékes osztályán, ahol akár 100 ezres nagyságrendű bírságot is kiszabhatnak rájuk. (kosár) IPOLYSÁG: Partra vetett ivadékok Ipolyság mellett a néhány évtizeddel ezelőtti művelési forma alapján Rizsföldeknek r\evezett rész manapság az Ipoly halai számára szolgál ívóhelyül. Korábban, két éven keresztül a folyó nem öntötte el a területet, az idén viszont a helyzet szinte ideális volt, hiszen az ivás idején hat hétig állt a sekély víz ezen a részen. Később azonban kiderült, hogy a Rizsföldeket az Ipollyal összekötő csatornák állapota miatt a halivadékok nagy része nem képes visszajutni a folyóba. Ilyen helyzetben elvárható lett volna, hogy a horgászszövetség gondoskodjon az ivadékok átjuttatásáról, hiszen ily módon kis munkával jelentősen javulhatnak a folyón épült duzzasztók miatt különben is megtépázott kapási esélyek. Nos, amikor az elmúlt hét végén Ipolyságon jártunk, Wollent József, aki nemcsak jónevű környezetvédő, hanem szenvedélyes horgász is, felháborodottan panaszolta, hogy az ivadékmentő brigádra a szövetség ötszáz tagja közül mindössze 14en mentek el. Azt sem érti, hogy a szövetség által a tagoktól beszedett évi 120 koronás „brigádpénzből", amit a közmunkára jelentkezők kapnak csak vissza, miért nem biztosították ezt a fontos munkát. Az egészet a halivadékok sem értik, már csak azért sem, mert a sekélyebb részeken már be is fejezték rövidnek bizonyult földi pályafutásukat. Ennek ellenére a rizsföldi halivadékok egy része az idén még megmenekül. A helybeli autókempingben összegyűlt környezetvédők ugyanis elhatározták, hogy kivonulnak a Rizsföldekre, és addig nem is távoznak, amíg a legfontosabb részeken el nem végzik a munkát. Jövőre azonban nem lesz ökotábor, így újra csak a horgászokra vár a feladat, hogy a peca lógatásán kívül mást is tegyenek a fogás biztosításáért. (tuba) Kírályhelmec Komárom KIRALYHELMEC Bodrogközi képzőművészeti tábor Az elmúlt hét végén zárta kapuit Királyhelmecen a bodrogközi képzőművészek Tice Klubjának nyári alkotótábora. A 20. jubileumi találkozón résztvevő képzőművészek kéthetes táborozásuk alatt önmaguk tehetségét, tudását, a látottakat és hozott élményképeiket vitték vászonra, öntötték formába. Ezekből az alkotásokból nyílt kiállítás a táborozás utolsó napján. A t eddigiekhez hasonlóan a mostani tábort is a művelődési központ szervezte. A tábor vezetője pedig Czibák Mária királyhelmeci képzőművész volt. - Hogyan értékeli a jubileumi összejövetelt? - Gazdag, alkotószellemet felszabadító, kellemes baráti találkozónak. Igazolja ezt az itt született csaknem másfélszáz alkotás is. Természetesen mindehez hozzájárult a szervezők figyelmessége, készsége. - Kik és hányan jöttek el az alkotótáborba? - Meghívtunk magyarországi, erdélyi és kárpátaljai képzőművészeket is. Magyarországról tíz, Kolozsvárról egy barátunk érkezett. Sajnos a kárpátaljaiak nem tudtak eljönni. így csak huszonnégyen táboroztunk. - Voltak segítőik, esetleg anyagi támogatóik? - Csak a művelődési központ és a városi önkormányzat. A művésztelep egyik kedves vendége volt Juhász Erika, közismert budapesti festőművész, a Magyar Alkotóművészek Egyesületének és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja, aki a világ számos országábanjárt már tanulmányúton, s aki a bodrogközi meghívásnak is szívesen tett eleget. - Örömmel vettem részt a nyári alkotótábor munkájában, már azért is, mert itt még sok, számunkra érintetlen forrásra bukkantam. Ha tehetem, jövőre újra itt leszek. A város és környékének oly sok ihletet adó, egyedi hangulata visszahív - mondta búcsúzóul a festőművész. Voltaképpen az a tény, hogy ezekben a pénzínséges időkben •a város vállalta a művésztelepet (elszállásolás, helyiségek stb.), nemes cselekedetre vall. És az is, hogy a két hetet itt töltött képzőművészek mindezt egy-egy alkotásukkal viszonozták, ezzel is gazdagítva a majdani városi galériát. (katócs) ÉIll J ^ • % 1 ' > - ™ JH Nemrégiben kerékpárutakat alakítottak ki a Csallóközben, pontosabban a méltóságteljesen hömpölygő Duna mentén. Az utakat, ahogy illik, táblákkal látták el. Bodak közelében is elhelyeztek egyet, de úgy látszik, valakinek útjában volt, és a feliratokat befújta. Prikler László felvétele Veszélyes nyaralás A forró kánikulában az ember hol másutt találhat némi enyhülést, ha nem a víz mellett. Ezért tudhat magáénak jókora vendégsereget a komáromi termálfürdő. A medencék nyüzsgő testektől hemzsegnek. Egy elszánt fiatalember csukafejessel készül elkápráztatni a barátnőjét. Nekifut, elrugaszkodik, de váratlanul megbillen - elmozdult a talpa alatt a kilazult csempe, és... Nem, hála Fortuna istenasszony jóságának, nem történt baj. A mutavány kissé górcsőre sikeredett, a helyét tévesztett kőlap pedig titokzatos némasággal várakozik, míg valaki végre valahára vissza nem igazítja hasonló sorsban osztozó társai közé. S marad minden a régiben. A kánikulát elviselhetőbbé tévő komáromi fürdő jótékony kikapcsolódást nyújt valamennyiünknek. Biztosítja a pihenést, a szórakozást, a sportot. De vajon elmondhatjuk-e ugyanezt a biztonságról is? SALÁTH RICHÁRD JÓLÉSZ Épül a templom A humanista jogász, az ország első - váci - siketnéma intézetének a megalapítója Cházár András jólészi szülőházának a készülő átépítéséről már tudósítottunk lapunkban. Az akkor még csak tervezett felújítási munkálatok a nyár elején megkezdődtek. Most azt kérdeztem Gebe Szilveszter mérnöktől, a Cházár András Alapítvány elnökétől, a jólészi templomépítés főszervezőjétől, hogy hol tart ez a folyamat ma, a nyár közepén. - Községünk jeles szülöttének, Cházár Andrásnak a szülőházában - a tavaly elkészített terveink alapján - a Jólészről eddig hiányzó, a katolikus hívőknek otthont adó templomot építjük. Több helyen bontanunk kellett és erősíteni a falakat. Természetesen teljesen új födémszerkezet is kell. A napokban kezdjük el a tetőszerkezet, majd a torony állítását. Szeptember 20-22-re tervezzük hazai és magyarországi közreműködőkkel, vendégekkel a Cházár András ünnepségsorozatot. Szeretnénk, ha addig az épület kívülről teljesen rendben lenne. Addig persze még nagyon sokat kell dolgoznunk, és bizony támogatókra is szükségünk lenne. - Kaptak-e segítséget az elmúlt hónapokban? - Elsősorban a rozsnyói katolikus püspök, Eduard Kojnok volt az, aki főként építőanyaggal támogatta az építkezést, és ígérete szerint erre a továbbiakban is számíthatunk. Szívesen vesszük minden olyan jószándékú ember segítségét, aki hozzá szeretne járulni ahhoz, hogy a jólészieknek is legyen templomuk. - Úgy tudom, a felújított épületben Cházár András emlékszoba kialakítását is tervezik. - Merész álom - bár lenne hozzá erőnk és pénzünk hogy az imént említett őszi ünnepségsorozatra ezzel is elkészüljünk. Meg szívesen elhelyeznénk a ház falán egy kis emléktáblát is Cházár András születésének idei, kerek 250. évfordulója alkalmából. AMBRUS FERENC A RÉTE-BÁSTYA ÉS MENEDÉK CÍMŰ HELYTÖRTÉNETI FÜZET KAPCSÁN Megjegyzés Korábbi foglalkozásom folytán két évtizeden keresztül végigjártam Dél-Szlovákia magyarlakta településeit és mindig öröm volt számomra, ha az ott lakók tudták, merre van Réte. Hasonló örömöt jelentett, amikor kézhez vettem a fentiekben említett füzetet. Példaértékűnek tartom a szerzők munkáját, ahogy megtalálták a lehetőség kapuit a kiadvány megjelenése érdekében. Ugyancsak dicséret illeti a szerző, Cséplő Ferenc munkáját. A füzet olvasása közben ugyanakkor egy mulasztásra lettem figyelmes. A füzet egyik oldala felsorolja a mai napig Rétén szolgáló lelkipásztorok teljes névsorát, működésük pontos idejét. Egy kivétellel: Kovács Lehel neve mellett nem szerepel évszám, pedig a mostani idősebb generáció és a középkorúak is egyaránt jól ismerték. Kovács Lehel 1945-1971 között, több mint negyed évszázadon át szolgálta a rétéi református egyházgyülekezetet, később a lévai járásban működött. 1983-ban halt meg, s földi maradványait Rétén helyezték örök nyugalomra. Észrevételem indítéka az iránta érzett tisztelet, amely mind református, mind katolikus részről megilleti őt, ennyi év távlatából is. GYENGE JÁNOS