Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-08 / 183. szám, kedd

1995. augusztus 3. BELFÖLD - KÜLFÖLD Ú

J SZ

Ó 1789 | ALAIRASGYUJTES ONKORMANYZATI KÉPVISELŐK VISSZAHÍVÁSÁRA Pálíalai polgármester „raporton" Falugyűlést tartottak a hétvégén Pálfalán (Rimaszombati járás), ahol hetek óta a polgármester kétes pénzügyeiről beszélnek a község lakói. Ahhoz képest, mennyire közérdekű, mi több, fontos témáról van szó, a gyűlésen meglepően kevesen vettek részt. Az ellenőrző bizottság által feltárt hiányosságokról készült többoldalas jegyzőkönyvet Tóbik István, az önkormányzat ellenőrző bizottságának elnöke olvasta fel. A jegyzőkönyv tartalmából kitűnt, hogy legnagyobb hiányosság a pénztári nyilvántartásban található. - A legalapvetőbb okmányok, így a bevételi és kiadási bizonylatok hiányoznak, egyszerűen nem készültek ilyenek - tájékoztatta a jelenlevőket Tóbik István. - A fizetési listákat a pénz átvételekor nem íratták alá, többnyire csak a polgármester és a titkárnő aláírása szerepel az említettokmányokon. Ezért történhetett meg például, hogy a képviselő nevére kiállított összeget a nevezett személy nem kapta meg. Meghatalmazások a pénz átvételére nincsenek mellékelve. Az ellenőrzött időszakban összesen 51 616 korona értékben vásároltak tisztítószereket, irodai kellékeket: pontosan nem tudhátó, mit, mert az erről készültjegyzéket nem mellékelték. A jegyzőkönyveket a polgármester nem hitelesíttette, ezért történhetett meg, hogy a képviselők tudta nélkül, önkényesen duplájára emelte a saját fizetését. Tóbik István összegezve a hiányosságokat elmondta, hogy a titkárnőnél, aki szintén manipulált a pénzzel, 35 827 koronát, Ján Jaloviak polgármesternél (DSZM) pedig 137 544 koronát számoltak össze: ezek az összegek tartalmazzák a jogtalanul kifizetett jutalmakat és azokat a vásárlásokat, amelyekről a bizottság szerint nem bizonyítható, hogy az iroda működéséhez járultak hozzá. A jegyzőkönyv tartalmát az önkormányzat júliusi ülésén megtárgyalta, és a fentiekben vázolt adatok alapján megvonta a bizalmat a polgármestertől. Átmenetileg a helyettest, Radios Bélát bízta meg a falu ügyeinek az intézésével. Mivel a polgármesternek ellenvetései voltak a határozattal kapcsolatban, a képviselők levelet intéztek az SZK Nemzeti Tanácsához, amelyben segítséget kértek a polgármester visszahívásához. Levelükre július 19-én kaptak választ, amelyben az áll, hogy a polgármester a jegyzőkönyv alapján nem hívható vissza, mivel a hiányosságokat az előző választási időszakban követte el, azóta újból bizalmat szavazott neki a lakosság. Az önkormányzat a polgármester pénzügyeinek a kivizsgálását a Rimaszombati Járási Ügyészségre bízta. Mindezekről a falugyűlésen tájékozódhattunk, amelyen ismét bebizonyosodott a mondás: a sokáig elhallgatott igazságnak az árt a legtöbbet, ha egyszer végre kimondják. A felháborodott polgárok nem a polgármestert tették felelőssé a történtekért, hanem a képviselőket, akik hagyták „kijátszani" magukat. A polgárok által felhozott vádakra a falu korban legidősebb képviselője, Anton Spišiak válaszolt. Mint elmondta, az előző választási időszakban csupán hárman voltak ellenzékben, hat képviselő a polgármestert támogatta. Megjegyezte: már korábban gyanították, hogy valahová elfolyik a pénz, ezért felszólították a polgármestert, számoljon be részletesen a bevételekrők és a kiadásokról. - Nem győzött meg bennünket a beszámolója - mondta az idős képviselő -, mert tulajdonképpen csak arról beszélt, hogy a pénz elég is volt, meg el is fogyott. Arról, hogy mennyi és mire ment el, nem ejtett szót. Kértük, adja ki az okmányokat, mert szeretnénk beléjük tekinteni. Nem adta ki, hanem ellenőrt fogadott, akit soha senki nem látott, egyetlen jegyzőkönyvet nem készített, és akinek a község kasszájából közel 12 ezer koronát fizetett ki. Közben a faluban öttagú petíciós bizottság alakult, amely aláírásokat gyűjt azoknak a képviselőknek a visszahívására, akik eljárást kezdeményeztek a polgármesterellen. - Édesanyám is aláírta - tájékoztatott az egyik képviselő -, de hát ami itt történik, az képtelenség. El tudja képzelni, hogy valakinek az anyja a fia leváltását követeli? Mert az én esetemben ez történt. Persze hogy aláírta: az idős polgároknak úgy magyarázzák el a helyzetet, hogy ha nem írják alá, bezárják az üzletet a faluban. Az éjszakába nyúló ülésen természetesen részt vett a polgármester is, aki sem a sajtónak, sem a polgároknak nem válaszolt az ellene felhozott vádakra. FARKAS OTTÓ Borisz Jelcin a Kremlben Turisták és újságírók hada köszöntötte tegnap délelőtt Borisz Jelcin orosz elnököt a Kremlben, ahol az államfő csaknem egyhónapos távollét után ismét elfoglalta dolgozószobáját. Jelcin röviden tájékoztatta az orosz hírügynökségek munkatársait a balkáni válság rendezésére irányuló legújabb diplomáciai erőfeszítésekről, valamint értékelte a csecsenföldi eseményeket. MTI-hír Az orosz elnök július 11-én került kórházba ischaemiás szívpanaszokkal. A kórházban két hetet töltött el, majd az orvosok tanácsára szanatóriumban folytatta gyógykezeltetését. Az elmúlt hetek alatt az államfő csökkentett ütemben, de folyamatosan dolgozott. Számos találkozót tartott, több tucat rendeletet és törvényt írt alá, néhány alkalommal a televízió képernyőjén is megjelent. Lábadozása során telefonon beszélt Bili Clinton amerikai elnökkel és Helmut Kohl német kancellárral. Az elmúlt két hét alatt közvetlen munkatársain kívül fogadta Viktor Csernomirgyin kormányfőt, Andrej Kozirev külügyminisztert, Pavel Gracsov védelmi minisztert, Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi minisztert és Arkagyij Volszkijt, a Groznijban tárgyaló orosz kormányküldöttség befolyásos tagját. Az orosz vezetés tárgyalásokat folytat Szlobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát államfővel arról, hogy mindketten Moszkvába utazzanak, és találkozzanak Borisz Jelcin államfővel. A csúcstalálkozón a balkáni válság rendezésének lehetőségeit vitatnák meg. Az új kezdeményezésről tegnap maga Jelcin számolt be. „Abban akarunk megállapodni, hogy miként lehetne megállapodást aláírni a katonai cselekedetek beszüntetéséről" - jelentette ki. Az államfő hangsúlyozta: a balkáni helyzetről tárgyalt Clinton elnökkel. A telefonbeszélgetés során Jelcin kijelentette: ha az orosz erőfeszítések nem vezetnek eredményre, s a szerbek nem hajlandók békét kötni, akkor „sajnos, kénytelenek leszünk erőt alkalmazni". Jelcin annak a reményének adott hangot, hogy sikerül egyezségre jutni Milosevics szerb elnökkel, akivel Oroszországnak jó kapcsolatai vannak. Anyanyelvű A csecsenföldi helyzettel kapcsolatban kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy Csecsenföldön csak a jövő év első felében tartanak választásokat. Hangsúlyozta, hogy a fegyverek árnyékában nem lehet demokratikus választásokat tartani, ezért az idén novemberre tervezett szavazás eltolódhat időben. Ugyanakkor leszögezte, hogy a december 17re kiírt orosz parlamenti választásra feltétlenül sor kerül az észak-kaukázusi köztársaságban, amelynek „saját képviselőkkel kell rendelkeznie az orosz parlamentben". Rešpekt: A valutafelmutatási rendelet kétségeket támaszt A Rešpekt című cseh lap a belügyminisztérium rendeletét bírálja, amely szerint a szeptembertől érkező turistának 7 ezer cseh koronának megfelelő pénzösszeget kell magával hoznia, ha át akarja lépni a cseh határt. A lap furcsának találja, hogy a tranzitutasoknak vagy a turistáknak, akik csak egy napra jönnek Csehországba, akkora pénzösszeggel kell rendelkezniük, amelyből egy cseh átlagpolgár egy hónapig kénytelen gazdálkodni. Az idegenrendészet igazgatója szerint igaz, hogy a rendelet a külföldiekre vonatkozik általában, de a szlovák állampolgárokat, mint mondta, a gyakorlatban nem kellene kötelezni a pénzösszeg felmutatására. González nem jelölteti magát Felipe González spanyol kormányfő a jövő hónapban hivatalosan bejelenti a Spanyol Szocialista Munkáspártnak, hogy a következő választásokon nem jelölteti magát a miniszterelnöki tisztségbe. Az El Pais című lap szerint González a jelenlegi külügyminisztert, Javier Solanát kívánja javasolni a kormányfői posztra. Algéria: robbantásos merénylet Legkevesebb 11-en életüket vesztették, amikor vasárnap egy robbanóanyaggal teli kamiont felrobbantottak az Algírtól 30 kilométerre lévő Bufarikban. Á bufariki merénylet egy nagyfeszültségű transzformátorállomást vett célba, a detonáció valósággal levegőbe röpítette az arra haladójárműveket is, és az utasok széttépett testrészei több kilométeres körzetben szóródtak szét írta le a merénylet következményeit a sajtó. ČTK, MTI Romániában MTI-hir Líviu Maior román oktatás} miniszter engedé lyezte, hogy az ősszel sorra kerülő egyetemi felvételikén, bár az üj tanügyi törvény nem te szi lehetővé az anyanyelven torteno vizsgázást, azok a fiatalok, akik anyanyelvű iskolát végeztek, az anyanyelven tanult tantárgyakból ugyanazon a nyelven tegyenek felvételi vizsgát. A dóntesre a Romániái Magyar Demokrata Szövetség Oktatási válságkezelő tanacsanak kóz belépésére került sor. Levél Iliescuhoz MTI-tudósítá

s Két amerikai törvényhozó levelet írt ion Iliescu román államfőnek, aggodalmát fejezve ki Antonescu marsall mind erőteljesebb romániai rehabilitálása, illetve a bukaresti zsidó temető meggyalázása miatt. Chr. Smith, New Yersey képviselője és A. d'Amato, New York szenátora, az európai biztonsági és együttműködési bizottság vezetői olyan nyilvános és hivatalos állásfoglalást várnak Romániától, amiből kitetszik: Antonescu marsall a náci Németország csatlósa és háborús bűnös volt, illetve: alapos vizsgálatot indítanak a bukaresti zsidó temető meggyalázásáa ügyében, a felelősöket pedig törvény elé állítják. A Szabad Európa Rádió által ismertetett levél második részében az amerikai politikusok kilátásba helyezik, hogy amennyiben a kért állásfoglalásra nem kerül sor, Románia NATO-tagsága veszélybe kerül, s kérdésessé válik, hogy Washington biztosítja-e Bukarestnek a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Határhelyzet A szokásosnál is kisebb a forgalom a magyar-horvát határállomásokon, csak a szlovén határszakaszon, Rédicsnél kelnek át nagyobb számban az utazók, de horvát tengerpartra tartó turistákkaľnem találkoztak. A hétvégén 8-an kértek ideiglenes védelmet a határőrségtől, heten bosnyákok, egy szerb volt közülük. A testület felkészült a menekülthullámra is,, de ennek egyelőre nincs konkrét jele. MTI Vízi bíróság Spanyolországban Délben, amikora valenciai katedrális harangja megszólal, nyolc fekete talárba öltözött bíró elfoglalja helyét a harangtorony árnyékában, és a „vízi bíróság" megkezdi munkáját. Egy gazdálkodó felmegy a katedrális lépcsőjén, és megjelenik a bíróság előtt, hogy megvédje magát. Az a vád ellene, hogy megszegte a szigorú öntözési szabályokat. A bíróság egyetlen témája a víz, amely a valenciai síkság legértékesebb kincse. Minden gazdálkodónak joga van a vízhez, amelynek mennyisége attól függ, hogy mennyi földje van, mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának a bíróság elnöke. Minden csatorna körül gazdálkodó közösség alakult, s minden közösség egy-egy bírót választ. A bírák, akik nem kapnak fizetést, maguk is gazdálkodók, ítéleteiket tapasztalataik alapján hozzák. A leggyakoribb bűncselekmény a vízlopás szárazság idején, a szomszéd földjének elárasztása és a csatornák szennyezése. A bíróság 1000 évi működés után még mindig az eredeti szabályok szerint dolgozik. MTI-Panoráma TEGNAP OLVASTUK A jelenlegi szlovákiai gazdasági helyzetből kikövetkeztethető, hogy aligha emelkednek majd az orvosfizetések, bár náluk csak a szociális szféra dolgozói keresnek kevesebbet. Sajnos, az a tény, hogy a kormányszervek nem törődnek az orvosok egzisztenciális problémáinak megoldásával, illetve szüntelenül elodázzák ezt, egyre gyakrabban érezteti hatását a páciensekhez fűződő viszonyukban is. Mintha „megfeledkeztek" volna arról az alapelvről, hogy az egészségügyi szolgáltatások főleg az igényesebb és bonyolultabb műtétek - hozzáférhetőségének mindenki számára azonosnak kellene lennie. Az orvosok némelyike ugyanis a pácienseket a fizetőképesek, illetve fizetésképtelenek kategóriájába kezdi besorolni... Ennek hatása az a tény, hogy (némely) osztályokra olyanokat is felvesznek, akik A páciensek fizetnek rá. egyáltalán nem szorulnának kórházi ápolásra. Az is megtörténik, hogy egyes osztályvezető orvosok figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy több szakvizsgával rendelkező orvosokat is alkalmaznak, és megkövetelik, hogy még akut esetekben is ők maguk előre áldásukat adják a betegek felvételére, miközben „saját" pácienseiket különösebb orvosi javallat nélkül felveszik. Bizonyos csoport tagjai azt kérik, hogy ne emeljék az orvosfizetéseket. Azzal indokolják ezt, hogy az orvosok egyébként is megtalálják számításaikat. Figyelmen kívül hagyják, hogy az orvos egy órás ügyeletért alig pár koronát kap. Annak ellenére, hogy mindig nagy szaktudást igénylő, nagy felelősséggel járó munkáról van szó. Az sem nagyon érdekli őket, hogy az orvosnak mennyit kell tanulnia, hogy bizonyos szintet elérjen, és mindez mennyi lemondással jár. Az így érvelők úgy fogják fel, hogy ez természetes velejárója a szakmának. Akárcsak az, hogy az orvos komoly összegeket fordít szakkönyvek vásárlására vagy szakszemináriumokon való részvételre. Érvelésük annyiból áll, hogy fizetik az egészségbiztosítást. És tulajdonképpen igazuk is van... Egyszer egy tévéműsorban megkérdezték az egyik jelentős osztrák szívspecialistát, hogy a 400 ezer schillinges havi fizetését nem tartja-e túlságosan magasnak. Válaszában kifejtette, hogy nem, hiszen halála esetén családja megélhetését is biztosítani kell. Nálunk még messze vagyunk az ilyen gondolkodásmódtól. Azon sem gondolkodunk el, hogy ez az állapot tulajdonképpen a megzavart társadalmi viszonyok, a hanyatló erkölcs következménye. Hiszen egyszerűbb, és főleg „gazdaságosabb", ha az orvosok életszínvonalát maguk a páciensek emelik, mint hogy az állam gondoskodjék fizetésük rendezéséről. Az állam, amelynek annyit kellene adnia az orvosnak, hogy megvesztegetésének megállapítása esetén az orvosi kamarával vagy az egészségbiztosítóval együtt szigorú bírsággal sújthassa. Ha ugyanis továbbra is csak a hippokratészi esküre hivatkozva „lelkesítik" az orvosokat, akkor az már képmutatás. Ezt a kört pontosan azon a helyen kell elvágni, amelyet egy jelentős szlovák gyermekgyógyász így jellemzett: „Ha a társadalom úgy tekintene ránk, ahogy fizet bennünket, akkor tehetetlennek érezzük magunkat". IVAN BIELIK, Pravda A délszláv válság és Magyarország SiiddeuTscheZeiTung Miközben Budapesten szívesen hisznek a horvát külügyminiszter biztosítékainak, hogy a szerb szakadárok elleni fellépésnek semmilyen hatása nem lesz a magyar szomszédra, Magyarország déli térségeinek lakói nem tudnak szabadulni szorongásaiktól - írta tegnapi számában a Süddeutsche Zeitung című német napilap. Itt csaptak be az „eltéveclt" rakéták, itt adtak menedéket a szerb katonai behívások elől menekülők - koszovói albánok és vajdasági magyarok - tízezreinek. Az emberek attól félnek, hogy a nacionalista felbuzdulás továbbterjed. Mi lesz, ha a szerbek a koszovói albánoktól vagy a vajdasági magyaroktól félve a déli határon „megelőző" intézkedéseket tesznek? A horvát győzelmi mámor nem éleszti-e fel a Pécs körüli horvát helységek iránti nosztalgiákat? Nem érez-e kísértést Románia, hogy az ottani kétmilliós magyarság helyzetét a nagy regionális konfliktus árnyékában a maga módján igyekezzen megoldani? Magyarország, amely a közép-kelet-eurépai változások éllovasának és motorjának véli magát, amely lebontotta a vasfüggönyt, és megnyitotta a határokat a keletnémet menekülők előtt, azt remélte, hogy jutalmul gyorsan beengedik az európai biztonsági és gazdasági szervezetekbe. Budapest nem érti, miért nem kerülhetett erre már régen sor. Különösen Dél-Magyarországon, a Dráva, Duna és a Tisza partján félnek attól, hogy a Nyugat késlekedése miatt Magyarország belekeveredhet egy általános balkáni háborúba. A Nyugatnak végre nagyobb érzékenységet kellene tanúsítania ezek iránt a félelmek iránt - írja a Süddeutsche Zeitung. MTI