Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-05 / 181. szám, szombat

2 J ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. augusztus 6. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA „Nagymama"Jeligére - Az unokám most három és fél éves. Másfél éve meg­állapították nála, hogy al­lergiás a tollra, virágporra és a penészgombákra. Időszakonként nagyon csúnyán, mélyről köhög, főleg éjjel. Belázasodni nem szokott, és köhögé­sét enyhíti, ha bekapcsol­juk a szobai szökőkutat. Állandóan egy csomó gyógyszert kell szednie. Engem ez nyugtalanít, ar­ra gondolok, nem lesz-e káros hosszú távon a sok gyógyszer. Hatékonyabb gyógymód nincs? Hallot­tunk a barlangi kúrákról. Tanácsolja? - Igen! A barlangi, a tenger­melléki és a magaslati kúrák­nak indokolt esetben jótékony hatásuk van az allergiás meg­betegedésekben és tünetek­ben szenvedők szervezetére. Az esetek döntő többségében ugyanis e betegek szervezeté­ben egy vagy több belső szerv - előszeretettel a tüdő és a lég­utak - kötőszövetében az al­lergiás reakciót kiváltó anya­gok, úgynevezett allergének halmozódnak fel. Ez a jelen­ség kihatással van az allergi­ás reakció hevességére, gya­koriságára, esetleg kiterjedé­sére. Minden olyan eljárás te­hát, ami kimossa, tisztítja, re­generálja ezt a kötőszövetet, segít a betegnek, ha nem is gyógyítja őt meg. Ez csak olyan esetben elképzelhető, ha a megbetegedést kiváltó allergének valamilyen igen rit­ka, mondhatnám egzotikus csoportba tartoznak, és nem valószínű, hogy a beteg meg­szokott környezetében is meg­jelennek. Ezek a kúrák hatvá­nyozottan hasznosak lehet­nek, ha olyan időben szerve­zik meg őket, amikor a beteg környezete telítve van az aller­génekkel (pl. bizonyos virág­porok), és nem csak közvetlen hatásuk van, de a szervezet edzettségének a növelésével is erősítik őt az allergia elleni küzdelmében. További segít­séget jelentenek a magas dó­zisú vitaminok, különös tekin­tettel a C és az E vitamin sze­repére a védekező reakciók­ban, mint ahogy az is kétség­telen, hogy minden olyan eljá­rás, ami a méregtelenítést se­gíti, vagy lehetővé teszi, az ajánlott. A nagymama félelme a hosszú távú gyógyszerfo­gyasztástól jogos és indokolt, csak nem szüntethető meg, mert a legtöbb esetben az or­vosnak egy kényszerdöntés­nek kell alávetnie magát. A két rossz közül kénytelen vá-,__ lasztani, s megpróbálja eldön­teni, mi az elviselhetőbb a be­teg számára. Az időszakos, olykor rémisztő allergiás tüne­tekkel való birkózás vagy az esetleges szövetgenetikai tar­tós változások következmé­nyeinek a kockázata. „Lassú víz partot mos" Jel­igére - Még fiatal vagyok, és nagyon bánatos, mert a férjem egy agresszív em­ber. Van hét gyermekünk, így én háztartásbeli va­gyok, ő pedig dolgozik. Úgy érzem, hogy elhanya­gol engem, s ezért Jólesik nekem, ha más férfiak ki­csit bókolnak, és szívesen elbeszélgetek velük. Ebből van aztán a problé­mám. Sok figyelmet szen­telt nekem egy falunkbell ember, beszélgetett ve­lem, kedveskedett, szépe­ket mondott. Semmi több, csak ennyi volt. Hallom vi­szont, hogy a felesége megtudhatta, és most mérgesen üzenget ne­kem, hogy feldúltam a Jól működő házasságukat! Mit tanácsol, beszéljek vele, hogy nem én vagyok a bűnös? Nem fog nekem rontani? S nem szeret­ném, ha a férjem ezt meg­tudná, mert nem hinne ne­kem, az biztos! - Egy dolgot nem írt meg, kedves asszonyom, hogy mind a hét gyermek a férjétől van-e, különben el nem tudom kép­zelni, hogyan keletkezhetett az az érzése, hogy a férje el­hanyagolja Önt! A rendelőből szerzett tapasztalatok alapján viszont azt tanácsolom, akár tiszta a lelkiismerete, akár nem, ne kezdjen beszélgetést a témáról sem a férjével, sem az említett férfi feleségével, mert az csak meddő vita lesz, akár tettlegességgel is tarkít­va, és minden bizonnyal nem fog semmi eredményhez ve­zetni. A hűséget ugyanis bizo­nyítani nem lehet, főleg nem a féltékenységgel szemben! Az sem egészen világos a szá­momra, hogy ilyen háztartás vezetése mellett mennyi energiája és ideje marad begyűjteni a bókokat az ide­gen férfiaktól, és főleg hol te­szi ezt. Valószínűleg nem volt eléggé elővigyázatos, ha a fa­lu ezt észrevette, és a szájára vette! Nem ez fűti férje ag­resszivitását? Ha elfogad egy jó tanácsot, a fölös energiáját ezek után arra fogja fordítani, hogy a férje is észrevegye azo­kat az előnyeit, melyek az ide­gen férfiak bókjait kiváltják ­az asszonyi fortély és lele­mény e téren kimeríthetetlen -, és nagy ívben elkerüli még csak a lehetőségét is annak, hogy azzal a férfival találkoz­zék, akivel hírbe hozták! „Szent Borbála Kórház" Jeligére - Tavaly súlyos szívinfarktusom volt. Az orvos szerint, aki az elsősegélyt nyújtotta, a klinikai halál állapotában voltam. Azóta többször vittek otthonról gyors­mentővel a kórházba, in­jekcióznak és Nitroglice­rlnt adnak. Az állapotom, sajnos, nem nagyon Javul! Sokszor szédülök, nehe­zen lélegzek, szúrásokat érzek a fejemben és a szí­vem táján. A kórházi keze­lések alatt semmilyen „nagyobb vizsgálatot" nem végeztek! Mindig csak EKG-, vér- és vizelet­vizsgálat megy, az idén csináltak még ECHO-vIzs­gálatot, és blcikllztettek. Néha még tüdőröntgent készítenek. Úgy hallot­tam, hogy ilyen esetben meg kell csinálni a szív­kom putertomográfvizs­gálatot is, de engem erre nem küldtek! Mégis leszá­zalékoltak, és félrokkant­ságba tettek. Hogyan tud­ták ezt megállapítani, hi­szen még csak 44 éves va­gyok! - Valószínűleg ezt a levelet sem írták volna meg, ha az or­vos nem hümmög, sokatmon­dóan vagy kétértelműén, ami­kor a beteg tele szorongással kérdéseket tesz fel neki. Ha elmagyarázta volna neki, hogy az EKG és az ECHO vizsgálat­tal pontosan meg lehet állapí­tani, mely része károsult a szívizomnak, és milyen mér­tékű az a károsodás, az ER­GOMETRIÁVAL (biciklizés) pe­dig, hogy milyen mértékű a szívizom teljesítménycsökke­nése! E vizsgálattal megbízha­tóan hozzá lehet járulni a le­százalékolás mértékének reá­lis meghatározásához! A levél­írónk által felvetett CT-vizsgá­lat ebben az esetben semmi újat nem tud nyújtani, ezért felesleges. Elismerem, ilyen fi­atal korban nehezen emészt­hető meg a rokkantság ténye, de induljon ki abból, milyen ki­csi hiányzott ahhoz, hogy nem hagyta itt ezt a világot! Felé­lesztését akár újraszületés­nek is fel lehet fogni, kérem, így álljon hozzá teljesítőké­pessége visszaszerzésének lehetőségéhez is. Tudunk olyan esetekről is, amikor a szív­infarktus utáni rehabilitáció olyan sikeres volt, hogy a volt beteg le tudta futni a marato­ni távot is, de itt párosulni kell a nagyfokú türelemnek, szak­értelemnek és kitartásnak is. Az nagyon jó, hogy levélírónk nem dohányzik, de rossz jel, hogy elhízott, mert a szívizom­nak minden felesleges kiló hatványozottan árt! Azt aján­lom, vegye fel a kapcsolatot egy olyan szakemberrel, aki jártas a kardiológiai rehabili­táció rejtelmeiben, és tervez­zék meg közösen, lépésről lé­pésre újraszületésének ezt a fejezetét is! „ Tanácstalanság" Jeligére - Eléggé szennyezett ná­lunk a kút vize, sajnos, ve­zetékes víz még nincs a faluban. Több ajánlatot is kaptunk már a víz tisztítá­sára, de nem tudunk dön­teni. Azt szeretném tehát megkérdezni, melyik a legmegfelelőbb módszer. Olyat is ajánlottak, ami a lakásban a csapra szerel­hető. Ez valóban mindent kiszűr a vízből? - A tiszta ivóvíz valóban az egészség megőrzésének egyik alapfeltétele, rövid és hosszú távon egyaránt! Érde­mes hát a kút vizét szakinté­zetben megvizsgáltatni, bár ez nem is olcsó mulatság. Mi­vel a vízszennyezés sokféle lehet, a víztisztító módszerek is különfélék. Azt kell alkal­mazni, amelyik eltávolítja a szakelemzéssel kimutatott szennyezőanyagokat! Külön­ben fölösleges pénzkidobás a megvásárlásuk. Tudomásom szerint a lakásban bent, a csapra szerelhető „víztisztí­tók" tulajdonképpen csak klórszűrők. A törvény ugyanis előírja, hogy a vezetékes víz fertőtlenítésére aktív klórt kell használni, amit közvetle­nül használat előtt ily módon kiszűrhetünk, hiszen már el­végezte a dolgát. Amennyiben e tisztítóberendezések ter­jesztője becsületesen végzi a dolgát, meg tudja levélírónk­nak érthetően magyarázni a berendezés működési elvét és hatásmechanizmusát, és nem fog elzárkózni egy próba­tisztítás elől sem, melynek hatékonyságát laboratóriumi ellenőrző vizsgálatnak kell igazolnia. „Választás előtt" jeligére - 26 éves, kétgyermekes anya vagyok. A második szülésem óta fogamzás­gátlóként DANÁT haszná­lok. Most fog letelni a két év, úgy tudom, le kell ve­tetnem, pedig jól bírom, nincs semmi problémám. Olvastam, hogy egy dara­big, legalább egy fél évig szünetet kell tartanom. Ezalatt tablettákat szed­jek? Nincsenek nagyon ínyemre a fogamzásgátló tabletták, melyek úgy tu­dom, mind hormonkészít­mények! Melyiket ajánlja mégis? Nem fog szőrösö­dést okozni, esetleg folto­kat, kiütéseket? - A szervezet hormonális irányítása olyan érzékeny, és olyan finoman működik, hogy valóban jól meg kell gondolni minden beavatkozást, főleg akkor, ha tevékenysége hibát­lan. Osztom tehát levélírónk véleményét, és azt ajánlom, arra a kérdéses fél évre hasz­náljon inkább mást, mechani­kus elv alapján működő fo­gamzásgátlót. Ma már vannak valóban jó minőségű pesszári­umok a piacon, tapasztalt szakorvostól még kevésbé „kézügyes" nők is általában gyorsan és problémamente­sen megtanulják a felhelyezé­sét, ami aztán új színfoltot hozhat akár az előjátékba is. A megbízhatóságuk elég je­lentős, és zselével kombinálva gyakorlatilag 100 százalékra emelhető! „Őszi rózsa" jeligére - 22 éves vagyok, és rengete­get szenvedek attól, hogy sok szél képződik ben­nem. Összegyűlik a hasam bal oldalán, és hangosan „zörög", nagyon fáj. Ez na­gyon kellemetlen, főleg társaságban! Minden ki­vizsgálás eddig negatív volt, de senki sem segí­tett. Mitől van ez? Lehet ezen segíteni? Már nem akarok tovább vizsgála­tokra menni! - A jelenséget szakszóval úgy hívják, hogy METEORIZ­MUS, és az oka lehet szervi, idegi vagy a nem megfelelő táplálkozás következménye. Az jó, hogy levélírónk már annyi vizsgálaton átesett, mert ha ezek mind negatívak, akkor a szervi okokról való el­mélkedést mellőzhetjük. Eb­ben az esetben mint legvaló­színűbb Ok a LEVEGŐNYELÉS jöhet számításba. A szenvedő fél nem is tudatosítja, hogy gyorsan, kapkodva falatozik, és az étellel egy csomó le­vegőt is lenyel, ami aztán a bélrendszer egyes részeinek a feszülését okozza. Ritkábban előfordulhat az is, hogy vala­melyik emésztőenzim hiány­zik, vagy nem tud teljes értékű munkát végezni, vagy újabban a táplálék egy összetevője al­lergiás reakciót vált ki. Ilyen esetben segíthetnek az en­zimtartalmú táplálékkiegé­szítők, bizonyos esetekben bevált a széntabletta. Levél­írónknak azt ajánlom, progra­mozza át étkezési szokásait! Tanuljon meg nyugodtan, ki­csiket harapva, csukott szájjal rágni, napjában többször, egy­szerre keveset enni. Kezdet­ben iktasson be egy 3-4 napos ásványvízkúrát, nagyon odafi­gyelve a nyelésre! A bélrend­szer kitisztulása után aztán fokozatosan bővítjük az étren­det a szilárd ételekkel, megfi­gyelve, melyek okozzák az emésztési zavarokat. -k-k * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött le­veleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltün­tetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Kártérítés D. M.: 1961-ben vettük át a szövetkezeti lakásunkat egy új la­kótelepen. Egy-két évvel később betonoztak ki a házunk mel­lett egy parkolóhelyet, amely mellé a későbbiekben úgy kb. 7­8 méterenként fákat ültettek ki. A néhány héttel ezelőtti pén­teki vihar itt sok kárt okozott, többek között kidöntötte az egyik fát, amely alaposan bezúzta a kocsimat. A szomszédaim szerint ezt a kárt mindenképpen a városnak kellene megtérí­tenie, mert minket nem kérdeztek meg arról, hogy a fákat ki­ültethetlk-e, és azért is, mert ezt a parkolóhelyet ők üzemelte­tik. Az egyik szomszédom, aki képviselő még, annak is utána­nézett, hogy ezeknek a fáknak a kiültetésére az akkori VNB engedélyt sem kért, s azt mondja, hogy ez jogsértés, és ha va­lakinek jogsértés következtében kára keletkezik, akkor azt a jogsértő köteles megtéríteni. Milyen esélyeim vannak arra, hogy én ilyen kártérítést sikerrel érvényesítsek a várossal szemben, ha a jogsértést az egykori VNB követte el, milyen jog­szabályra hivatkozhatok, ha a várostól kártalanítást kérek? ^Jüu! ^~Y Egy ilyen jellegű kártalanítási ke­reset megindoklása, jogi érvekkel történő alátámasztása alighanem meghaladja lehetőségeinket. Egyál­talán nem vagyunk meggyőződve például arról, hogy önöket meg kel­lett volna kérdezni arról, kiültethet­nek-e fákat közterületre, a parkoló mellé, de arról sem, hogy külön en­gedély kellene ahhoz, hogyha valaki fát akar egy lakótelepen kiültetni. Ar­ról viszont már hallottunk, hogy a fák kivágásához valóban engedély kell. Nem igazán érthető az a felfogás, amely szerint parkolóhelyet létesíte­ni a lakótelep lakosainak megkér­dezése nélkül is lehet, de utólag, há­rom évtized elteltével ugyanezen felfogás szerint kifogásolni lehetne azt, hogy „senkit sem kérdeztek meg" a fák kiültetését megelőzően. Az eddigi tapasztalatunk általános­ságban az, hogy mindenki örül, ha az elsivárodott lakótelepi környeze­tet valaki hajlandó faültetéssel fel­élénkíteni, és a gépkocsktulajdono­sok többsége is örül annak, ha a for­ró nyáron egy fa árnyékába állíthat­ja, parkolhatja le a kocsiját. Ami a kártérítés alapvető szabá­lyait illeti, ezzel kapcsolatban a Pol­gári Törvénykönyv azt állapítja meg, hogy „mindenki felelősséggel tarto­zik azért a kárért, amelyet a jogi kö­telességei megszegésével okozott". Ezt az alapvető kártérítési rendelke­zést a Polgári Törvénykönyv több más rendelkezése is kiegészíti, de ebből az egy mondatból következik gyakorlatilag az egész kártérítési jog. Ez az egy mondat határozza meg ugyanis a kártérítési felelősség létezésének négy legfontosabb fel­tételét. Az első feltétel az, hogy valamifé­le jogi kötelesség megszegéséről kell, hogy szó legyen. A második fel tétel az, hogy valaki valamilyen (rendszerint pénzben kifejezhető) kárt szenvedett el. A harmadik felté­tele a kártérítésnek az, hogy a jogi kötelesség megszegése és a káro­sodás között okozati összefüggés létezzen (a kár közvetlen következ­ménye legyen a károkozó általi jog­sértésnek). A negyedik feltétel pe­dig inkább csak valahol a károkozó tudatában létező viszonyulás a jog­ellenes cselekedethez, illetve a kár­hoz; egyszóval a vétkesség. A levelében említett esettel kap­csolatban elsősorban olyan jogsza­bályt kellene találni, amely megtilta­ná, hogy a község a környéken la­kók megkérdezése nélkül, esetleg egyéb hatósági engedély nélkül fá­kat ültessen ki. Nézetünk szerint, ha találnának is ilyen jogszabályt, akkor még mindig bizonyítania kel­lene az okozati összefüggést és a feltételezett károkozó vétkességét, ami az adott esetben megle­hetősen nehéz lenne. Ha ugyanis minden egyes út melletti, gépkocsi­parkoló melletti facsemete kiül­tetőjének azzal kellene számolnia, hogy az általa kiültetett fát a vihar rádöntheti egy gépkocsira, akkor a környezetünk még siralmasabb ál­lapotban lenne, mint van most. Megvont családi pótlék B. J.: Két éve háztartásbeli vagyok, mivel a munkaügyi hivatal nem tudott nekem a munkahelyünk felszámolása után állást biztosítani, és én már nem láttam értelmét annak, hogy tovább­ra is bejárjak minden hónapban a munkaügyi hivatalba, kc't­sem a pénzt a buszra azért, hogy meghallgathassam, hogy pök­hendiskednek velem azok a hivatalnoknők, akiknek csak azért van munkájuk, mert mi munkanélküliek vagyunk. A gyermeke­ink még iskolába járnak, az egyik most megy hetedik osztályba, a másik pedig középiskolás. A férjem havi keresete megköze­lítőleg négyezer korona. Ebből fizeti a havi 336 koronás biztosí­tásomat is. A férjem most, a legutóbbi fizetésekor nem kapott családi pótlékot, amit azzal magyaráztak, hogy új törvényt hoz­tak, amely szerint mindkét szülőnek dolgoznia kell ahhoz, hogy erre a segélyre joguk keletkezzen. Igaz ez? Megközelítőleg másfél hónappal ezelőtt módosították a családi pót­lékról szóló törvényt, és ezzel együtt a családi pótlék megítélésének, il­letve folyósításának feltételeit is. A családi pótlékról szóló 134/1995. Tt. számú törvénnyel módosított 193/1994. Tt. számú törvény 3. §-ának új harmadik be­kezdése értelmében családi pótlék­ra nem keletkezik jogigény, ha vala­melyik házastárs (mint jövedelmet tekintve közös megítélés alá eső személy) az adott naptári évben „több mint hat egymást követő hó­napig jövedelem nélkül volt, mivel nem volt állásban, és nem volt ve­zetve a munkanélküliek nyilvántar­tásában sem". Ez az általános sza­bály vonatkozik azokra a családok­ra, ahol az anya úgymond háztar­tásbeli. Kivételt képeznek viszont azok az esetek, amikor a házastárs az említett időszakban személyesen, rendesen és egész napi jelleggel gondoskodott egy tízévesnél fiata­labb ellátatlan gyermekről vagy egy „rokkant" gyermekről, esetleg túlnyomórészt vagy teljesen maga­tehetetlen felnőtt hozzátartozójá­ról (itt azonban egy további feltétel az is, hogy ezért a gondozásért ja­vadalmazást kapott). Azaz ha va­laki csak emberbaráti szeretetből gondoskodik a teljesen magatehe­tetlen hozzátartozójáról, akkor a gyermekére nem jár családi pót­lék. Ugyanígy nem jár családi pót­lék akkor sem, ha valaki csak a tíz­évesnél idősebb gyermekére (gyer­mekeire) szeretne jobban odafi­gyelni, gondoskodni róluk, hogy ne kelljen az utcán lődörögniük stb. Mindenesetre egy ilyen törvény el­fogadtatásáért a kábítószeres maffia érdekei mellett lobbizó ügy­nököknek sem kellene szégyen­kezniük kenyéradő gazdáik előtt, mert ez a törvény kifejezetten arra ösztönzi a szülőket, hogy tizenéves korú gyermekeiket felügyelet iv> kül hagyják. Ugyanakkor a törvény alapvető filozófiája azt is elismeri már, hogy nálunk, Szlovákiában mindkét szülőnek dolgoznia kell ahhoz, hogy a család túlélhessen.

Next

/
Thumbnails
Contents