Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-28 / 200. szám, hétfő

1995. augusztus 17. MINDENNAPI BŰNÜGYEINK Szombati mozaik új szó ! 24 1 Három percig élt bennem a remény, hogy nyugis lesz ez a szombat. Eddig tartott, amíg le­battyogtam az újságboltba és kezembe vettem a kormányla­pot. Azonnal • elszállt a derű. Azonnyomban felszállt a vérnyo­másom. A lap közzétette a nyelvtörvény-tervezet, úgymond elveit. Hetekkel ezelőtt sikerült meg­szereznünk ezt a dokumentu­mot, és a nyilvánosság elé tár­nunk. Szitkok özöne zúdult az Új Szóra a kulturális minisztérium­ból, Slobodník képviselő úr bér­tollából, hogy kitalációkkal rá­galmazzuk a kormánykoalíciót és az országot. Érdemes a két szöveget összevetni. Diszkrimi­náló szelleme ugyanaz, a betűjé­ben annyi a változás, hogy az egyházi szertartások nyelvét érintő rész kimaradt. Nem minősítem ezt a tervezetet. Eu­rópai mértékkel ugyanis minősíthetetlen-. nem neve alapján szeretné meghatározni, ki a szlovák, és ki a magyar. Kíváncsi lennék, hogy ez a dőreség vonatkozik-e a Pat­kós, Čatlóš, és más magyar hangzású nevek szlovák vi­selőire. Mert ha ezt az ostoba szempontot követjük, akkor ők viszont elszlovákosodott magya­rok... ® # A 1 Ötéves a Nový čas. Igazi nép­ünnepély a pozsony-újvárosi tó partján, sokféle látványosság­gal, ingyensörrel, virslivel. Es úgynevezett vitaszínpaddal, ahol fél ötkor Bugár Béla a ven­dég. Langyos taps fogadja. - Ma ne politizáljunk mondja a párt­elnököt faggató újságíró, és va­lóban: a magyar képviselő ked­venc ételeiről, magánéletéről fo­lyik a párbeszéd. A végén nagy tapssal jutalmazzák a jópofa vá­laszokat. Aztán körülveszik Bu­gár Bélát, és csak előkerül a po­litika. - Ha jóváhagyják a nyelv­kat. Hirtelen csend vet véget a mókázásnak. Boszniára, Cse­csenföldre, földünk megannyi véres konfliktusára gondolunk. És valószínűleg Szlovákiára. Itt talán mégsem, mondogatom magamban bizakodva és szo­rongva... • ö it Éjfél előtt indulok haza. Oda­nyúlok az autórádió kapcsoló­gombjához, valami jó pezsdítő muzsikára vágyom. A Rádio Twistet kattintom be, ahol a Ho­mokóra című műsor pereg. A ri­porternő Pásztor Istvánt, a ko­máromi polgármestert faggatja. Tendenciózus kérdéseket tesz föl, szüntelenül támad. Kritizálja az első komáromi nagygyűlést, holott a beszélgetés során kide­rül, hogy a kérdező hölgy nem is olvasta a dokumentumokat, pe­dig szlovákra is lefordították. Pásztor István felkészülten, tü­relmesen, kimondottan jó szlo­váksággal válaszol. Akadtak Bugár Béla a Nový čas vitaszínpadán Két hamis gyöngyszemről azért dióhéjban írni kell. Az úgy­nevezett történelmi visszatekin­tésben a hírhedt Apponyi-tör­vényre is hivatkoznak a tervezet megalkotói, azt sugallva, hogy elérkezett a nyelvi, nemzeti re­vanš ideje. Ezzel azonban túllőttek a célon, hiszen közvet­ve elismerték Ferko uramék, hogy ugyanaz a céljuk, mint a századelőn hazaffyéknak volt: az erőszakos asszimiláció. Egy múlt századi agyrém is előbukkan a tervezetből. A szerzők szerint lehetővé kell tenni, hogy a szlovák hangzású nevek magyar viselői ingyene­sen szlovákosíthassák a nevü­ket. Vagyis ebben a soknemzeti­ségű Közép-Európában megint akadt valaki, aki nem azonos­ságtudata, meggyőződése, ha­törvényt, akkor petíciós bizottsá­got szervezek, aláírást gyűjtök a bevezetés ellen. És olyan moz­galmat is indítok, hogy a szlovák képviselők is tanuljanak meg szlovákul, mert néhányan úgy beszélnek a parlamentben, hogy Štúr forog a sírjában ­mondja egy szlovák fiatalember. A többiek bólogatnak. Talán nem a kötelező udvariasság be­szél belőlük... $$ Csillagos ég, születésnapi traccsparti. Viccek, ugratások. És még ide is besettenkedik a politika. Megérkezik Hunčík Pé­ter, szlovák és magyarországi szakemberekkel, akikkel az et­nikai konfliktusok kezeléséről, megelőzéséről folytat ugyane­zen a kirándulóhelyen eszme­cserét és szakmai gyakorlato­(Beta Hradilová felvétele) rosszindulatú hallgatói kérdé­sek, melyek a riporternő elfo­gultságát is messze túlszárnyal­ták, mégis bízom abban, talán sikerült meggyőznie nem is ke­vés hallgatót arról, hogy az itteni magyarok nem irredenták, nem soviniszták, nem akarják szét­rombolni ezt az országot, ami­kor a mai európai értékrendnek megfelelően védik és megköve­telik kisebbségi jogaikat. Pirkadt, amikor hazaértem, és újra pislákolni kezdett ben­nem a remény. Hogy mégsem fölösleges, mégsem haszonta­lan türelmesen, felkészülten, ha kell, hát jó szlováksággal vála­szolni, érvelni, párbeszédet kez­deményezni. Más esély nincs az ordas indulatok és gálád tervek megfékezésére. SZILVÁSSY JÓZSEF FRANCIA A TOMKÍSÉRLETEK Felújítás már pénteken Alain Juppé francia miniszterelnök azt ja­vasolja, hogy az Európai Unió tagországa­inak képviselői kezdjenek tárgyalásokat arról, hogyan tehetnék a francia atom­ütőerőt az EU épülő védelmi rendszeré­nek szerves részévé. A Le Figaro című francia lap szombati számának nyilatkoz­va Juppé megállapította, hogy az atom­fegyverek réme fél évszázadig békét biz­tosított Európában, és fenntartásuk lét­fontosságú a kontinens biztonságának garantáláshoz. MTI-hírek A tárgyalásokra Juppé javas­lata szerint azután kerülne sor, hogy Franciaország végrehajtja utolsó atomkísérleteit, amely­nek terve világszerte felháboro­dott tiltakozást váltott ki. A mi­niszterelnök szerint nem szabad elfogadni azt az érvelést, hogy hosszú távú fenyegetésekkel már nem kell számolni. El kell kerülni szerinte azt is, hogy Eu­rópa biztonsága az Egyesült Ál­lamoktól függjön. A Reuter megjegyzi, hogy bár az utóbbi hetekben néhány ha­sonló nyilatkozat már napvilág­ra került, Juppé interjúja az ed­digi legnyilvánvalóbb megfogal­mazása annak, hogy Párizs a nukleáris függetlenség gaulle-is­ta elméletének feladását fontol­gatja. Tiltakozásul a rohamosan kö­zelgő francia atomkísérletek el­len, több ezer ember vonult fel tegnap a tahiti főváros utcáin a helyi egyház felhívására. A tün­tetők harangzúgás és dobper­gés közepette vonultak végig Papeete utcáin, transzparensei­ken „El az atommal!", „Élni aka­runk!", „Nem vagyunk halálraí­téltek!" és ehhez hasonló felira­tok voltak olvashatók. Japánban is közel félmil­liónyian fejezték ki tiltakozásukat a napokban, várhatóan pénteken felújítandó francia atomkísérle­tek miatt, ám a francia áruk egy­idejűleg tervezett szigetországi bojkottja szinte teljes kudarcba fulladt. Számos japán polgárjogi szervezet aláírásgyűjtő kam­pányba kezdett. A Greenpeace környezetvédő szervezet japán részlegének eddig 452 ezer ál­lampolgár - neves közéleti sze­mélyiségek, köztük több mint száz parlamenti képviselő - alá­írását sikerült megszereznie. Ezeket a más országokból ér­kező, várhatóan mintegy 3 millió tiltakozó aláírással együtt továb­bítják majd a francia ál­lamfőnek. SZUDETANEMET EMLEKTABLAK Klaust „nagyon idegesítik" Prágai munkatársunktól Václav Klaust „személyesen nagyon idegesítik" azok az em­léktáblák, amelyeket a jelenleg német állampolgárságú szudéta­németek, egykori Csehszlovák ál­lampolgárok helyeztek el néhány olyan dél-csehországi helység­ben, ahonnan a II. világháború után kitoloncolták őket. A cseh miniszterelnök a prágai Lidové Noviny szombati számának nyi­latkozott az aránylag nagy port felvert ügyről, amelyről szomba­ton már lapunk is tájékoztatott. A cseh miniszterelnök szerint, ha valakinek valahol ott találha­tó a szülei vagy nagyszülei sírja, érthető, hogy időnként meg akarja látogatni vagy gondozni kívánja, viszont „éket verni a cseh-német kapcsolatokba na­gyon veszélyes". Ugyanakkor Klaus azon véleményének adott hangot, hogy a problémát nem szabadna felfújni, s helyi szinten kellene megoldani. Politikai szempontból viszont többen kifogásolták, hogy a táblák szövege a szudétanéme­tek „kitoloncolásáról" beszél, míg a hivatalos cseh politikai szótár a „kitelepítés" kifejezést ismeri. „A hivatalos állami poli­tika és a külügyminisztérium egyértelműek. Nem voltak kito­loncolva, hanem kitelepítve, s a táblák elhelyezésekor minimá­lisan ezt a szövegváltozást fog­juk követelni." - jelentette ki az egyik érintett község polgár­mestere. A szudétanémetek részéről egyelőre senki sem kommentál­ta az ügyet, bár a német sajtó már írt róla. KOKES JÁNOS JERIKÓ ZÁRT VÁROS Terroristákat ítélt el palesztin bíróság Többéves börtönbüntetésre ítélte a Hamász nevű fegyveres csoport két tagját egy palesztin bíróság Jerikóban, mert izraeli célpontok elleni pokolgépes me­rényletekben vettek részt - jelen­tette szombaton a Reuter egy magas rangú palesztin biztonsá­gi tisztre hivatkozva. A beszámo­ló szerint a vádlottak a Hamász azon sejtjéhez tartoztak, amely a hétfői jeruzsálemi buszmerényle­tet szervezte. Abdel Madzsid Du­dint 12 év börtönre, míg társát, Rusdi al-Hatibot hét év szabad­ságvesztésre ítélték. A két férfi nem Jerikóban lakott, a Jordán­folyó nyugati partján csak mene­déket kerestek az izraeli nyomo­zók elől. A zsidó állam kérte Du­din és al-Hatib kiadatását, de a NasszerJuszef tábornok által irá­nyított palesztin rendőrség ezt elutasította. Éppen ezért Izrael tegnap csak a Ciszjordánia körüli zárlatot felol­dotta, Jerikó városát azonban to­vábbra sem hagyhatják el a pa­lesztinok. - Tudjuk, hogy terroris­ták vannak Jerikóban, és nem akarjuk, hogy kijutva onnan újabb támadásokat hajtsanak végre ­közölte Sheldon Schulman izraeli kormányszóvivő. MTI Priebke őrizetben Tiszavirág életű lett a volt SS­tiszt szabadsága: pénteki sza­badulása után kevesebb mint 24 órával az Argentínában élő Erich Priebkét máris visszahe­lyezték házi őrizetébe. A fel­lebbviteli bíróság ugyan elutasí­totta Olaszország kiadatási ké­relmét, azonban Németország is kérte kiadatását, így Priebke szombaton ismét négy fal közé került. Megfigyelők rámutatnak arra is, hogy a német kiadatási kérel­met nehezebb lesz elutasítani, mint az olaszt volt, tekintve, hogy Priebke német állampol­gár. A 83 éves férfi ügyvédei be­jelentették, hogy Priebke elfo­gadja a kiadatási kérelmet, és hajlandó hazatérni. MTI FRANCIAORSZAG Újabb pokolgép Fel nem robbant pokolgépet talált szombat este a francia rendőrség a helyi szupergyors­vasút, a TGV vonalán Lyon köze­lében. A 25 kilogrammos bom­bát gázpalackba rejtették csak­úgy, mint azt a két szerkezetet, amely egy hónappal ezelőtt a párizsi metrón, illetve tíz napja a francia fővárosban, a Diadalív közelében robbant, emberáldo­zatokat is követelve. A francia belügyminisztérium tegnapi , közleménye szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés van a két pári­zsi merénylet és a szombaton megtalált pokolgép között. A szombaton megtalált pokolgé­pet a sinek közé rejtették, a szak­értők szerint akképpen, hogy az első fölötte áthaladó vonat működésbe hozza. Valamíféié műszaki hiba folytán azonban nem robbant fel. MTI Walesa veresége Súlyos politikai vereség érte szombaton Lech Walesa lengyel köztársasági elnököt, mivel a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN) nevű párt vezetősége úgy döntött, hogy nem a jelenle­gi államfőt, hanem Hanna Gronkiewicz-Waltzot, a nemzeti bank elnökét támogatja a közelgő választásokon. A ZChN szombaton megtar­tott kibővített vezetői ülésén 20 képviselő szavazott a jegybank elnökasszonyára s csak 17-en álltak ki Lech Walesa mellett. Ryszard Czarnecki pártvezető a döntést úgy kommentálta, hogy abban az elvi megfontolások mellett nagy adag pragmatiz­mus is szerepet kapott. Mint el­mondta: „a ZChN tagságának nagyobb része szerint Gronkie­w.icz-yvaltz az á személy, aki köz­társasági elnökként garantálni képes a lengyel katolikus hagyo­mányok megőrzését, a nemzeti érdekeket és a valódi., nem csak színlelt antikommunizmust A párt mellett állók meggyőződése, hogy jelenleg a jegybank elnöke rendelkezik a legnagyobb e­séllyel arra, hogy a választás második fordulójában vereséget mérjen a baloldali Aléksander Kwasniewskira. E cél érdekében a ZChN azonnali hatállyal csatla­kozni kíván Gronkiewicz-Waltz választási kampányához - szö­gezte le Czarnecki. Walesa számára ez a döntés nemcsak azért kínos, mert a nyilvánosság előtt néhány hete még a ZChN-be való belépés gondolatával foglalkozott, ha­nem azért is, mert a társadalom­ban. órási befolyással rendel ke2!Ő lengyel katolikus papság jelentős része a Keresztény Nemzeti Egyesülés mögött áll. Ha a mostani lépés azt jelenti, hogy az egyház inkább Gronkie­wiciz-Waltznak szavaz bizalmat, akkor bizony számottevően^ ^megcsappanhatnak az államfő újraválasztást esélyei. 1 MTI Az RTL német magántelevízió ma az EXTRA című magazinműsoróban sugáfpzza azt a filmet, amely megör rökítette egy titokzatos lény boncolását. A holttestet 48 évvel ezelőtt Új-Mexikó szövetségi államban talál­ták. Amerikai katonai szakértők vizsgálták a titokzatos testet, cis a filmdokumentumot eddig szigorúan tit­kosként kezelték. TASR/EPA

Next

/
Thumbnails
Contents