Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-15 / 189. szám, kedd

1995. augusztus 10. VELEMENY ÚJ SZ

Ó M Szeberényi Zoltán 65 éves BETLER SZELLEMI KINCSEI Emlékezetemben álomszerű képek élnek egykori irodalmi gyűléseinkről és vitáinkról. Buzgó költők, fontoskodó újságírógyakornokok és lelkes egyetemisták, elhivatottságuk tudatával eltelve boncolják az irodalmat, akár az orvostanhallgatók, jövendő sebészek a békát. A hasonlat talán profánnak tűnhet fel, de hiteles és pontos, az irodalom a vitákban embrionális állapotában, kísérletként van jelen. A fiatal irodalmárok ugyancsak a tanulás és kísérletezés színvonalán leiedzenek, de tarisznyájukban vélik hordozni a marsallbotot. Az újságírók a szépirodalom felé törekesznek-sodródnak, míg a pedagógusok inkább az elméleti műfajok, a műbírálat, majd később az irodalomtudományok felé vesznek irányt. Ilyen bonyolultan „nagyvonalú" indulást követ egy bő emberöltő. S a morcos kedvű idő elvégzi rajtunk formáló és érlelő hatását. Ma pedig ámuldozva és hunyorogva nézünk önmagunk és egymás szemébe, és vizsgáljuk a múltat s benne magunkat, hová értünk?, mit tettünk? A marsallbotra bizony már alig emlékezünk. Szeberényi Zoltán akkor régen a tanári pályát választotta. Mondottuk már, hogy a pedagógusokra általában az irodalomtudományok szűzföldjeit, a műbírálat gyomos rónáit és az irodalomtörténet ugarját és parlagjait osztotta ki megművelés céljából a kisebbségi sors. Szántották, vetették, boronálták és hengereíték is derekasan. A ráosztott munkák végzése közben Szeberényi sajátos látású és egyéni értékrendű teoretikusunk lett. Elmélet és gyakorlat egysége jellemzi. Sokrétű, mégsem bonyolult egyéniség. Egységes és érthető. Tanító-nevelő munkája a pedagógiai célszerűséget és megértést ötvözte benne az új dolgok (fiatalság) felkarolásának képességével és hagyományőrző szenvedéllyel. Filozófiája pedagógiai indítékú, de nem didaktikus. Nála az esztétikum nem önmagának való minőség, hanem továbbadandó érték, ajándék, melyet közvetíteni kell. Gazdagabb, mint hinnénk az ilyen irodalomtudat! Birtokolja az élet realizmusát. Mély és árnyalt nyitottságot eredményez. A gyakorló író értékrendjét a saját esztétikai elvei szűkítik és korrigálják, a tanár-írót pedig pedagógiai indítékai tehetik kizárólagossá. Szeberényiben a lehetőségek jótékonyan és oly módon egyesülnek, hogy sem didaktikai, sem esztétikai gátlásai nem lesznek belőle. Széleskörűen megértő és befogadó! Érzi az időfolyam hatalmát és erejét. Számára a művészi érték nem a pillanat műve, s nem is absztrakt mítosz, netán elvont minőség, hanem bonyolult és gazdag sokrétűség, élő anyag és fejlődő szervezet, mely más értékekkel való kölcsönhatásban és folyamatos mozgásában létezik. Úgy fogalmazhatnánk ezt meg irodalomtörténeti és kritikusi krédóként, hogy a művészet az értékek legtökéletesebb demokráciája, amelyben mindennekmindenkinek helye lehet - a maga helyén! Kizárólagosságra hajlamos korban megbecsülhetetlen szemlélet! Meglehetősen türelmetlen időben, 1972-ben kiadta A vox humána költője című Győry Dezső-monográfiát és néhány fontos értéket felvállalt vele: a magyarság- és nemzetélményt, a polgári eszményeket és a mindenkori fiatalos költőszenvedélyt! Az első köztársaság kisebbségi líraeszményét oly módon elemezte, hogy közben Fábry Zoltánra (is) utalt vele (Vox humána). Ennek a sajátos és számunkra nagyon lényeges kérdéskörnek a tanulmányozásával még adósok vagyunk. Mélyebben átélt vizsgálatát mindmáig nem végeztük el. Érzésem szerint néhány avatott „mélyfúrás" e területen a filozófiai és irodalmi „közép-európaiság" magyar lehetőségeit kutatná. Tudom, Szeberényi is érzi ezt. Irodalomtörténeti és kritikusi munkássága bizonyítja. Nem véletlen, hogy ő válogatta a Mű és érték (1977) című gyűjteményt. Aztán irodalmunk gondolati szintézisére törekedve a Szlovákiai Magyar frók sorozatban megjelent válogatásokkal (Szlovenszkói küldetés, 1984; Hagyomány és megújulás 1. 2., 1988, 1990.) mérte fel tanulmány- és esszéirodalmunkat. A jubileumi értékelések egyik - lehetséges - értelme, hogy némi tanulságokkal (is) járjanak. Visszatekintve hogyan látjuk önmagunkat? Számtalan részfeladatot vállaltunk négy évtizeden át, sok ballasztot görgettünk magunkkal, időnként széthullottunk. De azért nem volt ez haszontalan, sem felesleges időveszteség. Szükségszerűen történt! Mindenesetre a számvetés lényeges felismerésre tanít: ma nem az a fontos számunkra, ami mögöttünk van, hanem ami még előttünk lehet! Kisebbségi sorsunk nemzedékélmény számunkra és a világ általunk látott képe közös ügyünk. A múlt arra tanít, hogy meglássuk fő teendőnket, végleges érvénnyel letisztázni mondanivalónkat és hitelesen megfogalmazni önmagunkat. Erőt, egészséget hozzá, Zoltán! DUBA GYULA Árnyak és fények a könyvtárban Erdélyi Géza, a könyvritkaságok ismerője. (A szerző felvétele) Ha valaki mostanság órákra be szeretné vetni magát a Betléri Kastélymúzeum húszezer kötetestörténelmi könyvtárába, hogy kutasson, tanulmányozza a mintegy tíz éve leltá rba vett á Horná nyt, igencsak nagy gond elé állítaná Lázár Évát, az intézmény igazgatóját: - A könyvtárat akkor Erdélyi Géza református lelkész tárta fel, de a feltáró munka befejezése után nem tudtuk elkezdeni a könyvek szakrendbe sorolását. Ennek legfőbb oka az egy esztendeje befejeződött rekonstrukció volt, aminek időtartama alatt védenünk kellett a könyveket. Utána minden kötetet leporoltunk, s mindegyiket a maga leltári számmal ellátott helyére tettünk vissza. Eddig nem észleltünk károsító baktériumok vagy atkák jelenlétét, de mihamarabb el kell kezdenünk az állomány ilyen jellegű óvását is. Erre azonban az országos könyvtári központnak, ami a Matica slovenská égisze alatt tevékenykedik, kell megtalálnia, a kulturális minisztériummal együtt, a költségvetési kereteket. Ezt az állományt itt kell megóvni, hiszen ezek a könyvek elválaszthatatlanul hozzátartoznak a kastély egykori tulajdonosainak, az Andrássyaknak a szellemi és tárgyi világához. Talán jobban is, mint a gyűjtemény más darabjai, hiszen a könyvek nagyobbik része régi szakkönyvritkaság és szépirodalom. Ezenfelül azonban számos egyedi darab is található a polcokon, amit biztonságtechnikával védünk. Mielőtt még valakinek eszébe jutnának alantas szándékot szülő gondolatok az igazgatónő szavait olvasva, elmesélt egy esetet, ami a biztonsági rendszer működését bizonyítja: - Még a nyár elején beállított hozzánk a rendőrparancsnok úr, s nagy ijedtségemre utasított, hogy sértsem meg a zárt bizonsági láncot. Eleinte nem akartam hinni a fülemnek, s csak amikor az egyes képeket, tárgyakat, a teljes könyvtárt láthatatlan sugarakkal védett terébe léptem, értettem meg a szándékát. Négy perc alatt megérkeztek a rohamkocsis rendőrök. Ebből is látni, hogy az esetleges tolvajok még fel sem ocsúdnának, s már lefülelnék őket. Mindez azonban igencsak újkeletű állapot a betléri kastélyban. Két évtizeddel ezelőtt sorozatos képlopásokról értesülhetett a nagyközönség. Sajnos, néhány kép azóta sem került elő, s a rendőrség feltételezi, hogy azokat kicsempészték az országból. Az ellopott képek közül egy feltűnt Bécsben és egy Franciaországban, de az Interpolnak is nagy munkájába fog kerülni a visszaszerzésük. A franciák ugyanis nem szívesen szolgáltatnak vissza lopott értéket. Több mint valószínű, a rekonstrukció utáni állapotában az ilyen bűneset elkövetése szinte kizárt a betléri kastélyban. A minimális lehetőség is ad valamennyi esélyt, de ahhoz a biztonsági rendszert kell megsérteni, ami többszörösen zárt. Sok látogató fejében megfordulhatott mára gondolat, hogy talán könnyebb volt a történelmi könyvtárat megvédeni a tolvajoktól, a papírroncsoló baktériumoktól és élősködőktől, mint a kommunista rendszer központosító törekvéseitől. Nem véletlen, hogy a Betléri Kastélymúzeumból is kerültek tárgyak a politikai reprezentáció épületeibe és speciális gyűjteményekbe. Csupán huszonnégy pisztoly van Vöröskőn, s a krasznahorkai vár kápolnájának eredeti oltárképe sem került oda vissza a Pozsonyi Városi Múzeumból. *** Amikor a hetvenes és a nyolcvanas években Erdélyi Géza hanvai, akkor még rozsnyói református lelkész a történelmi könyvtár állományának feldolgozását végezte, volt egy időszak, hogy a Matica slovenská szakemberei igencsak szerették volna elszállítani a könyvek javát. Erre Erdélyi Géza így emlékezik - Tizennégy esztendőt dolgoztam a könyvtár feltárásán, s azalatt az idő alatt többször is szívesen lefölözték volna az értékesebb példányokat. Akkor a regionalitás elvére hivatkozva az igazgatásnak sikerült ezt a törekvést elhárítania. Jellegét tekintve az állomány vegyes, tükrözi egy főúri család szellemi szükségleteit és gyűjtőszenvedélyét. A teljes feltárásig leltári jegyzék sem volt a birtokunkban, bár a bejegyzések, a számozások és a regálok jelölése mutatta, hogy létezhetett ilyesmi. Sok minden akadályozta a munkámat, hiszen az minisztériumi utasítás ellenére, nem nagyon tetszett a politika helyi képviselőinek az én éhbérért végzett munkám eredményessége. Csakhát egy soknyelvű könyvtárba nemigen találtak a munka elvégzésére más alkalmas személyt. Tizenöt nyelven írt könyveket találtam az állományban: legtöbb a német, a latin, a magyar, az angol, a francia. Érdekes a svéd nyelvű műszaki irodalom jelenléte, hiszen az Andrássy családnak több vasércbányája és acélkohója is üzemelt. Igyekeztek a legfrissebb szakirodalmat beszerezni. Ezek a nyelvek az állomány közel kilencven százalékát képezik. Kisebb számban van görög és héber nyelvű könyv. Például egy nagyszerű héber leírása a sakkjátéknak. Találtam litván és finn könyveket is. Felfigyeltető, hogy milyen nagy mennyiségű a korabeli modern szakirodalom. Akkor sem volt véletlen, hogy az akkori Magyarország területén az ő birtokukban működtek a legkorszerűbb bányák és kohók. Jellemző a szépirodalom és a történelem tematikai gazdagsága, és rendkívülien bőséges az orvosi irodalom. Ennek oka a gyűjtőszenvedély volt, hiszen a családban senki sem foglalkozott orvoslással. Egy hatszáznegyven kötetes orvosi gyűjteményt vásároltak meg a kassai Fucker orvoscsaládtól, amelyben igen sok XVII. századi kötet volt. Ezt pontosan nyomon lehet követni. Erdélyi Géza talán már méltatlannak érzi, hogy a könyvtár egyik legértékesebb kötetéről, a Wesselényi-féle összeesküvés peranyagának kortársi leírásáról, s annak magyar nyelvű közreadásáról beszéljen. Háromszáz évig nem volt ismert az anyag, s a mai történészi értékelésekhez is számos adalékkal szolgálhatna az A 4-es méretű 180 sűrűn teleírt lapból álló dokumentum. Ha ezt egy udvari történész írta, bizonyára pontos adatok birtokában volt, ezért is vélte úgy Erdélyi Géza, hogy publikálni kellene a szöveget. Mivel azonban az akkori politikai szorítások alapján tiltották, hogy egy pap publikáljon, Püspöki Nagy Péternek ajánlotta fel a peranyag sajtó alá való rendezését: - Egy konkrét megegyezés alapján ő elvállalta, de azóta eltelt tizenhat év és egy szolid rendszerváltozás. Gyakorlatilag évek óta hírt sem kapok felőle, mert el sem tudom őt érni. Úgy tudom dolgozott rajta, kiegészítette csak meg kellene jelentetni. Most amikor egyes kiváló kiadók minden nehézség ellenére szép dolgok kiadására vállalkoznak, érthetetlen ennek az elfektetése. Remélem, hogy erről értesülve kerül majd kiadó, amely bejelenti igényét a kiadásra nálam vagy Püspöki Nagy Péternél. Számos ősnyomtatvány, eredeti fametszet, könyvritkaságként számon tartott szakirodalom, kéziratos könyvek... Leírhatatlan hangulata van a betléri történelmi könyvtárnak, s ott járva reménykedik az ember, hogy a ma is érdeklődésre számot tartó könyvek, kéziratok egyszer újra eljutnak az olvasókhoz. DUSZA ISTVÁN HÍRVIRÁGOK Magyar aranyérem a gyorsíró világbajnokságon. Sokadik virágzását éli világszerte a gyorsírás. Létjogosultságának elvesztését legutóbb akkor kezdték emlegetni, amikor megjelentek a hangrögzítésben új fejezetet nyitó magnók, majd a tévékamerák. Az elektronika azonban minden csúcsteljesítménye ellenére sem nyújt különösebb segítséget az élőbeszéd, a gondolatok reprodukálásában. Gondot okoz a mondatvégi elválasztás is, kiváltképp pedig a szónoki beszédficam kiküszöbölése. A parlamenti jegyzőkönyvek ezért puha grafittal, vagy gépi ceruzával, azaz gyorsírási jelekkel ellátott írógépeken készülnek. A tekintélyes szakma mesterei kétévenként növekvő nemzetközi érdeklődéssel kísért világversenyen mérik össze az élőszó áttételében szerzett készségüket. Az idén megtörtént az, amire a magyar sztenográfia történetében még nem volt példa. A gyors- és gépírás, szövegszerkesztés legjobbjainak hollandiai világtalálkozóján R. Lestár Éva személyében magyar világbajnokot avattak. A bronzérmet is magyarországi versenyző, Jakab Andrásné szerezte meg. R. Lestár Éva a tízperces diktátum minimális hibaszázalékkal véghezvitt lejegyzésével szinte lekörözte a rangos mezőnyt. Embertelen rubel. „Elembertelenedett" a rubel - figyelmeztet a Le Soir című belga napilap. A cikk szerzője arra utalt, hogy az új orosz bankjegyekről hiányoznak a történelmi személyiségek portréi. Pedig - írja a lap - az orosz múltban vannak olyan egyéniségek, akiknek nevét bár nem aranyba, de rubelba lehetne foglalni. Régebben nem volt olyan orosz érme vagy bankjegy, amelyről Lenin képe hiányzott volna. Aztán a sarlóval és kalapáccsal együtt a rendkívül mutatós profilú forradalmár is eltűnt a pénzekről. Az új bankjegyek készítői az épületek mellett tették le a voksot, de a lap szerint csöbörből vödörbe estek: most megjóformán minden pénzen a Kreml szerepel. A Le Soir cikkírója kiderítette, hogy a nemsokára forgalomba kerülő százezer rubeles bankón feltűnik majd a talán leghíresebb orosz színház, a moszkvai Bolsoj. Egyébként úgy véli, hogy az első szerencsés a gazdag orosz történelemből, akinek portréja rákerülhet egy újabb rubelcímletre: a költő Alexander Puskin. Dokumentumfilm készül Szaharovról. szűnni iát szik a nagy orosz emberjogi harcos halála után, a személye körül kialakult légüres tér. Szergej Kovaljov személyében végre ismét tekintélyes és harcos szószólója van az emberi jogok ügyének Oroszországban. Kovaljov azzal a kéréssel fordult a Nyizsnij Novgorod-i kormányzóhoz, hogy nyújtson anyagi támogatást az Andrej Szaharov akadémikusról 75. születésnapja alkalmából készülő kétrészes dokumentumfilm elkészítéséhez. A film a szentpétervári filmesek és az állami filmvállalat közös munkája lesz. A bemutatót 1996. május 21-re tervezik. A kormányzó ígéretet tett, hogy hamarosan fogadja a forgatócsoportot. Benny Hillnek sírjában sem hagynak nyugtot Ismeretlen vandálok nemrégen feldúlták és megpróbálták kirabolni a híres brit komikus színész Southamtonban levő sírját. A rablókat főként az a briliánsgyűrű érdekelte, amelyet annak idején Liz Taylor kapott Richard Burtontól. A színésznő a gyűrűt válásuk után eladta egy ékszerésznek. Nála fedezte fel azt Phoebe King, a komikus szerelme, hogy aztán titokban tartott eljegyzésük hatodik évfordulóján odaajándékozza párjának. Ezentúl a fosztogatók egyéb zsákmányban is reménykedtek. Felültek annak a szóbeszédnek, hogy a művész millióival együtt temettette el magát. A rablókat valaki feltehetően megzavarta, így a már feltört koporsóban a tetemet borító műanyag burkolat sértetlen maradt. Václav Havel hasonmást is igényelhet. Híres személyiségek hasonmását kölcsönző ügynökség alakult a csehországi Hradec Královéban. A tulajdonos, Vladimír Volk szerint az alteregókat különféle reklám, kommersz és egyéb ügyletek lebonyolításánál alkalmazhatják. Egyébként az ügynökség örömmel részt venne a Délidőben című egykori nagy sikerű westernfilm felújításában, amit az amerikaiak a jövő évben terveznek, amennyiben sikerül egy másik Garry Coopert találniuk. Az ügynökség hasonmás-állományánakjegyzékén 35 személy szerepel. A legnagyobb választék a teniszezőkből van. Állítólag sikerült olyan alteregókat találni, akik a megtévesztésig hasonlítanak Ivan Lendlre, Pavel Složilra vagy akár Martina Navratilovára. Az ügynökség szolgálatába állt Václav Havel, John Kennedy és Elvis Presley hasonmása is. Honecker nyugaton vásárolt videofilmeket, A berlini államügyész újabb, sorrendben immár ötödízben emelt vádat Alexander Schalck-Golodkowski, az egykori kelet-német kormánybiztos ellen, aki a Honecker-rezsim számára devizáról gondoskodott. A vád ezúttal, hogy a kelet-német pártvezér, valamint Günter Mittag gazdaságirányító főmindenes megrendelésére 1,3 millió nyugatnémet márka értékben szerzett be számukra 186 „szórakoztató jellegű" videofilmet. Az 1986 és 1S89 között megvásárolt filmekről bővebb tájékoztatással nem szolgáltak. (Külföldi hírügynökségek és lapok alapján)