Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-13 / 161. szám, csütörtök

1995. július 3. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 1593 | Sohasem voltunk ennyire egységesek Az oktatási minisztérium sajtótitkárával, Vladimír Hagará­vai készült, az Új Szó ban megjelent interjú, amely Slav­kovská miniszter asszonynak a gimnáziumunkban tett láto­gatásáról számolt be, több félrevezető információt tartal­mazott és sokakban kétségeket keltett, ezért cáfolni kíván­juk Hagara úr néhány kijelentését - közölték a Galántai Magyar Oktatási Nyelvű Gimnázium pedagógusai és szülői munkaközösségének tagjai keddi sajtótájékoztatójukon. A pedagógusok álláspontját Horváth István ismertette: - Hagara úr azon kijelentése, miszerint úgy látja, akadnak köztünk olyanok, akik hajlandók tárgyalni, tanári karunk megosz­tottságát sugallja, és azt a lát­szatot igyekszik kelteni, mintha nem lennénk egységesek, s né­melyeket közülünk sikerült vol­na a hatalomnak a saját oldalá­ra állítani. Ezt a leghatározottab­ban elutasítjuk. Álláspontunk jottányit sem változott, a hu­szonkilenc tagú tanári kar nem hajlandó elfogadni Šimek Mári­át, a leváltott Pék László helyé­be kinevezett igazgatót. Soha­sem voltunk annyira egysége­sek, mint most és a szülői szö­vetség egy emberként mellet­tünk áll, ami óriási erkölcsi erőt jelent számunkra. Hagara úr úgy nyilatkozott, mintha csak néhá­nyunk viselt volna gyászszala­got, holott mindnyájan kitűztük és hordani is fogjuk mindaddig, amíg ez a helyzet nem ren­deződik. Hagara úr „gyenge lá­bon állóknak", sőt „abszurdak­nak"'minősítette azokat az érve­ket, amelyeket Šimek Mária el­len felhoztunk. Nekünk komoly erkölcsi kifogásaink vannak Šimek Máriával szemben, ame­lyeket az oktatási tárca emberei egyszerűen lesöpörtek az asztal­ról. Többek között elmondtuk, nem tartjuk közénk valónak, sőt igazgatói posztra alkalmasnak azt az embert, aki a saját iskolá­ja hírnevét rontotta, és rágalma­kat közölt a gimnáziumról a Slo­venská Republika című lapban. A pedagógiai tanács egyik ülé­sén Šimekné kijelentette rólunk, hogy irredenták vagyunk és Nagy-Magyarországban gondol­kodunk. Nem tudunk együttműködni olyasvalakivel, aki ennyire félreismeri a munka­társait és az egészséges nemze­ti identitástudatot irredentiz­musnak tártja. Szerinte még a Határtalan elnevezésű tanulmá­nyi verseny is MKDM-politika! Ha annak tartja azt a vetél­kedőt, amely növendékeink ho­rizontját tágítja és gazdagítja, s egyre kimagaslóbb teljesítmé­nyekre ösztönzi őket, hol a ga­rancia arra, hogy a jövőben en­gedélyezni fogja? Hol a garancia arra, hogy ő, aki mindennek ne­vezhető, csak magyarér­zelműnek nem, támogatná a magyar kulturális és népművé­szeti hagyományokat ápoló szakkörök, csoportok tevékeny­ségét? És egyáltalán hol a ga­rancia arra, hogy képes jól ve­zetni egy iskolát, amikor eddig minden lehető pályázatra bene­vezett, beleértve a Galántai Já­rási Tanügyi Hivatal és a Szlovák Gimnázium igazgatói posztját, de egyetlen helyre sem tartották alkalmasnak? Zsillé Éva, a szülői munkakö­zösség elnöke és Miklós Lajos al­elnök elmondták, rendkívül fel­háborította őket Miroslav Pius tanügyi igazgatónak a szülők cí­mére tett kijelentése, miszerint: „Ez nem a maguk iskolája, ez ál­lami iskola". A galántai gimnázi­um a magyar szülők segítségével épült fel. Anyagilag is mindig tá­mogatták az iskolát, mert abból, amit az utóbbi években az okta­tási tárcától kapott, a legszüksé­gesebbre sem futotta. Šimek Má­riának a Republikában megjelen­tetett cikke után rendkívül meg­csappant az állami dotáció, s hogy az iskola továbbra is zavar­talanul működhetett, csak a szülők áldozatvállalásának kö­szönhető. Most tiltakozásul, hogy Miroslav Pius Šimek Máriát ne­vezte ki igazgatónak, semmibe véve a szülők véleményét, sőt azt a jogukat is elvitatta, hogy a ma­gukénak tekintsék és érezzék az iskolát, visszavették minden ajándékukat, többek között a számítógépeket és a sokszorosí­tót, s ezentúl mindenfajta anyagi hozzájárulást megtagadnak. „Ha ez nem a mi iskolánk, nem köte­lességünk támogatni" - mond­ták, majd hozzátették: Nem ad­ják fel a harcot, ha kell folytatják szeptemberben is. Minden ere­jükkel támogatják a tanári kart, amelynek egyetlen tagja sem ad­ja be felmondását, hiába szólítot­ta fel őket erre Pius úr. Mi nem önmagunkért hada­kozunk, mi egy ügyért harco­lunk, a magyar iskola ügyéért. Hogy Pozsonyban vagy Kassán nehéz az alternatív oktatás el­len egy tiltakozó nagygyűlést megszervezni, érthető. De hogy Komáromban sem!? Ott nem született semmi olyan, ami ben­nünket bátorított volna - mond­ta Pék László, a leváltott igazga­tó, akitől azt is megtudtuk, az utóbbi időben furcsa kattanáso­kat, csöndeket hall otthoni tele­fonkészülékében, s nem tartja kizártnak, hogy lehallgatják, -vk­A HOSEG A VASUTAT IS VESZÉLYEZTETI Még a sínek is „izzadnak" Az utóbbi napok kánikulája ugyan jó a szabadságukat töltő üdülőknek, több szempontból azonban kedvezőtlen hatásai is vannak. Nem csak a szívbe­tegek egészségét veszélyezteti a nagy hőség, hanem például a vasúti forgalomban is fennaka­dásokat okoz. A nagy forróság ugyanis a vasúti sínek alakvál­tozását idézheti elő, ezért a baleseteket megelőzendő, az ország több vasútvonalán se­bességkorlátozást vezettek be. Miloš Čikovskýtól, a Szlovák Vasutak sajtóosztályának ve­zetőjétől megkérdeztük, hogy melyik vonalakon kellett ilyen korlátozást bevezetni? - A helyzet naponta változ­hat, ugyanis a sebességkorlá­tozás bevezetésére az egyes szakaszok pályafelügyelői jo­gosultak, s a korlátozást utólag jelentik be. Jelenleg a keddi helyzetről van információnk mi­szerint a Malá Lodina és Mar­gecany, illetve a Malá és Veľká Lodina közötti tíz-, illetve négy­kilométeres szakaszon mind­két vágányon óránkénti ötven kilométerre, a normálisan en­gedélyezett sebesség felére korlátozták a sebességet. Ha­sonló volt a helyzet Cseklész és Szene között. A pozsonyi főállomás és Vinohrady között, illetve a Sekule-Kúty szaka­szon egy vágányon korlátozták a sebességet ötven kilométer­re óránként. • Mekkora késéseket okoz­nak a sebességkorlátozások? - Ezt napi pontossággal nem tudom megmondani, mert a késéseket havonta értékelik ki. Eszerint júniusban a hőség miatti sebességkorlátozás vo­natonként átlagban 2,5 percet tett ki, de várható, hogy a júliu­si átlag valamivel magasabb lesz. Igaz, hogy vannak többó­rás késések is, ezeket azon­ban nem a hőség okozza, ha­nem a pályafelújítási munkála­tok. Például Szlovákújfalu és Michaľany között kedden az egyik vágányon kilenc és fél órás, Králová Lehota és Lip­tovský Hrádok között pedig hét­órás kiesés volt a munkálatok miatt. • A hőség miatt történt már valamilyen baleset? - Legutóbb 1993. augusztus 3-án történt ilyen jellegű baleset, amikor Zsolna előtt egy gyorsvonat utolsó kocsija siklott ki, de szerencsére ko­molyabb személyi sérülés nem történt. (gaál) DON kombájnok az idei aratásban Köztudott, hogy a szlovákiai mezőgazdaság gépparkja zömé­ben matuzsálemi korú, elörege­dett gépekből áll. Az ágazatot súj­tó, elsősorban pénzügyi gondok miatt az elmúlt években a ter­melők közül csak a legeredménye­sebbek engedhették meg maguk­nak, hogy új gépeket vásároljanak. Egyes, talán túlzó vélemények sze­rint a Szlovákiában fellelhető mint­egy 5 ezer kombájn közül például több mint háromezer már csak a szövetkezeti ezermesterek kézü­gyességének köszönhetően dö­cöghet ki a határba. Szakmai körökben az elmúlt na­pokban felröppent a hír, miszerint az orosz kormány a fennálló állam­adósságát DON típusú kombáj­nokkal hajlandó törleszteni. Szer­gej Kozlík legutóbbi látogatásán meg is egyeztek 75 darab DON 1500 B típusú gabonakombájn behozatalában, a legfrissebb hírek szerint azonban néhány napja orosz részről problémák merültek fel a kivitelezésben. Marián Lipka, a földművelési miniszter államtitkára szerint az orosz valutapiacon kialakult dollár­rubel árfolyamváltozás okozta, hogy az orosz partner felfüggesz­tette a szállítást, mivel a valutaár­folyamok alakulása miatt az előze­tesen megegyezett ár ráfizetéses­sé vált a kombájnokat gyártó cég­nek. Ennek ellensúlyozását kell megoldania az orosz félnek, hogy újra megkezdődjék a betakarító­gépek behozatala. A termelők véleménye szerint az említett kombájn elsősorban a kukorica nehéz feltételek közötti betakarításában nyújt megbízható teljesítményt. A tárca illetékese szerint azonban az idei aratásban mindenképpen ki akarják próbál­ni, hiszen a nyugati gépmonstru­mokhoz viszonyított kedvező ára miatt fokozott érdeklődés nyilvá­nul meg iránta. Kétségtelen ugyanis, hogy nem minden gazda­ságnak van pénze 5-6 millió koro­nát érő nyugati kombájn megvá­sárlására, s az egykori keletnémet Fortschritt gyártmányok is több mint 3 millió koronába kerülnek. A DON-t jelenleg 1,35 millióért kínál­ják, ehhez az árhoz viszonyítva a teljesítménye elfogadható. Marián Lipka a hazai mezőgaz­dasággépparkjának totálkáros ál­lapotára utalva hangsúlyozta, hogy az Állami Támogatási Alap prioritá­sai között szintén szerepel az á­gazati géppark felújítása. A gabona­kombájnok vásárlásához például a beszerzési költség 40 százaléká­nak megfelelő összegben, maxi­málisan 1,8 millió koronáig vissza nem térítendő támogatást adnak, további 40 százalékra - ami meg­közelítőleg ugyancsak 1,8 millió korona - pedig 5-7 százalékos kedvező kamatú hitelt biztosíta­nak. Természetesen a gépek vá­sárlására nyújtott támogatásokat is pályázat útján bírálják el. A gép­vásárlás teljes összegéhez szüksé­ges további 20 százalékkal viszont a vállalatnak vagy vállalkozónak kell rendelkeznie. tszl Egyházi vezetőink Tabajdi Csabánál MTI-hír Mai megbeszélésünk is bizo­nyította, hogy az egyházaknak megkerülhetetlen és mással nem pótolható szerepe van a határon túli magyarság önszer­veződésében. Ezt Tabajdi Csa­ba, a magyar miniszterelnöki hi­vatal politikai államtitkára jelen­tette ki tegnap, a szlovákiai ma­gyar katolikus és református egyház képviselőivel folytatott tárgyalását követő sajtótájékoz­tatón. A politikus elmondta: a ta­lálkozó napirendjén olyan időszerű kérdések szerepeltek, mint a magyar-szlovák alap­szerződés elhúzódó pozsonyi ra­tifikációja, vagy a Szlovákiában bevezetendő - minden eddigi­nél szigorúbb - nyelvtörvény, és a magyar oktatási rendszert alapjaiban veszélyeztető alter­natív iskolák ügye. MTI-hír Az EU bővítése prioritás - kiegészítéssel Az Európai Unió bővítése a július l-jén kezdődött féléves spanyol EU-elnökség programjában is a prioritások között szerepel, azzal a kiegészítéssel, hogy a kelet-európai térség mellett a dél-európai tagjelölteket, Ciprust és Máltát is en­nek lehetséges alanyai között tartja számon - jelezte teg­nap Javier Solana spanyol külügyminiszter az Európai Parla­ment strasbourgi plenáris ülése előtt ismertetve az EU „spanyol félévének" főbb célkitűzéseit. BALASSAGYARMAT Ipoly-parti expo MTI-hír Solana emellett a foglalkozta­tási gondok enyhítését, a közös pénz bevezetésére való felké­szülést, a jövő évi EU-kormányközi értekezlet megfelelő előkészíté­sét, az unión belüli közbiztonság erősítését, valamint a mediter­rán térséggel ápolt kapcsolatok elmélyítését említette olyan terü­letként, amelyen a spanyol diplo­mácia az év végéig fokozottabb erőfeszítéseket kíván tenni. Utalt arra, hogy e témákban számos jelentésnek és határoza­ti javaslatnak kell elkészülnie a decemberi madridi EU-csúcsig. Az egységes EU-valuta bevezeté­sénektechnikai forgatókönyvéről Több mint negyven, köztük szlovákiai cégek részvételével szombaton rendezik meg Balas­sagyarmaton az Ipoly-parti ex­pót. A kiállítási lehetőségen túl a résztvevő üzletemberek számá­ra találkozót is szerveznek, ame­lyen a szlovák-magyar kereske­delem fejlesztése is szóba kerül. A rendezvényen várhatóan részt vesz Pál László magyar ipari miniszter, aki egyébként ott tölti le miniszterségének utolsó munkanapját. Az expo programja szerint - hasonlóan a tavalyihoz - számos légi és színpadi látványosság szóra­koztatja a Balassagyarmat Nyír­jes nevű üdülőkörzetébe kiláto­gató közönséget. A városve­zetők szándéka szerint jövőre épített környezetben, a részt­vevők körének jelentős szélesí­tésével többnapos Ipoly-parti expót rendeznek. Szabadságon a kormány MTI-hír Szabadságolások miatt ezen a héten, és a jövő csütörtökön nem tart ülést a magyar kor­mány. A Miniszterelnöki Sajtóiro­dán elmondták, hogy a kabinet legközelebb július 26-án és 27­én kétnapos ülést tart. Ekkor ke­rülnek napirendre a nagy horde­rejű gazdasági kérdések. A kor­mány megvitatja, hogy milyen in­tézkedések szükségesek az al­kotmánybírósági határozat miatt kieső bevételek pótlására. Téma lesz az 1996-os központi költ­ségvetés és a kormány háromé­ves gazdasági koncepciója is. Hamis ötezer­forintosok (Folytatás az 1. oldalról) tevékenységük kezdeti szakaszában. Ily módon több tízmillió forint értékű hamis ezres és ötezres bankjegy forgalomba hozatalát akadályozták meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hamisí­tók mindennel megpróbálkoznak, amiből hasznot remélnek. A kedvező felderítési arány elsősorban annak kö­szönhető, hogy a szolgálatnak sikerült idejében be­épülnie olyan körökbe, ahol felbukkannak a hamisí­tással és terjesztéssel, illetve a beszerzéssel kap­csolatos információk. Kapcsolatban állnak a je­lentősebb pénzintézetekkel, amelyek azonnal jel­zik, ha gyanús fizetőeszközt próbál valaki beváltani. Az SZBSZ által 1993-ban - az elsők között lefü­lelt - hamisítőcsoport tagjait a napokban ítélte el jogerősen a bíróság. A hét férfi 6,8 millió forint ér­tékben nyomott ezerforintosokat, valamint 6,5 mil­lió értékben kárpótlási jegyet. A banda vezetőit átla­gosan hat év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Slobodník a magyarok helyzetéről A magyar kisebbség helyzete, ezen belül az al­ternatív iskolák, a nyelvtörvénytervezete és a kul­turálisakciókfinanszírozása iránt érdeklődött Sa­mon Brown, az EBESZ-hez akkreditált amerikai nagykövet tegnapi találkozóján Dušan Slobodník­kal, a parlament külügyi bizottsága elnökével. A találkozóval kapcsolatban Dušan Slobodník elmondta: ő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az alternatív módszer önkéntes és nem a jelen­legi magyar tannyelvű iskolák kárára vezetik be. A nyelvtörvény szerinte nem korlátozza a ma­gyar nyelv használatát és ezt a szöveg tételesen is tartalmazza. A magyar igazgatók leváltását a szülők tájékoztatásának megtagadásával indo­kolta az alternatív oktatási módszerről. Slobod­ník szerint nem baj, ha egy amerikai diplomata érdeklődik a szlovákiai helyzetről. A magyar kul­túra finanszírozásának nehézségeit Dušan Slo­bodník a társadalom egészének szellemi és szo­ciális szférájában megnyilvánuló pénzhiánnyal hozta összefüggésbe. MÉSZÁRLÁS BURUNDIBAN Kézigránátok robbantak a piactéren MTI-hír Szélsőséges fegyveresek Burundi északi részén lemé­szároltak 50 embert egy falu piacterén. A burundi rádió tegnapi beszámolója szerint a támadók kézigránátokat dobtak az emberek közé és ezzel egy időben tüzet nyitot­tak a tömegre. A Muyinga város közelében történt mé­szárlásnak tuszi és hutu áldozatai egyaránt voltak. A burundi rádió a tetteseket csak „fegyveres bandá­nak" nevezte, a hírből nem derült ki, hogy tuszik vagy hu­tuk voltak-e az elkövetők. A tanzániai határ közelében fekvő Muyinga tartományt már régóta tűzfészekként tart­ják számon, a szélsőségesek véres támadásai mindkét népcsoport részéről szinte mindennaposakká váltak. A dpa jelentése szerint a mészárlás csapást mért az Afrikai Egységszervezet (OAU) legújabb békekezdemé­nyezésére. Az OAU vasárnap óta Bujumburában tartózko­dó küldöttsége valamennyi felet igyekszik rábeszélni ar­ra, hogy vegyen részt egy addisz-abebai békekonferenci­án, amelyen az évtizedek óta tartó válság rendezését kí­vánják elérni. Az OAU meg akarja akadályozni, hogy Bu­rundiban a ruandaihoz hasonló népirtás történjen. A szervezet júniusi csúcstalálkozóján katonai beavatko­zást helyezett kilátásba, ha nem vetnek véget az erősza­kos cselekményeknek Burundiban. Betlehembe költözik a palesztin hatóság? A palesztin autonómiának a Jordán nyugati partjára történő kiterjesztéséről szóló izraeli-palesztin megállapodást au­gusztus első hetében a Fehér Házban Bili Clinton amerikai elnök jelenlétében írják alá - jelentette ki Jasszer Arafat PFSZ-ve­zető az Al-Muszavvar című egyiptomi heti­lap tegnap megjelent számának nyilat­kozva. Arafat szerint később a megállapodás négy függelékét Kairóban írják alá. A pa­lesztin vezető nem részletezte, hogy a csa­tolt okmányok miről szólnak. Hozzátette vi­szont, hogy a megállapodással párhuza­mosan Izrael kötelezettséget vállal hatezer palesztin fogoly elengedésére. A megállapodás értelmében az izraeli hadsereg még a választások előtt teljes mértékben és végleg elhagyja Nábluszt, Tulkarmot és Dzsenínt. A választásokkal egy időben vonulnak ki az izraeli katonák Rámalláhból és Betlehemből, de Izrael fenntartja katonai jelenlétét a zsidó telepe­ket Jeruzsálemmel összekötő utakon ­mondta a PFSZ-vezető. Arafat egyúttal fel­tárta: fontolgatja, hogy a Palesztin Hatóság székhelyét Betlehembe költözteti át. MTI ugyancsak a decemberi csúcsra kell elkészülnie a javaslatnak. Solana megerősítette, hogy a spanyol diplomácia is alap­vetőnek tekinti az úgynevezett „maastrichti kritériumok" tiszte­letben tartását, valamint annak feltétlen elfogadását, hogy a kö­zös pénzre való átállásnak leg­később 1999-re meg kell történ­nie. Solana végül abban összegez­te a „spanyol félév" főbb törekvé­seit, hogy annak nyomán az Unió közelebb kerülhessen egy gazda­ságilag stabilabb, hatékony, de­mokratikus és átlátható integrá­ció felé, amely kifelé mégszolidá­risabb, intézményrendszerében pedig „nyitott a jövő felé".

Next

/
Thumbnails
Contents