Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-28 / 174. szám, péntek

[4 | ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. július 28. Ukrajna: Bevezetik az új valutát MTI-hír Ukrajnában legkésőbb októ­berben bevezetik a hrivnyát, amely a függetlenség 1991-es el­nyerése óta használatos ideigle­nes kupon-fizetőeszközt, a karbo­vanyecet váltja fel - közölte Leo nyid Kucsma ukrán elnök. Kucsma szerint a kuponrend­szer megszüntetése után szigorú költségvetési és monetáris politi­ka fog érvényesülni az országban. Csak ezen az úton lehet ugyanis majd biztosítani az új valuta ér­tékállóságát - tette hozzá. A hrivnya bevezetésének mód­jára több változat létezik. Egyes elképzelések szerint az lenne az ideális, ha egy hrivnya 10 ezer karbovanyecnek felelne meg, má­sok azt javasolják, hogy a váltó­szám 100 ezer legyen. Utóbbi esetben az új (Dénzegység mint­egy 67 centet érne, jelenleg ugyanis 1 dollárért 150 ezer kar­bovanyecet lehet kapni. Az új pa­pírpénz címleteit még 1992-93­ban készítette el a kanadai Cana­dian Banknote vállalat. A haszná­latlan bankókat azóta az ukrán jegybank őrzi. Az Ukrán Nemzeti Bank vezetői arról tájékoztattak, hogy a bank csaknem 2 milliárd dollárnyi valutatartalékot halmo­zott fel az új valuta támogatására. Az ukrán vezetés és a Nemzetkö­zi Valutaalap képviselői ezenkívül tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Ukrajna további egy milliárd dollárt kapjon úgynevezett stabili­zációs alap létrehozására. Krím vissza akarja kapni kormányát Az Ukrajna részét képező Krími Autonóm Köztársaság parlament­jének elnöksége azzal a kéréssel fordult Leonyid Kucsma ukrán el­nökhöz, hogy a krími törvényhozás kapja vissza kormányalakítási jogát. A parlament tájékoztatta Kucsmát: a március 31-i elnöki ren­delet óta a krími Legfelsőbb Tanács nem képes teljes értékű mun­kát végezni. Kucsma március végén a félsziget kormánya feletti el­lenőrzést közvetlenül az ukrán miniszteri kabinet hatáskörébe utal­ta. Kucsma döntése szerint az autonóm terület kormányának fejét ő maga nevezi ki a szimferopoli parlament ajánlása alapján. A kor­mány tagjaira pedig szintén csak javaslatot tehetnek a krími hona­tyák, a kinevezés joga az ukrán kabineté. A Kucsma elnökhöz intézett levélben az áll, hogy a krími parla­ment és annak elnöksége politikai és gazdasági változtatásokat tervez a félszigeten. Az üzenet ugyanakkor biztosította az ukrán ál­lamfőt: az elnökség minden tagja tudatában van felelősségének, a reformokat az ukrán törvények keretein belül kívánja végrehajtani. A DEL-KOREAI ELNÖK KERESE Maradjanak az amerikaiak M Ti.tudósítás fegyverekkel együtt, köztük — — atomtöltetek hordozására ké­pes eszközöket is. Kim Jung Szam egyesült álla­mokbeli tartózkodásának talán leglátványosabb pillanata a washingtoni koreai háborús em­lékmű felavatása lesz. A szobor­csoport nem messze helyezke­dik el a vietnami háborús em­lékműtől - ez az ázsiai háborús fellépés közel hatvanezer ameri­kai életébe került. Kim Jung Szam, dél-koreai el­nök szerdán Washingtonban ar­ra szólította fel az Egyesült Álla­mokat, hogy tartsa fenn katonai jelenlétét Dél-Koreában, mert szerinte ez a béke és a stabilitás záloga a Koreai-félszigeten, de az egész ázsiai-csendes-óceáni térségben is. Az Egyesült Álla­mok körülbelül 40 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában BUKARESTI HOSEG Húsz halott MTI-hír Az elmúlt 10 napban húszan haltak meg Bukarestben a hőség miatt - adta hírül a román törvényszéki orvosszakértői intézetre hivatkozva az AFP. Az áldozatok 90 százaléka in­farktust kapott, 70 százalékuk hatvan évesnél is idősebb volt. Július közepe óta rendszeresen 30 fok fölött van a hőmérséklet Bukarestben, ahol kevés légkondicionáló be­rendezés van az épületekben. FRANCIAORSZAG Szeptembertől atomkísérletek? Az Europe 1 francia rádióállomás meg nem nevezett forrá­sokból származó értesülése szerint szeptember 8-ra tűzték ki a dél-csendes-óceáni térségben végrehajtandó föld alatti atomkísérlet-sorozat első robbantásának időpontját. MTI- és TXT-Jelentés Az eredeti tervek szerint má­jus végéig Franciaország össze­sen nyolc kísérleti atomrobban­tást hajtott volna végre a Muru­roa szigeten, Párizs azonban je­lezte: négyre csökkentik a rob­bantások számát. Charles Miliőn francia védelmi miniszter tegnap nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a párizsi vezetés szeptem­ber nyolcadikára tűzte volna ki a francia kísérleti atomrobbantá­sok újrakezdését. „Egyáltalán nem erősítem meg a hírt" - szö­gezte le az RFI francia rádióadó­nak nyilatkozva, hozzátéve: „rendkívül hazudós világban élünk". Miliőn csak annyit közölt, hogy a kísérleti robbantásokra ­Jacques Chirac államfő bejelen­tésének megfelelően - idén szeptember és jövő május között kerül sor. Az interjúban szó esett a bosz­niai fegyverembargó feloldását követelő előző napi amerikai szenátusi határozatról is, ame­lyet a francia miniszter „rendkí­vül súlyosnak" minősített. „Ha valóban megszűnik a fegyver­embargó, s elindulnak a fegy­verszállítások a bosnyákoknak, akkor a kéksisakosok távozni fognak" - szögezte le. González: Választások márciusban Felipe González spanyol mi­niszterelnök bejelentette: jövő márciusban előrehozott törvény­hozási választásokat tartanak. A kormányfő tegnap, a vakációjuk­ról visszahívott képviselők előtt jelent meg a parlamentben, hogy válaszoljon Ricardo G rada Dam­borenea volt baszkföldi szocialis­ta párti főtitkár vádjaira. A főtitkár azt állította, hogy González tudott a baszk szeparatista terrorszerve­zet (ETA) tagjai'ellen létrehozott, gyakran „halálbrigádoknak" ne­vezett Antiterrorista Felszabadító Csoportok (GAL) működéséről. A GAL a nyolcvanas években mint­egy 27 embert tett el láb alól. Az előzőleg már lezárt, de meg nem oldott GAL-tevékenység ügyében újra nyomozás indult, és mintegy fél tucat magas rangú tisztviselőt, politikust - köztük Damboreneát is - letartóztattak. González parlamenti beszédé­ben kifejtette: „Először is azt sze­retném, ha világos lenne, nem Damborenea úr iránti tiszteletből jelentem meg itt, hanem a parla­ment iránti tiszteletből. Az ártat­lanságomat sem kívánom bi­zonygatni". Másfelől bejelentet­te, hogy 1996 márciusára előre­hozza az egyébként 1997 nyarán esedékes parlamenti választáso­kat. Erre azért van szükség, mert a 13 éve kormányon levő Spa­nyol Szocialista Munkáspárt és González hitele az utóbbi fél év­ben - a sorozatos botrányok mi­att - megtépázódott, és így a par­lament politikai stabilitása meg­rendült. Castro: Kuba nem hajt térdet Fidel Castro szerint Kuba kezd felemelkedni a gazdasági pan­gásbői, és soha „nem hajt térdet az imperializmus előtt". A kubai elnök ezt szerdán, a kubai forra­dalom napján, a guantánamóí tartományban mondott ünnepi beszédében jelentette ki. Szerin­te Kubában mindenképpen vég­hezvitték volna a forradalmat, ak­kor is, ha nincs a Szovjetunió és a szocialista tábor. Castro hangsú­lyozta: továbbra is ellenszegül az Egyesült Államok minden olyan próbálkozásának, amelyekkel Kubát politikai irányvonalának megváltoztatására akarja kény­szeríteni. „A forradalmat nem le­het sem belülről, sem kívülről le­verni" - jelentette ki. A kubai államfő a szigetország gazdasági helyzetét elemezve ar ról beszélt, hogy a felemelkedés első jelei már érzékelhetők. „A bruttó belföldi termék ez év első felében 2 százalékkal nőtt" ­hangsúlyozta. Kiemelte, hogy nőtt az olaj-, cement-, nikkel-, elektromos áram- és zöldségter­melés. Szót ejtett a nehézsé­gekről is: elmondta, hogy csök­kent a cukorkivitel, és az ország­nak kevés a devizája az import fe­dezésére. A kapitalista országok­kal való gazdasági kapcsolatok ­Castro szerint - korrupciót szül­tek, amit Kuba nem ismert a szo­cialista táborral való együttműkö­désének 30 éve alatt. Castro a tu­rizmussal és a külföldi üzletem­berek megjelenésével magyaráz­ta, hogy Kubában terjed a meg­vesztegetés és a korrupció. Megnyíltak a valutaboltok Kubában megnyíltak az első valutaboltok, amelyek az adásvétel mellett hitelkártya szolgáltatással is foglalkoznak - jelentette a Re­uter. Egyelőre csak két ilyen üzlet kezdte meg működését. A hitel­kártyák közül is csak kettővel foglalkoznak. A tervek szerint a valu­taüzletek egész hálózatát építik ki Kubában, mert a növekvő ide­genforgalomnak köszönhetően kellően nagy az igény a pénzügyi szolgáltatásra. A külföldiek mellett 1993 vége óta a kubai állampol­gárok is használhatnak dollárt fizetőeszközként hazájukban. MTI H ivatalos látogatásra tegnap Vietnamba érkezett Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. A nap első felében kollégájával, Nguyen Manh Cammal tárgyalt, majd fogadta őt a délkelet-ázsiai ország államfője, Le Due Anh. Az orosz diplomácia vezetője ezután felkereste Ho Si Minh-várost, az egykori Saigont. A tárgyalásokon a gazdasági kapcsolatokra he­lyezték a hangsúlyt, szóba került a kétoldalú kapcsolatokat je­lentős mértékben zavaró 9.9 mil­liárd transzferábilis rubel értékű vietnami adósság kérdése, vala­mint az Oroszországban élő viet­namiak helyzete és a boszniai válság kérdése. T egnapra virradóra több né­met városban újabb gyújto­gatásos merényleteket követtek el török létesítmények ellen. Ezút­tal egy élelmiszerboltot, két étter­met, egy kultúrközpontot, egy tö­rök utazási irodát és egy né­met-török egyesület székházát vették célba az ismeretlen me­rénylők. A tüzet minden esetben sikerült idejében eloltani, így az anyagi kár mérsékeltebb. Ham­burgban két embert füstmérge­zéssel kórházba szállítottak. A rendőrség továbbra is arra gya­nakszik, hogy a merényletek hát­terében kurd aktivisták állnak. E lve eltemettek két férfit egy ecuadori kivárosban. Azzal szolgáltak rá szörnyű sorsukra, hogy meggyilkoltak egy koreai ál­lampolgárt. A rendőrség tájékoz­tatása szerint a tettesek elmene­kültek, a feldühödött helybéliek négyórás hajsza után elfogták, s a város főterén kivallatták őket. Más bűncselekményekkel együtt elismerték azt a gyilkosságot is. Gyorsan megszületett a népíté­let: alaposan elagyabugyálták, majd élve eltemették őket. A „rögtönítélő bírák" és a szemta­núk megfenyegették a rendőrö­ket, ezért azok nem mertek bea­vatkozni. A Dél-libanoni Hadsereg két milicistája vesztette életét tegnap az Izrael által megszállt övezetben, amikor felrobbant mellettük egy út szélén elhelye­zett pokolgép. Az Irán-barát Hez­bollah elnevezésű terrorszerve­zet Bejrútban kiadott közlemé­nyében magára vállalta a me­rénylet elkövetését. Japán üzleti csődök Kilenc év óta nem jegyeztek fel Japánban olyan sok vállalati csődöt, mint az idei év első felében - jelentette a UPI. A tavalyi első hat hónap­hoz mérten a csődök számának emelkedése 3,8 százalékos, össze­sen 7293 cég ment tönkre a szigetországban. A legfőbb ok, a japán nemzetgazdaság gyengülő teljesítménye, az eladások lanyha volta. Ami az egyes szektorokat illeti, a csődök száma leginkább a szolgálta­tások terén és a kiskereskedelemben emelkedett, júniusban - az egy évvel korábbihoz képest - 9,4, illetve 8,7 százalékkal. Lech Walesa bajusz nélkül Most szívesen megpödör­ném a bajszomat... Lech Wale sa lengyel elnök olykor bizony megfeledkezik arról, hogy fele­sége, Danuta noszogatására a közelmúltban leborotválta baju­szát. (d-a) Országos „Bosznia-napot" tartottak szerdán Olaszországban, amelynek keretében legalább 80 városban ­köztük Rómában (felvételünkön), Firenzében, Milánóban és Velencében - háborúellenes tüntetéseket, nagygyűléseket és gyertyás felvonulásokat rendeztek. Az olasz tömegtájékoztatás beszámolói szerint Olaszország felkészült arra, hogy repülőivel részt vegyen az esetleges NATO-légicsapásokban. Olasz száraz­földi csapatok nem állomásoznak Boszniában, de a római vezetés a NATO rendelkezésére bocsátotta légi támaszpontjait - írta az AP. A retorika már nem elég A legújabb szerb terület­foglalások következtében kialakult boszniai helyze­tet elemzi a Die Zeit című német hetilap legújabb számában Michael C. Willi­ams, aki 1994 januárjától idén májusig az UNPRO­FOR szóvivője volt, s jelen­leg a londoni Stratégiai Tu­dományok Nemzetközi In­tézetének kutatója. írása elején egy amerikai új­ságírót idéz, aki a múlt pénteki londoni Bosznia-konferenciáról tudósítva felsóhajtott: Nem volt még egy ilyen esemény, amely­nél ennyire tanácstalan lettem volna, miről is van tulajdonkép­pen szó. Ez az értekezlet, akár a többi nemzetközi találkozó a boszniai konfliktus kezdete, 1992 áprilisa óta - írja Williams - tovább mélyítette a szakadást az európai államok között. Csak remélni lehet, hogy a kétértelmű megfogalmazások hiányoztak abból az üzenetből, amelyet há­rom nyugati tábornok nyújtott át Ratko Mladics tábornoknak va­sárnapi titkos találkozójukon a belgrádi repülőtéren. Ha így van is, kevés jele van annak, hogy ez az üzenet eddigi magatartása megváltoztatására bírta volna rá a boszniai szerb főparancsno­kot. Azóta elesett egy újabb vé­dett övezet, a zepai, folytatódik a szerb offenzíva Bihacban, s Szarajevóra ismét gránáteső hullott. Mladics tábornok a jelek szerint döntést akar kicsikarni a harcmezőn, mielőtt a boszniai kormányhadsereg felfegyverez­hetné magát. Az a tény, hogy a londoni érte­kezlet következtetései zavarba ejtőek, a boszniai szerbeket erősíti. Mladics nem ijedt meg a találkozó retorikájától. Talán na­gyobb hatása lett volna, ha a szövetségesek egy nyelven be­szélnek. Igy azonban minden jel arra mutat, hogy a konfliktus to­vábbterjed, s átcsap a szomszé­dos Horvátországra is. Williams szerint a háború megfékezésére két lehetőség kí­nálkozik: a szövetségeseknek egységes irányvonalat kell kö­vetniük, hogy az UNPROFOR Boszniában maradhasson, ele­get tehessen mandátumának, vagyis a segélyszállítmányok biztosításának, az oltalmi öveze­tek megvédésének, a harci cse­lekmények továbbterjedése megakadályozásának. Másrészt Németországnak latba kell vet­nie befolyását annak érdeké­ben, hogy Horvátország tartóz­kodjon a beavatkozástól Bihac­ban és a horvátországi szerbek ellen. Ilyen diplomáciai offenzí­va nélkül egy általános délszláv háború már ősszel valósággá válhat. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents