Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-26 / 172. szám, szerda

[gJ ÚJ SZ Ó GAZDASÁG Ezt a Claast nem a gólya hozta - kemény hitelre vették, ezért minden percét hatékonyan ki kell használni. Prikler László felvételei a kenyérgabona ráfordítási költ­ségeit, de miért kellett ezt az utolsó pillanatban megváltoztat­ni. Sőt, azt vallom, hosszú távon megelégednénk a búza 3000 koronás árával is, akkor viszont a többi termény árának is reáli­san tükröznie kellene a ráfordí­tásokat és egy minimális nyere­séget is. Most viszont a búza árán vagyunk kénytelenek be­hozni azt a veszteséget, amit a cukorrépán, napraforgón vagy éppen a gyümölcsön vesztünk ­állította. - Itt van például az őszi barack szedés/ ideje, a pénztár­gépek bevezetése óta azonban jelentősen megcsappant az ér­deklődés iránta. A gazdaságban átlagos hoza­mokat várnak, s a mennyiséget ma már inkább a bevételek, va­lamint a nyereség szempontjá­ból ítélik meg. Mikié Tibor, a gaz­daság agronómusa szerint a ho­zamok elsősorban a tápanyag­utánpótlástól függnek, ma már azt kell eltalálni, hogy mekkora plusz ráfordítások mellett érhető el a legoptimálisabb bevétel. Sőt, egy újabb jelenségre is fel­hívta a figyelmet, ami a lefelé tendáló búza árában még nem jelentkezett, de a modern gépek használatának terjedésével ez­zel is számolni kell. Nevezete­sen, hogy az új gépek ugyancsak emelik a termelési költségeket. Csallóköz ­kevés kombájn között sok az öreg A dunaszerdahelyi járásban az idén csaknem 25 ezer hektár búza és több mint kilenc és fél ezer hektár tavaszi árpa várja a betakarító gépeket. Sidó Miklós, a Regionális Földügyi és informá­ciós Szolgálat agronómusa sze­rint a kombájnok állapota fino­man fogalmazva, nem a legjobb. A termelők zömében 10 évnél idősebb gépekkel aratnak. A vendégkombájnok érkezése is problematikus, hiszen ez idő tájt már az északabbra fekvő terüle­teken is akadna munkájuk. Saj­nos, a tavalyi aszállyal ellentét­ben az idén a sok eső és vihar, valamint jégverés teszi kifejezet­ten nehézzé a betakarítást. Felsőpatony határában egy eléggé megdőlt búzatáblán 4 kombájn küszködik, hogy minél kevesebb termény maradjon a tarlón. A magszállítók a víztartály hűvösében üldögélnek, egy E­517-est éppen javítanak. Régen volt ilyen nehéz az ara­tás - mérgelődik Horvát József, az 517-es gazdája javítás köz­ben. - A gépeken csak a leg­szükségesebbet tudtuk kijavíta­ni, nincs pénz az alkatrészekre, mert nagyon drágák. Egy ékszí­jért, ami azelőtt 1200 koronába került, most szemrebbenés nél­kül 9500-at kérnek. A szövetke­zet most vásárolt Németország­ból három használt kombájnt, hogy ne kelljen rászorulnia a vendégkombájnok munkájára. De ezek is öregek már - tette hozzá sóhajtva. Amint láttuk, sajnos a gabona megdőlt, a szára kisarjadt, néhol még zöld, a gépek csak nagyon lassan haladhatnak benne. A terméshozamokat inkább csak hozzávetőlegesen becsülik 5,5-6 tonnára az üldögélők. Az elöregedett, bütykölt gé­pekkel nehezebben megy a munka, s a feszültséget fokozza, hogy a kistermelők és a gép nél­küli magángazdák is ott állnak a sorban, arra várnak, hogy az ő parcelláikat is időben learassák. Mert a mag-tulajdonformára való tekintet nélkül egyre gyorsabb ütemben érik. Ez a problén évek óta visszatérő jelensége az aratásnak. Általában ugyanazok­kal a szereplőkkel, ugyanazok­kal a megalázó, kiszolgáltatott helyzetekkel. Javítani azonban eddig nem igen sikerült rajta. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ARATÁS '95 Búzamezők lovagjai nyomában Aratás. Amióta magot vetnek a.földbe, mindig is a reményke­dések és várakozások időszaka. Meg a kemény munkáé. Érde­mes megfigyelni, hogy megtört, idős emberek, a magbetakarítás idején milyen változáson men­nek keresztül. Szinte megfiata­lodnak. Sürögnek-fofognak, újra elemükben érzik magukat, A mi­nap alkalmam volt részt venni egy ilyen gabonabetakarítás után. Útközben megtudjuk, 4 sa­ját kombájnnal fogtak hozzá a 358 hektár búz'a és a 125 hek­tártavaszi árpa aratásához. Dél­utánra várják 2 szerződéses kombájn érkezését a morvaor­szági Ivancicéből. Szükség is lesz rájuk, hiszen a sajátjaik tíz évnél idősebbek, a műszaki álla­potuk sem a legjobb. Még sze­rencse, hogy alkatrészt lehet hozzájuk kapni. Igaz, hogy drá­- Ezt még kenyérgabonaként értékesítjük, de a többit már vetőmag­nak készítjük elő - mutatta a derékig érő búzatáblában Grédi Vilmos (balról) és Pataki Róbert a szép telt kalászokat. utolsó fázisában, a kombájntól hazahozott gabona felmerésé­ben és zsákolásában. Szinte meglepett, ahogy még a hetven éven felüli szikár emberek is mekkora erőkifejtéssel dolgoz­tak, hogy a közelgő vihar elől mi­hamarabb biztos fedél alatt tud­ják, ahogy ők mondták, a kenye­ret. A zsákolókocsit magabizto­san tolva szinte élvezték, mikor látták, hogy mi fiatalabbak az elején hogyan tehetetlenkedünk vele. Nekik már az idegeikben volt a mozdulat aránya. Az előző este gyors zápor vo­nult végig a vidéken, de az azt követő szél gyorsan felszárította az eső nyomait. Másnap reggel úgy kilenc óra tájban már nyu­godtan kivonulhattak a kombáj­nok. A beérett gabona itt-ott megtépázva, némelyütt szép eredményekkel kecsegtetve vár­ja az aratókat. A múlt hét köze­pén mi is a nyomukba indultunk. Deáki - vetőmag lesz a búzából Deákiba éppen a kezdésre ér­keztünk. A gépek közvetlenül előttünk vonultak ki a határba. Grédi Vilmos, a műszaki részleg vezetője még rövid eligazítást tart a többieknek, majd velünk együtt indul a termálfürdő mel­letti parcellára a kombájnok ga, de a forgalmazó szükség sze­rint még vasárnap délelőtt is nyitva tart, így nem kell felesle­ges készleteket tartaniuk. Kinn a kombájnok a Haná bú­zatáblában már a harmadik-ne­gyedik fordulónál tartanak. Pata­ki Róbert, a szövetkezet agronó­musa elégedetten mutatja a de­rékig érő kenyérgabonát, amely erős szárának köszönhetően még a kiadós esők után sem dőlt meg. - Öt és fél - hat tonna közötti hozamot várunk erről a parcellá­ról, ezt a galántai Poi'nonákup­nak kenyérgabonaként szeret­nénk eladni, a többit azonban magunk értékesítjük majd - tet­te hozzá. - Búzáink nyolcvan százalékát ugyanis vetőmagnak szánjuk. Szövetkezetünk megvá­sárolta a hozzá szükséges licen­cet, így saját magunk tisztítjuk és pácoljuk a magot. Az eladás során leendő partnereinknek hajlandók vagyunk takarmány­gabonáért vetőmagot cserélni. Abban bízunk, hogy megfelelő cserearányok révén kapós lesz a vetőmagunk is - állította. A vetőmagnak való búzát később aratják majd, megvárják, míg teljesen beérik, hogy utószá­rítással ne csökkentsék a csíra­képességét. Pataki Róbert pár évvel ezelőtt a diószegi vetőmag­termesztő gazdaságban dolgo­zott, ismeri tehát az előkészítés csínját-bínját. A kombájnosok és a magelhor­dók zöme fiatal. Vanya Róbert kombájnosként második aratá­sát kezdi, Malkó Erik magelhor­dóként abszolút újonc. Mikor azt kérdezem tőlük, milyen érzés részt venni az aratásban, mind­ketten kissé megilletődötten mondják: elsősorban a bizalom jelének veszik, hogy kiválasztot­ták őket. Persze, most jobb lenne a közeli fürdő hűs vizében lubic­kolni, de a pénzért meg kell dol­gozni, állítják mindketten. Ezzel mi is egyetértünk, de für­dés helyett bennünket is a szol­gálati Favorit felforrósodott ülé­sei várnak. Alsószeli határában egy új Claas kombájnt fedezünk fel. Az utolsó előtti rendet vágja. A parcella szélén őrbódénak ki­nevezett lakókocsi. Ez magán­gazda lesz, mondom a kollégám­nak. A föld végén ugyanis nem várnak rá külön magszállítók, a traktor pedig már a tarlóhántást végzi. Az új gép minden perce drága Csak amint közelebb érünk, látjuk, hogy ez nem gabona, ha­nem borsó. Pónya Ferenc szerint - aki tulajdonosként maga keze­li az új Claas kombájnt - a szom­szédos gabonatábla, amely szin­tén az övé, csak később kerül sorra. Most sincs sok ideje, ezért renc hitelre vásárolta, így min­den percét hatékonyan ki kell használnia. - Nincs mese, hajtani kell, hi­szen az úgynevezett belépők és a kilépők árai közötti különbsé­gek egyre növekednek, s ebben az értékesítési láncban a pa­raszt akkor az első helyen van, amikor eladja a termését, de az utolsó, amikor vásárolnia kell va­lamit, tehát mindenki rajta akar keresni - mondja. Nem kenyere a panaszkodás, inkább a korrekt kapcsolatok kialakítását tartja mérvadónak ebben a felbolydult világban, ahol a magángazdák és a nagyüzemek között még mindig kemény ellentétek fe­szülnek. Neki a galántai Poľno­bankával és a felvásárlóüzem­mel már sikerült ilyen korrekt kapcsolatokat kialakítania. Úgy tűnt, ezt az életformát választja elsős gimnazista fia Gábor is, aki már hagyományosan édesapja oldalán gyűjti a tapasztalatokat. - Én már döntöttem, apám nyomdokaiba lépek - állította magabiztosan, s ahogy látom a szemében megcsillanó fényt, biztos vagyok benne, hogy állni is fogja a szavát. Legyen minden terménynek reális ára Királyrévben, az Úrföldi Állami Gazdaság irodaközpontjában Szikura Ferenc igazgató éppen fennhangon dohog: A gépeken csak a legszükségesebb javításokat tudtuk elvégezni, nem csoda, ha gyakran meghibásodnak, hiszen már nem a legújabbak - ál­lította Horváth József. a fülkébe invitál, hogy vele te­gyem meg az utolsó fordulót, s közben beszélgethetünk. A Favo­rit forró üléseit rövid időre felcse­rélem a kombájn kellemesen hűs kabinjával, ahol szinte min­den gombnyomásra működik. Szinte luxus, amit ez a gép tud, de meg is van az ára! Pónya Fe­- Ez is csak ebben az ország­ban történhet meg! Amikor elve­tettük a búzát, még 3500 koro­na volt az ára, pár héttel az ara­tás előtt azonban az illetékesek megszabták, hogy az idén csak 3350-ért veszik át tonnáját. Fél­reértés ne essék, nem azt mon­dom, hogy ez az összeg nem fedi Kétszáz közhasznú munkahely Zselíz környékén Üzemeltetik az öntözőberendezéseket A zselízi körzet közel huszon­öt százalékos munkanélküli­sége a legmagasabb a Lévai já­ráson belül. Amint azt Peter Ko­vácstól, a körzeti munkaügyi hi­vatal igazgatójától megtudtuk, május végén 2906 munkanél­külit tartottak nyilván, június végére viszont számuk 2969-re nőtt. Ezt elsősorban az elhe­lyezkedési nehézségekkel szembesülő végzős diákok okozták. Míg ugyanis korábban az iskolából kimaradt diákok csak ősszel jelentkeztek mun­kára, napjainkban rájöttek, hogy ily módon már korábban is megkaphatják a minimálbér 45 százalékának megfelelő jut­tatást. Arra pedig, hogy gyorsan „elkelnek", kicsi az esély, hi­szen a munkaadók a csökkent munkaképességűek mellett ép­pen a friss végzősök iránt ér­deklődnek a legkevésbé. A zselízi körzet legkomolyabb munkaadója a Szlovák Energe­tikai Gépgyár helyi üzeme, amely hétszáz alkalmazottjával a környékbeli foglalkoztatott­ság meghatározó eleme. Peter Kovács szerint a cég szeren­csére stabilizálta a helyzetét, és külföldi megrendeléseinek köszönhetően tartani tudja az alkalmazottait. A környékbeli ipari üzemek közül újra feléled­ni látszik az oroszkai cukorgyár és a konzervgyár is, az első ed­dig harminc, az utóbbi pedig húsz embert alkalmazott. Más­részt viszont a zselízi Slovbijoux épp a közelmúltban bocsátott el harminc embert, bár a válla­lat képviselői úgy tájékoztatták a munkaügyi hivatalt, hogy a még meglévő százharmincas létszámot valószínűleg tartani tudják. A jövő szempontjából a legna­gyobb reményeket a közhasznú munkák frissen beindult pro­jektjéhez fűzik, amelyre a mi­nisztérium országos méretek­ben 560 millió koronát különí­tett el. Ezt a községi hivatalo­kon kívül eddig már például a Remény Forrása nevű nagysal­lói segélyszervezet vagy a ion­tói nyugdíjasotthon is kihasznál­ta. Erre a vállalkozóknak is le­hetőségük nyílik, a lényeg, hogy a felsorolt kilenc ágazat vala­melyikében tevékenykedjenek. A körzetben ily módon eddig kétszáz ember kapott munkát, számukra maximálisan kilenc hónapra a bért és a társadalom­biztosítást az állam téríti. A megoldás lényege, hogy aki ko­moly indok nélkül visszautasítja a számára ily módon felajánlott munkát, hat hónapra törlik a munkanélküliek közül és szoci­ális segélyre sem jogosult. Friss intézkedés lévén egyelőre még kevés a tapasz­talat a munkaadók és a mun­kavállalók viselkedésével kap­csolatban. Amennyiben az al­kalmazott hozzáállásával van baj, a munkaadó a Munka Tör­vénykönyve alapján felmond­hat neki, de ebben az esetben a munkaügyi hivatalban is vi­selnie kell a következménye­ket. Másrészt viszont, tekintet­tel a korábbi negatív tapaszta­latokra, legalább ennyire fon­tos a munkavállaló érdekeinek védelme is. A keresetet il­letően az államtól általában a végzettség alapján igényelhető a munkabér visszatérítése, alapiskolás végzettség esetén 2600-2800 korona körüli összeg, frissen végzett egye­temista esetében pedig á­gazattól függően 3600 4000 közt. A munkaadó ezzel kap­csolatban projektet terjeszt be, amelyet be kell tartania, és a m unka hivataltól kapott embe­reket lényegében nem kény­szerítheti ettől eltérő munka végzésére. (tuba) A száraz, rekkenő hőség gyor­san szárítja a földeket. Elsősor­ban a könnyűtalajok vízháztartá­sa csappant meg az utóbbi na­pokban. Sidó Miklós, a duna­szerdahelyi Regionális Földügyi és információs Szolgálat dolgo­zója elmondta, hogy a gazdasá­gok többségében a nyári csúcs­munkák idején is szervezik az öntözési csoportokat. A járás­ban központilag 49 900 hektá­ron van öntözési lehetőség, de a kihasználtságot műszaki okok­ból aligha tudják biztosítani, még akkor sem, ha az állam az energiafogyasztás költségeinek 80 százalékát megtéríti a ter­melőknek. Egyre több helyen nyújtott műszakban öntözik a cukorrépát, napraforgót, zöld­ség- és gyümölcskertészeteket, s ahol lehetőség van, a kukori­cáról sem feledkeznek meg. Az üzemeltetés folyamatosságát hátráltatja, hogy számos helyen leszerelték a sávos öntözőket; szétlopkodják a kábeleket, a vil­lanymotorokat, és minden más őrizetlenül hagyott egyéb esz­közt eltulajdonítanak az orvgaz­dák. A pótalkatrészellátás egy­részt hiányos, másrészt erre nincs pénzügyi fedezete a gaz­daságoknak. A kultúr- és takar­mánynövények állapota - kivé­ve a jégveréstől sújtott területe­ket - jó. Az 1300 hektárra zsu­gorodott cukorrépa is bíztató ké­pet mutat. A mag- és silókukori­cák fejlettségéből ítélve jó ter­mésre számítanak. Eddig sehol sem tapasztalták a növényzet besülését. Kukoricából hektá­ronként legalább 6 tonnára van kilátás. Ha tovább tart a ne a.v meleg, lehetőségeik függvénye­ben egyre több helyen folytatják, illetve látnak hozzá a kukorica és takarmányfélék öntözésé­hez. KRASCSENICS GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents