Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-22 / 169. szám, szombat

I_6j ÚJ SZÓ TANACSADAS 1995. július 1656. ROVATVEZETO: DR. PÁLHÁZY BELA „Szeptember" jeligére: - A napjaim állandó szorongásban, rettegésben telnek el. Az éjszakáimat pedig nyitott szemmel, ébren töltöm, mivel nem jön álom a szememre. Csak forgolódom az ágyon, gondolkodom és tépelődöm, pedig semmit, de semmit nem tudok megoldani. Ez a kilátástalan helyzet, melyben vagyunk, annyira, de annyira bánt, hogy már teljesen tönkremegyek bele. Hallottam á pánikbetegségről, lehet, hogy én is ebben a betegségben szenvedek? Szeretném, ha ajánlana egypár olyan nyugtatót, amit vény nélkül is lehet venni, és ami hozzásegítene, hogy ne gondolkodjam annyit olyan dolgokon, amelyeket úgysem tudok megoldani! - Jól hallotta levélírónk, valóban létezik „pánikbetegség". A kuriózum abban van, hogy az elnevezés és annak ellenére, hogy -gyógyszerrel próbálunk segíteni a „betegen", nem biztos, hogy betegségről van szó, hanem az idegi kimerülés, esetleg a kiegyensúlyozatlan személyiség egy bizonyos formájáról. Az is igaz •azonban, hogy a pánikbetegségeknél, legalábbis egy részüknél, kitűnően segítenek a depresszív állapotok gyógyszerei, ami részben igazolja azokat, akik e kórképeket a depressziók közé sorolják. Van egy olyan érzésem, hogy levélírónk azonban ezt a határt már túllépte. Rovatunk törzsolvasói az idézett levélben már biztosan felismerték azokat a tüneteket, amelyek egyértelműen a depresszióra utalnak. Az átrettegett éjjelek például eléggé tipikusak. Ezt az állapotot azonban nem lehet nyugtatókkal megoldani, főleg olyan enyhe nyugtatókkal, melyek szabadon, vény nélkül is kaphatók. Meggyőződésem, hogy a megoldás kulcsa egy elvszerű antidepresszív kezelésben rejlik, ezért azt ajánlom levélírónknak, keressen egy olyan pszichiátriai rendelőt, melynek orvosaihoz őszinte tud lenni, a szó szoros értelmében fel tudja tárni a lelkét. Ha úgy gondolja, a rendelőnkbe is eljöhet, csak arra kérem, ne halogassa a látogatást, mert a szorongás egyrészt nagyon kimerítő, másrészt a depresszió könnyen életveszélyes állapottá alakulhat. „Egészséges" jeligére: - Falun, egy háznál vásárolok tejet, mert az nekem is meg a gyereknek is jobban ízlik, mint az üzleti. Egyúttal a szomszédasszonyomnak is mindig megveszem, és átviszem. Megdöbbentett, hogy ő úgy issza, nyersen, ahogy átviszem neki. Hiába magyaráztam, hogy még felforralva is lehet benne kórokozó, de minden hiába. Kérem, írja meg a véleményét, hátha arra majd hallgat! - Amennyiben a tejtermelésre beállított tehenet rendszeresen ellenőrzi az állatorvos, és nem kerül érintkezésbe fertőzött álla

1 tokkal, kicsi a valószínűsége, hogy a tejbe bekerülnek e téma legveszélyesebb kórokozói, a tuberkulózis vagy a brucelózis okozói. Kicsi, de nem kizárt! Ráadásul sok más vírus és bacillus is belekerülhet a tejbe, annak útján az istállótól az ebédlőig. Azt hiszem, kevés még nálunk az olyan istálló, amelyikről százszázalékos biztonsággal kijelenthetjük, hogy oda bizony nem jut be az egér, patkány. A forralatlan tejtől aztán egész sor emésztési probléma, belső szervi megbetegedés vagy idegrendszeri károsodás szerezhető be. Mindenképpen megéri ezek megelőzésére gondot fordítani. A legkevesebb, amit megtehetünk, hogy fogyasztás, sőt tárolás előtt a tejet átforraljuk! „November" jeligére: - 35 éves vagyok, és 1984-től látogatom állandóan a szemorvost. Akkor ugyanis az egyik fölső szemhéjamon egy borsó nagyságú valami nőtt, amire az orvos azt mondta, árpa. Hiába próbáltunk ki mindenféle kenőcsöt, a vége az lett, hogy a kórházban ki kellett operálni! Sajnos, azóta állandóan kiújul, eddig hatszor kellett eltávolítani. Mi idézheti ezt elő, és mit kellene tennem, hogy többé ne nőjön ez a szemhéjamon? A kenőcsök és gyógyszerek mellett próbálkoztam már 2x a Béres-cseppekkel is! Eddig semmi nem használt! - A leírás alapján nagy a valószínűsége annak, hogy JÉGÁRPÁRÓL van szó. Ez a szemhéjakban levő speciális mirigyek idült gyulladása. A szembe a környezetből elég gyakran bejuthatnak különböző kórokozók, ezeket a könnyekben természetesen jelen lévő fertőtlenítő tartozékok elpusztítják. Bizonyos esetekben azonban a kórokozók egy része menedéket talál e mirigyek kivezető csatornáiban. Amiga mirigy tartalma szabadon elfolyik, nincs semmi baj, de ha akár egy baná

1 lis gyulladás vagy mechanikus okok miatt elzáródik, kialakul a jégárpa. Ezt csak kis műtéttel lehet eltávolítani, s nagyon kellemetlen, hogy bizony újra és újra kialakulhat! Ilyenkor megpróbáljuk fokozni a szervezet és azon belül a bőr ellenálló és küzdőképességét, elsősorban megemelt Béta-karotin-adagokkal, de az egészséges bőrnek ugyanolyan nagy szüksége van E- és C-vitaminra és egyes nyomelemekre is. A jégárpa elleni küzdelemben azonban a hangsúly mindenképpen a megelőzésen van! Tanuljunk meg vigyázni a szemünkre úgy is, hogy bármilyen késztetés ellenére (viszketés, idegen test stb.) mosatlan kézzel nem kapunk a szemünkhöz! „37" jeligére: - Kb. 6-7 éve vannak egészségügyi problémáim, sok kivizsgáláson estem át, most megtudtam, hogy a veséim nincsenek rendben. Két diagnózisom is van, az egyik REN ARCUATUS, a másik HYDRONEFROSIS BILAT. Az urológus azt mondta, hogy ezen segíteni nem lehet! Többféle gyógyszert szedek, az állapotom nem nagyon javul, ráadásul valami baj van a vizeléssel, mert naponta nagyon sokszor (éjjel is) vizelnem kell! Okozhatják ezt a gyógyszerek? Ezeket a betegségeket valóban nem lehet kezelni? Mit tegyek, hogy javuljon az állapotom? - Az elsőként említett diagnózis egy fejlődési rendellenességet takar, s körülbelül azt jelenti, hogy a veséinek az alakja rendellenes. Az ARCUATUS szó szerint patkó alakút jelent. Ez akkor okoz problémát, ha a vesék a fejlődésük folyamán a helyükről is elmozdultak, elfordultak, mert így olyan helyzetbe kerülhettek, hogy nincs biztosítva a vizelet szabad elfolyása, és ez elvezethet a másik kórisméhez, a HIDRONEFRÓZIS-hoz. Az elsőn értelemszerűen nem lehet segíteni, levélírónk kezelőorvosának ebben igaza van! Kissé bonyolultabb a másik megítélése, sok -esetben a kialakult helyzetet esetleg műtéttel korrigálni lehet, de nem biztos, hogy levélírónk esetében ez így van! Bonyolítja a helyzetet, hogy az a vese, melynek születési rendellenessége van, gyakran sérülékenyebb, sőt a fertőzések iránt is érzékenyebb. Ilyenkor a legyengült veseték) működésében, a vizelet termelésében is zavar(ok) állhatnak) be. Ezek egyik leggyakoribb jele a gyakori vizelés és vizelési inger. Ugyanakkor olvasónk feltételezése is helytálló: bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is megjelenhet a gyakori vizelés, mint melléktünet. Mint látjuk, a második diagnózis esetében egy nagyon bonyolult problémáról van szó, és nem biztos, hogy az-e ilyen esetben a helyes, ha az orvos magára veszi annak eldöntését, gyógyítható-e ez a betegség, vagy nem. Amennyiben ez nem történt meg, levélírónk kérje, hogy vizsgálati eredményeinek összegzését és a további gyógymód szükségességének a megítélését végezzék el valamelyik veseklinikán. A szédülések, fejfájások, gyakori vérnyomás-ingadozások valószínűleg összefüggnek vesebetegségével! „Félek a haláltól!" jeligére: - 28 éves vagyok, és eddig már kétszer kezeltek a pszichiátrián. Először az első szülésem után, szoptatás alatt éreztem halálfélelmeket. Megszüntették a szoptatást, és hónapokig erős nyugtatókon éltem. Az idén januárban szültem másodszor. Ezt a gyermeket is szoptattam, még a kórházba is bejártam naponta, mikor a gyerek beteg lett. Sajnos, megint elfogott a halálfélelem, és megint a pszichiátrián kötöttem ki. Most már itthon vagyok a babával együtt, akit a kórházban rendbe hoztak, de én csak sírok, rosszul vagyok, és rettegek, hogy meghalok, hogy nem gyógyulok ki. Kaptam ugyan gyógyszert, az a neve, hogy XANAX, szedem is rendszeresen, de amint elmúlik a hatása, végem van! - Létezik egy betegség, melyet szoptatási pszichózisnak nevezünk, és úgy is értelmezhetünk, hogy a fiatal anya szervezete, idegrendszere nem bírja azt a terhelést, ami a szülést és szoptatást irányító, nagymértékű hormonális elváltozásokkal jár. Sokféle kórképet produkálhat ez az állapot, a depressziós tünetek kialakulása nagyon gyakori. A levél alapján egyértelmű, hogy ebben az esetben is depressziós kórképről van szó, és ennek kezelésére a XANAX, ami egy kitűnő gyógyszer, nem elegendő. Megfelelő antidepresszív gyógyszer nélkül félő, hogy levélírónk állapota romlani, depressziója mélyülni fog. Ez akár veszélyes téveszmék kialakulásához is vezethet, melyek következtében kárt tehet önmagában vagy a babában! Kérem, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a pszichiáterével, ne féljen a kezeléstől, ma már valóban kitűnő és hatékony depresszió elleni gyógyszerekkel rendelkezünk. A hatékony gyógyszerek alkalmazásával elérhető, hogy teljesen kigyógyuljon, mert. a szoptatási pszichózisok prognózisa általában jó. „Van remény?" jeligére: Fiatal lány vagyok, és nagy szégyenkezve írok a problémámról. Nemcsak a lábszáramat borítja szőr, de a testrészeimen is megjelent, a melleimen, a combjaimon stb. Nagyon gátlásos vagyok emiatt, nem tudom magamat így elfogadni. Mit szól majd a mostani barátom, ha így meglát? Kihez forduljak segítségért? ' - Rovatunkban e kérdéskör már nagyon sokszor szerepelt, ezért csak röviden foglalom össze. Tudjuk, hogy a szőrzet hirtelen megváltozása, hirtelen növekedése vagy váratlan megjelenése lehet hormonális zavar, a hormonális egyensúly megváltozásával járó betegség jele, következménye. Ezért ilyen esetben mindig meg kell ejteni az endokrinológiai vizsgálatot. Más kérdés, hogy ma még ezt mennyire pontosan tudjuk elvégezni. Ha az endokrinológus nem talál betegségre mutató jelet, tünetet, laboratóriumi eredményt, nem marad más, mint a kozmeti ka i, i ntézet segítsége, ami persze költséges is lehet, és a hozzáállás, az értékrend átalakítása. A jó kozmetikai intézet ezért együtt dolgozik tapasztalt pszichológussal is, hiszen azokat a gátlásokat fel kell oldani. Az ilyen típusú levél olvasása közben érti meg az olvasó, mikor volt előnyös az a társadalmi felfogás, amely nem engedte meg testünk gátlástalan mutogatását. Reméljük, barátjának érdeklődését a mélyebb eszmei értékkel bíró tulajdonságai keltették fel! „34 éves vagyok" jeligére: - Nem tudom, mi a betegségem pontos elnevezése. Elmagyarázták, hogy nagyon súlyos, és hogy operálni nem lehet. Két-fajta fájdalomcsillapítót szedek, a FORTRAL nevűtől rosszul vagyok, mert nem bírja a gyomrom. Gyakran érzem, hogy lebénul a testem, ülni például 5 percnél tovább nem tudok. Mivel könnyíthetnék a helyzetemen? - A latinul leírt kórismék valóban súlyos betegségről tanúskodnak, sajnos, a rovat keretében nincs rá mód, hogy a magyar megfelelőit idézzem, mert túl hosszú lenne. A círnét levélírónk, sajnos, nem adta meg. A betegség lényege, hogy a kóros folyamat tönkretette az idegrendszer egy részét, azért nem tud levélírónk járni, ülni, és azért vannak fájdalmai is. A fájdalom orvostudománya ma már külön fejezetet jelent, ilyen súyos betegség esetében mindenképpen. Nagyon sok fájdalomcsillapító van ma már a piacon, ki kell választani azt vagy azokat, amelyek hatékonyak, és nem okoznak kellemetlen mellékhatásokat, mint ebben az esetben a levélírónk által említett szer. Ezenkívül jelen esetben duplán érvényes, hogy semmit nem veszíthet, de sokat nyerhet állapota és közérzete javítása szempontjából, ha a kezelésbe bekapcsolja a megfelelő természetgyógyászati lehetőségeket is (GOLDEN YACCA, REIKI stb.). * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntetni. WU! JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN A pénz ára V. Ľ: Májusban kölcsönöztem az egyik vállalkozó ismerősömnek 85 ezer koronát. Készítettünk erről egy írásbeli megállapodást is, és én ebben a megállapodásban tizenöt százalékos évi kamatot kötöttem ki. A pénzt a kamattal együtt egy év múlva kellene visszakapnom. A napokban meglátogatott az adósom, hogy ügyvédnél volt, aki azt mondta neki, hogy az általam kért kamat uzsorakamat, mert a törvény csak két százalékot engedélyez, és hogy az ügyvédje azt tanácsolta neki, hogy ilyen kamat szerint módosítsuk a szerződést, mert ez a megállapodás és ez az adósság érvénytelen, és én ha a bírósághoz fordulok is, nem kapok egy fillért sem, sőt még örülhetek, ha nem csuknak le. Én ezt nem tudom elhinni, hiszen ha valaki a banktól kér kölcsönt, akkor is 20-23 százalékos kamatot kell fizetnie. Az ön vállalkozó ismerőse alighanem csak blöfföl. Lehet, hogy a készpénz kölcsönzéséről szóló szerződésével felkeresett egy ügyvédet is, de az már szinte bizonyos, hogy az ügyvéd nem azt mondta neki, amit ő „tolmácsolt" önnek. Egyetlen ügyvédnek sem érdeke ugyanis az, hogy hazudjon a saját ügyfelének, márpedig a levelében közölt információk közül csak egyetlenegy tekinthető, megalapozottnak, és még az is csak azzal a megjegyzéssel, hogy valamikor, még 1964-ben, az akkori igazságügyi miniszter valóban kiadott egy olyan rendeletet, amely szerint az állampolgárok egymás közötti kölcsöneinél a kikötött kamat nem haladhatja meg a két százalékot (lásd a 45/1964. Tt. számú rendelet 13. §-át). Az állami pénzintézetek és bankok persze két százaléknál magasabb kamatot is felszámolhattak az általuk kölcsönzött vagy hitelezett pénzért, aminek a hivatalos pártállami magyarázata valahogy úgy szólt, hogy ha a szocialista pénzintézet kölcsönöz pénzt az állampolgárnak, akkor kereskedelmi tevékenységet folytat, ha viszont az egyik állampolgár a másiknak kölcsönöz valamit, akkor ő ezt az elvtársi segítségnyújtás önzetlen szándékával teszi. 1989 után felszámolták a szocialista társadalmi tulajdon, a személyi tulajdon és az úgynevezett magántulajdon közötti, törvényben rögzített különbségeket, diszkriminációkat. Ezzel többek között lehetővé tették azt is, hogy olyan magánkézben levő pénzintézetek (bankok) jöjjenek létre, amelyek a pénzpiaci viszonyokhoz igazodva állapítják meg a kölcsönzött pénz árát - a kamatot. így alakulhatott ki egy olyan helyzet, hogy az immár nem szocialista bankok akár évi 23 százalékos kamatot szá molhattak fel az adósaiknak, de az, aki magánemberként egy másik magánszemélynek kölcsönzött valamilyen összeget, csak évi kétszázaléknyi kamatra tarthatott igényt - és ez, ugye, teljesen egyértelműen sérti azt az alapelvet, hogy az ezekben a polgári jogi viszonyokban részt vevő felek mindegyike egyenjogú, egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A jogszabályok által elkövetett jogsértéseknek legalább részleges orvoslására is inkább csak 1989 után, pontosabban csak az alkotmánybíróság létrejötté után kerülhetett sor. Az alkotmánybíróság hatásköre kiterjed arra is, hogy a törvényt vagy alkotmányt sértő miniszteri utasításokat, rendeleteket hatályon kívül helyezze. Az SZK Alkotmánybírósága, említett jogával élve, 1995. február 28-án éppen az említett miniszteri rendelkezésről állapította meg, hogy nincs összhangban a törvénnyel, és egyúttal azt is kimondta, hogy a kifogásolt rendelkezés, a határozatának a Törvénytárban történő közlésétől számított 90 nap elteltével érvényét veszti. Az igazságügy-minisztérium nem várta meg a 90. napot, már május elsején hatályba lépett a 87/1995. Tt. számú kormányrendelet, amely teljes egészében megszüntette a 45/1964. Tt. számú igazságügy-minisztériumi rendeletet. Májusban tehát már nem volt érvényben az a rendelkezés, amely szerint az állampolgárok az egymás közötti kölcsöneiknél csak évi két-kkkszázalékos kamatot köthetnek ki, és éppen ezért a szerződésüket nem kell módosítani, illetve alighanem akkor sem kellene módosítani, ha május elsejét megelőzően kötöttek volna hasonló szerződést. Tudomásunk szerint egyelőre még csak a kormány határozott a Munka Törvénykönyve módosításáról, és ennek keretén belül a fizetett üdülési szabadság egy héttel történő meghosszabbításáról is. Ez azonban egyelőre csak azt jelenti, a kormány arról szavazott, hogy a törvényhozó testület elé terjeszti a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló tervezetet, azaz először is azt kell elmondani, hogy most még csak olyan törvényjavaslatról van szó, amelyet a parlamentnek is meg kell szavaznia ahhoz, hogy kötelező legyen. Ugyanakkor nem tartjuk valószínűnek, hogy a parlament az év második felében szavazná meg, hogy még erre az évre egy héttel hosszabb szabadság járjon. A Munka Törvénykönyve üdülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása feltehetőleg csak 1996. január l-jétől lép majd hatályba, vagyis egy héttel hosszabb szabadságra alighanem csak jövőre tarthat igényt. Hátrányos munkaszerződés-módosítás F. J.: 14 éve dolgozok a jelenlegi munkáltatómnál. A munkaszerződésemet eddig többször is módosították. Most egészen új munkaszerződést tettek néhányunk elé, amely augusztus elsején lépne hatályba. A korábbi munkaszerződéstől abban különbözne, hogy négyszáz koronával magasabb lenne az alapfizetésem, és meghatározatlan idő helyett egy évre szólna. Nem vesztek én ezzel? Megtehetem azt, hogy nem írom alá az új szerződést? Az új munkaszerződés aláírásával egyértelműen hátrányos helyzetbe juttatná önmagát. Jelenleg határozatlan időre szóló munkaszerződése van, s ha el akarnák önt bocsájtani, ahhoz elsősorban törvényes és bizonyíthatóan létező indokot kellene találniuk, sőt esetleg még végkielégítést is kellene fizetniük. Ha viszont aláírja a határozott időre szóló munkaszerződést, semmiféle garanciája sincs arra, hogy a munkaszerződését egy év múlva is időszerűnek, felújítandónak találják majd. Egyáltalán nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az új munkaszerződés alapján járó havi négyszáz koronával magasabb alapfizetés kiegyenlítené ennek a szerződésnek a hátrányait. Az új munkaszerződést egyébként nem köteles aláírni, mert senki sem kötelezhető szerződéskötésre, illetve a szerződésnek éppen az a lényege, hogy a felek a saját szabad, autonóm akaratukból megállapodnak valamiben. Üdülési szabadság K. E.: Úgy hallottam, hogy megszavazták azt, hogy egy héttel hosszabb legyen a szabadság. 42 éves vagyok, eddig négyheti fizetett szabadság járt nekem. Ez most azt jelentené, hogy az idén már ötheti szabadságot vehetek ki?