Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-19 / 166. szám, szerda

[2} ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. július 1620. * RÖVIDEN A Csecsenföldön állomásozó orosz csapatokat tegnap 24 alkalommal támadták meg csecsen fegyveresek. Az orosz védelmi minisztérium szerint egy katona életét vesztette, négyen megsebesültek. Az oroszok szerint a csecsen csapatok a hadműveletekre elrendelt moratóriumot arra használják, hogy feltöltsék lőszer- és élelmiszerkészletüket. Dzsohar Dudajev elnök hívei aláaknázzák az országutakat, és többször is rátámadtak a termést betakarítókra. Amerikai-kínai külügyminiszteri találkozó lesz augusztus elsején Bruneiben - jelentették be Washingtonban, jelezve, hogy az elmúlt hónapok hullámzásai nem okoztak jóvátehetetlen károkat Peking és Washington kapcsolataiban. Warren Christopher és Csien Csi-csen ázsiai regionális rendezvényen vesz részt. Szudán a kairói nagykövetségén dolgozók családtagjainak hazatelepítésére készült, miközben a tegnapi egyiptomi sajtó azt állította, hogy a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elleni addisz-abebai merényletkísérletben három szudáni is részt vett. Szudán bejelentette, hogy a diplomaták és a személyzet családtagjait, mintegy 250 embert, hazatelepítik, miután a hét végén a képviselet három diplomatáját megtámadták. A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű lett az Európai Unió vasés acélgyártóit tömörítő szervezet, az EUROFER első társult kelet-európai tagja - jelentették be Düsseldorfban. Az állatkerti dolgozók már korábban is többször mentettek ki gyermekeket a kafferbivalyok, vízilovak, szarvasok, emberszabású majmok, sőt a nagyragadozók kifutójából - jelentette be František Šroufek, a pozsonyi állatkert igazgatóhelyettese azzal kapcsolatban, hogy szombaton az egyik perzsa leopárd a rácshoz rántotta és megsebesített egy, a védőkerítésen átmászó 13 éves kislányt. A francia termékek bojkottjára szóllította fel a hazai fogyasztókat a Földanyáért nevű környezetvédelmi szervezet, reakcióként a csendes-óceáni atomkísérletek felújításával kapcsolatos párizsi döntésre. A KORMÁNY JOVAHAGYTA AZ ALAPELVEKET Új nyilvántartás - 1998-ra Új Szó-tudósítás A szlovák kormány tegnapi ülésén jóváhagyta az egészségügyi létesítmények építésére szolgáló hosszú távú külföldi hitelekről szóló tervezetet. Egyebek mellett a pozsonyi egyetemi kórház bővítésére, aTimaszombati kórház diagnosztikai központjának kiépítésére és a kassai gyermekkórház felújítására jut majd a hitelekből. Az eredeti tervvel ellentétben az egészségügyi minisztérium azonban 600 millió korona helyett 400 milliós hitellel számol, de ez az összeg 1996-tól változhat. Jozef S/tár, a belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tájékoztatatott a kormány által elfogadott, az állampolgárok nyilvántartásának átszervezésére vonatkozó alapelvekről. Egyik jelentősége, hogy a rendőrséget megszabadítja a nyilvántartási munkától, így annak több ideje marad a bűnüldözésre, a nyilvántartást pedig egy olyan elektroni kus rendszerben építik fel, amelyet a rendőrségen kívül más intézmények is használhatnak. A nyilvántartás három szinten: az anyakönyvi és lakásbejelentő hivatalok, a járási hivatal és a központi nyilvántartás szintjén épülne ki. A rendszernek 1998 januárjában kellene elkészülnie, és a tervek szerint kialakítása 370 millió koronába kerülne. Matejovský külügyi szóvivő elmondta, a kormány 18,7 millió koronát hagyott jóvá az Európai Uniónak a volt Jugoszlávia területén működő megfigyelői missziójában tevékenykedő kilenctagú szlovák küldöttség költségeinek fedezésére. Levették viszont a tegnapi ülés programjáról az EU Phare programja keretében nyújtott támogatás felhasználásáról szóló elemzést, és azt először a háromoldalú egyeztető tanáccsal tárgyalják meg. Megtárgyalta és átdolgozásra visszaadta a kormány a főiskolákról, illetve azok neveinek megváltoztatásáról szóló törvénytervezetet. A tegnapi ülés napirendjén volt a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonának pluralitásáról, illetve a szólásszabadságról szóló jelentés, de a kulturális minisztérium csak ma tájékoztat erről a kérdésről. (gaál) Nem közömbös, mi történik Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) meg a három pártelnök, akik nem titkolták meglepetésüket afelett, hogy tárgyalópartnereik szinte naprakész információkkal rendelkeztek Szlovákiáról. Megerősítették: amerikai házigazdáik türelmetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a szlovák parlament még nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést. Szavaikból kiderült: ezzel kapcsolatban is várható valamilyen nyomásgyakorlás Washingtonból. Duray Miklós és Bugár Béla hangoztatták, lobbiztak annak érdekében, hogy Szlovákia az európai stabilitás növelése érdekében NATO-tag lehessen, illetve világbanki kölcsönt kapjon például a Párkányt és Esztergomot összekötő híd megépítésére. A. Nagy László beszámolt találkozójáról Soros György amerikai üzletemberrel, akit tájékoztatott a szlovákiai belpolitikai helyzetről. Sorost érdekelte, független maradhat-e a SME és a Smena a fúzió után, illetve nem vonhat-e maga után kormányellenes tiltakozást a privatizációs folyamat megállítása. Az MPP elnökének tolmácsolása szerint Soros meg van győződve arról, hogy Crans Montanában mondott szavait az SZNP félreértette, ezért megküldte a nemzeti pártnak a svájci világgazdasági fórumon mondott beszédét, és várja a további fejleményeket. (gágyor) A MATICA JAVASLATA NEM ARATOTT SIKERT Közéleti személyiségek véleménye a magolásról TA SR-hírek A Matica slovenská ötlete valószínűleg nem lesz népszerű, mivel az ifjúság ősidők óta ellenszenvei viseltetik a rákényszerített dolgok iránt - jelentette ki Milan Ištván, a DBP Országos Tanácsának szóvivője a Matica hétfői javaslatáról, hogy az iskolákban tegyék kötelezővé a szlovák függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány preambulumának bemagolását. A szóvivő szerint a hazafias nevelés során modem didaktikai eszközöket kell alkalmazni, ezért ezt a feladatot a pedagógusokra kellene hagyni. Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője szerint a Matica néhány képviselőjének kezdeményezése Szlovákia lakosságának bizonyos csoportjait veszi célba, és érzékelhető politikai töltete van. Az MKDM szerint a nemzeti érzést nem lehet kötelességszerűen kialakítani, főleg nem az említett két szöveg magoltatásával. Dolník Erzsébet, az Együttélés alelnöke szerint még a szocializmus idejéből szomorú tapasztalatok vannak, amikor a diákoknak a polgári nevelés vagy a tudományos kommunizmus keretében kötelezően bizonyos szövegeket kellett betanulniuk. Ez nemcsak a diákok, hanem a tanítók ellenállását is kiváltja. Roman Kováč, a Demokratikus Unió alelnöke a javaslatot butaságnak tartja, és szerinte a diákoknak a magolás helyett inkább a szöveg tartalmát kellene elmagyarázni, mert különben csak ellenszenv ébred bennük. Stanislav Háber, a DSZM szóvivője szerint viszont mozgalma üdvözölte a javaslatot és szerinte a világ sok országában az állam keletkezésével kapcsolatos szövegek a tanterv részét képezik. A Nový čas egyébként tegnapi számában többek között hiába kérte fel az említett szöveg elmondására Jozef Šedovičot, az SZNP és Viliam Hornáčekot, a DSZM parlamenti képviselőit. Jozef Markuš, a Matica slovenská elnöke a felkérésre azt válaszolta, hogy kérdezzék meg Stanislav Bajaník titkárt, mert náluk ő foglalkozik ezzel a kérdéssel, majd letette a telefont. Zöld út a tanügyi törvénynek (Folytatás az 1. oldalról) tására vonatkozólag az alapokmányban mindenfajta korlátozás és feltétel nélkül megfogalmazott jogot. Az alkotmány szerint e jog gyakorlásának módozatait hivatott meghatározni az oktatási törvény, a parlament azonban ehelyett feltételeket szabott meg. Az óvás rámutatott, hogy az új törvény még a Ceausescu-korszak idején érvényben volt oktatási törvényben biztosított számos jogot is megszüntetne, emellett többek között alkotmányellenes az egyetemi autonómiának a törvényben érvényesülő korlátozása is. Amennyiben az alkotmánybíróság helyt adna az óvás valamely pontjának, a törvényt ismét meg kellene vizsgálnia a parlamentnek. A testület következő ülésére csak szeptemberben kerül sor, de rendkívüli ülésre is összehívható. A parlament kétharmados többséggel túlteheti magát az alkotmánybíróság kifogásain, márpedig az oktatási törvényt elsöprő többséggel szavazták meg, mint ismeretes, az RMDSZ távollétében - de annak voksai önmagukban nem változtathatnának ezen a többségen. A parlament azt a megoldást is választhatja, hogy az alkotmánybíróság által kért értelemben módosítja a törvényt. Ha az alkotmánybíróság elutasítja az óvást, Iliescu államfőhöz kerül aláírásra. Az RMDSZ képviselői és szenátoraijúlius 8-án a Cotroceni palotában lezajlott találkozón próbálták meggyőzni az államfőt arról, hogy ne írja alá, és küldje vissza a parlamentnek a törvényt. A találkozó heves polémiát hozott, s az elnök jelezte, hogy noha meg fogja vizsgálni az RMDSZ kifogásait, nem lát eleve olyan okot, amely arra késztetné, hogy ne írja alá. A koraesti órákban kaptuk a jelentést, hogy a román alkotmánybíróság elutasította az RMDSZ és több ellenzéki párt szenátorai és képviselői által benyújtott alkotmányossági óvást, és ezzel zöld utat adott ahhoz, hogy a szöveget az államfő aláírja, s az így hatályba lépjen. Az alkotmánybíróság kilenc tagja a testület elnökének közlése szerint egyhangú dön téssel utasította el az óvást, úgy foglalt állást, hogy a törvény előírásai nemcsak a román alkotmánynak felelnek meg, de valamennyi vonatkozó nemzetközi okmánynak és szabályozásnak is. Az alkotmánybíróság döntésével egy időben erőteljes politikai kampány kezdődött Romániában az Európai Parlament július 13-ai, a román oktatási törvényt bíráló határozata ellen. A lapok többsége ismertette a román kormány nyilatkozatát, amely szerint Bukarest „meglepetéssel és elképedéssel" értesült a „félrevezetett" európai testületnek „a román nép elleni meg nem érdemelt sértést jelentő" döntéséről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy a „megtévesztett" EP-nek minden szinten megfelelő választ kell eljuttatni. Az RMDSZ operatív bizottsága Kolozsváron összeült, hogy miután a parlamenti eszközök kimerültek, fontolóra vegye a nemrég létrehozott oktatási válságbizottság által kidolgozott első javaslatokat. Ezek arra vonatkoznak, hogy milyen módon tiltakozhat az erdélyi magyarság a romániai magyar oktatást hosszú távon súlyosan veszélyeztető törvény ellen. STOIBER POZSONYI IGERETE MIATT Felháborodás Bécsben Az osztrák ellenzéket nagyon felháborították a nemrég Pozsonyban járt bajor kormányfő Mohival kapcsolatos kijelentései. Martina Gredler, az osztrák ellenzéki Liberális Fórum képviselője az Európa Parlamentben tegnapi bécsi nyilatkozatában keményen bírálta Edmund Stoibert amiatt, hogy megígérte Vladimír Mečiarnak, nyomást fog gyakorolni a a. Bayernwerk energetikai cégre, amely kiszállt a mohi atomerőmű finanszírozására hajlandóságot mutatott konzorciumból. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió különböző szervei jégre tették a mohi befejezését célzó tervek pénzügyi támogatását, s bizonyára tudták, hogy miért. Gredler szerint Stoiber nem gondolhatja komolyan, hogy saját tartományának és a Szlovákiával szomszédos országok lakosságát komoly veszélynek tegye ki egy nem biztonságos nukleáris erőmű támogatásával. Stoiber ígérete azért is meglepő, mert a Mohi befejezését legerőteljesebben támogató franciák is kiszálltak a terv megvalósításából, emlékeztetett az osztrák képviselőnő. ALTERNATÍV CSAPÁSIRÁNY: Felsőjányok, Kürt, Párkány Az iskolai szünet alatt folytatódik az alternatív oktatás szervezése, bár nem olyan mértékben, ahogyan azt a kiagyalói szeretnék. A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás alapiskoláiban ugyanis egyetlen szülő sem kérte ezt. Az Érsekújvári járásban két szülő kérvényezte a lehetőséget. Más a helyzet az óvodákban. A Dunaszerdahelyi járásban 18 szülő választotta az alternatív oktatási formát. Szeptembertől a Somorja melletti Felsőjányokon, az Érsekújvári járásbeli Kürtön és Párkányban nyitnak ilyen óvodai osztályt. Ezenkívül az Érsekújvári járás hét magyar alapiskolájába nyolc szlovák anyanyelvű tanító lép be a szlovák nyelv tanítására. (Rádiožumál) SZLOVÁK KÁBITOSZERCSEMPESZ THAIFÖLDÖN Súlyos börtönbüntetést helyeztek kilátásba TA SR-hír Alexander Rozin, a Thaiföldi Királyság szlovákiai tiszteletbeli konzulja is megerősítette a hírt, hogy június 21-én Bangkokban őrizetbe vettek egy szlovák állampolgárt, aki ezer dollár jutalom reményében 1,8 kilogramm heroint akart Thaiföldről Varsóba csempészni. szi, hogy a kábítószer-csempészetért halálbüntetés jár. Ezt azonban 1990 óta nem praktizálják, ezért a letartóztatott szlovák állampolgárt életfogytiglani, jobb esetben ötvenévi börtönbüntetés fenyegeti. A thai törvények értelmében a letartóztatást követő 90 napon belül meg kellene kezdődnie a bírósági eljárásnak, de bizonyos esetekben ezt az időt további három hónappal meghosszabbíthatják. Alexander Rozin szerint megtörténhet, hogy 1996Az ezzel kapcsolatos első hír egy cseh állampolgártól származott, akit a közelmúltban hasonló ügy miatt 50 év szabadságvesztésre ítéltek. A harmincéves szlovák férfi eddig nem kérte a nagykövetség segítségét, mert jól beszél angolul. Jozef Božek, a bangkoki szlovák nagykövet elmondta, Thaiföldre érkezésekor minden külföldi aláír egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veban, a thaiföldi uralkodó trónra lépésének ötvenéves évfordulója alkalmából a király enyhíteni fogja a büntetéseket, kegyelemre azonban semmi esetre sem lehet számítani. Jozef Božek arra figyelmeztette a Thaiföldre utazókat, hogy semmiféle kábítószer-csempészetre irányuló kérésnek ne tegyenek eleget, mert az ottani vámellenőrzés nagyon szigorú, a büntetések magasak, és a próbálkozások minden esetben egész életre szóló tragédiával végződnek. Ennek ellenére a szlovák nagykövetség ebben az esetben is minden tőle telhetőt megtesz, de azt látni kell, hogy a bírósági ítéletet nem tudja befolyásolni. AZ OROSZOK SZERINT BERLINNEL ESETT EL A Gestapo főnökét nem hurcolták Prágába Jurij Kobaladze, az orosz felderítő szolgálat sajtóosztályának vezetője tegnap cáfolta Rudolf Barak volt csehszlovák belügyminiszter minapi állítását, amely szerint a hitleri titkosrendőrség főnökét, Heinrich Müllert a Szovjetunióba hurcolták volna. Barak néhány napja azt mondta, hogy a Gestapo főnökét a csehszlovák elhárítás az 50-es években Argentínában megtalálta, elkábította, és Prágába hurcolta, ahol aztán átadta a szovjet állambiztonsági bizottság, a KGB munkatársainak. MTI-hír Kobaladze kategorikusan kijelentette, hogy Barak állítása nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetett arra, hogy a 82 esztendős volt belügyminiszter története nagyfokú rokonságot mutat a sajtóban időről időre felröppenő hírekkel, amelyek a fasiszta Németország másik vezető politikusa, Martin Borman sorsáról vélnek biztosat tudni. Bormanról többen is azt állítják, hogy Dél-Amerikába menekült, ahol aztán a KGB ügynökei megtalálták, és Moszkvába vitték. Állítólag sírja is valahol Moszkva környékén van. Kobaladze szerint ezek a hírek „alaptalan pletykák". A hivatalos változat szerinf mind Heinrich Müller, mind pedig Martin Borman 1945 tavaszán, Berlin ostroma során esett el.