Új Szó, 1995. július (48. évfolyam, 152-176. szám)

1995-07-19 / 166. szám, szerda

[2} ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. július 1620. * RÖVIDEN A Csecsenföldön állomásozó orosz csapatokat tegnap 24 al­kalommal támadták meg cse­csen fegyveresek. Az orosz vé­delmi minisztérium szerint egy katona életét vesztette, négyen megsebesültek. Az oroszok sze­rint a csecsen csapatok a hadműveletekre elrendelt mo­ratóriumot arra használják, hogy feltöltsék lőszer- és élelmi­szerkészletüket. Dzsohar Duda­jev elnök hívei aláaknázzák az országutakat, és többször is rá­támadtak a termést betakarí­tókra. Amerikai-kínai külügyminisz­teri találkozó lesz augusztus el­sején Bruneiben - jelentették be Washingtonban, jelezve, hogy az elmúlt hónapok hullám­zásai nem okoztak jóvátehetet­len károkat Peking és Washing­ton kapcsolataiban. Warren Christopher és Csien Csi-csen ázsiai regionális rendezvényen vesz részt. Szudán a kairói nagykövetsé­gén dolgozók családtagjainak hazatelepítésére készült, mi­közben a tegnapi egyiptomi saj­tó azt állította, hogy a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elleni addisz-abebai merényletkísér­letben három szudáni is részt vett. Szudán bejelentette, hogy a diplomaták és a személyzet családtagjait, mintegy 250 em­bert, hazatelepítik, miután a hét végén a képviselet három diplo­matáját megtámadták. A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű lett az Európai Unió vas­és acélgyártóit tömörítő szerve­zet, az EUROFER első társult ke­let-európai tagja - jelentették be Düsseldorfban. Az állatkerti dolgozók már korábban is többször mentettek ki gyermekeket a kafferbiva­lyok, vízilovak, szarvasok, em­berszabású majmok, sőt a nagyragadozók kifutójából - je­lentette be František Šroufek, a pozsonyi állatkert igazgatóhe­lyettese azzal kapcsolatban, hogy szombaton az egyik per­zsa leopárd a rácshoz rántotta és megsebesített egy, a védőke­rítésen átmászó 13 éves kis­lányt. A francia termékek bojkott­jára szóllította fel a hazai fo­gyasztókat a Földanyáért nevű környezetvédelmi szervezet, re­akcióként a csendes-óceáni atomkísérletek felújításával kapcsolatos párizsi döntésre. A KORMÁNY JOVAHAGYTA AZ ALAPELVEKET Új nyilvántartás - 1998-ra Új Szó-tudósítás A szlovák kormány tegnapi ülé­sén jóváhagyta az egészségügyi létesítmények építésére szolgáló hosszú távú külföldi hitelekről szóló tervezetet. Egyebek mellett a pozsonyi egyetemi kórház bőví­tésére, aTimaszombati kórház di­agnosztikai központjának kiépíté­sére és a kassai gyermekkórház felújítására jut majd a hitelekből. Az eredeti tervvel ellentétben az egészségügyi minisztérium azon­ban 600 millió korona helyett 400 milliós hitellel számol, de ez az összeg 1996-tól változhat. Jozef S/tár, a belügyminisztéri­um sajtóosztályának vezetője tá­jékoztatatott a kormány által elfo­gadott, az állampolgárok nyilván­tartásának átszervezésére vonat­kozó alapelvekről. Egyik je­lentősége, hogy a rendőrséget megszabadítja a nyilvántartási munkától, így annak több ideje marad a bűnüldözésre, a nyilván­tartást pedig egy olyan elektroni kus rendszerben építik fel, ame­lyet a rendőrségen kívül más in­tézmények is használhatnak. A nyilvántartás három szinten: az anyakönyvi és lakásbejelentő hi­vatalok, a járási hivatal és a köz­ponti nyilvántartás szintjén épül­ne ki. A rendszernek 1998 janu­árjában kellene elkészülnie, és a tervek szerint kialakítása 370 millió koronába kerülne. Matejovský külügyi szóvivő el­mondta, a kormány 18,7 millió ko­ronát hagyott jóvá az Európai Uni­ónak a volt Jugoszlávia területén működő megfigyelői missziójában tevékenykedő kilenctagú szlovák küldöttség költségeinek fedezésé­re. Levették viszont a tegnapi ülés programjáról az EU Phare prog­ramja keretében nyújtott támoga­tás felhasználásáról szóló elem­zést, és azt először a háromoldalú egyeztető tanáccsal tárgyalják meg. Megtárgyalta és átdolgozás­ra visszaadta a kormány a főisko­lákról, illetve azok neveinek meg­változtatásáról szóló törvényterve­zetet. A tegnapi ülés napirendjén volt a tömegtájékoztatási eszkö­zök tulajdonának pluralitásáról, il­letve a szólásszabadságról szóló jelentés, de a kulturális minisztéri­um csak ma tájékoztat erről a kér­désről. (gaál) Nem közömbös, mi történik Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) meg a három pártelnök, akik nem titkolták meglepetésüket afelett, hogy tárgyalópartnereik szinte naprakész információkkal rendelkeztek Szlovákiáról. Megerősítették: amerikai házi­gazdáik türelmetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a szlo­vák parlament még nem ratifi­kálta a magyar-szlovák alap­szerződést. Szavaikból kiderült: ezzel kapcsolatban is várható valamilyen nyomásgyakorlás Washingtonból. Duray Miklós és Bugár Béla hangoztatták, lobbiztak annak érdekében, hogy Szlovákia az eu­rópai stabilitás növelése érdeké­ben NATO-tag lehessen, illetve vi­lágbanki kölcsönt kapjon például a Párkányt és Esztergomot összekötő híd megépítésére. A. Nagy László beszámolt találkozó­járól Soros György amerikai üzlet­emberrel, akit tájékoztatott a szlovákiai belpolitikai helyzetről. Sorost érdekelte, független ma­radhat-e a SME és a Smena a fú­zió után, illetve nem vonhat-e maga után kormányellenes tilta­kozást a privatizációs folyamat megállítása. Az MPP elnökének tolmácsolása szerint Soros meg van győződve arról, hogy Crans Montanában mondott szavait az SZNP félreértette, ezért megküld­te a nemzeti pártnak a svájci vi­lággazdasági fórumon mondott beszédét, és várja a további fejle­ményeket. (gágyor) A MATICA JAVASLATA NEM ARATOTT SIKERT Közéleti személyiségek véleménye a magolásról TA SR-hírek A Matica slovenská ötlete való­színűleg nem lesz népszerű, mi­vel az ifjúság ősidők óta ellen­szenvei viseltetik a rákényszerí­tett dolgok iránt - jelentette ki Milan Ištván, a DBP Országos Ta­nácsának szóvivője a Matica hétfői javaslatáról, hogy az isko­lákban tegyék kötelezővé a szlo­vák függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány preambulumának bemagolását. A szóvivő szerint a hazafias nevelés során modem didaktikai eszközöket kell alkal­mazni, ezért ezt a feladatot a pe­dagógusokra kellene hagyni. Bárdos Gyula, az MKDM szó­vivője szerint a Matica néhány képviselőjének kezdeményezése Szlovákia lakosságának bizo­nyos csoportjait veszi célba, és érzékelhető politikai töltete van. Az MKDM szerint a nemzeti ér­zést nem lehet kötelesség­szerűen kialakítani, főleg nem az említett két szöveg magoltatásá­val. Dolník Erzsébet, az Együttélés alelnöke szerint még a szocializ­mus idejéből szomorú tapaszta­latok vannak, amikor a diákok­nak a polgári nevelés vagy a tu­dományos kommunizmus kere­tében kötelezően bizonyos szö­vegeket kellett betanulniuk. Ez nemcsak a diákok, hanem a taní­tók ellenállását is kiváltja. Roman Kováč, a Demokrati­kus Unió alelnöke a javaslatot butaságnak tartja, és szerinte a diákoknak a magolás helyett in­kább a szöveg tartalmát kellene elmagyarázni, mert különben csak ellenszenv ébred bennük. Stanislav Háber, a DSZM szó­vivője szerint viszont mozgalma üdvözölte a javaslatot és szerinte a világ sok országában az állam keletkezésével kapcsolatos szö­vegek a tanterv részét képezik. A Nový čas egyébként tegnapi számában többek között hiába kérte fel az említett szöveg el­mondására Jozef Šedovičot, az SZNP és Viliam Hornáčekot, a DSZM parlamenti képviselőit. Jo­zef Markuš, a Matica slovenská elnöke a felkérésre azt válaszol­ta, hogy kérdezzék meg Stanislav Bajaník titkárt, mert náluk ő fog­lalkozik ezzel a kérdéssel, majd letette a telefont. Zöld út a tanügyi törvénynek (Folytatás az 1. oldalról) tására vonatkozólag az alapok­mányban mindenfajta korláto­zás és feltétel nélkül megfogal­mazott jogot. Az alkotmány sze­rint e jog gyakorlásának módo­zatait hivatott meghatározni az oktatási törvény, a parlament azonban ehelyett feltételeket szabott meg. Az óvás rámuta­tott, hogy az új törvény még a Ceausescu-korszak idején ér­vényben volt oktatási törvény­ben biztosított számos jogot is megszüntetne, emellett többek között alkotmányellenes az egyetemi autonómiának a tör­vényben érvényesülő korlátozá­sa is. Amennyiben az alkotmánybí­róság helyt adna az óvás vala­mely pontjának, a törvényt is­mét meg kellene vizsgálnia a parlamentnek. A testület követ­kező ülésére csak szeptember­ben kerül sor, de rendkívüli ülés­re is összehívható. A parlament kétharmados többséggel túlte­heti magát az alkotmánybíróság kifogásain, márpedig az oktatá­si törvényt elsöprő többséggel szavazták meg, mint ismeretes, az RMDSZ távollétében - de an­nak voksai önmagukban nem változtathatnának ezen a több­ségen. A parlament azt a megol­dást is választhatja, hogy az al­kotmánybíróság által kért érte­lemben módosítja a törvényt. Ha az alkotmánybíróság el­utasítja az óvást, Iliescu ál­lamfőhöz kerül aláírásra. Az RMDSZ képviselői és szenáto­raijúlius 8-án a Cotroceni palo­tában lezajlott találkozón pró­bálták meggyőzni az államfőt arról, hogy ne írja alá, és küldje vissza a parlamentnek a tör­vényt. A találkozó heves polé­miát hozott, s az elnök jelezte, hogy noha meg fogja vizsgálni az RMDSZ kifogásait, nem lát eleve olyan okot, amely arra késztetné, hogy ne írja alá. A koraesti órákban kaptuk a jelentést, hogy a román alkot­mánybíróság elutasította az RMDSZ és több ellenzéki párt szenátorai és képviselői által benyújtott alkotmányossági óvást, és ezzel zöld utat adott ahhoz, hogy a szöveget az ál­lamfő aláírja, s az így hatályba lépjen. Az alkotmánybíróság ki­lenc tagja a testület elnökének közlése szerint egyhangú dön téssel utasította el az óvást, úgy foglalt állást, hogy a tör­vény előírásai nemcsak a ro­mán alkotmánynak felelnek meg, de valamennyi vonatkozó nemzetközi okmánynak és sza­bályozásnak is. Az alkotmánybíróság dönté­sével egy időben erőteljes poli­tikai kampány kezdődött Romá­niában az Európai Parlament július 13-ai, a román oktatási törvényt bíráló határozata el­len. A lapok többsége ismertet­te a román kormány nyilatkoza­tát, amely szerint Bukarest „meglepetéssel és elképedés­sel" értesült a „félrevezetett" európai testületnek „a román nép elleni meg nem érdemelt sértést jelentő" döntéséről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy a „megté­vesztett" EP-nek minden szin­ten megfelelő választ kell eljut­tatni. Az RMDSZ operatív bizottsá­ga Kolozsváron összeült, hogy miután a parlamenti eszközök kimerültek, fontolóra vegye a nemrég létrehozott oktatási válságbizottság által kidolgo­zott első javaslatokat. Ezek ar­ra vonatkoznak, hogy milyen módon tiltakozhat az erdélyi magyarság a romániai magyar oktatást hosszú távon súlyosan veszélyeztető törvény ellen. STOIBER POZSONYI IGERETE MIATT Felháborodás Bécsben Az osztrák ellenzéket nagyon felháborították a nemrég Po­zsonyban járt bajor kormányfő Mohival kapcsolatos kijelenté­sei. Martina Gredler, az osztrák ellenzéki Liberális Fórum képvi­selője az Európa Parlamentben tegnapi bécsi nyilatkozatában keményen bírálta Edmund Stoi­bert amiatt, hogy megígérte Vla­dimír Mečiarnak, nyomást fog gyakorolni a a. Bayernwerk ener­getikai cégre, amely kiszállt a mohi atomerőmű finanszírozá­sára hajlandóságot mutatott konzorciumból. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió kü­lönböző szervei jégre tették a mohi befejezését célzó tervek pénzügyi támogatását, s bizo­nyára tudták, hogy miért. Gredler szerint Stoiber nem gondolhatja komolyan, hogy sa­ját tartományának és a Szlováki­ával szomszédos országok la­kosságát komoly veszélynek te­gye ki egy nem biztonságos nuk­leáris erőmű támogatásával. Stoiber ígérete azért is meglepő, mert a Mohi befejezését le­gerőteljesebben támogató fran­ciák is kiszálltak a terv megvaló­sításából, emlékeztetett az oszt­rák képviselőnő. ALTERNATÍV CSAPÁSIRÁNY: Felsőjányok, Kürt, Párkány Az iskolai szünet alatt folyta­tódik az alternatív oktatás szer­vezése, bár nem olyan mérték­ben, ahogyan azt a kiagyalói szeretnék. A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás alapiskolá­iban ugyanis egyetlen szülő sem kérte ezt. Az Érsekújvári já­rásban két szülő kérvényezte a lehetőséget. Más a helyzet az óvodákban. A Dunaszerdahelyi járásban 18 szülő választotta az alternatív oktatási formát. Szeptembertől a Somorja mel­letti Felsőjányokon, az Érsekúj­vári járásbeli Kürtön és Pár­kányban nyitnak ilyen óvodai osztályt. Ezenkívül az Érsekúj­vári járás hét magyar alapisko­lájába nyolc szlovák anyanyelvű tanító lép be a szlovák nyelv ta­nítására. (Rádiožumál) SZLOVÁK KÁBITOSZERCSEMPESZ THAIFÖLDÖN Súlyos börtönbüntetést helyeztek kilátásba TA SR-hír Alexander Rozin, a Thaiföldi Királyság szlovákiai tisztelet­beli konzulja is megerősítette a hírt, hogy június 21-én Bangkokban őrizetbe vettek egy szlovák állampolgárt, aki ezer dollár jutalom reményében 1,8 kilogramm heroint akart Thaiföldről Varsóba csempészni. szi, hogy a kábítószer-csempé­szetért halálbüntetés jár. Ezt azonban 1990 óta nem prakti­zálják, ezért a letartóztatott szlovák állampolgárt életfogy­tiglani, jobb esetben ötvenévi börtönbüntetés fenyegeti. A thai törvények értelmében a letartóztatást követő 90 na­pon belül meg kellene kezdődnie a bírósági eljárás­nak, de bizonyos esetekben ezt az időt további három hó­nappal meghosszabbíthatják. Alexander Rozin szerint megtörténhet, hogy 1996­Az ezzel kapcsolatos első hír egy cseh állampolgártól szár­mazott, akit a közelmúltban hasonló ügy miatt 50 év sza­badságvesztésre ítéltek. A har­mincéves szlovák férfi eddig nem kérte a nagykövetség se­gítségét, mert jól beszél ango­lul. Jozef Božek, a bangkoki szlovák nagykövet elmondta, Thaiföldre érkezésekor min­den külföldi aláír egy nyilatko­zatot, amelyben tudomásul ve­ban, a thaiföldi uralkodó trón­ra lépésének ötvenéves évfor­dulója alkalmából a király enyhíteni fogja a büntetése­ket, kegyelemre azonban semmi esetre sem lehet szá­mítani. Jozef Božek arra fi­gyelmeztette a Thaiföldre uta­zókat, hogy semmiféle kábító­szer-csempészetre irányuló kérésnek ne tegyenek eleget, mert az ottani vámellenőrzés nagyon szigorú, a büntetések magasak, és a próbálkozások minden esetben egész életre szóló tragédiával végződnek. Ennek ellenére a szlovák nagykövetség ebben az eset­ben is minden tőle telhetőt megtesz, de azt látni kell, hogy a bírósági ítéletet nem tudja befolyásolni. AZ OROSZOK SZERINT BERLINNEL ESETT EL A Gestapo főnökét nem hurcolták Prágába Jurij Kobaladze, az orosz felderítő szolgálat sajtóosztályá­nak vezetője tegnap cáfolta Rudolf Barak volt csehszlovák belügyminiszter minapi állítását, amely szerint a hitleri tit­kosrendőrség főnökét, Heinrich Müllert a Szovjetunióba hurcolták volna. Barak néhány napja azt mondta, hogy a Gestapo főnökét a csehszlovák elhárítás az 50-es években Argentínában megtalálta, elkábította, és Prágába hurcolta, ahol aztán átadta a szovjet állambiztonsági bizottság, a KGB munkatársainak. MTI-hír Kobaladze kategorikusan ki­jelentette, hogy Barak állítása nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetett arra, hogy a 82 esztendős volt belügyminiszter története nagyfokú rokonságot mutat a sajtóban időről időre felröppenő hírekkel, amelyek a fasiszta Németország másik ve­zető politikusa, Martin Borman sorsáról vélnek biztosat tudni. Bormanról többen is azt állítják, hogy Dél-Amerikába menekült, ahol aztán a KGB ügynökei megtalálták, és Moszkvába vit­ték. Állítólag sírja is valahol Moszkva környékén van. Koba­ladze szerint ezek a hírek „alap­talan pletykák". A hivatalos változat szerinf mind Heinrich Müller, mind pe­dig Martin Borman 1945 tava­szán, Berlin ostroma során esett el.

Next

/
Thumbnails
Contents