Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám, csütörtök

ÖN ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. június 8. A prágai kormány felmondta... (Fplytatás az 1. oldalról) Sergej Kozlík miniszterelnök­helyettes és pénzügyminiszter rövid sajtóértekezlet keretében fejtette ki véleményét a fizetési .egyezmény cseh kormány általi egyoldalú felmondásáról. Töb­bek között elmondta: „A fizetési egyezményt csakis egyoldalúan lehet felmondani. Ez szövegéből következik, és úgy vé­lem, hogy már vártuk a cseh kor­mánynak ezt a lépését. Ugyanak­kor Vladimír Mečiar kormányfő Václav Klaushoz intézett válasza még mindig a levegőben lóg." A miniszterelnök-helyettes feltéte­lezése szerint lesz elég lehetőség a két ország közötti fizetési kap­csolatokra vonatkozó kérdések megvitatására. Leszögezte, hogy október l-jét követően új fizetési feltételek lesznek érvényesek. Hangsúlyozta továbbá, a lénye­ges kérdés az, hogy a cseh kor­mány miként viszonyul a köztes­hitel rendezéséhez. RÖVIDEN A Kormány legiszlatív taná­csa tegnap ismételten megvitat­ta az államnyelvről szóló törvény alapelveinek tervezetét. Megáll­apította, az eddigi jogi előírások fogyatékosságainak felszámolá­sáról, ezeknek az alkotmánnyal, más államok jogi elő Írásaival, valamint a nemzetközi jogi nor­mákkal való jobb összehangolá­sáról van szó. A bizottság java­solja a kormánynak a törvény­tervezet kiegészítésekkel való jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egység Párt al­elnöke, loan Gavra, pártja sajtó­értekezletén is ismertette leg­újabb elgondolását a ro­mán-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. Új feltétele: „a NATO és az Egyesült Államok ré­széről írásbeli biztosítékra van szükség arra, hogy a két orszá­got egyszerre veszik majd fel a NATO-ba". Az alapszerződésnek - Gavra ötlete szerint - erre vo­natkozó cikkelyt kell tartalmaz­nia. Magyarországon eddig há­rom gyermeket szállítottak kór házba ólommérgezéses tüne­tekkel azoktól a hevesi csalá­doktól, amelyek tagjai házila­gos, illegális hulladékakkumulá­tor feldolgozásával foglalkoz­nak. Egy 15 hónapos kislány már olyan állapotban került az orvoshoz, hogy életét nem tud­ták megmenteni. II. kiadás Lapzárta: 22.00 KOMAROMI VETELKEDO Ismerd meg a szlovák nyelvet Új Szó-tudósítás Szokatlanul nagy apparátussal képviseltette magát tegnap Ko­máromban az Ismerd meg a szlo­vák nyelvet verseny ünnepélyes megnyitóján az oktatási tárca. Lýdia Benčová osztályvezető mel­lett jelen voltak a nemzetiségileg vegyes területek oktatását irányí­tó osztály, az Inspekciós Központ, az Állami Pedagógiai Intézet mun­katársai, valamint Miroslav Pius, a pozsonyi VII. Tanügyi Hivatal igaz­gatója. A magyar oktatási nyelvű iskolák szlovák nyelvi versenyé­nek országos döntőjébe 12 alap-, 12 középiskolai és 8 szakmun­kásképzős diák jutott. A szakmun­kásképzők pedagógusai szerint a verseny nem volt a legszerencsé­sebben időzítve, az év végi hajrá nem a legalkalmasabb arra, hogy a végzős növendékek lelkiismere­tesen felkészülhessenek egy ilyen versenyre, holott akadna külön­ben elég ügyes gyerek. A résztvevőknek három fel­adattal kellett megbirkózniuk: egy ismeretlen szöveg felolvasá­sával, egy elbeszélés hallás utá­ni reprodukálásával és egy több téma közül választható, helyzet­gyakorlatnak is beillő, rögtönzött párbeszéddel. Különösen az utóbbiban remekeltek a gyere­kek, a teremben ülő pedagógu­sok gyakran derültek az improvi­zált dialógusok csattanóin. Aich Péter, a bíráló bizottság tagia kielégítőnek minősítette a verseny színvonalát. „Össze tu­dom hasonlítani, mivel magam is készítettem fel annak idején ha­sonló versenyre gyerekeket. Ez még a hetvenes években volt, s mondhatom, azóta rengeteget fejlődött a magyar iskolák szlovák nyelvoktatása, ami a tanulók tudá­sán, teljesítményén is lemérhető. Hiába érik sorozatos támadások a szlovák nyelvoktatást, aki évről év­re figyelemmel követi ezt a vetél­kedőt, tanúsíthatja, hogy a való­ban létező hiányosságai ellenére is kézzelfogható eredményeket mutat fel." Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre ma délelőtt a Jó­kai Színházban kerül sor. (vojtek) K0ALICI0S TANACS Megvizsgáltatják Hudec döntését U] Szó-tudósítás A Magyar Koalíció nem hagyja annyiban, hogy Ivan Hudec kul­turális miniszter a költségvetési, illetve a költségvetési provi­zóriumról szóló törvényt megszegve osztotta szét a kisebbségi kultúra és sajtó támogatására előirányozott pénzösszegeket. megoldás kínálkozik, éspedig, hogy a Számvevőszékhez fordul­nak, illetve beadvánnyal keresik meg az alkotmánybíróságot. Végső döntést a következő június 20-án esedékes koalíciós tanács­nak kellene hoznia. Szó volt továbbá az Egyesült Államokban sorra kerülő szlo­vák-magyar konfliktusmegelőző konferenciáról, amelyen Harna A három magyar parlamenti párt vezetéséből álló koalíciós ta­nács tegnap úgy döntött, hogy lét­rehoznak egy jogászokból álló tes­tületet, amely megvizsgálja a jog­orvoslás lehetséges lépéseit. Mint arról a vendéglátó Együttélés ne­vében Duka Zólyomi Árpád tájé­koztatta lapunkat, két lehetséges István, Gyurovszky László és Csáky Pál képviseli a Magyar Ko­alíciót. A koalíciós tanács dön­tött a közös külügyi és önkor­mányzati bizottság létrehozásá­ról is. Az összetételére és mun­katervére július 4-éig Csáky Pál és Kvarda József tesz javaslatot. Kiemelt figyelmet szentelt a tes­tület a parlament következő ülé­sén napirendre kerülő keretegyez­ménynek. Megegyeztek, hogy a dokumentumot nem utasítják el, de megszavazása előtt egyeztetik a három párt képviselőinek eljárá­sát. GÁGYOR ALÍZ Ideológusok helyett szakértőket... (Folytatás az 1. oldalról) tétben áll az ez évi támogatás elosztási módja, amikor is a Pro Slovakia állami alap tanácsa osztotta szét a támogatást, ko­moly összegeket juttatva a Slo­venská Republika, a Hlas ľudu, illetve a Slovenský juh című la­pok magyar mellékleteinek ki­adására, miközben a Hét című hetilapot meg kellett szüntetni. Az eljárás sérti a költségvetési szabályzatról szóló törvényt, és így az alkotmányt is. Mint kide­rült, Kalman úr nem ismerte az említett előírást, és kételkedés­sel fogadta az elhangzottakat, ami a Csemadok-küldöttség tag­jai szerint nyilván tanácsadói­nak a hibája. Szabó Rezső továbbá felvázol­ta a Csemadok háza táján ural­kodó áldatlan állapotot, ami an­nak következménye, hogy a szer­vezet idén március végén kapott először pénzt, 1,8 millió koronát, és a még kifizetésre kerülő 700 ezer korona is csak a tartozások kifizetésére lesz elég. Visszatérve a június 29-ei szak­értői találkozóhoz, nem érdek­telen felsorolni a magyar kisebb­ség részéről jelölt tíz résztvevő nevét, hiszen Bauer Edit, Csáky Pál, Dolník Erzsébet, Grendel La­jos, A. Nagy László, Sidó Zoltán és Végh László mellett Martin Bú­tora, Miroslav Kusý és Michal Ko­vačic is helyet kapott a bizottság­ban. A névsor közzététele általá­nos meglepetést keltett a tegna­pi találkozón, melynek végén Jo­zef Kalman megígérte, igyekszik igazságosan és objektíven vezet­ni a szakértői tanácskozást, ahol adatokat, tényeket kell felsora­koztatni, nem pedig meddő ideo­lógiai vitákba bocsátkozni. Ha esetleg a kormány nemzeti­ségi bizottsága elnökének jóindu­latában bízhat is a tárgyalópartner, ez vajmi keveset jelent, hiszen va­lamennyi tárca miniszterének jog­köre felülmúlja Kálmánét, (holop) Aggódnak a vállalkozók TA SR-hír Az Iparosok, Vállalkozók és Földművelők Szövetsége aggodal­mának adott hangot, amiért a pénzügyminisztérium illetékesei elutasították felhívásukat, hogy a minisztérium dolgozzon ki reális ütemtervet a kisvállalkozók és iparosok pénztárgépeinek fokoza­tos bevezetésére. A sajtóirodához tegnap eljuttatott állásfoglalásá­ban a szövetség leszögezi: a pénz­tárgépek kötelező használatára vonatkozó rendelet július elsejei hatályba lépését követően ismét tömegesen adják majd vissza a vállalkozói engedélyeket, és ug­rásszerűen emelkedik majd a munkanélküliek száma. Ha a pénztárgépek bevezetése nem fo­kozatosan fog történni, kezdve a nagyokkal s bezárva a kisválalko­zókkal, akkor egyértelműen a pénzügyminisztériumot terheli majd a felelősség a kisválalkozói és iparosréteg megszűnéséért. MAGYAR-SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS Viharos viták az Országgyűlésben A magyar Országgyűlésben tegnap a magyar-szlovák alap szerződés ratifikálásáról szóló általános vitában éles szóváltá­sokra került sor. A kormánypárti képviselők ezúttal is támogat­ták, míg az ellenzékiek elutasították az alapszerződés ratifiká­lását, a vélemények ezúttal sem kerültek közelebb egymáshoz. MTI-hír A vitára szánt idő első szaka­szát Torgyán József(FKGP) felszó­lalása és az általa kiváltott reak­cók töltötték ki. A kisgazda frakci­óvezető éles szavakkal bírálta az alapszerződést, állításait azon­ban több kormánypárti hozzászó­ló cáfolta és visszautasította. Tor­gyán a szónoki emelvényen el­mondott hozászólásában a ma­gyar-szlovák alapszerződést Ma­gyarország megszégyenülése, megaláztatása dokumentumá­nak nevezte, amely - a kormány állításával ellentétben - nem a stabilitást, hanem az instabilitást erősíti. Ezt bizonyítandó, Torgyán a szlovákiai nyelvtörvényre hivat­kozott, majd a napokban zajlott román-szlovák egyeztetésre utal­va úgy vélte: az alapszerződés aláírása után körvonalazódni kez­dett a Kís-Antant. Konkrét kifo­gásait sorolva elsőként azt hozta fel, hogy a miniszterelnök csak a parlament felhatalmazásával köt­hette volna meg a szerződést, a kormány felhatalmazása nem volt elegendő. A magyar kormány­nak amúgy is csak akkor lett vol­na szabad aláírni a szerződést, ha Szlovákia a beneši dekrétumo­kat hatályon kívül helyezi. Az alap­szerződés támogatóit Torgyán Jó­zsef szlovák lelkű magyaroknak nevezte, és azzal zárta felszólalá­sát, hogy szeretné, ha a T. Ház­ban magyar lelkű magyarok dön­tenének a szerződésről, és felszó­lította képviselőtársait: utasítsák el a nemzetet megalázó alap­szerződést. Az FKPG pártelnök-frakcióve­zetőjének felszólalására reagálva Szent iványi István, a külügymi­nisztérium politikai államtitkára kért szót, hogy közölje: nem igaz, hogy a miniszterelnöknek parla­menti jóváhagyás kellett volna a szerződés aláírásához. A parla­menti jóváhagyás a szerződés megerősítéséhez kell, ez maga a „megkötés", erről pedig most foly­tatja a vitát a T. Ház. Az államtit­kár szerint a kormányzat is sze­retné a beneši dekrétumok visszavonását. Az alapszerződés egyik cikkelye is kitér erre, amikor kimondja a Szlovákiában élő ma­gyarok teljes jogegyenlőségét, a megkülönböztetés tilalmát. Az Or­szággyűlés Külügyi Bizottságá­nak elnöke, Eörsi Mátyás tájékoz­tatta a T. Házat: a bizottság azért nem foglalkozott érdemben a Tor­gyán József-által jegyzett módosí­tó indítvánnyal, mert az a szlovák kormányra hárított volna újabb kötelezettségeket, ez pedig a nemzetközi szerződés megváltoz­tatását jelentené, ami nem az Or­szággyűlés feladata. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) a külügyi ál­lamtitkárhoz intézve szavait arra emlékeztetett, hogy a szerződés aláírását megelőzően több ellen­zéki politikus is nyilatkozott arról, hogy a Beneš-dekrétumok eltörlé­sét az alapszerződés feltételének tekinti. Torgyán József eztán saját ál­láspontja védelmében szóváltás­ba bonyolódott Eörsi Mátyással és Bársony Andrással, ez a vita nem volt mentes személyeskedő megjegyzésektől sem. Mécs Imre (SZDSZ) azt fejte­gette, hogy a Kárpát-medencé­ben élő valamennyi nemzetnek érdeke az európai integrációban való részvétel. E törekvésnek fon­tos eleme a magyar-szlovák alapszerződés is, amelyet a kép­viselő teljes támogatásáról bizto­sított. Csapody Miklós (MDF) ez­után meggyőződésének adott hangot, hogy a két nemzet meg­békélését nem nyugati nyomásra megkötött szerződéssel, hanem kölcsönös bizalommal lehet csak elérni. A bizalom meglétét azon­ban megkérdőjelezte a másik fél részéről, hisz, mint rámutatott, az alapszerződés megkötését Szlo­vákia kezdeményezte a határkla­uzula beépítésének szándékával. A képviselő a továbbiakban sú­lyos mulasztásnak minősítette, hogy az Európai Unió 1201-es ajánlásának nincs közös szlo­vák-magyar értelmezése. A kép­viselő mindezek alapján elutasí­totta a ratifikálást. Csóti György (MDF) azt emelte ki, hogy a szlovák kormány elfoga­dott programja és az alap­szerződésben megfogalmazott alapelvek között még csak kö­szönőviszony sincsen, és ez nem sok jót sejtet a jövőre nézve. Szűrös Mátyás (MSZP) úgy véle­kedett, hogy a mostani szerződést a sietség, a kapkodás jellemezte. Igazuk van azoknak a képvi­selőknek, akik azt mondják, hogy korábban csak Moszkvára, most pedig csak a Nyugatra figyelünk ­folytatta Szűrös. Szent-lványi cá­folta, hogy a kormány nyugati nyo­másra írta volna alá a dokumentu­mot. Az általános vitát a tegnap esti órákban végül lezárták, a részle­tes vitára várhatóan a jövő héten kerül sor. ÖTEVES A POĽNOBANKA Az agráráru-forgalom finanszírozása Uj Szó-tudósítás A bankrendszer és a gazdasá­gi átalakítás Szlovákiában cím­mel szervezett nemzetközi rész­vételű szakmai szemináriumot a fennállásának ötödik évforduló­ját ünneplő Poľnobanka Rt. A rendszerváltás után létrehozott első, nem állami tőkerészese­désű pénzintézet keddi rendez­vényén neves külföldi és hazai bankszakemberek mondták el véleményüket arról, hogy az áta­lakítás gondjaival küszködő ke­let-közép-európai országokban milyen a bankrendszer szerepe és milyenek a lehetőségei. Ron Freeman, az Európai Fej­lesztési és Újjáépítési Bank alel­nöke például az említett térség­ben működő pénzintézetek to­vábbi fejlesztéséről tartott előadást, Glenn Wellman, a bos­toni C. S. First az itteni tőkepiac befektetési lehetőségeit elemez­te. Jozef Makúch, a szlovákiai pénzügyi kutatóintézet igazgató­ja a hazai bankrendszer átalakí­tásának további lépéseit ecse­telte. Pósa Lajos, a bank vezér­igazgatója a bankrendszer és az agrárágazat kölcsönös kapcsola­tát vetette górcső alá. Beszámo­lójában jelezte, hogy rövidesen új szolgáltatással lépnek majd az agrártermékek finanszírozá­sának piacára. A mezőgazdasági termelés, illetve a termékek tel­jes körforgását átfogó finanszíro­zási rendszerükben az eddig al­kalmazott váltókat kiegészítve a felvásárlásra folyósított előlegek formájában a mezőgazdasági termékek előállítását, betakarí­tását és feldolgozását egységes rendszerben kívánják finanszí­rozni. tszl Szabadulnak a túszok (Folytatás az 1. oldalról) don engedett kéksisakosokkal csak nagykövetségeik képviselői és az ENSZ tisztségviselői találkozhatnak. A csoport a délután folyamán Belgrádba utazott, onnan Zágrábba vagy Splitbe szállítják őket. A NATO-bombázások után átélt megpróbáltatásokat jóformán ki sem pi­henhetik, mert visszarendelik őket Bosz­niában állomásozó egységeikhez. A háború kezdete óta Boszniából soha nem érkezett ennyi egymásnak ellent­mondó hír, mint a túszok kiszabadításá­val kapcsolatban. A hírügynökségek ked­den még derűlátó hangon ugyan, de semmi konkrét eredménnyel nem ke­csegtető fejleményekről számoltak be. Nem tudni azt sem, hogy a görög diplo­maták, Papuliasz külügyminiszter és Ar­szenisz védelmi miniszter fáradozása járt eredménnyel vagy pedig Milosevics „erős embere", Sztanisics (aki egyéb­ként a szerbiai biztonsági szolgálat ve­zetője) bírta rá Karadzsicsékat a foglyok szabadon bocsátására, ^lem valószínű, hogy Akasi Jaszusi ENSZ-főmegbízott nyi­latkozata (miszerint az ENSZ csak akkor lesz elégedett, ha a boszniai szerbek az összes túszt szabadon engedik) különös­képpen ráijesztett volna a szerb vezetés­re, Karadzsicsék inkább a katonai fenye­getéstől szeppentek meg, esetleg a Scot­land Yard néhány ügynökétől, akik hiva­talos londoni nyilatkozat szerint június 4­e óta Boszniában tartózkodnak és „taná­csadói szerepet" töltenek be a túszok ki­szabadításában. GYARMATI JÓZSEF Tegnap délután újabb három, Boszni­ában túszként fogva tartott ENSZ-tiszt nyerte vissza szabadságát - jelentette a Beta független szerb hírügynökség. Nem hivatalos paléi jelentések szerint hamarosan újabb kéksisakosok nyerik vissza szabadságukat. A francia, brazil és spanyol tisztet a Zvornik melletti ha­tárátkelőn adták át a boszniai szerb ille­tékesek Jovica Sztanisicsnak, a túszvál­ság megoldásában közvetítő szerb ál­lambiztonsági főnöknek. A tiszteket he­likopteren azonnal Újvidékre szállítot­ták, ahol csatlakoztak a tegnap hajnal­ban elengedett 108 kéksisakoshoz. Az újabb túszok szabadon engedésével 143-ra csökkent a még fogságban lévő ENSZ-katonák száma. MTI Nyitrán és Komáromban (Folytatás az 1. oldalról) Pedagógusok Szövetségének képviselőivel. A kül­döttséget a Komáromi Városi Egyetemen Sidó Zol­tán, az SZMPSZ elnöke és Fodor Attila, a szövet­ség ügyvezető titkára fogadta. A félórás beszélge­tés során a küldöttség nem elsősorban a szlováki­ai magyar pedagógusok problémáira volt kíváncsi, s csupán részben érintették az oktatásügy egyre nagyobb gondjait. Főleg a tanügyi hivatalok és az iskolatanácsok közti viszonyról, a tanügyi igazga­tók sorozatos leváltásának okairól, az esetleges politikai összefüggésekről volt szó. A főbiztos afelől érdeklődött, hogy a leváltott tanügyi igazga­tók közül hányan fogták perbe felettes szervüket. Szó volt a magyar pedagógusok hiányáról és rossz korösszetételéről is. Az SZMPSZ képviselői lapunknak nyilatkozva el­mondták, véleményük szerint a küldöttség na­gyon hiányos helyzetismerettel érkezett Komá­romba, tagjai elsősorban olyan kérdések tisztázá­sával voltak elfoglalva, amelyekről Pozsonyban is beszélhettek volna. Amint a beszélgetés az okta­tásügy lényeges problémáinak ecseteléséhez ért, a vendégek megköszönték a tájékoztatást, és folytatták útjukat Budapest felé. Sidó Zoltán bú­csúzóul Max van der Stoelnak átnyújtotta az ál­lamnyelvvédelmi törvénytervezet, valamint az al­ternatív oktatás alapelveit tartalmazó dokumentu­mokat. (kosár)

Next

/
Thumbnails
Contents