Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám, kedd

1995. június 1241. BELFOLD - KÜLFÖLD Ú J SZ Ó 3 | A KÖZEP-KELET-EUROPAI KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRTOK SZERI NT: A régi struktúrák még hatalmon vannak Tizenhat közép-kelet-európai ország kereszténydemokrata beállítottságú pártja képviseltette magát a Čarnogurský ve­zette Kereszténydemokrata Mozgalom, a holland Christen Demokratisch Appei (CDA), valamint az Anton Tunega és az Eduard Frei Alapítvány által szervezett Dolná Krupá-i hétvé­gi konferencián. A háromnapos rendezvényen a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalmat Bugár Béla, a mozgalom el­nöke képviselte. Az MKDM elnöke elmondta: a többségében posztkommu­nista országokból érkező pár­tok elsősorban a hazájukban zajló politikai fejlődésről és gazdasági átalakításról tájé­koztatták egymást. Bugár Bé­la szerint a rendezvény részt­vevői szinte kivétel nélkül rá­mutattak arra a körülményre, hogy a gazdasági és politikai hatalmat még mindig a régi struktúrák uralják. Erre a meg­állapításra jutott a szlovák gazdaság elmúlt öt évben vég­bement fejlődését elemezve Ivan Šimko, a KDM alelnöke is. - Én a téma kapcsán két ki­sebbségi szempontból fontos dologról beszéltem: a mezőgazdasági transzformá­ció buktatóiról és az állam rossz mezőgazdasági támoga­tási politikájáról - hangzott Bugár Béla összegzése. Megtudtuk: a konferencián részt vevő pártok tájékoztatták egymást az Európa parlamenti kapcsolataikról és az EUCD irányába tett kezdeményezé­seikről is. Ján Čarnogurský, a KDM elnöke az MKDM-elnök szerint kifejtette: hasznos len­ne, ha a posztkommunista or­szágok kereszténydemokrata pártjai az EUCD-n belül önálló tagsági bázist hozhatnának létre, mivel országaikban a fejlett piacgazdaságtól eltérő viszonyok uralkodnak. Bugár közölte továbbá: egyetért az együttműködés kiépítésére irányuló kezdeményezések­kel. - Fontosnak tartanám ­mondta -, hogy a posztkom­munista országok azon párt­jai, amelyek ideológiai alapon képesek az együttműködésre, egyeztessék lépéseiket. Oda­haza ugyanis többnyire ha­sonló nehézségekkel, közpon­tosítási igyekezettel kell fel­venniük a harcot. Esélyeik ja­vulnának, ha tanulhatnának egymás tapasztalataiból ­szögezte le. Az MKDM elnöke sajnálkozásának adott han­got, hogy Magyarországról egyik konzervatív párt sem képviseltette magát a konfe­rencián. - Ha valaki nem jele­nik meg egy ilyen összejövete­len, eleve lemond arról a jogá­ról, hogy befolyásolja az eset­leges határozat szövegét ­állapította meg az MKDM el­nöke. (horváth) Christopherre várva Az amerikai külügyminisz­ter e heti közel-keleti útjára való előkészületek jegyében Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfő és Jasszer Arafat pa­lesztin vezető tegnap kétórás megbeszélést ' tartott Kairó­ban. Az eszmecserén főként az izraeli-szíriai tárgyalások­ról és arról volt szó, hogy a tervek szerint július l-ig meg­állapodásjön létre Izraellel a palesztin autonómiának a Gá­za-övezetre és a jerikói beé­kelődésre való kiterjeszté­séről. A DPA a kairói külügyminiszté­riumra hivatkozva ismertette Warren Christopher tervezett programját. Eszerint az amerikai diplomácia irányítója pénteken érkezik Kairóba, majd Arafattal találkozik valahol a palesztin au­tonóm területen. Izraelt és Szíri­át is felkeresi; megbeszélései­nek egyik központi témája a szí­riai Golán-fennsíkról való izraeli kivonulás ügye lesz. Összecsapások Burundiban Burundi fővárosában legkevesebb 33 halálos áldozata és 30 se­besültje van a kormánykatonák és a hutu milicisták közötti tegnapi összecsapásoknak. Bujumbura két negyedében már szerda óta tar­tanak az összetűzések a hutuk és a kormányerők között. Az utóbbi­ak veszteségeiről egyelőre semmit sem közöltek. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte: már tegnap megkezdte élelmiszerek szétosztását azok között, akik elmenekültek Bujumburából. MTI EICHMANN FIANAK NYILATKOZATA Nincs ellenérzése Izrael iránt Adolf Eichmann egykori náci háborús bűnös fiának nincs el­lenérzése Izraellel szemben apja felkutatása, elítélése és kivég­zése miatt. Mint a Reuter tegnap beszámolt róla, a 40 éves, Né­metországban élő Ricardo Eichmann, aki foglalkozására nézve a Közel-Keletre szakosodott archeológiaprofesszor, a Maarív című izraeli lapnak nyilatkozva kijelentette: „Nincsenek negatív érzéseim Izraellel szemben amiatt, ami apámmal történt. Ami elmúlt, az elmúlt." A brit hírügynökség emlékeztetett arra: Adolf Eichmannt, a ho­locaust egyik fő „szervezőjét" 1960-ban az izraeli titkosszolgálat emberei - hosszas kutatás után - megtalálták Argentínában, és Izraelbe vitték. Jeruzsálemben a háborús bűnökkel foglalkozó bíróság kötél általi halálra ítélte, s az ítéletet 1962-ben végrehaj­tották. Ricardo Eichmann egy másik izraeli lapnak, a Haarecnek el­mondta, hogy egészen mostanáig felesége, két gyermeke és ta­nítványai előtt i's titokban tartotta, kinek is a fia ő. Vasárnap azonban családja előtt felfedte kilétét. „Egyet megígérhetek ma­guknak. Ha ebben az országban ismét a nácik kerülnének hata­lomra, összecsomagolom a gyerekeknek a legszükségesebb hol­mikat, és elmegyünk innen" - mondta a Haarecnek. MTI A LE MONDE TRIANONROL A győztes hatalmak elhibázott politikája Kritikus, az I. világháború győztes hatalmainak elhibázott politikáját bíráló cikkben foglalkozott a trianoni béke 75. évfordulójával a világ egyik legtekintélyesebb napilapja, a francia Le Monde. Az újság pünkösdi számában közölt cik­ket a magyar származású Thomas Schreiber, az egyik legis­mertebb franciaországi Kelet-Európa-szakértő írta, s az írás jelentőségét csak fokozta, hogy a francia lapok általában nem nagyon foglalkoznak az I. világháború utáni békeren­dezés - térségünket érintő - hibáival, vitás kérdéseivel. A szerző a trianoni béke meg­születésének előzményeit vázolva rámutat, hogy a dokumentumot készítők többségének csak felüle­tes ismeretei voltak a térség s kü­lönösen a magyar nemzet törté­nelméről, a magyar képviselőket pedig - hasonlóan a többi vesztes állam küldötteihez - szándéko­san kizárták a munkákból. - így azután nem pusztán arról van szó, hogy az új, kikényszerített határok nem feleltek meg a lakos­ság etnikai megoszlásának, ám még az egy tömbben élő magyar­ság területeibe is szándékosan belevágtak... Magyarország önké­nyes szetdarabolasa - ahelyett, hogy helyreállította és erősítette volna a térség népei közötti egyet­értést - csak még jobban elmélyí­tette a vitákat - írja Thomas Schreiber, hozzátéve: nem csoda, hogy mindezt követően Magyaror­szág a versailles-i békeszerződé­seket ellenző hatalmak vonzáskö­rébe került. A szerző egy elismert francia történész, Francois Furet nem ép­pen hízelgő véleményét idézi a ko­rabeli francia miniszterelnök, a békekonferencia központi alakjá­nak számító Georges Clemen­ceau-ról, aki Versailles-ban „tudat­lannak, szűk látókörűnek, sovi­nisztának" mutatkozott. A France-Culture elnevezésű francia állami rádióadó tegnapi nemzetközi figyelőjében szintén Trianon témájával foglalkozott. Thomas Schreiber az adásban rá­mutatott: a közép-európai térség jelenlegi problémáinak eredete a versailles-i békerendszerben talál­ható, s az akkori rendezés nem­hogy rendezte volna a kérdése­ket, de új problémákat is okozott, megkönnyítve Hitler dolgát. Az utóbbi néhány év történése­iről szólva a műsort készítő fran­cia riporter dicsérte Magyaror­szág s a magyar vezetők állás­pontját - mint mondta, „bölcses­ségét" -, hogy a kommunizmus összeomlását nem használták fel a nemzetiségi kérdéssel kapcso­latos feszültségek szítására. Tho­mas Schreiber erre válaszolva le­szögezte: 1989-90-ben Magyaror­szágon mind a bal-, mind a jobbol­dalon nagyon népszerű volt az I. világháború utáni hibák kijavításá­nak gondolata: de nem új határok révén, hiszen a magyarok már ak­kor is értették, hogy a határok megváltoztathatatlanok. Schrei­ber hozzátette: a jelenlegi buda­pesti kormány kompromisszumot, történelmi megbékélést keres összes szomszédjával. Ám kezde­ményezéseit bizonyos fokig beha­tárolja, hogy Magyarország hatá­rain túl ott él az anyaországtól el­szakított 3,5 millió magyar. - Nyugati szemmel 75 év táv­latából ez anakronisztikusnak tűnhet, de gondoljunk bele: mindez Magyarország lakossá­gának egyharmada. Vajon mi lenne, ha 20 millió francia élne a szomszédban, más országok el­lenőrzése alatt? Jól el tudnám képzelni a reakciót - mutatott rá Thomas Schreiber, még egyszer leszögezve: a magyarok nem a határok módosítását akarják, ha­nem az emberi jogok tiszteletben tartását. Tárik Aziz Moszkvában Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter tegnap megerősítette: Moszkva az Irak elleni szankciók feloldásának híve. Ehhez azonban Bagdadnak be kell tartania a vo­natkozó nemzetközi döntéseket. Az orosz diplomácia vezetője minderről Tárik Aziz iraki miniszter­elnök-helyettessel folytatott moszkvai tárgyalásain beszélt. A zárt ajtók mögött folytatott tár­gyalások hátteréről Viktor Poszu­valjuk, Kozirev közel-keleti ügyek­ben illetékes helyettese elmondta: Aziz látogatása azzal függ össze, hogy az Irak leszerelését felügyelő ENSZ-bizottság vezetője, Rolf Eke­us június 19-én terjeszti a Bizton­sági Tanács elé a jelentését arról, hogy Irak miként teljesíti a leszere­lésre vonatkozó ENSZ-határozato­kat. - Ha Ekeus jelentésében hala­dást állapít meg az iraki rakéta­fegyverek, illetve vegyi fegyverek leszerelését illetően, úgy ez le­hetővé teszi a Bagdad elleni szankciók enyhítésére, illetve későbbi hatályon kívül helyezésé­re vonatkozó kérdés felvetését ­vélekedett az orosz diplomata.MTI MTI-hír KIJEV Eurázsiái Szocintern alakult Eurázsiái Szocialista Kongresszus (ESZK) néven új nemzet­közi tömörülés jött létre a hét végén Kijevben. A szervezet elnökévé Olekszandr Morozt, az Ukrán Szocialista Párt ve­zéralakját, a kijevi parlament elnökét választották. sadalmak létrehozása, a külön­böző fejlettségi szintű országok in­tegrációjának elmélyítése és egy modern szocialista alternatíva kö­zös kidolgozása. A kongresszus külön levelet intézett a Szocialista Internacionáléhoz, ebben leszö­gezték, hogy nem ellenszervezetet alapítottak. Mint Szergej Kijasko, az ukrán szocialisták egyik ve­zetője hangoztatta: arról van szó, hogy a szovjet utódállamok és az egykori KGST-országok hasonló gazdasági és szociális gondokkal küzdenek, és ezért jobban megér­tik egymást. MTI Az alapító kongresszuson a házigazda ukrán szocialistákon kí­vül a Grúz Szociáldemokrata Párt, az Örmény Demokrata Párt, a Ka­zah Szocialista Párt, az Orosz Dol­gozók Szocialista Pártja, a Moldo­vai Szocialista Párt, a Tádzsik Nép­párt alapítóként, míg a Szerb Szo­cialista Párt, a Francia Kommunis­ta Párt és a Spanyol Baloldali Egye­sülés megfigyelőként vett részt. A Román Szocialista Párt is jelen volt, sőt el is fogadta az új szövet­ség alapdokumentumait. Az ESZK fő célja a humánus tár­A hagyományoknak megfelelően idén is sor került Francois Mitterrand „zarándokjárására": a volt államfő a negyvenes évek közepe óta min­den pünkösdkor felsétál a közép-franciaországi Solutré egyik szikla­szirtjére, s így történt ez most vasárnap is. A korábbi esztendőkhöz ké­pest az volt az egyetlen különbség, hogy Mitterrand ezúttal már tá­maszra szorult, sőt félútról visszafordulásra kényszerült: mint mondta, alig három nappal ezelőtt kisebb műtéten esett át, ami miatt még fá­radtnak érzi magát. Mégsem akarta kihagyni az eseményt, hiszen ­mint mondta - ennek a helynek érzelmi jelentősége van számára. A 78 éves politikust - aki 20 nappal ezelőtt távozott az államfői székből - száznál is több tisztelője várta a csúcs felé vezető úton, hogy ezzel is tiszteletüket, ragaszkodásukat tanúsítsák. ROMAN BELPOLITIKAI DILEMMÁK Mi varrható az RMDSZ nyakába? MTI-tudósítás Teodor Melescanu román külügyminiszter véleménye sze­rint az RMDSZ egy héttel ezelőtt lezajlott kongresszusa nyomán „bonyolultabbá válnak" az alapszerződésről folyó román-magyar tárgyalások. A politikus a Jurnalul National tegnapi számában megjelent, egy hosszabb beszélgetés első részét képező interjúban részletesen szólt a szerződés fontosságáról, három szempontból is. azért.vár, hogy meggyorsíthassa és véghezvigye Románia és Magyar­ország beolvasztását, integrálását az európai struktúrákba. Az egyedüli téma, amely még utolsó akadályként merül fel, a ki­sebbségek autonómiaformáira va­ló utalás módja a szerződésben. Ezt vagy közvetett módon, az Euró­pa Tanács 1201-es ajánlására va­ló utalással, vagy ennek a kérdés­nek külön megfogalmazásával le­het elérni. Az RMDSZ kongresszu sa nyomán ennek az elvnek a bele­foglalása egy szerződésbe még na­gyobb fontosságot nyer, tekintettel az ott elfogadott határozatokra és egyes felszólalásokra, amelyek az Az alapszerződés megkötése különleges politikai jel lenne, egy olyan újrakezdésé, jelentette ki, amely sokban különbözne a két or­szág közötti kapcsolatok megle­hetősen viharos múltjától. Más­részt, mutatott rá, a szerződés nemcsak kül-, hanem belpolitikai fontosságú is, mivel egyes cikkelyei a két félnek az emberi jogok - bele­értve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - előmozdítása terén folytatandó együttműködő séről szólnak. Végül pedig megkö­tése fontos üzenet ienne, amelyet á nyugati országok közössége „állam az államban" megfogalma­zást használták. A felszólalók, mondta a miniszter, nyilvánvalóan területi, sőt intézményi autonómiá­ról szóltak, az állami szervek mel­lett bizonyos párhuzamos intézmé­nyek felállításáról. „Az adott pilla­natban ez a fő akadály" - jelentet­te ki Melescanu. „Azt hiszem, hogy ilyen feltételek között a tárgyalások Magyarországgal, ha nem is feltét­lenül nehezebbekké, de minden­képpen sokkal bonyolultabbakká válnak majd, tekintettel arra, hogy léteznek már olyan álláspontok, amelyek nyilvánvalóan megterhe­lik a Magyarországgal kötendő szerződésünkkel kapcsolatos tár­gyalásokat" - mondta a román kül-' ügyminiszter. Más oldalról közelíti meg az RMDSZ körüli huzavonákat a leg­nagyobb példányszámú román na­pilap, az Evenimentul Zilei. A ro­mán ellenzék pártjai nem ismerték fel, hogy 1992. évi választási vere­ségüket nem a nemzeti kérdésben elfogadott mérsékelt álláspontjuk okozta, mint azt hiszik. Tévedésü­ket mutatja, hogy a választásokat megnyerő SZDRP nem az ag­resszív nacionalizmusra, hanem in­kább népieskedő ígéretekre ala­pozta kampányát. Ezzel magyaráz­za a lap főszerkesztője, Ion Cristoiu tegnapi vezércikkében azt, hogy az RMDSZ kongresszusát követően a román politikában valóságos „szo­cialista verseny" bontakozott ki az RMDSZ ócsárolásában, s ebben a legtöbb ellenzéki párt arra töreke­dett, hogy elhódítsa a szélsősége­sen nacionalista Román Nemzeti Egységpárt (Funar pártja), a Nagy­Románia Párt és a Szocialista Mun­kapárt választóit Innen adódott a képviselőházban lezajlott vita sok­koló látványa, amelynek során az ellenzék képviselői a demagógiá­ban és a szélsőséges heveskedés­ben túlszárnyalták még az említett három párt szónokait is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents