Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám, csütörtök

1995. június 28. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 1469 I A SZLOVÁKIÁI ÚJSÁGÍRÓK SZINDIKÁTUSÁNAK NYILATKOZATA Egyforma esélyt a nemzetiségi lapoknak A Szlovákiai Újságírók Szindikátusa aggodalommal fi­gyeli a szlovákiai sajtó gazdasági nyomással történő le­építését. Több szlovák, főként szakmai és ifjúsági sajtó­termék megszűnése után most a nemzetiségi sajtó került kritikus helyzetbe. A nemzetiségi sajtót az eddigi gyakorlat szerint a közös pénzből a szakmai tanácsadó szervezetek döntései alap­ján támogatták, amelyek egyben a lapok színvonalát is fi­gyelemmel kísérték. A jelenlegi, egyébként is korlátozott eszközök elosztása során a szindikátus véleménye sze­rint elsősorban a szakmai szempontok hiányoznak. Ez több, állandó olvasótáborral és sokéves hagyománnyal rendelkező nemzetiségi lap megszűnéséhez vezetett, mint például az 52 éve megjelenő kulturális-társadalmi hetilap, amely egyáltalán nem kapott támogatást. Ezeket a veszteségeket nem képes pótolni a Slovenská republi­ka mellékleteként megjelenő Nemzetiségi újság, sem pe­dig a Hlas ľudu mellékleteként megjelenő Dokumentu­mok, amelyek annak ellenére kaptak költségvetési támo-­gatást, hogy a nemzetiségek szinte egyáltalán nem olvas­sák azokat. A Szlovákiai Újságírók Szindikátusa arra kéri a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumát, hogy ne sértse meg a költségvetési gazdálkodásról szóló törvényt. Az adófizetők pénzét egyértelmű elvek alapján kell szétosz­tani, hogy a támogatások megítélése szempontjából egy­forma esélyt biztosítsanak az összes nemzetiségi lapnak. Ostyasütő angolkisasszonyok Valaha az áldozási és úrfelmutatási ostyák tekintetében minden egyház­megye önellátó volt. A legismertebb ostyasütők az angolkisasszonyok vol­tak, s ma sincs ez másképp. A szerze­tesrendüket Mary Ward alapította 1585-ben, s 1882-ben az angolkis­sasszonyok Eperjesen is megkezdték áldásos tevékenységüket: hitoktatás­sal, szellemi fogyatékos gyermekek gondozásával, illetve ostyasütéssel foglalkoztak. Később, 1925-ben, az ostyasütés feladatát végleg az angol­kisasszonyok szerzetesrendje vette át. Immár három esztendeje Bacsfán, az angolkisasszonyok kolostorában készül az ostya. Bejutni az anyaház kapui mögé nem egyszerű feladat, hiszen az apácák nem örülnek annak, ha zaklatják őket. A pozsonyi-nagyszombati érsekség és a rendfőnöknő engedélyével végül a jósá­gos arcú Maristella nővér kísért végig a tisztaságtól csillogó kisüzem egyes rész­legein. - Havonta általában három tonna minőségi sima lisztből sütjük az ostyát. A tészta készítés külön tudomány, a tapasz­taltabb apácák dolga, hogy betanítsák a fiatalabbakat. Persze a gőzölgő ostya­sütő berendezések kezelése is szakértel­met igényel - nyitottunk be a pékségbe. • Az ügyes kezű fiatal apácák gyors egy­másutánban csurgatták a tésztát a sütőkre, s pillanatokon belül a nagymé­retű, kerek ostyalapokból tornyot képez­tek. Hogy lesz ezekből a nagy ostyákból az áldozásnál használt kis kerek ostya? ­kérdeztük kísérőnktől, de Maristella nővér türelemre intett. - Mindent látni fognak - mondta ked­vesen, miközben egy másik terembe ér­tünk. Megmutatta az éppen meghibáso­dott automata ostyasütő berendezést, de gyorsan hozzáfűzte: az egynapos kiesés nem veszélyezteti a plébániák ellátását. A pékséget elhagyva a nedvesítő teremben megmagyarázta: ahhoz, hogy az ostyala­pokat vágni lehessen, s ne törmelékké, hanem apró ostyákká változzanak, meg kell puhulniuk. - A vágógép kezelése kézügyességet és jó ritmusérzéket kíván. A kerek nagy lapból a gép csak akkor vágja ki hajszál­pontosan a pici ostyákat, ha a nővér pon­tosan „eteti" a masinát. A kész terméke­ket dobozoljuk, és megrendelés szerint postázzuk az egyes plébániáknak. Reg­geltől délutánig dolgozunk, a nővérek két­óránként váltják egymást. Kisüzemünk­ben bacsfai asszonyok is dolgoznak, és amíg mi személyenként egy-egy gépet ke­zelünk, ők kettő körül sürögnek Az utóbbi hetekben jóval több volt a munkánk, hi­szen feltételeztük, hogy a Szentatya láto­gatása alkalmából többen kívánnak majd áldozni. Persze, a pápavárás örömteli per­ceiben sem tudjuk feledni azt a bánatot, (Prikler László felvétele) amit a Szent Antal i Szűz Mária kegykép eltulajdonításával okoztak nemcsak ne­künk, hanem az ország valamennyi ke­resztényzarándokának. (péterfi) DUNA SZERDA HEL Y Megnyílt a Duna Expo '95 nyitón ezenkívül jelen volt Né­meth Attila, a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatala gazdasági együttműködési főosztályának vezétője, Palócz­né Nürnberger Csilla, az Új Kéz­fogás közalapítvány képvi­selője, Csendes János, a pozso­nyi magyar nagykövetség keres­kedelmi főtanácsosa és Mi­kóczy Zoltán, a Szlovákiai Ma­gyar Vállalkozók Szövetségének elnöke. A megnyitó után a vendégek a vásár megtekintését kiadónk, a Vox Nova Rt. pavilonja előtt kezdték. Itt megismerkedtek új, német többségi tulajdonosunk képviselőjével, majd Kovács Edit, a Vox Nova igazgatója tájé­koztatta őket az Uj Szó, illetve a Vasárnap helyzetéről, és el­mondta, hogy a szlovákiai ma­gyar vállalkozókkal a kölcsönö­sen előnyös együttműködésre törekszünk. A Duna Expo '95 vasárnapig tart nyitva, és tíztől este ötig te­kinthető meg. A Vox Nova standján egyébként a vállalko­zók tájékozódhatnak az Új Szó nyári kedvezményes akcióiról, amelyeket már a vásár ideje alatt is kihasználhatnak. ú A Sme a Smenában Szombattól, vagyis júli­us elsejétől a Smena című lap nagyrészt egy másik napilap, a Sme tar­talmával jelenik meg ­ebben egyeztek meg a két lap kiadójának képvi­selői. Karol Ježik, a Sme főszerkesztője szerint a 48 éve?~ifjúsági napilap legjobb " szerkesztőinek munkáját is kihasználják. A Sme 1993. január 14-e óta jelenik meg, amikor a Smenából távozott a szer­kesztők kilencven száza­léka. A Smenek jelenleg 50 ezres, a Smenának 20 ezres példányszáma van. Karol Ježík szerint a Sme­na még legalább két hó­napig az eredeti fejéc alatt jelenik meg. Tegnap délután a két lap kiadója közös nyilatkozatot adott ki, amely értelmében vár­hatóan szeptember 1-től közös lapot jelentetnek meg Sme címmel, így a közös alkotói potenciál ki­használásával újra egye­sítik azt, ami annak ide­jén kettévált. SZISZ-BIZOTTSAG Miért megbízhatatlanok a magyar képviselők? UJ Szó-hír A magyar képviselők megbíz­hatatlanok, tartja Igor Urban, a Szlovák Információs Szolgálatot (titkosszolgálatot) felügyelő parla­menti bizottság új DSZM-es elnö­ke. Több napilapnak kedden kije­lentette, nincs kifogása az ellen, hogy az általa irányított, jelenleg kizárólag a kormánykoalíció kezé­ben levő bizottságba ellenzéki pártok képviselői is bekerüljenek, kivéve a magyarokat, akiket meg­bízhatatlannak tart. Mi erről az érintettek véleménye kérdeztük Köteles Lászlótól, az Együttélés képviselőjétől, akit a Magyar Koa­líció jelölt a SZISZ-bizottságba, il­letve az MKDM szóvivőjétől. Köteles László: - Már a törvény megalkotásakor - ez még az előző kormány idején volt - java­soltam, hogy minden parlamenti klub képviselve legyen ebben az ellenőrző szervben. Ladislav Pitt­nernek köszönhető a magyarok kizárása ebből a testületből. A je­lenlegi helyzetet és Igor Urban vé­leményét csak egyféleképpen tu­dom értelmezni: azért nem kívá­natos a magyar parlamenti képvi­selő jelenléte a SZISZ-bizottság­ban, mert a magyar politikusokat és a magyar újságírókat megfi­gyelés alatt tartják, s előfordul­hatna, hogy a magyar parlamenti képviselő ezt törvénysértőnek ítélné meg, s tájékoztatná róla a nyilvánosságot. Bárdos Gyula: - A parlament­ben történtek arról erősítenek meg, hogy a kormánykoalíció to­vábbra is birtokolni akarja ezt a bizottságot, s esze ágában sincs bevonni a szlovák ellenzéki párto­kat a testület munkájába. Urban kijelentése bizonyítja, a kormány­koalíció tart tőle, hogy az esetle­ges magyar tag nem maradna csendben, ha bizonyítékokat sze­rezne a magyar értelmiségiek, a társadalmi és politikai élet képvi­selőinek megfigyeléséről, s lelep­leződne, milyen tevékenységet is folytat a szlovák titkosszolgálat, il­letve annak ellenőrző szerve. Ur­ban kizárólag pártpolitikai célo­kat, szempontokat tart szem előtt. A SZISZ és az ezt ellenőrző bizottság kizárólag a DSZM irányí­tása alatt van. Ez nagymértékben rontja Szlovákia hitelét és hírne­vét. 6. A. A LAKOSSAG A SZLOVAK-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉSRŐL Enyhíti a feszültséget A lakosság véleménye a szlovák-magyar alapszerződés aláírásáról (adatok százalékban) Új Szó-információ A szlovákiai lakosság több mint 50 százaléka megnyugvás­sal fogadta, hogy Vladimir Mečiar szlovák és Horn Gyula magyar miniszterelnök március 19-én aláírta a két ország közöt­ti alapszerződést. Legalábbis ez derül ki abból a felmérésből, amelyet 1243 személy bevoná­sával a Szlovák Statisztikai Hi­vatal Közvélemény-kutató Inté­zete végzett április végén, má­jus elején, azaz egy hónappal a dokumentum párizsi aláírása után. Néhány honi politikus véle­ményétől eltérően az egyszerű polgár szerint a dokumentum előmozdítja a jószomszédi kap­csolatok és a tolerancia megszi­lárdulását, a békés egymás mellett élést, a stabilitást, a szlovák-magyar közeledést (37 %), illetve a két ország közötti feszültség enyhülését (24 %). Mindenekelőtt a közép- és felsőfokú végzettséggel rendel­kezők (67 %), valamint a 40-49 évesek (66 %) üdvözölték a do­kumentum megszületését. Ez utóbbi „korosztály" véleménye érthető, hiszen az ide tartozók a közvetlenül a II. világháború, befejeződése után születtek, így életük nagy része a proletár internacionalizmushoz, nem pe­dig az utóbbi esztendőkben fe­lerősödött nacionalizmushoz kötődik. A megkérdezettek az alap­szerződés megszületése kap­csán a pozitívumok között emlí­tették a megegyezési készséget (12 %), a nemzeti kisebbségek egyenjogúságának szavatolá­sát és a határkérdés rendezé­sét (6-6 %), valamint azt, hogy mindkét fél igyekezett közös ne­vezőre jutni (4 %). A negatívu­mokat felsorolók aránya ele­nyésző: 4-13 százalék között mozog. Például a lakosság 13 százaléka úgy vélekedik, hogy Pozsony meghátrált, és túl nagyvonalúan viselkedett a ma­gyar kisebbséggel szemben. Az emberek 9 százaléka szerint a szerződés olyan rendelkezése­ket is tartalmaz, amelyeket Po­zsony és Budapest eltérően ér­telmez, 8 százalékuk formali­tásnak tekinti a dokumentu­mot, mondván: megtartása bi­zonytalan. A megkérdezettek 5 százaléka elítélte, hogy a szlo­vákiai magyar politikusok nem hangoztatják úton-útfélen felhőtlen elégedettségüket. To­vábbi „negatívumok" (a lakos­ság 4-4 szézaléka szerint): a szerződés tartalmazza az Euró­pa Tanács 1201-es ajánlását; lényegében nem old meg sem­• teljes mértékben egyetért inkább egyetért egyáltalán nem ért egyet GRAFIKON ©VOX NOVA mit; a magyar fél „hazabeszél", azaz saját kénye-kedve szerint magyarázza a dokumentum rendelkezéseit. Meg kell jegyezni: viszonylag magas azoknak az aránya (24 %), I nem érdekli • inkább nem ért egyet nem tudja akik egyetlen hátrányos dolgot sem tudtak megnevezni. Szinte ugyanennyien pedig kerek pe­rec kijelentették, hogy a szlo­vák-magyar alapszerződés nem is tartalmaz ilyet, (madi) MECIAR SZERINT Klaus teniszezés közben tárgyalna Václav Klaus Cannes-ban a fürdőbe igyekezve üzente meg a szlovák delegáció egyik tagjával tárgyalási szándékát - jelentette ki Vladimír Mečiar a francia üdülőhelyről hazafelé tartva, és hozzátette, hogy egyrészt arra az időre már foglalt volt, másrészt pe­dig az ajánlatot komolytalannak tartotta, hiszen az ilyen találkozó­kat diplomáciai úton készítik elő. Végül azonban az Európai Unió és társult országai képviselőinek ta­nácskozásán mégis találkoztak, és tárgyaltak a két ország kapcso­latairól. A szlovák fél egyébként a köztes hitel ügyében szeretne tár­gyalni, és garanciát kér a visszafi­zetésre és annak időpontjára. Mi­vel ezt Václav Klaus nem fogadta el, Vladimír Mečiar csak a sza­kértői egyeztetések befejezése után javasolja kormánytagok talál­kozóját. Szerinte viszont Klaus in­kább teniszmérkőzés közben és hasonló alkalmakkor tár&ralna. Tegnap Dunaszerdahelyen benépesült a sportcsarnok és környéke. Öt napon keresztül itt tekinthető meg a Duna Expo '95 vásár, amelyen a csallóközi ipar jeles képviselőin kívül több ha­zai, illetve magyar, cseh, olasz, osztrák, sőt izraeli cég is képvi­selteti magát. A vásárt Les kő Ferenc, a főszervező szolnoki Leskó Bt. tulajdonosa nyitotta meg. Pázmány Péter, Dunaszer­dahely polgármestere üdvözlő beszédében utalt arra, hogy a város évszázados vásári hagyo­mányokkal rendelkezik, ezért ennek a kezdeményezésnek is örömmel adott otthont. A meg­A díszvendégek érdeklődéssel tanulmányozták lapunk tegnapi számát (Prikler László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents