Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám, szerda

10) ÚJSZÓ HIRDETÉS 1995. június 29. HARMANEC: Lassan kiheverik a tűzvész következményeit Harmanecen ma már csak ennyi utal a februári tűzvészre PHARE, a pénzszóró Bár Cannes-ban az Európai Unió csúcstalálkozóján még mindig nem került napirendre Közép- és Kelet-Európa államai felvételének kérdése, térségünk társulási szerződést kötött országainak sora, sőt a hivatalos belépési kérelmet benyújtók listája is egyre bővül. A politikai ígéretek, a szóbeli támogatások mellett kevésbé látványos formában pénzügyi segítség is érkezik a tizenötök szervezetéből. Az unió segélyprogramjának neve PHARE, ami a következő angol nyelvű megjelölés rövidítése: Poland Hungary Aid for the Reconstruction of the Economy, azaz Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetváltásának megsegítése. Az eredetileg a lengyel és a magyar gazdaságnak szánt segítséget 1990-től fokozatosan egyre több térségünkbeli posztkommunista államra terjesztették ki, jelenleg 11 ország részesül belőle. A PHARE betűszó egyébként egyben fényszórőt is jelent, ám esetünkben jobb lenne pénzszóróról beszélni, mivel az utóbbi időben évente több mint 1 milliárd ECU (1 ECU kb. 2 márka) összeggel járul hozzá az országok szerkezetváltásához. Az első évben, vagyis 1990-ben 500 millió, 1991ben 775 millió, 1992-ben már 1015 millió, 1193-ban 1004 millió, végezetül tavaly 990 millió ECU-t különítettek el az Európai Unió költségvetéséből a PHARE program céljaira, vagyis együttesen az 1990-1994 közötti időszakban 4284 millió ECU pénzinjekció érkezett e forrásból. A pénzügyi segítség területe jól körülhatárolható: technikai segítség, környezetvédelmi intézkedések, energiaracionalizálás, az infrastruktúra, azon belül elsősorban a szállítás és a távközlés kiépítése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. A legnagyobb összegeket érthetően a magánszektor fejlődésének elősegítésére és a vállalatok modernizációjára fordították, ám rögtön a második helyen áll az oktatásügy, az egészségügy korszerűsítése, a különféle tanfolyamok és kutatóprogramok támogatása. A rendkívül szerteágazó segélyprogram nem arra szolgál, hogy egyes személyeket, cégeket kirántson a bajbfil. A brüsszeli elvek szerint ugyanis úgy kell e pénzeket felhasználni, hogy további hatásukat is lehessen érzékelni. Vagyis nem munkanélküli-segélyt adnak, hanem a munkanélküliség kezelésének módszereit segítik kidolgozni, nem egy-egy fontosnak tartott vállalatba pOmpálnak pénzt, hanem menedzserek képzésével kívánják elérni a nyereséges gazdálkodást, és még folytathatnánk a sort. Az egyetemi ösztöndíjakat adó TEMPUS program, a vámhivatalok, a cégbíróságok, a földhivatalok, a bankrendszer komputerizálásának támogatása is ennek az elvnek az. érvényesülését mutatja. Szlovákia a program első négy évében 133 millió ECUhöz jutott. Az országban 9 helyen alakítottak ki a vállalkozók számára regionális információs és tanácsadó központokat, mégpedig Nyitrán, Poprádon, Turócszentmártonban, Vágbesztercén, Trencsénben, Tőketerebesen, Eperjesen, Losoncon és Zólyomban, valamint természetesen Pozsonyban, ahol egy koordináló központ is működik. A PHARE program működési területeinek felsorolásából kitűnik, hogy nemcsak a műszaki, ipari fejlődést tartják szem előtt, hanem a humán területeket is. A már említett TEMPUS a felsőoktatási rendszerek korszerűsítését tűzte ki célul, míg az Emberi Erőforrások Fejlesztési Alapja a fenőttképzésre alkalmas iskolákban olyan tanfolyamokat indít, amelyek ismeretanyagát később az ipari, pénzügyi, államigazgatási és vállalkozói szférában hasznosíthatják az érdeklődők. Ez utóbbi program Szlovákiában még gyerekcipőben jár, jelenleg a megfelelő oktatási intézmények kiválasztása folyik. Ám rövidesen komoly szerephez juthat, hiszen ha a technológiai lépésváltás megvalósul, akkor a tudásszintet is ennek megfelelően emelni kell. Cannes-ban benyújtottuk az unióhoz való csatlakozási kérelmünket. Most még azt kell elérni, hogy részben önerőből, részben a külföldi beruházók és részben a PHARE segítségével olyan szintre emeljük az ország gazdaságát, hogy az elviselje az Európai Unióba történő belépés okozta sokkhatást. (sidó) Harminc órán keresztül harcoltak a tűzoltók február végén Harmanecon a papírgyártó gépért. A háromemeletnyi magas monstrumot rejtő csarnokot két oldalról támadta a tűz. Egyik oldalon, az ún. kettes dilatáció harmadik emeletén a papírzsebkendő-, illetve szalvéta-, a második emeleten a toalettpapír-gyártó gépsor égett, míg a földszinten a szállításra váró késztermékek szolgáltattak bőséges utánpótlást a vésznek. Nem volt jobb a helyzet oldalt sem, az ún hármas dilatációban, ahol a nyersanyagraktár óriási papírtekercsei égtek. Ennek ellenére a papírgyártó gép végül is megmenekült, csak az elektromos hálózata vált a katasztrófa áldozatává. Ez nagyon fontos volt a hazai ellátás szempontjából kulcsfontosságú vállalat számára, mert míg a végtermékeket más üzemeikben zavartalanul gyárthatták tovább, a nyersanyagként szolgáló papírtekercseket nehezen tudták pótolni. Ez meglátszott az idei tavaszi ellátáson is, hiszen hiába vásároltak azonnal Zsolnáról, illetve külföldről nyersanyagot, a toalettpapír-termelés lényegében a felére esett vissza. Az ellátási gondokhoz persze a tűzvész hírére kitört vásárlási láz is hozzájárult. Ennek igazi nyertesei a kereskedők voltak, akik már másnap felemelték az áraikat; olyan is akadt közöttük, aki nyolcvan százalékkal kért többet, mint egy nappal korábban. Azonnal lépett a konkurencia is, és megkezdte Ma már nem határozható meg egyértelműen, hogy a vezetés meggyőző érveinek vagy pedig a tagok közösbe vetett bizalmának köszönhető-e, hogy a szlovákiai agrárgazdaságban a rendszerváltás után megindult különválási hullám ellenére a válóperi hercehurca valahogy elkerülte az Egyházgellei Mezőgazdasági Szövetkezetet. Pedig a szövetkezeti transzformáció itt is nagyon megosztotta a közös szövetkezetet egykoron felsőbb utasításra létrehozó falvak lakosait. Főleg a nevesített vagyonrészekkel rendelkező nem dolgozó tulajdonosokat, akik közül sokan a törvény adta lehetőségeket kihasználva tulajdonrészüket szerették volna mielőbb odahaza tudni. A viták ellenére - vagy talán a felismert gazdaa benyomulást a hazai piacra. Igaz, Vladimír Borsek, a harmaneci gyár kereskedelmi igazgatója szerint ezzel szinte még jól is jártak, mivel a vásárlók legalább összehasonlíthatták a termékeket, és szerinte ez kedvező eredménnyel végződött vállalatuk számára. Persze azért ők sem voltak tétlenek,, összes hazai és csehországi partnerüket értesítették, hogy kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik. Ennek eleget is tettek, még akkor is, ha külföldről kellett behozniuk WC-papírt. Ezzel párhuzamosan, a még füstölgő romok között azonnal megindult a papírgyártó gép rendbehozatala. A szakemberek szerint normális körülmények közt ez akár fél évig is eltarthatott volna, de mivel Harmanec számára a tűzkároknál sokkal kellemetlenebb volt a termeléskiesésből származó napi félmilliós veszteség, éjjelnappal, megállás nélkül dolgoztak. Igyekezetüket végül siker koronázta, így május 30-án este hét órakor beindultak a monstrum hengerei, és a formátlan pépből megkezdődött az ezerkétszáz kilós papírtekercsek gyártása. Azóta sikeresen folyik a próbaüzemelés, és június huszadikáig már 1815 tonna papír készült el, júliustól pedig minden a régi kerékvágásban folyik tovább. A külső szemlélő számára a szűk harmaneci völgyben már csak a magasfeszültségű vezeték összeégett kábelei utalnak a februári katasztrófára. A papírgyártó gép csarnokának sági kényszer hatására - Egyházgelle, Pósva, Cséfa, Beketfa és Budafa szövetkezeti udvarai ezután is a közös gazdaság kötelékébe tartoznak. Nyilvánvaló, hogy a vagyonukat kikérő magángazdák kielégítése itt sem zajlott konfliktusok nélkül. Amint azonban Szelle Lajos, a szövetkezet elnöke állította, eddig egy esetet kivéve sikerült megegyezniük a vagyonrészes tulajdonosokkal. Eddig 8 millió korona értékben főleg állattal és gabonával rendezték a jogos követeléseket. - A szövetkezet összvagyonának szerkezete alapján most is csupán a vagyonérték 30 százalékát tudjuk állatban vagy gabonában kifizetni. A fennmaradó 70 százalékban többnyire hiába kínálunk épületet vagy berendezést, nincs külső fala újrafestve, hatalmas vállalati reklámmal ellátva már messzirőT feltűnik. A leégett gyártócsarnok helyéről ma már csak az egykori betonpadló árulkodik. Miroslav Vajs vezérigazgató szerint ez egyelőre üresen marad, és majd a későbbi technológiai fejlesztés során használják ki. A vállalatnak korábban komoly fejlesztési tervei voltak, bár ezeket most elhalasztották. A felújításhoz eddig szükséges 125 millió koronát ugyanis saját forrásaikból biztosították, így elkerülték a magas kamatokból származó terheket. Emiatt az idén csak az ökológiai fejlesztési programjukat folytatják, amelynek célja, hogy a hulladékpapír feldolgozása környezetkímélő, tehát zárt körű legyen. A további fejlesztésekre nyilvánvalóan hat majd a piaci helyzet is, hiszen amint a vállalat vezetői elmondták, a papír alapanyagául szolgáló cellulóz a világpiacon az utóbbi időben jelentősen megdrágult. Míg egy évvel ezelőtt tonnánirántuk érdeklődés - foglalta össze tapasztalatait a szövetkezet elnöke. Az 1825 hektáron gazdálkodó közös szövetkezetben amelyből több mint 1400 hektár a szántó - a transzformáció során derült ki, hogy a dolgozó szövetkezeti tagok tulajdonában csupán alig több mint 40 hektárnyi föld van. Nem volt tehát irigylésre méltó helyzetben a szövetkezet vezetése, amikor a gazdasági kényszerűségekre hivatkozva le kellett építenie a dolgozók létszámát; 310 tagból 221 alkalmazottnak csaknem a felét el kellett bocsátani, mára csupán 125en maradtak. Szelle Lajos állítja, számításai szerint még mindig mintegy 30 emberrel többet foglalkoztatnak az optimálisnál, de manapság faluhelyen a foglalkoztatottsági szintnek még nem lehet egyetlen mércéje a hatékonyság. A munkahely szerepe az utóbbi években felértékelődött. Az 53 éves Szabó Béla etetőként dolgozik a szövetkeként kétszáz dollárt fizettek érte, ma már mindez kilencszázba kerül, és a folyamat várhatóan folytatódik. így ennek egy részét - a tűzvésztől függetlenül - kénytelenek áthárítani a vásárlókra. •Ilyen helyzetben nagyon fontos a minőségi munka és a pontos szállítás, amelyre a harmaneci papírgyárban nagy figyelmet fordítanak. A tűzvészek megelőzése érdekében például teljesen új szignalizációs hálózatot szerelnek fel. Ezenkívül felmérték az üzemi tűzoltók tudását, ami azzal járt, hogy az állomány nagy része azóta kicserélődött. Harmanecon korábban hetven évvel ezelőtt volt hasonló méretű tűzvész, akkor a gyár egy egész évig állt. A vállalat vezetői remélik, hogy újra legalább hetven évig nyugalmuk lesz, és befejezhetik a vagyonjegyes privatizáció első hullámában magánkézbe adott vállalat modernizálását, versenyképessé téve a külföldi piacokon is. TUBA LAJOS zet cséfai udvarában. Nosztalgiával emlékezik a régi időkre, a Cséfán egykoron önállóan működő szövetkezetre, aifiely állítólag a legjobbak közé tartozott a járásban. Ma már mindez a múlté, az istállók egy része itt is üres, és amint hírlik, rövidesen neki is egy másik telepre kell majd munkába járnia, mert az itteni állományt szintén felszámolják. Bár a fizetésével elégedett, hiszen megkeresi a hatezret (a szövetkezetben is 6 ezer korona körül mozog az átlagkereset), nem felejti el hozzátenni, hogy ezért a pénzért bizony keményen meg kell dolgoznia. Míg azelőtt 20-22 állatot gondozott, most már 30-35-öt kell ellátnia. Csak ne kéne másho vá eljárni dolgozni! - 'kesereg amúgy magában. Pecsuk György fiatal traktoros elégedettebb. Igaz, hogy ebben a munkában nem lesheti a munkaidő végét, ha kell, akkor éjjel vagy akár ünnepnapokon is menni kell, de a fizetség megvan érte. A fiatalabb dolgozók jó érzéssel vették tudomásul, hogy a szövetkezet vezetése nem egyik napról a másikra él, hanem a jövőre is gondol, hiszen a gépparkot például az előző évben újították meg egy John Deere traktorral és kombájnnal, valamint egy forgatós ekével. Elkéne még egy nagyméretű bálázó szalmaprés is, mondja, sőt a többit is ideje lenne már kicserélni, de most csak erre telik. - Bizony, gépparkunk 70 százaléka már le van írva, az épületekbe mintegy 4-5 éve egyáltalán nem ruháztunk be állítja Szelle Lajos. Ráadásul a termelői biztonság hiánya, a szövetkezetek jogi helyzetének rendezetlensége, a vagyonrészek kiadása körüli többféle törvényértelmezés okozta feszültség, a fizetésképtelenség béklyói ebben a szövetkezetben is gyakran gúzsba kötik a gazdasági felemelkedés irányába tett erőfeszítéseket. Ha valami csoda folytán például a szövetkezet partnerei egyszeriben megtérítenék a mintegy 12 millió koronás kintlévőséget, minden bizonnyal könnyebben vészelnék át az aratás előtti pénzhiányos időszak megpróbáltatásait is. A gondok ellenére eddig sikerült a gazdaság pénzügyi helyzetét kézben tartani, és nem szorultak rá 17-18 százalékos kamatú hitelek felvételére. S miközben a legtöbb szövetkezetben a dotációk elvonásáról siránkoznak, nekik tavaly is sikerült 6 millió korona támogatást kapni. Sőt volt elképzelésük a tejház átalakítására, s erre a célra támogatási kölcsönt is kaptak. Ötszázalékos kamatra, ami a jelenlegi feltételek között mindenképpen megéri. . -Termelni már tudunk, most meg kell tanulni hatékonyan gazdálkodni és takarékoskodni - vélekedett Szelle Lajos. Úgy tűnik, az egyházgellei szövetkezetben az átalakítás okozta gondok és szükség szerű nehézségek ellenére a tanulás ezen a téren is megkezdődött. (tszl) A nyersanyag, amit annyira vártak Harmanecen (Prikler László felvételei) EGYHÁZGELLE: Közösből közösbe