Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám, péntek

4 j ÚJSZÓ KÜLFÖLD 1995. június 21. Megjelent az Auschwitzi Halottak Könyve Megjelent az Auschwitzi Halottak Könyve, az első olyan általánosan hozzáférhető kiadvány, amely a náci haláltáborban meghalt zsidó foglyok neveit tartalmazza. A könyv egyben rámutat arrä a morbid aprólékosságra, ami a naci bürokráciára volt jellemző a meggyilkoltak halotti ter irta. A politikus, aki maga is auschwitzi túlélő, hangsúlyozta, hogy a meggyilkoltak ben-írjaazAP. . A háromkötetes könyv előszavat Wladyslaw Bartotuitaknak állít emléket A náci dokumentumok szerint a halaltaborban 400 ezer fogoly volt, ám több mint egymillió zsidót szállították a vagonokból egyenesen a gázkamrákba - az így elpusztultak neve sohasem kerül napvliagra. A nácik 69 ezer Auschwitzban meggyilkolt zsidóról vezettek pontos nyilvántartási. MTI Bejegyzik a beregszászi magyar főiskolát Jól halad a Beregszászi Magyar Pedagógiai Főiskola hivatalos bejegyeztetésének az ügye. A nemrég létesített tanintézet működési feltételeinek megvizsgálása végett Beregszászon és Ungváron Járt az ukrán közoktatási minisztérium tényfeltáró bizottsága, és kielégítőnek találta a főiskola eddigi munkáját s annak anyagi-műszaki bázisát. A kijevi küldöttség jelentése alapján a bejegyzésben illetékes Főiskolai Akkreditációs Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos bejegyzésre javasolja a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közreműködésével alapított magyar főiskolát. A hivatalos bejegyzést az Akkreditációs Minősítő Bizottság rövidesen sorra kerülő ülésén ejtik meg. MTI Ferdítések és fordítások Emlékezetes, amikor a szlovákiai küldöttség hazatért a Carnegie Corporation N.Y. Alapítvány által szervezett washingtoni konferenciáról, Dušan Slobodník, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Slovenská Republika hasábjain tájékoztatott arról, hogy Csáky Pál a fórum résztvevői között terjesztette a Szlovák Köztársaságban élő magyar közösség helyzetét elemző dokumentumot, amely, állítása szerint, nem tükrözi a valóságot. Pontosított magyarázatában Slobodník két, „a valóságot torzító állítást" említett meg, nevezetesen, hogy „becslések szerint a Szlovák Köztársaságban egy magyar nemzetiségű lakosra egyharmadával kevesebb állami támogatás jut, mint egy szlovák nemzetiségű állampolgárra". A továbbiakban ugyancsak torzításnak nevezte a vonatkozó dokumentumban megfogalmazottakat: „A magyar iskolákat - az iskolarendszer minden szintjén - leginkább a kormánynak az ún. alternatív oktatás bevezetését célzó terve veszélyezteti; ennek értelmében a magyar iskolákban szlovák tannyelvű osztályokat nyitnának." A bizottsági elnök, egy-két lapáttal rádobva, a Magyar Koalíció dokumentumából - nyilván saját fordításban - idézgetett a „Republikában", mondván, „e tervszerint az összes olyan iskolában, amelyben most a magyar a tanítási nyelv, majd szlovák lesz". A továbbiakban a dokumentum teljes szövegének lefordítását ajánlotta, nyilván ennek köszönhető, hogy a TA SR révén szerdán a visegrádi csoporthoz tartozó államok kormányaihoz intézett, „ferdítéseket tartalmazó" dokumentum szlovák változatban is nyilvánosságra került. Maradva a fordításoknál: a bizottsági elnök e dokumentumhoz csatlakoztatta a szlovák nyelvtörvény magyar változatát is, amelyben ugyancsak talált kivetnivalót, pontosabban „figyelemre méltót". Azt, hogy említés esik az 1875-ben bezárt három szlovák gimnáziumról. Talán nem a ténymegállapítást fájlalta, hanem a fordításban magyarul „viszontlátott" helységneveket, végezetül pedig leginkább azt, hogy - állítása szerint - a Magyar Koalíció „dokumentuma" alapján a The New York Times „a nemzeti kisebbségek elnyomójaként ábrázolja Szlovákiát". (ug) Marad az orosz kormány MTI-hír Borisz Jelcin orosz elnök tegnap határozottan kiállt a Csernomirgyin-kormány mellett és jelezte, hogy a duma által előző nap elfogadott bizalmatlansági indítványa ellenére élvezi a kabinet a bizalmát. Ugyanakkor személyes felelősségrevonásokat helyezett kilátásba a bugyonnovszki véres túszdráma kapcsán, első ízben ismerve el, hogy bizonyos fokig a csecsen földi politikai rendezés halogatása miatt következett be a tragédia. res, példátlan terrorcselekménynek minősítve első ízben ismerte viszont el, hogy Bugyonnovszk bizonyos fokig a csecsenföldi politikai rendezési folyamat halogatásának eredménye volt, mivel korábban a válság katonai eszközökkel való megoldására helyezték a hangsúlyt. Ugyanakkor leszögezte, hogy a csecsen fegyveresekkel kezdett tárgyalások nem engedményt jelentenek a terroristák felé, hanem a „szövetségi hatósáJelcin minderről az orosz kormány tegnapi ülésén beszélt, ismertetve a jövő évi költségvetésre vonatkozó üzenetét. Az elnök hangsúlyozta: amennyiben a duma - döntése mellett kitartva megismételné a bizalmatlansági indítványt, úgy „vannak más eszközei is" az államfőnek a jelenlegi kormány megtartására. Jelcin ugyan nyíltan nem mondta ki, de szavai egyértelmű figyelmeztetést jelentettek a törvényhozás felé. Arra utaltak, hogy Jelcin a megismételt bizalmatlansági indítvány esetén nem a kormányt menesztené, hanem a dumát oszlatná fel. A bugyonnovszki túszdráma kapcsán Jelcin személyes felelősségrevonást helyezett kilátásba beszédében. A túszdrámát végoknak a békés politikai rendezésre irányuló stratégiájának" részét képezik. Előzetes értékelést adva a bugyonnovszki tragédia okairól, Jelcin elismerte, hogy a kormány, az elnöki apparátus, illetve a nemzetbiztonsági tanács, -valamint a titkosszolgálat hibákat követtek el. „A védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, illetve a határőrség rosszul teljesítette a Csecsenföld közigazgatási határainak lezárására vonatkozó utasítást" - hangsúlyozta Jelcin. Moszkvai megfigyelők a beszédből arra következtetnek, hogy az elnök a duma által megszavazott bizalmatlansági indítványt követően meg kíván szabadulni a csecsenföldi háború felelőseinek tartott erőszakszervezetek vezetőitől. Csernomirgyin újabb bizalmi szavazást kér A duma által megszavazott bizalmatlansági indítvány után Csernomirgyin miniszterelnök tegnap felszólította a törvényhozást, hogy tűzze ismét napirendre a kabinet iránti bizalom kérdését. Az orosz alkotmány szerint amennyiben a duma kormány által kért szavazás során megvonná a bizalmat a végrehajtó testülettől, az államfőnek egy héten belül döntenie kell a kabinet menesztéséről, vagy a duma feloszlatásáról és az új választások kiírásáról. MELESCANU AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL Igazi érdekeltség MTIJelentés A magyar-román alapszerződés mielőbbi megkötésében való „igazi érdekeltséget" erősítette meg Teodor Melescanu román külügyminiszter a Der Standard című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. „Nagyon gyors eredményt várunk. Szeretnénk megoldani az utolsó nyitott kérdéseket is, különösen az Európa Tanács 1201-es javaslatát, amelyet itt sajnos a területi autonómiára vonatkozó felszólításként értelmeznek" - fogalmazott Melescanu, s hozzátette: a politikai erők ez utóbbi körülmény miatt utasítják el az aján lást. A külügyminiszter elmondta: amikor Románia belépett az Európa Tanácsba, annak valamennyi ajánlását elfogadta, s eltökélt szándéka azokat teljesíteni. A szóban forgó cikkely a külügyminiszter szavai szerint csupán a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keretkonvenció elfogadását mondja ki, amelyet Románia aláírt és ratifikált. Mindamellett - teszi hozzá Melescanu, akit a Der Standard Románia „liberális cégtáblájaként" mutat be - nehéz mindenkit meggyőzni arról, hogy az 1201est vegyük be a Magyarországgal kötendő szerződésbe is. Incidens a Muzsika ünnepén Súlyos incidensekbe torkollott tegnapra virradó éjszaka Párizsban a ,,Muzsika ünnepe": a rendőrök 30 embert vettek őrizetbe lopás, a rendfenntartó erőkkel való összecsapás, valamint hivatalos személyek elleni erőszak miatt. A „nyárköszöntőként" szolgáló rendezvény tömegeket mozgatott meg a fővárosban. Ám az esemény nem pusztán a zene szerelmeseit csalogatta az utcákra. Párizs egyik központi terén fiatalok kövekkel dobálták meg a rendőröket, egy másik körzetben kirakatokat törtek be a randalírozók, a francia főváros északi pályaudvarán pedig vandál fiatalok teljesen tönkretettek egy szerelvényt. MTI Banktisztviselő volt a légikalóz MTI-hír Egy 53 éves tokiói banktisztviselő volt az a légikalóz, aki szerdán hatalmába kerítette az ANA japán légitársaság Tokió és Hakodate között közlekedő gépét, s 15 órán át túszként fogva tartotta a 350 utast és a 15 főnyi személyzetet. Kucumi Fumio ezzel alighanem rekordot állított fel, mert mint letartóztatása után kiderült egy jégcsákánynak tűnő tárgyon kívül más fegyver nem volt nála, s egy szál magában hajtotta végre az akciót. Hogy mit akart elérni vele, az változatlanul rejtély. A japán hatóságok, amelyeket sok bírálat ért az utóbbi hónapokban bekövetkezett válsághelyzetek egyes vélemények szerint nem elég hatékony kezelése miatt, ezúttal is a tőlük megszokott körültekintéssel jártak el, egyszersmind azonban szemlátomást erélyesebbek voltak. A válság végkifejletének közeledtével kockázatot is vállaltak - ami viszont egyáltalán nem szokásuk -, ugyanis a rendőrség az utolsó pillanatig nem tudta biztosan, hogy magányos géprablóval vagy terroristák szervezett csoportjával áll-e szemben. Megszívlelendő tanulságai is lesznek Kucumi magányos akciójának. Érthetetlen például, hogy miként juthatott át a tokiói Haneda repülőtér fémdetektorain és kerülhetett fel a gépre a légikalóz jégcsákánynak tűnő „fegyvere". Annál is inkább, mert a tokiói metrón elkövetett gáztámadás után mindenütt, így a repülőtereken is megszigorították a biztonsági intézkedéseket. SüddeuTscheZeitung A Süddeutsche Zeitung című német lap tegnapi számában beszámol arról, hogy a magyar parlamentben éles összecsapások voltak Horn Gyula kormányfő azon kijelentése miatt, amely szerint „a parlamenten belül is vannak olyan pártok", amelyek a szélsőséges-rasszista mozgalmakat „felkarolják": Az egész konzervatív ellenzék felszólította a miniszterelnököt, hogy a Süddeutsche Zeitung május 23-i számában közölt interjú említett megállapítását bizonyítsa be és nevezze meg a pártokat - írja a lap. Majd ismerteti Horn Gyula válaszát és közli, hogy a heves vita után az ellenzék bojkottálta a parlamenti tanácskozást, s a szocialisták koalíciós partnere, a liberális párt is „nem szerencsésnek" minősítette a kormányfő kijelentését. A jelentés a továbbiakban ismerteti Hornnak azt az ígéretét, hogy visszavonja szavait a müncheni lapnál, ha az ellenzék elhatárolódik a rasszista tüntetésektől és mozgalmaktól. Horn Gyulának az ígéret beváltását közlő szerdai nyilatkozatáról - hírek szerint a korai lapzárta miatt - az újság nem tett említést. Huszonöt államé lesz az alfa TV Az alapító okirat aláírásával 25 ország képviselői szerdán a Rendezett Bábel címmel folyó budapesti konferencián létrehozták azt a nemzetközi alapítványt, amely a kelet-közép-európai térség közös műholdas televízióját lesz hivatva elindítani. A tervek szerint a térség 25 állama számára a legelterjedtebb hét nyelven - a többin feliratozással - sugárzó Alfa TV már jövőre kísérleti adásokkal jelentkezne. Feladata a térség országai, népei közti kulturális és gazdasági együttműködés elősegítése. Arról még nem döntöttek, melyik műholdon sugározzák majd az adást; az elképzelések szerint a következő Eutelsat műhold felelne meg leginkább a követelményeknek. A tévés együttműködést kezdeményező magyar fél felajánlotta: a vállalkozás központi szerkesztőségei Budapesten épüljenek fel. A nemzetközi alapítvány 25 tagú kuratóriuma elnöki posztjára Jifí Menzel cseh filmrendező, a főtitkárira Kőhalmi Ferenc, a Magyar Mozgókép Alapítvány egyik vezetője esélyes. (N-g) Spanyolország: a királyt is lehallgatták Július elsején az Európai Unió soros elnöki tisztét Spanyolország veszi át, a politikai instabilitásban élő állam, amelyben botrányok botrányokra halmozódnak, ahol a hajdanán népszerű kormányfőt, Felipe Gonzálezt rég megfosztották a „demokrácia megtestesítője" titulusától. A szocialista párti miniszterelnök kormánya korábbi, szinte megrendíthetetlen pozícióját főként annak köszönhette, hogy a spanyolokban még élt az évtizedekig tartó diktatúra szomorú emléke, s a választópolgárok nagy része elutasított minden pártot, mozgalmat, amelynek bármi köze volt a jobboldalhoz. Nem volt olyan rivális, aki veszélyes lehetett volna a szocialistákra nézve. Ez ma már rég nem érvényes, a gazdasági, szociális problémák, s nem utolsósorban a szocialista munkáspárt (PSOE) illegális finanszírozási ügyei megváltoztatták a politikai ábrát. Nagyobb szerephez jutottak a konzervatívok, mindenekelőtt Jósé Maria Aznar jobboldali Néppártja - a május végi helyhatósági választások nagy győztese. A PSOE és a szocialista kormányfő politikai zuhanását - amit a regionális nacionalisták még fékezni próbálnak - a gazdasági és szociális gondokon túlmenően mindenekelőtt a korrupciós ügyek és a különböző botrányok segítették elő. Az ún. GAL-botrány tépázta meg alaposan a kormánypárt tekintélyét a helyhatósági választások előtt, amikor is az ellenzék - González lemondását követelve - a kormányt vádolta meg a GAL (Terroristaellenes Felszabadítási Csoport) „halálbrigádjainak" szervezésével és finanszírozásával. Mint ismeretes, a szeparatista ETA elleni harc leple alatt a nyolcvanas években ez a csoport vadászott a baszk terrorista szervezet valós és vélt tagjaira, s ez a csoport gyilkolt le vagy két tucatnyi embert. A „minden hónapra egy botrány" jeligéhez tartva magát, június közepe táján az El Mundo újabb szenzációval lepte meg Spanyolországot és a nemzetközi közösséget. A botrányokat robbantó lap ezúttal, úgymond, maga is főszereplő volt, hiszen a lehallgatási affér a főszerkesztőt szintén érintette. Pontosabban ő is azok között a személyek között szerepelt, akiknek telefonbeszélgetéseit a spanyol katonai titkosszolgálat (CESID) - újabb lepel alatt - több éven keresztül lehallgatta, magnószalagra rögzítette, majd azokat „jobb időkre" gondosan elraktározta. Az El Mundo tudomása szerint a hallgatózó csoport, amelyet állítólag a jelenlegi szocialista párti miniszterelnök-helyettes, más források szerint maga a kormányfő alakított, a hazai ellenzéki politikusokon és üzletembereken kívül számos újságíró, külföldi diplomata után kémkedett. A legkínosabb, hogy a megfigyelés alatt álló „gyanús siemélyek" között volt János Károly, a Spanyolországban igencsak közkedvelt király is. A Die Aktuelle szerint János Károly egy „olyan férfi csapdájába esett, akit mindig a legjobb barátjának vélt". A lap véleménye szerint González a közkedvelt János Károly király és Felipe González kormányfő. Barátok voltak? uralkodó életének „sötét pontja után kutatott, amely véget vetett volna népszerűségének". Ezt a „pontot" - a telefonlehallgatásnak köszönhetően - „meg is találta": a király állítólag nagyon közeli kapcsolatot tartott fenn egy mallorcai születésű hölggyel. Most már csak az a kérdés, hogy a következmények kinek a vállát terhelik majd jobban, kinek a népszerűsége vész a semmibe. Kit söpör majd el Spanyolországban a botrányok magállíthatatlannak tűnő áradata? (urbán)