Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám, péntek

4 j ÚJSZÓ KÜLFÖLD 1995. június 21. Megjelent az Auschwitzi Halottak Könyve Megjelent az Auschwitzi Halottak Könyve, az első olyan általánosan hozzáfér­hető kiadvány, amely a náci haláltáborban meghalt zsidó foglyok neveit tartalmazza. A könyv egyben rámutat arrä a morbid aprólékosságra, ami a naci bürokráciára volt jel­lemző a meggyilkoltak halotti ter irta. A politikus, aki maga is auschwitzi túlélő, hangsú­lyozta, hogy a meggyilkoltak ben-írjaazAP. . A háromkötetes könyv előszavat Wladyslaw Barto­tuitaknak állít emléket A náci dokumentumok szerint a ha­laltaborban 400 ezer fogoly volt, ám több mint egymillió zsidót szállították a vagonok­ból egyenesen a gázkamrák­ba - az így elpusztultak neve sohasem kerül napvliagra. A nácik 69 ezer Auschwitzban meggyilkolt zsidóról vezettek pontos nyilvántartási. MTI Bejegyzik a beregszászi magyar főiskolát Jól halad a Beregszászi Magyar Pedagógiai Főiskola hivatalos bejegyeztetésének az ügye. A nemrég létesített tanintézet működési feltételeinek megvizsgálása végett Beregszászon és Ungváron Járt az ukrán közoktatási minisztérium tényfeltáró bi­zottsága, és kielégítőnek találta a főiskola eddigi munkáját s annak anyagi-műszaki bázisát. A kijevi küldöttség jelentése alapján a bejegyzésben illetékes Főisko­lai Akkreditációs Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos bejegyzésre java­solja a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) és a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közreműködésével alapított magyar főiskolát. A hivatalos bejegyzést az Akkreditációs Minősítő Bizott­ság rövidesen sorra kerülő ülésén ejtik meg. MTI Ferdítések és fordítások Emlékezetes, amikor a szlovákiai küldöttség hazatért a Carne­gie Corporation N.Y. Alapítvány által szervezett washingtoni kon­ferenciáról, Dušan Slobodník, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Slovenská Republika hasábjain tájékoztatott arról, hogy Csáky Pál a fórum résztvevői között terjesztette a Szlovák Köztár­saságban élő magyar közösség helyzetét elemző dokumentu­mot, amely, állítása szerint, nem tükrözi a valóságot. Pontosított magyarázatában Slobodník két, „a valóságot torzító állítást" em­lített meg, nevezetesen, hogy „becslések szerint a Szlovák Köz­társaságban egy magyar nemzetiségű lakosra egyharmadával kevesebb állami támogatás jut, mint egy szlovák nemzetiségű ál­lampolgárra". A továbbiakban ugyancsak torzításnak nevezte a vonatkozó dokumentumban megfogalmazottakat: „A magyar is­kolákat - az iskolarendszer minden szintjén - leginkább a kor­mánynak az ún. alternatív oktatás bevezetését célzó terve ve­szélyezteti; ennek értelmében a magyar iskolákban szlovák tan­nyelvű osztályokat nyitnának." A bizottsági elnök, egy-két lapáttal rádobva, a Magyar Koalíció dokumentumából - nyilván saját for­dításban - idézgetett a „Republikában", mondván, „e tervszerint az összes olyan iskolában, amelyben most a magyar a tanítási nyelv, majd szlovák lesz". A továbbiakban a dokumentum teljes szövegének lefordítását ajánlotta, nyilván ennek köszönhető, hogy a TA SR révén szerdán a visegrádi csoporthoz tartozó álla­mok kormányaihoz intézett, „ferdítéseket tartalmazó" dokumen­tum szlovák változatban is nyilvánosságra került. Maradva a for­dításoknál: a bizottsági elnök e dokumentumhoz csatlakoztatta a szlovák nyelvtörvény magyar változatát is, amelyben ugyancsak talált kivetnivalót, pontosabban „figyelemre méltót". Azt, hogy említés esik az 1875-ben bezárt három szlovák gimnáziumról. Talán nem a ténymegállapítást fájlalta, hanem a fordításban ma­gyarul „viszontlátott" helységneveket, végezetül pedig leginkább azt, hogy - állítása szerint - a Magyar Koalíció „dokumentuma" alapján a The New York Times „a nemzeti kisebbségek elnyomó­jaként ábrázolja Szlovákiát". (ug) Marad az orosz kormány MTI-hír Borisz Jelcin orosz elnök tegnap határozottan kiállt a Cserno­mirgyin-kormány mellett és jelezte, hogy a duma által előző nap elfogadott bizalmatlansági indítványa ellenére élvezi a kabinet a bizalmát. Ugyanakkor személyes felelősségrevonásokat he­lyezett kilátásba a bugyonnovszki véres túszdráma kapcsán, első ízben ismerve el, hogy bizonyos fokig a csecsen földi politi­kai rendezés halogatása miatt következett be a tragédia. res, példátlan terrorcselekmény­nek minősítve első ízben ismerte viszont el, hogy Bugyonnovszk bi­zonyos fokig a csecsenföldi politi­kai rendezési folyamat halogatá­sának eredménye volt, mivel ko­rábban a válság katonai eszközök­kel való megoldására helyezték a hangsúlyt. Ugyanakkor leszögezte, hogy a csecsen fegyveresekkel kezdett tárgyalások nem enged­ményt jelentenek a terroristák fe­lé, hanem a „szövetségi hatósá­Jelcin minderről az orosz kor­mány tegnapi ülésén beszélt, is­mertetve a jövő évi költségvetésre vonatkozó üzenetét. Az elnök hangsúlyozta: amennyiben a du­ma - döntése mellett kitartva ­megismételné a bizalmatlansági indítványt, úgy „vannak más esz­közei is" az államfőnek a jelenlegi kormány megtartására. Jelcin ugyan nyíltan nem mondta ki, de szavai egyértelmű figyelmeztetést jelentettek a törvényhozás felé. Ar­ra utaltak, hogy Jelcin a megismé­telt bizalmatlansági indítvány ese­tén nem a kormányt menesztené, hanem a dumát oszlatná fel. A bugyonnovszki túszdráma kapcsán Jelcin személyes fe­lelősségrevonást helyezett kilátás­ba beszédében. A túszdrámát vé­goknak a békés politikai rendezés­re irányuló stratégiájának" részét képezik. Előzetes értékelést adva a bugyonnovszki tragédia okairól, Jelcin elismerte, hogy a kormány, az elnöki apparátus, illetve a nem­zetbiztonsági tanács, -valamint a titkosszolgálat hibákat követtek el. „A védelmi minisztérium, a belügy­minisztérium, illetve a határőrség rosszul teljesítette a Csecsenföld közigazgatási határainak lezárá­sára vonatkozó utasítást" - hang­súlyozta Jelcin. Moszkvai megfi­gyelők a beszédből arra következ­tetnek, hogy az elnök a duma által megszavazott bizalmatlansági in­dítványt követően meg kíván sza­badulni a csecsenföldi háború fe­lelőseinek tartott erőszakszerve­zetek vezetőitől. Csernomirgyin újabb bizalmi szavazást kér A duma által megszavazott bizalmatlansági indítvány után Csernomir­gyin miniszterelnök tegnap felszólította a törvényhozást, hogy tűzze is­mét napirendre a kabinet iránti bizalom kérdését. Az orosz alkotmány szerint amennyiben a duma kormány által kért szavazás során megvon­ná a bizalmat a végrehajtó testülettől, az államfőnek egy héten belül döntenie kell a kabinet menesztéséről, vagy a duma feloszlatásáról és az új választások kiírásáról. MELESCANU AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL Igazi érdekeltség MTIJelentés A magyar-román alap­szerződés mielőbbi megkötésé­ben való „igazi érdekeltséget" erősítette meg Teodor Melesca­nu román külügyminiszter a Der Standard című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. „Nagyon gyors eredményt várunk. Szeret­nénk megoldani az utolsó nyitott kérdéseket is, különösen az Eu­rópa Tanács 1201-es javaslatát, amelyet itt sajnos a területi au­tonómiára vonatkozó felszólítás­ként értelmeznek" - fogalma­zott Melescanu, s hozzátette: a politikai erők ez utóbbi körül­mény miatt utasítják el az aján lást. A külügyminiszter elmondta: amikor Románia belépett az Eu­rópa Tanácsba, annak vala­mennyi ajánlását elfogadta, s el­tökélt szándéka azokat teljesíte­ni. A szóban forgó cikkely a kül­ügyminiszter szavai szerint csu­pán a nemzeti kisebbségek joga­iról szóló keretkonvenció elfoga­dását mondja ki, amelyet Romá­nia aláírt és ratifikált. Mindamel­lett - teszi hozzá Melescanu, akit a Der Standard Románia „li­berális cégtáblájaként" mutat be - nehéz mindenkit meggyőzni arról, hogy az 1201­est vegyük be a Magyarország­gal kötendő szerződésbe is. Incidens a Muzsika ünnepén Súlyos incidensekbe torkol­lott tegnapra virradó éjszaka Párizsban a ,,Muzsika ünne­pe": a rendőrök 30 embert vettek őrizetbe lopás, a rend­fenntartó erőkkel való össze­csapás, valamint hivatalos személyek elleni erőszak mi­att. A „nyárköszöntőként" szolgáló rendezvény tömege­ket mozgatott meg a főváros­ban. Ám az esemény nem pusztán a zene szerelmeseit csalogatta az utcákra. Párizs egyik központi terén fiatalok kövekkel dobálták meg a rendőröket, egy másik körzet­ben kirakatokat törtek be a randalírozók, a francia fővá­ros északi pályaudvarán pedig vandál fiatalok teljesen tönk­retettek egy szerelvényt. MTI Banktisztviselő volt a légikalóz MTI-hír Egy 53 éves tokiói banktisztvi­selő volt az a légikalóz, aki szer­dán hatalmába kerítette az ANA japán légitársaság Tokió és Hako­date között közlekedő gépét, s 15 órán át túszként fogva tartotta a 350 utast és a 15 főnyi személy­zetet. Kucumi Fumio ezzel aligha­nem rekordot állított fel, mert ­mint letartóztatása után kiderült ­egy jégcsákánynak tűnő tárgyon kívül más fegyver nem volt nála, s egy szál magában hajtotta végre az akciót. Hogy mit akart elérni ve­le, az változatlanul rejtély. A japán hatóságok, amelyeket sok bírálat ért az utóbbi hónapok­ban bekövetkezett válsághelyze­tek egyes vélemények szerint nem elég hatékony kezelése mi­att, ezúttal is a tőlük megszokott körültekintéssel jártak el, egy­szersmind azonban szemláto­mást erélyesebbek voltak. A vál­ság végkifejletének közeledtével kockázatot is vállaltak - ami vi­szont egyáltalán nem szokásuk -, ugyanis a rendőrség az utolsó pil­lanatig nem tudta biztosan, hogy magányos géprablóval vagy terro­risták szervezett csoportjával áll-e szemben. Megszívlelendő tanulságai is lesznek Kucumi magányos akció­jának. Érthetetlen például, hogy miként juthatott át a tokiói Hane­da repülőtér fémdetektorain és kerülhetett fel a gépre a légikalóz jégcsákánynak tűnő „fegyvere". Annál is inkább, mert a tokiói met­rón elkövetett gáztámadás után mindenütt, így a repülőtereken is megszigorították a biztonsági in­tézkedéseket. SüddeuTscheZeitung A Süddeutsche Zeitung című német lap tegnapi szá­mában beszámol arról, hogy a magyar parlamentben éles összecsapások voltak Horn Gyula kormányfő azon kijelen­tése miatt, amely szerint „a parlamenten belül is vannak olyan pártok", amelyek a szélsőséges-rasszista mozgal­makat „felkarolják": Az egész konzervatív ellen­zék felszólította a miniszterel­nököt, hogy a Süddeutsche Ze­itung május 23-i számában kö­zölt interjú említett megállapí­tását bizonyítsa be és nevezze meg a pártokat - írja a lap. Majd ismerteti Horn Gyula vá­laszát és közli, hogy a heves vita után az ellenzék bojkottál­ta a parlamenti tanácskozást, s a szocialisták koalíciós part­nere, a liberális párt is „nem szerencsésnek" minősítette a kormányfő kijelentését. A je­lentés a továbbiakban ismer­teti Hornnak azt az ígéretét, hogy visszavonja szavait a müncheni lapnál, ha az ellen­zék elhatárolódik a rasszista tüntetésektől és mozgalmak­tól. Horn Gyulának az ígéret beváltását közlő szerdai nyi­latkozatáról - hírek szerint a korai lapzárta miatt - az újság nem tett említést. Huszonöt államé lesz az alfa TV Az alapító okirat aláírásával 25 ország képviselői szerdán a Rendezett Bábel címmel folyó budapesti konferencián létre­hozták azt a nemzetközi alapít­ványt, amely a kelet-közép-eu­rópai térség közös műholdas te­levízióját lesz hivatva elindítani. A tervek szerint a térség 25 ál­lama számára a legelterjedtebb hét nyelven - a többin felirato­zással - sugárzó Alfa TV már jövőre kísérleti adásokkal je­lentkezne. Feladata a térség or­szágai, népei közti kulturális és gazdasági együttműködés elősegítése. Arról még nem döntöttek, melyik műholdon su­gározzák majd az adást; az el­képzelések szerint a következő Eutelsat műhold felelne meg leginkább a követelményeknek. A tévés együttműködést kezde­ményező magyar fél felajánlot­ta: a vállalkozás központi szer­kesztőségei Budapesten épül­jenek fel. A nemzetközi alapít­vány 25 tagú kuratóriuma elnö­ki posztjára Jifí Menzel cseh filmrendező, a főtitkárira Kőhalmi Ferenc, a Magyar Moz­gókép Alapítvány egyik vezetője esélyes. (N-g) Spanyolország: a királyt is lehallgatták Július elsején az Európai Unió soros elnöki tisztét Spa­nyolország veszi át, a politikai instabilitásban élő állam, amelyben botrányok botrá­nyokra halmozódnak, ahol a hajdanán népszerű kor­mányfőt, Felipe Gonzálezt rég megfosztották a „demokrácia megtestesítője" titulusától. A szocialista párti miniszter­elnök kormánya korábbi, szin­te megrendíthetetlen pozíció­ját főként annak köszönhette, hogy a spanyolokban még élt az évtizedekig tartó diktatúra szomorú emléke, s a választó­polgárok nagy része elutasí­tott minden pártot, mozgal­mat, amelynek bármi köze volt a jobboldalhoz. Nem volt olyan rivális, aki veszélyes lehetett volna a szocialistákra nézve. Ez ma már rég nem érvényes, a gazdasági, szociális problé­mák, s nem utolsósorban a szocialista munkáspárt (PSOE) illegális finanszírozási ügyei megváltoztatták a politi­kai ábrát. Nagyobb szerephez jutottak a konzervatívok, min­denekelőtt Jósé Maria Aznar jobboldali Néppártja - a má­jus végi helyhatósági választá­sok nagy győztese. A PSOE és a szocialista kor­mányfő politikai zuhanását - amit a regionális nacionalis­ták még fékezni próbálnak - a gazdasági és szociális gondo­kon túlmenően mindenekelőtt a korrupciós ügyek és a külön­böző botrányok segítették elő. Az ún. GAL-botrány tépázta meg alaposan a kormánypárt tekintélyét a helyhatósági vá­lasztások előtt, amikor is az el­lenzék - González lemondá­sát követelve - a kormányt vá­dolta meg a GAL (Terroristael­lenes Felszabadítási Csoport) „halálbrigádjainak" szervezé­sével és finanszírozásával. Mint ismeretes, a szeparatista ETA elleni harc leple alatt a nyolcvanas években ez a cso­port vadászott a baszk terro­rista szervezet valós és vélt tagjaira, s ez a csoport gyilkolt le vagy két tucatnyi embert. A „minden hónapra egy bot­rány" jeligéhez tartva magát, június közepe táján az El Mundo újabb szenzációval lepte meg Spanyolországot és a nemzetközi közösséget. A botrányokat robbantó lap ezúttal, úgymond, maga is főszereplő volt, hiszen a le­hallgatási affér a főszer­kesztőt szintén érintette. Pon­tosabban ő is azok között a személyek között szerepelt, akiknek telefonbeszélgetéseit a spanyol katonai titkosszolgá­lat (CESID) - újabb lepel alatt - több éven keresztül lehall­gatta, magnószalagra rögzí­tette, majd azokat „jobb időkre" gondosan elraktároz­ta. Az El Mundo tudomása szerint a hallgatózó csoport, amelyet állítólag a jelenlegi szocialista párti miniszterel­nök-helyettes, más források szerint maga a kormányfő ala­kított, a hazai ellenzéki politi­kusokon és üzletembereken kívül számos újságíró, külföldi diplomata után kémkedett. A legkínosabb, hogy a megfigye­lés alatt álló „gyanús siemé­lyek" között volt János Károly, a Spanyolországban igencsak közkedvelt király is. A Die Ak­tuelle szerint János Károly egy „olyan férfi csapdájába esett, akit mindig a legjobb barátjá­nak vélt". A lap véleménye szerint González a közkedvelt János Károly király és Felipe González kormányfő. Barátok voltak? uralkodó életének „sötét pontja után kutatott, amely véget vetett volna nép­szerűségének". Ezt a „pontot" - a telefonlehallgatásnak kö­szönhetően - „meg is talál­ta": a király állítólag nagyon közeli kapcsolatot tartott fenn egy mallorcai születésű hölggyel. Most már csak az a kérdés, hogy a következmények kinek a vállát terhelik majd jobban, kinek a népszerűsége vész a semmibe. Kit söpör majd el Spanyolországban a botrá­nyok magállíthatatlannak tűnő áradata? (urbán)

Next

/
Thumbnails
Contents