Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám, csütörtök

1995. június 21. 1410 j ÚJSZÓ KÜLFÖLD A KLAUS-KABINET BERÜGYBEN ALAPOSAN MEGHÁTRÁLT A cseh vasutasok győzelme A szektavezér első beismerése NÉHÁNY SORBAN Több mint egy hónapig tartó hallgatás után Aszahara Soko, a tokiói metrón elkövetett gáztámadásért felelős japán szekta alapítója és vezetője elismerte, hogy tavaly „en­gedélyt adott" a szekta egyik tagjának meggyilkolására — jelentette tegnapi számában a Mainicsi Simbun. A metrón végrehajtott terrorakcióval kapcsolatos kérdésekre a 40 éves guru továbbra sem hajlandó válaszolni. Mint tegnap röviden tájékoztattunk róla, a cseh vasutasok teljes győzelmét hozta az a keddi tárgyalássorozat, amelyet Jan Strásky közlekedési miniszterrel folytatott a sztrájkkal fenyegetőző Vasutas Szakszervezetek Szövetsége. Szilárd elhatározásuk és a magát hajthatatlan politikus színében feltüntető Václav Klaus kormányfő „visszafelé elsült" takti­kázása a bérkövetelések várakozáson felüli teljesülését eredményezte, túl azon, hogy a kormányt a vasút átalakítá­si koncepciójának felülbírálására kényszerítette. MTI-hír A felek megállapodása értelmé­ben a kormány év végéig 420 mil­lió koronát fordít a vasutas bérek­nek a kollektív szerződésen felüli differenciált emelésére, azaz július l-jétől átlag 840 Kc-val (közel 15 százalékkal) emeli a vasutasok je­lenleg átlag 6000 koronás bérét. A Cseh Vasutaknál működő hét szakszervezet közül a mozdonyve­zetők eredetileg 2000, más szer­Békepartnerségi hadgyakorlatok A NATO atlanti főparancs­nokságának bejelentése szerint augusztusban tizen­hét ország részvételével békepartnerségi hadgya­korlatokat rendeznek az Egyesült Államokban. A „Cooperative Nugget 95„ elnevezésű manőverekre a Louisiana állambeli Fort Polk kiképzőközpontjában kerül majd sor. MTI-hír A norfolki szövetséges főpa­rancsnokság közleménye sze­rint az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Kanada egységein kívül tizennégy olyan ország alakulatai vesznek majd részt a hadgyakorlatokon, amelyek már bekapcsolódtak a NATO békepartnerségi programjába. A manőverek célja a katonai együttműködés és összehan­golás fokozása békefenntartó és humanitárius célú művele­tek esetére. Valamennyi részt vevő ország egy-egy szakasznyi katonát fog küldeni; Franciaor­szág és Grúzia megfigyelőkkel lesz jelen. | TOMAS Kft. Jóka Munkaruha gyártását valialjuk színes kivitelben is vállalatoknak, valamint kis- és nagykereskedőknek Bővebb tájékoztatás az alábbi címen: TOMAS s. r. o. Hlavná č. 342 m 925 23 Jelka SS Tel.: 0707/976 139 > vezetek 650 koronás általános béremelést követeltek, január el­sejéig visszamenőleg, aminek tel­jesítéséhez összesen 780 millió koronát kértek. A kormány ezzel szemben még kedden délben is csupán átlag 300 koronás eme­lést ajánlott, valamint a vasutasok bekapcsolását a tanárok, orvosok és más közszolgálati alkalmazot­tak idei 10 százalékos béremelé­sébe. E kormányjavaslat és más, kri­MTI-hír A formailag már tavaly február óta létező, ám mostanáig nem igazán funkcionáló közös bűnügyi információs központ, a hágai Eu­ropol esetében az okozott elhúzó­dó vitákat, hogy a tevékenységé­vel kapcsolatos kérdések rende­zésébe be lehet-e vonni a luxembourgi Európai Bíróságot. mibe illő fordulatok miatt kedd dél­után még elkerülhetetlennek tűnt a sztrájk, mely a vasutat napi 70 90 milliós veszteséggel, az ipart jó­vátehetetlen, milliárdos károkkal, Václav Klaus kormányát pedig a reformokat kísérő társadalmi béke felborulásával fenyegette. Délben ugyanis kiderült, hogy Jan Strásky miniszter hajnalban a kormányfő utasítására titokban tárgyalt a mozdonyvezetőkkel, akiknek 1700 koronás béremelést ajánlott fel. A hír hallatán a Vasutas Szak­szervezetek Szövetsége felhívta a minisztert, közölte, hogy a többi vasutasnak is azonos béremelést követel, és újra sztrájkot helyezett kilátásba. Fenyegetésük hatására a kormány kénytelen volt újra tár­gyalni a vasutasokkal, és jelentős mértékben meghátrálni a bérköve­telések előtt. Elsősorban London ellenezte ezt, azzal érvelve, hogy az Europol az igazságügyi-belügyi kormány­közi együttműködés egyik formá­ja, amelynek működésébe sem­milyen nemzetek feletti EU-intéz­ménynek nem lehet beleszólása. Főként a • Benelux-országok ra­gaszkodtak azonban ahhoz, hogy végső esetre igenis álljon rendel­kezésre egy országoktól függet­MTI-hír Aszahara, akit a múlt hónap közepén az AUM Sinrikjo több más vezetőjével együtt gyilkos­ság és gyilkossági kísérlet gyanú­ja alapján tartóztattak le, most első ízben ismerte el, hogy köze volt annak a számos bűncselek­ménynek az egyikéhez, amellyel a szektát vádolják. Ezzel volta­képpen saját magának tett foga­dalmát is megszegte, mert letar­tóztatása után kijelentette, hogy csak a tárgyaláson lesz hajlandó len, semleges döntőfórum, amely­nek működését egységes elvek határozzák meg. A kedd éjszaka kimunkált — francia kezdeményezésű — ja­vaslat szerint ha két ország vitá­ba keveredik az Europollal kap­csolatban, ügyüket előbb az EU miniszterek tanácsa elé terjesz­tik, majd amennyiben fél éven belül nem születik megállapo­dás, akkor a miniszterek minősí­tett többséggel döntenek arról, hogy a kérdés a luxembourgi bí­róságelé kerüljön-e vagy sem. Ér­tesülések szerint brit és kisebb mértékben dán miniszter lénye­gében mindvégig nem vetette el válaszolni az ellene felhozott vá­dakkal kapcsolatos kérdésekre. A többi letartóztatott szekta­vezető azonban már eddig is sokkal beszédesebbnek bizo­nyult. A tokiói körzeti ügyészség a hónap elején az ő vallomásaik alapján emelhetett vádat Asza­hara és az AUM hat másik ve­zetője ellen a tokiói metrón vég­rehajtott akció ügyében. Az egyik szektatag vallomása derített fényt arra a gyilkosságra is, amelynek „engedélyezését" Aszahara most elismerte. fenntartását. A francia kompro­misszumot viszont ők is elfogad­ták azzal, hogy a cannes-i csúcsig még minden tagország mérlegel­heti végső álláspontját. Nem született viszont kompro­misszum a majdani közös EU-ví­zum ügyében. A vízum bevezeté­séről már megszületett a döntés, sőt, idén márciusban már annak formájáról is határoztak. Nem si­került azonban tisztázni azon or­szágok körét, amelyek esetében az állarppolgárok számára köte­lező lenne az ilyen vízum, bár­mely EU-tagországba is utazza­nak. A vita a jugoszláv utódálla­mok kapcsán feneklett meg: Né­metország határozottan ragasz­kodik ahhoz, hogy minden jugo­szláv utódállamra terjesszék ki az egységes „európai" vízum­kényszer alkalmazását, míg Olaszország egyértelműen ellen­zi ezt. N em egészen egy héttel a kö­zelgő választások előtt, fegy­veresek Haitin gyilkosságot kísé­reltek meg egy képviselőjelölt el­len. A tegnap hajnali támadásban a jelölt, Milo Gousse csak megse­besült, sofőrje azonban életét vesztette — közölte a Reuter és az AP. Május vége óta ez már a ne­gyedik erőszakos akció volt, ame­lyet összefüggésbe lehet hozni a választásokkal. Haitin vasárnap 10 ezer jelöltnél több verseng majd a 83 képviselőházi, 18 sze­nátusi és 2 ezer önkormányzati képviselői helyért. Az eseményen nemzetközi megfigyelők is jelen lesznek. G heorghe Tinca román nem­zetvédelmi miniszter ma­gyar kollégájával, Keleti Györggyel közösen írt levelet adott át William Perry amerikai védelmi miniszter­nek, az Egyesült Államok további támogatását kérve a két ország katonai együttműködésének ki­szélesítéséhez. A levél feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek példázzák, hogy az Egyesült Álla­mok mi módon tudna hozzájárulni a román-magyar katonai kapcso­latok bővítéséhez és elmélyítésé­hez. Szó van benne a többi között arról a forró drótról, amelyet ame­rikai segítséggel hoznának létre Budapest és Bukarest között. É szak-Korea kijelölt vezetője, Kim Dzsong II szerint más or­szágokban a szocializmus az ideo­lógia széthullása miatt omlott össze, ezért fokozott figyelmet kell szentelni az ideológiai munkának. Az ideológiai nevelés fontosságát hangsúlyozva figyelmeztetett ar­ra, hogy ha ezt a területet elhanya­golják, akkor meggyengülnek a szocializmus ideológiai tartópillé­rei, s ezek után lehetetlenné válik a szocializmus megvédelmezése. A KCNA hivatalos észak-koreai hír­ügynökség „nagy vezetőként" hi­vatkozott Kimre, vagyis azt a kife­jezést használta, amelyet mosta­náig kizárólag apja, a tavaly július­ban elhunyt Kim Ir Szen számára tartottak fenn. Észak-Koreában a tegnapi lapok háromoldalas terje­delemben ismertetik Kim Dzsong 11 eszméit. T árik Aziz iraki miniszterelnök­helyettes és Viktor Poszuval­juk orosz külügyminiszter-helyet­tes Bagdadban megvitatták, ho­gyan lehetne megvalósítani az Irak elleni olajembargó mielőbbi feloldását. A két politikus megbe­széléseinek középpontjában az Irak és az ENSZ Biztonsági Taná­csa közti viszony, valamint a 687­es határozat teljesítéséért tett lé­pések álltak. A BT az említett hatá­rozatban rögzítette a Bagdad elle­ni olajembargó bevezetését. A büntetőintézkedés feloldásának feltételéül szabta, hogy Irak te­gyen eleget a fegyverkezési prog­ramját érintő minden ENSZ-köve­telésnek. Kft. PNE U f/l A T International GUMIABRONCS-NAGYKERESKEDÉS Űmwn J MATADOR ^ I. Ml-IMn UTH «MM/jŕ»u* SEMPERIT márkakereskedője a gumiabroncsok és tömlők gazdag választékát kínálja az alábbi kereskedelmi egységeiben: Galánta, Šafárikova 15 (a Profesionál autóiskola épülete) # • * tel.:0707/42 51 (Plavyúr) Komárom, Hadovská cesta 6 (a l'riemko telepén) _ . • * j'Aft* tel./fax: 0819/32 29 (Szabó úr) Dunaszerdahely, Komárňanská cesta j (a Dukacso épületében) . • * tel./fax: 0709/524 736 . • * ug t&Jr tel.: 524 732 • * " fc^ VK-655 A MEGHÍVÓ A tornagörgői sportszervezet, a helyi önkormányzat és az MPP helyi csoportja szeretettel meghívja a sportot és szórakozást kedvelő polgárokat az 1995. június 25-én 14 órakor kezdődő búcsúi nemzetközi focigálára. Résztvevők: a magyarországi MONOK futballcsapata - a Magyar Polgári Párt országos válogatottja - a helyi öregfiúk és a nagycsapat. A sportdélután vendégei: Nagyvendégi Éva, az ÚJ NO főszerkesztője Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője Barak László, a Nap főszerkesztője Velük a jelenlévők kötetlen beszélgetést folytathatnak. Frissítőről, jó gulyásról és az esti diszkóról a rendezőség gondoskodik. Jó szórakozást! A CANNES-I CSÚCS HOZ VÉGLEGES DÖNTÉST Függőben az EU-vízum ügye Tegnap hajnalra kompromisszumos megállapodás született az Európai Unió igazságügy- és belügyminiszterei között az Europol és a luxembourgi Európai Bíróság majdani viszo nyát illetően. A végső szót a kérdésben a jövő heti cannes-i EU-csúcstalálkozó mondja majd ki. A miniszterek mostani, luxembourgi ülésén sem született egyezség az „EU-vízum­köteles" országok végső listájáról. Sorrend és értékrend Négy hónap kellett ahhoz, hogy a szlovák parlament ra­tifikálja az Európa Tanács ki­sebbségi keretmegállapodá­sát. Most, hogy tegnap végre megtörtént, immár felesleges azon meditálni, hogy hosszú volt-e ez az idő, de tény: honi törvényhozásunk jóval hama­rabb is áldását adhatta volna rá, hiszen Szlovákia már feb­ruár elején csatlakozott az Európa Tanács dokumentu­mához. Ám a májusi parla­menti ülésszak tanúsága szerint a kormánykoalíciós pártok honatyái egyéb, sok­kal fontosabbnak ítélt törvé­nyek napirendre erőltetésé­vel voltak elfoglalva. Érték­rendjükről sokat elárult, hogy akár az államfő iránti bizal­matlanság kinyilvánítását is égetőbb kérdésnek tartották, minta kisebbségi egyezmény napirendre tűzését, pedig er­re a szlovák-magyar alap­szerződés számos cikkelye is hivatkozik. Mostantól immár a hazai kisebbségi joggyakorlatnak a keretegyezmény cikkelyeihez kellene igazodnia. Ám, mint az egyezmény neve is elárul­ja, a benne foglaltak csak egy keretet jelentenek, még­hozzá egy meglehetősen na­gyon tágat, s tulajdonképpen bő választási lehetőséget ad­nak a kormánynak a tekintet­ben, hogy az ajánlott jogok minimumát, avagy maximu­mát adják-e meg az országa­ikban élő kisebbségeknek. Ha az illető vezetés csak egy szemernyit is jóindulatú saját nemzetiségeivel szemben, akkor, természetesen, nem adagolja szűkmarkúan eze­ket a jogokat, s megszívleli az Európa Tanács ombuds­manjának tisztségére pályá­zó német CDU-politikus intel mét. Siegbert Alber szó sze­rint ezt mondta; nyugodt ki­sebbség = nyugodt ország, majd azt fejtegette, hogy köz­vetlen összefüggés van a ki­sebbségeket megillető jogok mennyisége és az államhoz való lojalitásuk között. „ Ha azt akarom, hogy a kisebb­ség lojális legyen az állam­hoz, akkor olyan jogokat kell neki megadnom, amelyeket a kisebbség megfelelőeknek tart", fűzte hozzá. Kijelentését azért idézem, mert a keretmegállapodás legtöbb cikkelyében többször is felbukkannak a „megfe­lelő" és a „körülményekhez képest" kifejezések, s vél­hetően ezeket a szlovák kor­mány a gyakorlatban egé­szen máshogy értelmezi majd, mint a kisebbségi poli­tikusok és a hétköznapi ma­gyar polgár. S emiatt kell tar­tani attól, hogy végül is nem­zeti túlfűtöttségtől vezérelve a kormánykoalíció pártjai a keretegyezmény gumicikke­lyeit úgy fogják magyarázni, hogy a kisebbségi Oktatásra vonatkozóakba szerintük bőven belefér akár az alter­matív oktatás bevezetése, avagy az államnyelv haszná­latát szabályozó törvény el­fogadása is. Ez az egyik aggasztó körül­mény, a másik pedig az, amit a szlovák külügyminiszter a napokban akarva-akaratla­nul megpedzett a szlovák magántévének nyilatkozva. Juraj Schenk korábban több­ször is kijelentette, hogy a keretmegállapodás hazai ra­tifikálása után napirendre tűzik a szlovák-magyar alap­szerződés szentesítését a törvényhozásban. A napok­ban a szlovák-magyar alap­szerződés budapesti ratifiká­lása után viszont azt fejteget­te, hogy ez csak egyike azok­nak a lépéseknek, amelyeket a magyar félnek meg kell ten­nie, mert hátravan még a ki­sebbségi keretmegállapodás magyarországi ratifikálása és az alapszerződés kitételei­nek gyakorlati alkalmazása. Majd a váratlan kérdésre, hogy eszerint a szlovák parla­ment megvárja, míg Buda­pesten ratifikálják a keret­megállapodást, s csak ez­után tűzi napirendre az alap­szerződés szentesítését, Schenk zavartan annyit fe­lelt, ő ezt így nem mondta, de nem cáfolta határozottan en­nek eshetőségét. A jelek szerint tehát Po­zsony nem kapkodja el az alapszerződés törvénybe ikta­tását, de ennek időpontja a keretegyezmény ratifikálása után is valahol még a csilla­gokban van. Gašparovič ház­elnök szeptembert emlege­tett, legutóbb viszont már ok­tóberről volt szó, sőt, a Szlo­vák Nemzeti Párt legújabb feltételei ismeretében továb­bi halasztás sem elképzelhe­tetlen. A legutóbbi sajtótájé­koztatón nemcsak az hang­zott el, hogy az alapszerződés az SZNP számára elfogadha­tatlan, hanem immár az is, hogy a ratifikálást csak az­után kellene napirendre tűzni, ha a parlament már el­fogadta az államnyelvre, az új közigazgatási felosztásra és a helyi választásokra vonat­kozó törvényt. A jelek szerint az alapszerződés hazai ratifi­kálására legalább negyed­évet várni kell, ha nem töb­bet... P.VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents