Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám, péntek

6 ) ÚJSZÓ GAZDASAG 1995. június 16. ENYHÍTETTEK A KIRÁLYHELMECI MUNKANÉLKÜLISÉGÉN Ekétől a villanykemencéig A királyhelmeci INTER REGION Kft. sütödéi kemencéiben ízletes kenyér süthető, és ez mindenekelőtt a színvonalas ipari termelés eredménye. Az meg további érdekesség, hogy Királyhelmecen két ipari cég is gyárt pékségi villanykemencét. Közülük az egyik az INTER REGION szlovák-magyar kft. - Amikor két évvel ezelőtt terepszemlére jöttünk ide, igen siralmas állapotban találtuk a volt városi ipari vállalat elhagyatottan álló szerelőcsarnokát. Tanakodtunk, mit lehetne tenni, mit lehetne a kihalt épületben gyártani, és ezzel enyhíteni a Királyhelmecen és környékén dúló munkanélküliségen. Annak idején ebben a csarnokban állítólag hatvanan dolgoztak, ám a gyenge gazdasági eredmények az üzem fel számolásához vezettek. Megszűnt itt az élet. Arra gondoltunk, mármint a kft. megalakításán szorgoskodó csoport, ha sikerül létrehoznunk egy magáncéget, akkor az olyan tevékenységet kell, hogy folytasson, amelyre igény van, s amelyre a csarnok lehetőséget kínál. No meg olyat, amihez mi is értünk. Jómagam korábban a helyi ELSTROJ állami cégnél dolgoztam, így volt némi termelési tapasztalatom. Úgy láttuk, az lesz talán a legjobb, ha a felszámolás alatt álló ELSTROJ üzemben készített üveggyári és pékségi villanykemencék gyártására szakosodunk. Nem 'utolsósorban azért is, mert akkor az ottani jó technikusgárdát is megmenthetjük a szétszéledéstől - vezetett be a cég alakulásának történetébe Kajla János igazgató-vezető, mielőtt terepszemlére vitt volna a hatalmas csarnokba és annak szárnyépületeibe. A szerelőcsarnok első felé1 ben egy újságosbódé nagyságú fémdobozt bütykölt, csiszolt két szerelő. - Készül az újabb kemencénk - világosított fel az iparistából lett mérnök. - A kísérleti kutatóintézet tesztelése alapján az itt készülő sütödéi berendezések minőségben vetekszenek az olasz vagy francia gyártmányokkal - folytatta a szakember. Majd hozzáfűzte, hogy eddig már több mint fél tucat ilyen berendezésük üzemel az országban és külföldön. Megtudtam, a szlovák és magyar alaptőkével indított királyhelmeci kft.-nek a pékségi kemence a fő terméke. Az alapítók ugyanis annak idején nemcsak Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon végeztek piackutatást, hanem Ukrajnában, Romániában és Lengyelországban is. Amikor rájöttek, hogy a közeli Kárpátalján és Északnyugat-Románi ában csak elvétve akad kis pékség, tudták, az ottani piacokon is van keresnivalójuk. Az ottaniakon is, meg természetesen belföldön is. Hiszen a Bodrogközben, Kassa környékén, Gömörben, a Magas-Tátra vidékén és másutt is az országban sok település maga próbálja elkészíteni a helyi lakosságnak szükséges kenyeret. Ugyanis ez a megoldás a helyieknek több szempontból is hasznos. - Természetesen nemcsak különböző teljesítményű, tehát 1000, 2200, 3200 és 5000 lakosú település napi kenyéradagjának előállítására képes kemencetípusokat kínálunk az érdeklődőknek, leszállítjuk a pékség többi műszaki kellékét, és fel is szereljük. Részben a kelesztőbokszok is nálunk készülnek, különböző cégektől vásárolt alkatrészekből mi szereljük össze. A dagasztógépeket főleg Romániából szerezzük be, mert lényegesen olcsóbbak, mint a nyugat-európai gépek, a minőségükkel meg nincs baj. Úgy látjuk, ennek az ágazatnak van jövője, pékségi kemencékre szükség lesz min dig. Ilyen kicsikre is, mert ezek szinte, minden faluban alkalmazhatók - vélekedett a házigazda. További szavaiból kiderült, kezdetben csak a szűkebb régiónak dolgoztak, ám fokozatosan nemzetközi kereskedelmet is kiépítenek. Romániából például gépeket és alkatrészéket hoz be a cég, ugyanakkor kész pékségi technológiát szál lit oda. Székelyudvarhelyen a helyiekkel közösen már egy üzemelő pékséget is működtet. És nemcsak Romániában érdeklődnek a helmeci kemencék iránt. Kárpát-Ukrajnában néhány hónapja a INTER: PAK kereskedelmi céget létesítettünk, és Csapon már üzemelte tünk egy közös beruházással létesített pékséget is. Legújabban a mélyhűtött tészta sütésére alkalmas kis teljesítményű kemencék iránt érdeklődnek náluk a pékek, péksütemény-készítők. Az első ilyen berendezések ugyanis jól beváltak. - Nem KGST ez, hanem élő határ menti kapcsolat, amelyiknek hasznát veszi mindegyik fél. Gazdasági hasznát. És ez a lényeg! Ez a filozófiája a Kárpátok Eurorégió alapgondolatának - mondta Kajla úr, amikor elhagytuk a kemencegyártó részleget. A királyhelmeci székhelyű INTER REGION cég nem csak pékségi gépsorok, technológiai berendezések gyártására szakosodik. Amint a helyszínen tapasztaltam, szakembergárdája mással is foglalkozik. Ha kell, gyárt ekét, abrakdarálót és sok más munkaeszközt, gépet. Az asztalosműhelyben pedig készül iroda- és konyhabútor, meg koporsó is. Vagyis a cég mesterei azt gyártanak, amire szükség van, ami iránt van kereslet a hazai, valamint külföldi piacon. Gázkazánok gyártá sát, szerelését és javítását is tervezik a helmeciek. Tervez a cég, mert élni akar, munkát akar adni és megélhetést biztosítani néhány tucatnyi bodrogközi embernek. GAZDAG JÓZSEF DUNA-AGAK: Csak a víz nem boldogít A Duna ökológiája címmel június elején tartott stupavai Dunakonferencia egyik fő témája az „ökoszisztéma irányítása a bősi vízlépcső segítségével" volt. A témának megfelelően több előadás is érintette a Doborgaz-Bős közötti mellékágrendszert, amelyet a vízlépcső üzembe helyezése óta a felvízcsatornából táplálnak. Ján Blahuta, a Dunai Vízügyi Vállalat bősi üzemének munkatársa a megfigyelések alapján elmondta, hogy az Öreg-Duna elszívó hatása miatt a parttól számított kétszáz méteres sávban hatástalan a vízpótló rendszer, így itt a talajvíz továbbra is négy méter mélységben található, miközben a növényzet számára legalább kétméteres szintre lenne szükség. Ezt a problémát szerinte csak úgy lehetne megoldani, ha a főmeder vízszintjét fenékgátak segítségével megemelnék. Továbbra is érvényes, hogy a mellékágak nem tömőcltek el, vagyis a talajvízszint azonnal reagál a vízhozamváltozásokra. Megtudtuk tőle továbbá, hogy az érintettek, köztük az erdészet és a horgászok képviselői végre megegyeztek abban, miszerint a vízpótló rendszerbe a nyári szezonban másodpercenként 50, a téli szezonban pedig 10-15 köbméter vizet juttatnak. Továbbra is probléma viszont az elárasztás időpontja. Az elárasztás kérdése azért fontos, mert az ártéri természet korábban teljes életciklusát ehhez alakította, így a magas vízállások elmaradása komoly következményekkel járhat. Ezt fejtegette Kamil Vilinovič, a környezetvédelmi minisztérium természetvédelmi részlegének munkatársa is. Elmondta azt is, hogy az ágrendszert korábban védett területté szerették volna nyilvánítani. Csakhogy ezt annak idején a vízlépcső miatt nem engedték, most meg már nem teljesíti az ezzel kapcsolatos kritériumokat. Másrészt viszont hazánk is aláírta a vízi élővilág védelméről szóló szerződést, így ezt a mellékágak esetében is meg kell tartani. Ezért figyelmeztető jel, hogy az állami természetvédelmi szervek munkatársait többszöri sürgetésre sem vették be a vízelosztással kapcsolatban felállított tanácsadó testületbe. Ez a bizottság egyezett meg például kétéves vita után az elárasztás időpontjában, amelyet viszont az erdészet ellenállása miatt nem sikerült megvalósítani. Végül az ágrendszer szempontjából kedvező hírként könyvelhetjük el Ján Vincentnek, a Vízügyi Beruházó Vállalat hidrotechnikai szakértőjének információját, amely szerint hamarosan befejeződik annak a csatornának az építése, amely a jobb oldali szivárgócsatornából vizetjuttat a bősi kikötő alatt fekvő területre is. Július Binder pedig bejelentette, hamarosan felkérik a magyar felet, hogy egyezzen bele egy újabb fenékgát megépítésébe. Ez hat kilométerrel Dunakiliti alatt létesülne, és segítségével újra össze lehetne kötni a csallóközi mellékágrendszert a főmederrel. (tuba) Készül az újabb kemence (A szerző felvétele) MUNKAHELYEKET TEREMTETT A méteráru-kereskedéstől a varrodáig Sokáig állt egy régi, elhagyott kis ház Tornaija főterének délnyúgati sarkában. Nagyon jó helyen, szinte kínálkozva arra, hogy egy vállalkozó szellemű ember kezdjen vele valamit. És akadt ilyen Tornaiján. Megmentette a házat - igaz, annak eredeti falai csak részben maradtak meg -, és a i újjászületőben lévő tér érdekes, látványos színfoltjává varázsolta. Érdeklődve kerestem fel e vállalkozói központ tulajdonosát és mozgatóemberét. Garai Ferenc helyi vállalkozóval a tetőtérben berendezett irodájában beszél gettem cége, a Bella Donna és a szabóság - mert ez működik a ház alsó szintjén - mindennapjai-, ról. • Ön itt, a munkanélküliség által az ország leginkább sújtott vidékén az elmúlt év őszén beindította kis varrodáját, munkát adott 15 embernek. Ma, amikor egyre többen szüntetik meg vállalkozásukat, ön éppen az ellenkezőjét teszi: bővíti azt. Mi az, ami erre ösztönözte? - Elsősorban az, hogy munkalehetőséget teremtsek egy általam már jól ismert területen. Többen biztattak arra, hogy ne csak kereskedjek a méteráruval, hanem próbáljam meg további feldolgozását is. És most itt a tizenegy varrónővel, üzletkötőkkel, gazdasági vezetővel, menedzserrel ezt tesszük. Hat hónapi munka árán sikerült elérnünk, hogy a Burda-modellek alapján készített ruházati termékeinkkel versenyképesekké váltunk a piacon. Minden munkatársamtól megkövetelem a minőségi munkát. Ezt nem mindig könnyű megértetni és megtartatni, de meggyőződésem, hogy csak így szabad csinálni, mert csak így lehet eredményt produkálni. A tisztességen alapuló kereskedés híve vagyok, mert már sokszor meggyőződtem róla, hogy hosszú távon csak ez a kifizetődő, és én, amíg erőm, kedvem engedi, folytatni akarom ezt a munkát. • Nem kezdő már a szakmában. Mikor indult, és mi a cégének a fő tevékenységi területe? - Hát nem ez a kis műhely az, aminek kialakításában elsősorban a feleségemnek vannak nagy eredményei. Méteráru-nagykereskedésünk a kilencvenes évek elejétől eredményesen működik. A behozott méterárunak csak egy kis részéből készítünk kész terméketvarrodánkban. Elsősorban tehát a kereskedéssel foglalkozunk. Tajvanból, Koreából hozunk be méterárut nagy tételben, és ezt forgalmazzuk Szlovákiában. Nagyon jók a tapasztalataink a távol-keletiekkel - megbízható üzleti partnerek. S hogy talán mi is azok vagyunk, bizonyítja, hogy a közép-európai piac ellátására több ottani cég kizárólagos képviseleti jogot ajánlott fel számunkra. Jelenleg kb. 300-350 állandó vevőnk van, főként Szlovákia középső és keleti részén. Nyugatabbra - ott most csak hat üzletet látunk el - egyelőre nincs erőnk terjeszkedni. Most havi 7

r 10 ezer méter importált szövetet adunk el. Tavaly és az idén nagyon esett a kereslet, ami elsősorban a meggyengült vásárlóerőnek tudható be. Tapasztalataim szerint ez a 92-es évhez viszonyítva a mi vidékünkön az 50 százalékára esett vissza. S közben az átlagember alig látja, hogy az állam intézkedései mennyire sújtanak bennünket. • Szinte idekívánkozik a kérdés: hogyan tovább? A mai bizonytalan gazdasági helyzet miatt nagyon nehéz tervezni, további bővítésre gondolni. Pedig a lehetőségek megvannak, és nyitni lehetne Magyarország felé is, mert ez is a vállalkozás egyik alaptörvénye: a továbblépés, terjeszkedés, erősödés. Nálunk viszont rengeteg akadálya van ennek. A sok mindenre képes embert is elriasztják az itteni viszonyok. Nekem is vannak olyan kész terveim, amelyek megvalósítása után sok-sok gömörinek tudnék munkát biztosítani itt, Tornaiján, de nincs felelős személy alsó vagy felső szinten, akivel komolyan lehetne tárgyalni. S persze itt vannak a „hátsó" érdekek, amelyek a leginkább akadályozzák a tisztességes versenyfeltételek, viszonyok kialakulását, a gazdasági fejlődést. AMBRUS FERENC Gyógynövények az agrárgondokra A speciális növénytermesztés évek óta a mezőgazdasági termelés mostohagyereke. Noha a természeti és környezeti feltételek Dél Szlovákiában általában megfelelő környezetet biztosítanak a zöldség- és gyümölcstermelés számára, az ebből származó bevételek mégsem jelentenek biztos és megbízható bevételi forrást a nagyüzemi termelőknek. Elsősorban a piaci viszonyok rendezetlensége miatt, ezért a gazdaságok inkább fokozatosan leépítették, sok helyen meg is szüntették a termelést. Vannak azonban szövetkezetek, ahol nem hagyták magukat sodorni az árral, és a nehézségek ellenére is fenntartották ezt az ágazati termelést, sőt bővítették is. Nem titkolva, hogy némi gyógyírt jelent a mezőgazdaságban is egyre szorítóbb követelményként jelentkező foglalkoztatási gondokra. Három évvel ezelőtt még mintegy 20 millió- koronás veszteséggel zárta az évet a Dercsikai Mezőgazdasági Szövetkezet, és az előjelek nem sok jót jósoltak az öt falu összevont termőterületein gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemnek, amely a transzformáció során dúló szétválási hullám ellenére továbbra is közös gazdaságként próbálta meg állni az átalakítás és a rendezetlen piaci viszonyok naponta szorító kihívásait. Kétségtelen, hogy a gondok még ma is kemény marokkal szorítják a gazdaságot, az eredmények azonban azt mutatják, sikerült átvészelniük a legnehezebb időszakot, sőt a múlt évet már minimális nyereséggel zárták. Ebben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy a hagyományos termelési ágazatok mellett itt is megőrizték a speciális növénytermelést, sőt a zöldség és a szőlő mellett néhány éve a gyógynövénytermesztés is állandó és megbízható bevételi forrást jelent a szövetkezetnek. A gyógynövények termesztése - amint azt Vyboch Pál, a szövetkezet elnöke állította jól hoz a konyhára. Szerződéses partnerük, a Slovakofarma malackyi gyógynövény-felvásárló részlege folyamatosan átveszi tőlük a megadott követel; ményeknek megfelelően szárított gyógynövényeket, és a fizetéssel sem marad el. Mondani sem kell, hogy a pénzínséges időszakban mit jelent ez a megbízható bevételi forrás a szövetkezetnek. A szövetkezet bakai részlegén 18 hektáros saját telepítésű gyógynövényültetvényen borsmentát, citromfüvet, bojtorjánt és zsályát termesztenek. Mivel ezeket a gyógynövényeket szárukért termesztik, legfontosabb követelmény, hogy a gépi betakarítás előtt a parcellák teljesen gyommentesek legyenek. - A tisztaság alapvető követelmény, ha ugyanis a szárítmányba más növények is bekerülnek vagy pedig a szárítás során nem sikerül betartani a megadott paramétereket, akkor, sajnos, csak szénát termeltünk, eléggé költséges eljárással - állította Výboch Pál. Ha azonban megfelelő a szárítmány, jól jövedelmez. Bizonyítja ezt, hogy a parcellák tisztántartására bérleti szerződést kötnek a tagokkal és a falubeli munkanélküliekkel, és hektáronként akár 30 ezer koronát is kifizetnek a bérlőknek. Ezeknek az évelő növényeknek a tisztántartása csak kézi munkával lehetséges, a vegyszeres gyomirtók használata kizárt. Pár nappal az első kaszálás előtt meggyőződhettünk róla, a bérlők valóban megszolgálták a munkadíjukat. A Slovakofarmának éves szerződés alapján szállítják a gyógynövényeket. Évzáráskor egyúttal a következő évre szóló szerződést is megkötik, így előre tudják, hogy az adott területről mennyi bevételre számíthatnak. - A félreértések elkerülése végett azonban azt is le kell szögezni - tette hozzá nyomban az elnök hogy a gyógynövények által kitermelt nyereséget eddig elvitte a zöldségtermelés. A vízfüggönyös fóliák, az 5 hektár szabadföldi paprika és 30 hektár paradicsom termelési költségei ugyanis közismerten olyan magasak, hogy a jövedelmek javítása helyett gyakorlatilag inkább a szövetkezet foglalkoztatási gondjait mérséklik. Nem beszélve a szőlőről, amelynek termőterületét 135 hektárról már lecsökkentették 85 hektárra, de még így is ráfizetéses. Talán az idén itt is változás történik, mivel az egész országban kevesebb lesz a szőlő. Két éve még a kutyának sem kellett, most viszont a feldolgozók már előleget is folyósítanak a termelési költségekre. Sőt az előzetes árak is elfogadhatók. így aztán, noha a gyógynövényeket általában az emberi betegségek gyógyítására használják, Dercsikán az agrárágazat krónikus gondjaira és saját problémáikra is részleges gyógyírt találtak bennük. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ )