Új Szó, 1995. június (48. évfolyam, 126-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám, szerda

1338 I ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1995. június 10. A THE WALL STREET JOURNAL ES A REUTER A SZLOVÁK PRIVATIZALAS LEÁLLÍTÁSÁRÓL A beruházókat sokkolta a döntés A beruházókat sokkolta a hír, és alig akarták elhinni, hogy a szlovák kormány az utolsó pillanatban leállította a töme­ges privatizálást, s azt a polgároknak szánt valamiféle pénzügyi juttatással váltotta fel - írta a Mečiar-kormány vá­ratlan lépése kapcsán az amerikai vállalkozói körök lapja, a The Wall Street Journal. A tekintélyes gazdasági szaklap szerint az új terv nem teljesen világos, de a legtöbb üzlet­embernek az a véleménye, hogy kétségeket támaszt: egyál­talán fog-e folytatódni a privatizálás. A terv várhatóan drasztikusan korlátozza a beruházási alapok szerepét, jól­lehet némely vélemények szerint egyes alapok már eddig is túl nagy befolyásra tettek szert. MTI- és CTKJelentésck A szlovák kormányfőnek so­ha nem tetszett a csehországi tí­pusú vagyonjegyes privatizáció, írja a gazdasági újság. Ezért állí­totta le Szlovákiában mostani újbóli hatalomra kerülése után. Korábban mintegy 2,5 milliárd szlovák korona összértékű cé­gek magánosítását tervezték, de ezt nemrég a felére csökken­tették arra hivatkozva, hogy a mintegy .300 cég többsége a vállalati menedzsment vagy pe dig az alkalmazottak tulajdoná­ba kerül, írta a The Wall Street Journal. A szlovák kormány magának kívánja megtartani stratégiainak minősített vállalatok tucatjait, s tartósítani óhajtja ellenőrzését a részben már privatizált vállalatok fölött is - jelentette a Reuter a po­zsonyi kabinet által a múlt héten elfogadott, egészében azonban még nyilvánosságra nem hozott privatizációstörvény-tervezet alapján. A kormány javaslata jelentős elmozdulás a kommunista rend­szer bukása utáni privatizációtól - állapította meg a Reuter. A ter­vezet értelmében az állam nem mond le monopóliumáról olyan szektorokban, mint a távközlés, a posta, az energiaipar, a hadiipar vagya bankjegynyomtatás. Vladimír Mečiar kormányfő ka­binetje jóváhagyta azoknak a részben már magánkézbe adott vállalatoknak a listáját is, ame­lyekben a szlovák vagyonügynök­ség (NPF) megőrizné vétójogát. Ezek között szerepel egyebek közt a Nafta Gbely olajfinomító, a kassai vasmű, a Slovnaft olajfino­mító, a Benzinol benzinkútháló­zat, a Duslo vegyiüzem és a Da­nubiaprint nyomda. A privatizációstörvény-terveze­tet még jóvá kell hagynia a parla­mentnek is, elfogadásához azon­ban nem fér kétség az egykama­rás törvényhozásban, ahol Mečiar és koalíciós partnerei biz­tos többséggel rendelkeznek. Mečiar, aki populistá privatizá­cióellenes programmal nyerte meg a tavalyi választásokat, azt hirdeti, hogy az államnak nem NEM VOLT KGB-UGYNOK Iliescu megkésve cáfol MTI-hír Ion Iliescu román államfő egy tévéinterjúban részletesen cáfol­ta a Ziua című napilap állításait, amelyek szerint moszkvai diák­évei alatt beszervezte őt a KGB, a szovjet titkosszolgálat. a speciális román sajtóműfajban, folytatásos vezércikkben fejteget­te, hogy az államfő reagálása nem kielégítő és elkésett. Időközben az ügyészségen az elnökség buzdítására Iliescu eljá­rást kezdeményezett a Ziua főszer­kesztőjével és a vitatott anyag szerzőivel szemben. Ennek kereté­ben először múlt csütörtökön idéz­ték be őket, írásbeli magyarázatot kérve. Ezt az érintettek megtagad­ták, arra hivatkozva, hogy nem tisztázott, mi a vád. Iliescu elnök tévényilatkozatá­A Ziua egy Igor Botnarjcsuk ne­vezetű személy nyilatkozatát kö zölte, aki kijelentette, hogy ő volt Ili­escu „KGB-oktatója" a moszkvai tanintézetben. Az államfő először szóvivője útján tett közzé cáfolata kat, azt hangoztatva, hogy soha semmiféle hírszerző szervvel nem állt kapcsolatban, de ellenzéki po litikusok ezt követően is sürgették: tisztázza magát, jelenjen meg a parlament előtt. A legnagyobb pél­dányszámú napilap, az Evenimen­tul Zilei főszerkesztője, Ion Cristoiu ban közölte: Románia moszkvai nagykövetsége az oroszországi ha­tóságoktól és a moszkvai energeti­kai intézet vezetésétől hivatalosan kérte, hogy ellenőrizzék a Ziua állí­tásait, így állapítsák meg, létezik-e a lapban róla nyilatkozó Botnarj­csuk. A válasz, közölte az államfő, az, hogy az egész állítás légből ka­pott, és a szóban forgó időszak­ban semmiféle Botnarjcsuk nem szerepelt sem az intézmény okta­tói, sem adminisztratív személyze­te, sem pedig diákjai között. Az el­nök ugyanakkor megjegyezte: ha nem is volt kapcsolatban a KGB­vel, abban biztos, hogy mind a KGB, mind a Ceausescu-féle Secu­ritate figyelmének tárgyát képezte. Áradások Kínában: 200 halott MTI-hír A május közepe óta tartó özön­vízszerű esőzések, viharok követ­keztében több mint 200 ember vesztette életét Kína déli tartomá nyaiban, Hunanban, Csianghszi­ben és Szecsuánban. A sebesültek száma meghalad­ja a kétezret. Az idei év első nagy áradása következtében több mint 42 000 épület dőlt össze vagy ron­gálódott meg - jelentette tegnap hivatalos forrásokra hivatkozva az AFP. Hunan tartományban 86, Csi­anghsziben 53, Szecsuánban pe­dig 62 ember halt meg az ítélet­időben és az áradások következté­ben. Egyedül Csianghszi tarto­mányban 1,44 milliárd jüanra (166 millió dollárra) rúg a termé­szeti katasztrófa okozta károk összege. A gazdasági károk 3,2 millió embert érintenek. Hirdetőirodánk a nyári hónapokra kedvező akciót indít el. Aki 1995 júliusában és augusztusában az ÚJSZÓ -ban vagy a IIdSÉmap -ban legalább 8,4x5 cm-es (Új Szó), illetve 9,5x5 cm-es (Vasárnap) hirdetést közöl két alkalommal, annak ugyanezt a hirdetését (ugyanolyan méretben) harmadik alkalommal ingyen közöljük. Egyúttal ebben az akcióban részt vevő hirdetőink értékes nyeremények sorsolásában vesznek részt A VOX NOVA hirdetőirodája V szabad lemondani „aranytojást tojó tyúkjairól" - írja a Reuter. A kormány tervezete szerint a szlo­vák vagyonügynökség még ab­ban az esetben is megőrizhetné vétójogát a részben már privati­zált vállalatoknál, ha kisebbségi tulajdonos marad. A kormány terve rossz jelzés a befektetőknek - idézi szakénők véleményét a Reuter. A Slovak In­vest Union befektetési cég bróke­re azt jósolja, hogy csökkenni fog a vállalatok részvényeinek értéke. A Reuter szerint egyelőre nem világos, hogy a kormány miként kívánja megváltoztatni a játék­szabályokat azoknál a vállalatok­nál, amelyeknek a vagyonügy­nökség már nem többségi tulaj­donosa. Az NPF vétójogának megőrzése nem lehet gond a Slovnaftnál, ahol a vagyonügy nökség 80 százalékig tulajdo­nos, de tisztázatlan a helyzet olyan cégeknek, mint például a Nafta vagy a kassai vasmű, ame­lyeknek csak 15-20 százalékig tulajdonosa az állam. J A G-7-ES CSÚCS ELŐTT Fenyegető levé l MTI-hír Néhány nappal a hét ve­zető ipari országnak (G-7) a kanadai Halifaxban holnap kezdődő csúcsértekezlete előtt fenyegető levél érke­zett a titokzatos Loki 7 cso­portosulástól - jelentette az AFP. Rendőri adatok szerint a levelet az ATV tévéadóhoz - intézték. Ebben a feladók a többi között hangoztatták, hogy az állam- és kor­mányfők csak a „barikádok­kal körülvett és jól őrzött erődítményekben" érezhe­tik magukat biztonságban. Az antiszemita jelszavakat tartalmazó levél stilizált ho­rogkereszttel volt ellátva. A kanadai rendőrség úgy nyilatkozott, hogy levél mi­att „nem aggódik különö­sebben", de utánajár a benne található utalások­nak. Néhány héttel ezelőtt a Loki 7 az ATV-hez intézett levelében közölte, hogy ő hajtotta végre az Edward­szigeti tartományi parla­ment ellen elkövetett me­rényletet. Ebben egy ember sebesült meg. BEINDULT A CSEH VALASZTASI HARC Klaus ellenfele Zeman lesz? Bár Csehországban a soron következő parlamenti választások csak a jövő nyáron esedékesek, az utóbbi hetek belpolitikai eseményei alapján mégis nyilvánvalóvá vált, hogy a választásokat előkészítő taktikai harc, a nagy helyezkedés a politikai sakktáblán immár megkezdődött. Számos jel ugyanis arra mutat, hogy a jövő évi választások sok tekintetben má­sok lesznek, mint a korábbiak, s azt sem lehet kizárni, inkább várható, hogy komolyan módosulnak az erőviszonyok az egyes pártok, illetve ko­alíciók között. A rendszeres közvélemény-kutatás eredményei egyértelműen azt mu­tatják, hogy bár a Václav Klaus kormányfő vezette Polgári Demokrata Párt továbbra is a legnépszerűbb politikai csoportosulás nyugati szom­szédunknál, népszerűsége fokozatosan csökken, s jelenleg a biztos sza­vazók mintegy 25 százaléka voksolna rá. Nyilvánvaló, hogy a szociális feszültségek növekedésével, amelyek az elkövetkező években az eddigieknél nagyobb mértékben várhatóak, Klauséknak komolyan szembe kell majd nézniük. Bár eddig vitathatatla­nul övék a legsikeresebbnek tartott kelet-európai gazdasági átalakulás pálmája, a folyamatnak még nincs vége, s az átlagpolgárok egyre na­gyobb rétege érzi úgy, hogy terhei túlságosan is nagyok, s tán lehetne ezt másképpen is csinálni. Mindez érthető módon az ellenzék malmára hajtja a vizet, aminek lát­ható jele a Miloš Zeman vezette szociáldemokrata párt megerősödése és térnyerése. Zemanék népszerűsége az idei nyár elejére húsz száza lékra kúszott fel, s amennyiben megtartják vagy megerősítik ezt a pozíci­ójukat, akkor jövő nyáron komoly vetélytársai lehetnek Klauséknak. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt májusi kongresszu sán már meg is hirdette előzetes választási programját, s egyes számú jelöltjének az egyre népszerűbb Zemant tette meg. Zemant gyakran vá­dolják olcsó populizmussal, s nem is alaptalanul. Tény azonban, hogy mint ellenzéki politikus ügyesen használja ki a kormánykoalíció hibáit, amelyekből van éppen elég. Politikai megfigyelők szerint viszont a szociáldemokraták is hibáztak, mikor az említett kongresszuson kijelentették, hogy szinte az összes töb­bi baloldali csoportosulást szélsőségesnek tartják, s nem kívánnak velük együttműködni. Ezzel ugyanis elhatárolták magukat a lehetséges jövőbeni szövetségesektől, akikre egy sikeres választási szereplés ese­tén nagy szükségük lehet, s akik választótáborának egy része talán a szocdemekre voksolt volna. Más vélemények szerint Zemanék ezzel a döntésükkel a centrum választóit próbálják megnyerni, azokat, akik szí­vesen látnák, ha a politikai palettán megjelenne egy modern baloldali párt, amelynek nincsenek kommunista gyökerei, s nem gyanúsítható szélsőségességgel. A négyes kormánykoalíció három másik pártja közül csak a miniszter­elnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter Josef Lux vezette Keresz­ténydemokrata Néppárt tartja a nyolc százalék körüli népszerűségét, s számolhat többé-kevésbé biztosan azzal, hogy jövőre is túllépi az ötszá zalékos küszöböt s bejut a parlamentbe. Jan Kalvoda Polgári Demokra­ta Pártja viszont néhány tisztázatlan botrány következtében egyre nép­szerűtlenebb, s ma már hét százalék körül van a támogatottsága, ami fe le a korábbi választásokon szerzett voksoknak. A Kereszténydemokrata Párt Ivan Pilip iskolaügyi miniszterrel az élén alig egy százalékos támoga­tottságot élvez, ezért nem volt meglepő a vezetőség azon döntése, hogy egyesülni fog Klaus pártjával. Nyilvánvaló, hogy ezzel az akcióval csak néhány központi, illetve helyi funkcionárius túlélése lesz biztosítva. Amennyiben ugyanis ideológiai alapon kívánták volna Pilipék a túlélést, akkor nyilván Lux pártját kellett volna választaniuk. De hát azoknak sem áll éppen jól a szénájuk. Az ellenzéki oldalon még a kommunisták képvi­selnek komolyabb erőt a nagyjából 10-12 százalék körüli támogatottsá­gukkal. Pozitív tényként lehet elkönyvelni, hogy Miroslav Sládek jobbol­dali szélsőségeseinek támogatottsága az utóbbi hónapokban visszae­sett három-négy százalékra. Minden jel tehát arra mutat, hogy a cseh politikai színpad kezd kitisz­tulni, s a nyugat-európai helyzethez hasonlóan élesebben polarizálódik. Teret veszítenek a különféle minipártok, s a nagy jobboldali Polgári De­mokrata Párt mellé kezd felzárkózni egy szociáldemokrata párt. Nem ér­dektelen megjegyezni, hogy ezt a folyamatot Klaus és Zeman egyaránt pozitívnak nevezte. Várható, hogy e két párt fogja a jövő évi választáso­kon megszerezni a legtöbb szavazatot, az azonban nem valószínű, hogy bármelyikük is képes lenne egyedül kormányozni. A kisebb szövetsége­sek szerepe tehát döntő lehet. Persze nem szabad feledni, hogy a parla­menti választásokig még egy év van hátra, s addig sok minden történhet. A harc a voksokért azonban már most megkezdődött. KOKES JÁNOS 2 gyanúsított, 3 fantomkép Két gyanúsított és három fantomkép. Ez minden, amivel a ko­lumbiai rendőrség rendelkezett a 28 halálos áldozatot követelő és 205 ember sebesülését okozó szombat esti medellíni merénylet el­követőinek kinyomozására. Az áldozatok közül kilencet még nem tudtak azonosítani, s a hatóságok még nem tudják pontosan, ki kö­vette el a terrorcselekményt. A rendőrség elvetette azt a gyanút, hogy a kábítószer-maffia bosszúja lett volna a merénylet. A Nemze­ti Felszabadítási Hadsereg (ELN) elnevezésű, Kuba-barát kolumbiai politikai szervezet földalatti csoportja cáfolja részvételét a merény­letben. KÖRNYEZETVÉDŐ HAJÓVAL Az atomkísérletek ellen A Rainbow Warrior II környezetvédő hajó tegnap reggel az új­zélandi Aucklandból a polinéziai Mururoa korallzátony fel vette útját. A hajón utazó környzetvédő aktivisták a francia atomrob­bantások színhelyén kívánnak tiltakozni a robbantások terve­zett felújítása ellen - jelenti az AFP. Mint Stephanie Mills, a Greenpeace-nek a hajó fedélzetén tartózkodó szóvivője közölte, a környezetvédők békés vállalko­zásukkal meg akarják akadályozni a kísérleti robbantások fel­újítását. Az AFP szerint elképzelhető, hogy Jacques Chirac fran­cia elnök felújítja az elődje, Francois Mitterrand által 1992-ben felfüggesztett atomkísérleteket. MTI LENINI MINTARA BEBALZSAMOZTÁK Kim üvegkoporsót kap „Szent helyet" létesítenek Phen­janban a közel egy éve elhunyt észak-koreai „Nagy Kormányos" számára. Ezt a DPA szerint tegnap jelentette a Jonhap dél-koreai hír­ügynökség a phenjani állami rádió adására hivatkozva. Az adás sze­rint az egykori diktátor bebalzsa­mozott holttestét a parlament csarnokában egy üvegkoporsóban helyezik el. A kommunista Észak-Koreában félistenként tisztelt Kim Ir Szen 1994. július 8-án halt meg 82 éves korában, csaknem ötven évig tartó egyeduralom után. Holttestének sorsáról egészen e bejelentésig semmit sem közöltek. Hírek sze­rint holttestét orosz szakemberek ugyanazzal a módszerrel balzsa­mozták be, mint ahogy annak ide­jén az elhunyt Leninnel tették.

Next

/
Thumbnails
Contents