Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)
1995-05-10 / 107. szám, szerda
[8j ÚJ SZ Ó RIPOR T ZSAROLÁSI KÍSÉRLET NAGYMEGYEREN Házat, pénzt vagy életet! Tavaly augusztus 31-én a nagymegyeri Vlcsko Róbertet meglátogatta egy Ismerőse, (K. Zs.) és rábírta, vigye el kocsiján a komáromi diszkóba. Robi eleinte szabadkozott, de később az ötlet megnyerte tetszését. Miért ne bulizna egy Jót? Meggyőzte V. I. barátját tartson vele, hiszen ismerőse is haverral érkezett. A fiatalemberek kedvükre szórakoztak, majd éjfél után úgy döntöttek, ideje hazamenni. Beültek a kocsiba, amikor K. Zs. komáromi barátja arra kérte a többieket, tegyenek egy kis kerülőt a városban. Az egyik háztömbnél, ahol egyenruhás férfiak beszélgettek, megállíttatta az autót, és K. Zs.-vel együtt kiszálltak. Robi és barátja, mert nem volt helyük a parkolásra, 100-150 méter megtétele után állították le a motort és vártak. Néhány perc után csörömpölést hallottak, de a zajoknak nem tulajdonítottak különösebb figyelmet. Amikor pedig megjelent mindkét útitársuk, Megyer felé vették az irányt. K. Zs. és barátja, aki Gabiként mutatkozott be elmondták, hogy egy komáromi illetőnek, mivel volt „valami ügyük"egy kissé összetörték a kocsiját. A jók ráfizetnek a rosszakra - Nem kérdezősködtünk az okok felől, úgy gondoltuk, semmi közünk az egészhez - kezdte el történetét Vlcsko Róbert. - Komáromot elhagyva megelőzött bennünket egy fekete BMW, és az volt az érzésem, hogy le akar szorítani az úttestről. V. l.-vel nem értettük, mit jelent ez, arra tippeltünk, talán részeg a sofőr. Ekkor a BMW egészen közel jött az én Skodámhoz, majd hirtelen egy pezsgősüveg törte be az ajtó feletti ablakot. Szerencsére, a barátom nem vesztette el a lélekjelenlétét, és megpróbált lelépni. Nemsokára észrevettük, hogy a BMW lemaradt. Ezután viszont egy Nagymegyer felől érkező autó vett üldözőbe minket, s jó egy órán át kergetett a város utcáin. Hajnali fél három lehetett, s mi a rendőrség épülete előtt haladva hiába dudáltunk, az ügyeletes nem látott, hallott semmit. Amikor leráztuk az üldözőket, egy csendes helyen leállítottuk a kocsit. K. Zs. és Gabi haverja az egyik, V. I. és én a másik irányba futottunk. Miután a barátommal kifújtuk magunkat, és egy kissé megnyugodtunk, visszalopakodtunk a kocsihoz. Nagy megdöbbenésünkre láttuk, hogy néhány alak ólálkodik körülötte. Nem merészkedtünk oda, inkább hozzánk indultunk. Amikor a házunkoz értünk láttuk, hogy a szobában ég a villany. - Fél öt körül hosszú csengetésre ébredtem. Abban a hiszemben, hogy biztosan a Robi lesz, a bezárt kapuhoz mentem - emlékezett Vlcsko Irén, Robi édesanyja. - A kapu tetején egy fiatalember ült és ordítva kérdezte, hol a fiam. Mondtam neki, hogy Komáromban, mire azt kiabálta, ne hazudjak. Nem tudtam, míre vélni az egészet, hátramentem a kisházhoz, és felzörgettem Bandit, a nagyobbik fiamat. Amikor a kapuhoz értünk, az egyik férfi átnyúlt a kerítésen, és a fiam hajába markolt. Nem értettük, mi történt, én sírva azt hajtogattam, hogy Robi diszkóba ment a barátaival, és még nem étkezett meg. Erőszakkal behatoltak a házba, s rákényszerítették a fiamat, menjen velük, és mutassa meg nekik, hol lakik K. Zs. Közölték, hogy a fiam és társai megrongálták ismerősük autóját, és a kárt meg kell fizetni. K. Zs. nem tartózkodott otthon, s ez a fiam kísérőjét, később kiderült, hogy Écsi Béláról van szó, annyira felbőszítette, hogy gyomorszájon vágta olyannyira, hogy leesett a földre. Amikor visszatértek, Écsi Béla, Orosz Anna a szeretője, valamint Oto Drgáč halállal fenyegettek meg engem, de még a fiam barátnőjét is. Azt ordibálták, hogy Bandit Komáromba viszik, ahol „faktúrák" aláírására kényszerítik. Félmillió koronát követeltek tőlünk, mondván, hogy a fiam elkövetett valamit... Écsi volt olyan pimasz, hogy kávét főzetett, még tejet is parancsolt hozzá, de mielőtt elfogyasztotta volna, megkóstoltatta velem. Fél hat körül V. I. társaságában megérkezett Robi fiam. Oto Drgáč felpattant, ököllel V. I. arcába vágott, sőt, a gyűrűjével meg is sebesítette. Mindketten azzal ijesztgettek valamennyiünket, hogy ha azonnal nem fizetünk, összetörik csontjainkat, szemtexszei felrobbantják a házunkat, nyomorékká tesznek, stb. És félmillió koronát követeltek. Robi hiába mondta, hogy sem ő, sem V. I. nem volt jelen az autó megrongálásánál, Écsi Béla nagy hangon kijelentette: az élet már csak ilyen, a jók ráfizetnek a rosszakra. Amikor viszont újra rázendített, hogy ha nem fizetünk, a fiaimmal számol le, féltve a gyerekek életét elmondtam, hogy esetleg a hagyatéki tárgyalás után juthatok pénzhez, de csakis úgy, ha eladnám a házunkat. Men ez az egyedüli vagyonunk. A hívatlan vendégek csak erre vártak! Kihozatták a házról szóló iratokat, kiválogatták a szükségeseket, majd Oto Drgáč, és Orosz Anna Vlcsko Róbertet betuszkolták az autóba, Dunaszerdahelyre vitték, és rákényszerítették, hogy a kataszteri hivatalból kérje ki a házunk tulajdonlapját. Écsi Béla Nagymegyeren maradt, ugyanis Robit azzal fenyegették, ha nem teljesíti a parancsot, az édesanyja látja kárát. A megrettent fiatalember féltette az anyja, de önmaga életét is, ezért engedett az erőszaknak, ám a tulajdonlap átadásával nem ért véget gyötrelme. A városi hivatal épületében található anyakönyvi hivatalba kísérték, ahol a szöveget letakarva aláírattak vele egy iratot, amit nyomban hitelesítettek. Vlcsko Róbert másnap tudta csak meg, hogy 600 000 korona előleg átvételéről szóló igazolást írattak vele alá! Adásvételi előszerződés Talán három nap elteltével Oto Drgáč és egy ismeretlen férfi újra meglátogatták a Vlcsko családot. Valamennyiükkel egy többoldalas irat tiszta lapját írattak alá, s csak amikor elmentek, látták, hogy adásvételi előszerződésről van szó. - Hogy írhattak alá valamit olvasás nélkül, látatlanban? - kérdeztem naivan. - Rettegtünk. A látogatóink ugyanis az idősebb fiamnak úgy mutatkoztak be, hogy ők a szerdahelyi maffiózók. Ezen a vidéken mindenki tudja, mire képesek, hiszen autók, emberek tűnnek el, miközben az sem titok, hogy a rendőrség nem tesz ellenük semmit. Ráadásul azt is láttuk, hogyan adják át egymásnak a fegyvert. Miért nem kértek a rendőröktől azonnali védelmet, miért nem jelentették fel a zsarolókat? - A válasz egyszerű: féltettük az életünket. Écsi és Drgáč többször megfenyegettek: ha járatjuk a szánkat, kinyírnak - magyarázta a 23 éves Robi. Hiányzó halotti bizonyítvány Nem telt el újabb egy hét, amikor Écsi Béla, a szeretője, valamint egy pozsonyi szakértő megjelentek Vlcskóék házában. Écsi a háziakat el akarta távolítani otthonukból, ám amikor Irén asszony megígérte, hogy hallgatni fog, a konyhából nézhette végig, miként értékelik fel a keserves munkával felépített házát. Hallgatott Robi is, akinek ráadásul segédkeznie kellett a mérési munkálatoknál. A család persze nem tudta meg, mennyire értékelték fel a házukat. A felértékelést követő napon Écsi Béla szinte habzó szájjal rontott be Vlcskóékhoz s ordítozva kifogásolta, hogy a család a házról rossz iratokat adott neki. Követelte a néhány hónapja elhunyt családfő halotti bizonyítványát, de (szerencsére) nem kapta meg. Dühében meg akarta ütni Robit, de az időben elhajolt. Távozás közben azt kiabálta: kurvák, úgy is megdögöltök, majd betörte a veranda ablakát, behorpasztotta a kukát és az esőcsatornát. - Ekkor telt be a pohár. A nagyfiam barátnője rendőrökért telefonált, és amikor két napra rá Écsi újra megjelent, ügyvédhez fordultunk, aki a történtekről nyomban értesítette a dunaszerdahelyi járási rendőrparancsnokságot. Arra gondoltunk, bármi történik, jobb lesz, mint a tétlen várakozás és a rettegés - vallotta Irén asszony. Elmondta, legnagyobb megdöbbenésükre 1994. szeptember 29-én dr. Roman Blažek ügyvéd úr, az adásvételi szerződés megbeszélése céljából a családot Komáromba hívta, ám ők nem mentek el. A következő megbeszélés október 5-én lett volna, de akkor sem mentek sehová. A nyugalmi állapot nem tartott sokáig. - Oto Drgáč bírósági úton akarta a házunkat lefoglaltatni. El akarta érni, hogy ne adhassuk el, illetve ki az ingatlanunkat, miközben azzal érvelt, hogy 1994. szeptember 2-án megkötöttük az elővételi szerződést. Szerencsére, a dunaszerdahelyi járásbíróság másképp értékelte a helyzetet, sőt, célzott a szerződés érvénytelenségére is, hiszen a szerződésről hiányzott az aláírásunk - magyarázta az anya és a fia. Eközben a szerződés érvénytelenítése céljából Vlcskóék is pert indítottak, és dr. Eva Skačányiová ügyvédnő tájékoztatta a bíróságot arról is, hogy zsarolási kísérletről van szó, hiszen a családot erőszakkal kényszerítették arra, hogy saját fejük felől adják el a tetőt. Vlcsko Róbert ez év február 7-én Nagymegyeren találkozott Écsi Bélával, aki annyit kérdezett csupán: van pénz? - A legszörnyűbb az, hogy bár nem vagyok bűnös, engem s a családomat zaklatják a maffiózók. Écsi nem titkolta, hogy négyünk közül azért választott engem, mert a többiek vagyontalanok. Pedig nekünk sincs semmink, hiszen édesanyám nyugdíjas, én pedig munkanélküli vagyok. Persze, ebben az ügyben biztosan másról van szó, és ráadásul sok benne a zavaró tényező. Engem nagyon foglalkoztat, s remélem a rendőrséget, valamint a bíróságot is érdekelni fogja, hogy honnan, kitől szerezte meg Ecsi és Drgáč a címemet? Az autóm rendszáma alapján? Csak nem fejből tudja őket valaki? Vagy akad, aki be tud lépni a nyilvántartó számítógéprendszerébe? Ha úgy adódik, akár hajnalban? Furcsa az is, hogy amikor a rendőrségen kihallgattak, senki nem beszélt a kocsirongálásról. Pedig ezzel kezdődött családom zaklatása! Oto Drgáč vajon miért nem jelentette az autóügyet? Hogy lehetséges az, hogy Écsi megszerezte a hagyatéki aktánk számát? Hogy lehet, hogy a házunkat felértékelő hölgyet nem zavarta, hogy nincs jelen a házat megvásárolni akaró Oto Drgáč, hanem csak Écsi és a szeretője? Egy sor ilyen „apróságot" tudnék felsorolni, de azokat a bírósági tárgyalásra tartogatom. Elnapolt tárgyalás Még mielőtt a dunaszerdahelyi járásbíróság kitűzte volna a Vlcskóék által indítványozott pert, május 3-án egy másik tárgyalásra került sor. Oto Drgáč perelte Vlcskóékat és követelte: tegyenek eleget az elővételi szerződésben rögzítetteknek, vagyis adják el az ingatlant. A tárgyaláson dr. Roman Blažek a felperes ügyvédje kompromisszumot javasolt: Vlcskóék vagy adják el a házat, vagy fizes1995. május 10. sék vissza a 600 000 koronás előleget. Dr. Eva Skačányiová, az alperesek ügyvédje nem volt hajlandó egyezséget kötni. Sőt. Közölte a bírónővel, hogy Vlcskóékat erőszakkal bírták rá az előszerződés aláírására, azért az nem érvényes. Amikor szóba hozta a zsarolási kísérletet a felperes ügyvédje, Oto Drgáčcsal folytatott suttogás után, egyezkedni akart. Már nem kellett a ház, megelégszenek azzal, ha kliense visszakapja a 600 ezret. Az ügyvédnő nagyon kedvesen de határozottan megmagyarázta, hogy Vlcskóék egy fillért sem vettek át, s ismételten figyelmeztette a bíróságot, hogy zsarolási kísérletről van szó. Bejelentése nyomán a felperes ügyvédjének arcán a zavar jelei mutatkoztak. Úgy tűnt, a 600 000 koronás csalásról nincs tudomása... A bírónő rezzenéstelen arccal hallgatta a feleket s feltette a leglényegesebb kérdést: megvolt már a hagyatéki tárgyalás? A felperes ügyvédjének válasza tömör, rövid és zavart volt: nem tudom. Az alperes viszont közölte, noha a családfő már egy évvel ezelőtt halt meg, a hagyatéki tárgyalásra nem került még sor. - A hagyatéki tárgyalás lefolytatásáig a tárgyalást elnapolom - vetett véget a „komédiának" a bírónő. Bevallom sajnáltam, hogy nem került sor a tanúvallomásokra. Ugyanis érdekes lett volna hallani Oto Drgáč verzióját a történtekről. Többek között arról, honnan, kitől kapta a fülest, hogy Vlcskóék el akarják adni a házukat? Miért éjjel akarta lebonyolítani az üzletet? Miért éppen Écsi Bélát bízta meg a házvétel ügyeinek intézésével? Honnan szerezte meg Robi címét? Mivel vették rá dr. Cs. E. ügyvédet, hogy megfogalmazza az elővételi szerződést, honnan, kitől szerezte meg a hagyatéki akta számát? És miért nem jelentette a rendőrségen a kocsitörést? Persze, az is lehet, hogy Oto Drgáč csak mellékszereplő, s a zsarolási kísérlet mögött más(ok) áll(nak). Nagyon jó volna, ha a rendőrség végre a régió megfélemlített lakosai mellé állna, s megpróbálná megállítani a pénzéhes, maffiaszerepben tetszelgő, ám alapjában véve prim,: tív, kisstílű huszonéves bűnözőket. Szeretném hinni, hogy Vlcskóék zsarolására a fehérzoknis, aranyláncos nehézfiúk ráfáznak. Persze, ha a család előbb mozdult volna, talán rég elfelejthették volna a szeptember elsejei éjszakát. És a rendőrségnek sem kellene keresnie az állítólag bujkáló Écsi Bélát... PÉTERFI SZONYA ADRIMEX spol. s r.o. KOHÁSZATI TERMÉKEK NAGYRAKTÁRA RAKTÁRAINK KÍNÁLATÁBÓL: VÉKONYFALI ZÁRT PROFILOK FEKETE CSÖVEK HORGANYCSÖVÉK AZBESZTCEMENT CSÖVEK HENGERELT ÉS HÚZOTT ACÉL CSŐHÁLÓZAT-HEGESZTÉS GAZDAG VÁLASZTÉK U, I, L és T PROFILOK BETONACÉLOK FEKETE, HORGANY- ÉS RÉZLEMEZEK KÖRACÉLOK ELEKTRÓDÁK VONZÓ ÁRAK TÖBBSZOROS KEDVEZMÉNYEK ADRIMEX, spol. s r.o. Ulica Fraňa Kráľa 2. 977 01 Brezno Sídlo: Majerská cesta 65, 974 01 Banská Bystrica Telefon: 088/742 145. 742 146, 742 738 Fax: 0887744 955 ADRIMEX, spol. s r.o. Južná trieda č. 78, 040 01 Košice Tel./lax: 095/582 88 ADRIMEX spol. s r.o. 900 41 Rovinka Tel./fax: 07/985234 • iHJI STABIL & EROS talajburkoló csempék mennyezetek vakolóanyagok HM Stará Vajnorská cesta 25, 832 17 Bratislava, tel.: 07/257 033, 257 046, 257 042; fax: 07/257 039 Dubnica nad Váhom - tel.: 0827/229 64, 265 34, 265 36, 265 37; fax: 0827/214 02 Nové Zámky - tel.: 0817/232 47, Zvolen - tel.: 0855/281 52 Liptovský Mikuláš - tel.: 0849/514 227, Košice - tel.: 095/353 95 w INTENZÍV n 7 hét = 1 év • N május 1 5-től jún. 30-ig délelőtt R É május 1 5-től jún. 30-ig délelőtt N M Hajós László m E magántanár fl 0709/52 92 92 1 • 52 62 59 VK-476 3 NYELVTANFOLYAMOK Hirdetőiroda tel: 07/210 4478 210 44 55 210 4476 fax: 07/210 4431