Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-30 / 124. szám, kedd

F 61 ÚJ SZÓ RÉGIÓK 1995. május 30. IPOLYNYITRA Falu, amelyet kettészelt az államhatár Híre, neve szinte észrevétlenül elfolyt, mint a falun áthaladó öreg folyó, az Ipoly. Vagy, ahogy arrafelé az Idősebbek nevezik, az Ipó. Neves volt az Ipolynyitrai vízimalom, amelybe nemcsak a környékről, hanem Hontból és Gömörből Is szállítottak búzát. Egyszer csak feleslegessé vált. Leállították, majd szétszedték. Ma már csak a hatalmas betonalapok emlékeztetnek arra, hogy a füzesekkel benőtt folyó partján egykoron valamilyen épület állott. A vízi erőmű nemcsak jót hozott Czibula József: újraélesztjük a hagyományokat (A szerző felvétele) Parasztporta fillérekért A két világháború között több fahíd szelte át a folyót, ma csak egy vezet át rajta, de az betonból készült. Az országút a kanyargós Ipoly-partra épült - valamikor, mert burkolata ugyancsak megkopott. Akárcsak a házak fala: egyik másik épületre már ráférne a tatarozás. - Vagy harminc család elköltözött a faluból - mondja keserűen Barta János, a község polgármestere -, a helyükre pedig romák költöztek be. Szinte fillérekért jutottak hozzá a hatalmas portákhoz. Jó néhányan csak előleget fizettek, a többi pénzzel máig tartoznak. Ipolynyitra a hetvenes évek elején került a Ga/saí Hnb irányítása alá, s dacára annak, hogy a szövetkezet elnöke, pártelnöke és a hnb titkára mind ipolynyitrai származású volt, inkább visszafejlődött a falunk. Hatalmas épületek alapjait rakták le Galsán, az építkezés elemésztette a pénzt. A válás után egy fillért nem kaptunk tőlük, ami pénzünk van, azt azóta „kapartuk" össze. Határfolyó volt az Ipó A híd túloldalán, az útszéli padon egy borostás képű, idős férfi üldögél. Előre köszön, majd bemutatkozik, ő Ondrej Osadan. - Huncut volt a vízimalom molnára - nevet fel hangosan -, minél távolabbról érkezett valaki, annál jobb lisztet kapott. A falubeliek nem dicsérték, azt mondta, nekünk mindegy, milyen lisztet ad, mert mi úgysem visszük máshová. Itt nézze csak! - mutat a túlsó part felé -, ott állt valamikor egy fahíd. Amikor megváltoztatták a határt, az Ipó határfolyó lett, s azon a hídon strázsáltak a katonák. No, de a templomunk a határ túloldalára esett. Nem törődtek velünk a katonák, akármikor átgázolhattunk a folyón. Aki a hídon ment, annak útlevelet kellett felmutatni. Jártunk mi lányok után is a másoldalra, nem őrizték szigorúan a határt, mint most. Egy ember meghalt Az egysorházas falu végén alkalmi vezetőm egy rozsdás csőhöz vezet, amelynek egyik vége a földbe nyúlik, a másik vége a levegőben lóg. - A kilencszázhuszas évek elején történhetett - mondja -, amikor a salgótarjáni bányaipari vállalattól fúrásokat végeztek a faluban. Majdnem 600 méter mélyen lefúrtak, amikor jódos víz szökött a magasba. Azt mondják, 40 méter magasan kilövelt. Amerre a szél elvitte a vizet, ott semmi növényzet nem maradt meg. Losoncról a festők ide jártak földért. Azt mondták, kiválóan megfelelt meszelésre. Végül a furatot eltömítették, a kevés vizet, amely felszivárgott a felszínre, bevezették az Ipóba. Azért került ide ez a vascső. Persze átcsináltuk, és ma is hordjuk innét a vizet. De vigyázni kell, mert régebben a kiáramló gáztól egy ember meghalt. Amjnt azt a polgármestertől megtudtuk a föld mélye Ipolynyitrán valóban nagy mennyiségű jódos vizet tartalmaz. Egy cseh állampolgárt komolyabban foglalkoztatja a víz feltárása, s elképzelhető, hogy hamarosan konkrétjavaslattal áll elő. Persze mindez pénz kérdése, mivel az eredeti furatot meg kell újítani, ami a nyolcvanas évek végén készült tervezet szerint kb. 2 millió koronába került akkor. A polgármester szerint most legalább a kétszerese lenne. Ennek ellenére az érdeklődő nem tett le szándékáról. Gyűjti a pénzt. FARKAS OTTÓ Mivel községünk környékén valaha nagy mennyiségű erdő volt, és abban gazdag élővilág, köztük sok farkas, így lett a falu szimbóluma egy lomblevelű fa és az annak támaszkodó két farkas - mutatja a község nevének eredetét szimbolizáló, 1713-ból származó címert Czibula József, Farkasd polgármestere. - Most szeretnénk ezt a szimbólumot felújítani úgy, hogy az ősi szimbólum mellett a község hivatalos megnevezése, Vlčany, de a magyar Farkasd név is fel lenne tüntetve. FARKASD Farkasdnak ma 3500 lakosa van, 80 százalékuk magyar, 20 százalék szlovák nemzetiségű. Czibula József az elmúlt négyéves időszakban is a falu élén állt. Ez alatt sikerült megvalósítani a gázművesítés egy részét, 2,5 milliós költséggel egy butikcentrumot építettek ki a falu központjában, a harmadik nagy beruházás pedig a halottasház újjáépítése volt. Ez utóbbi épületet Izsák Ferenc helybéli fafaragó művei díszítik. A főhelyen egy dombormű látható az oldalfalon pedig a három vallás, a római katolikus, a református és az evangélikus vallás szimbóluma, látható, de van a sorban még egy szabad hely, ahová idővel esetleg a babtisták jelképe is felkerül, mivelhogy ez a felekezet is egyre erősödőben van a faluban. Tervben van a víztisztító állomás és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, valamint egy egészségügyi központ létrehozása. Az ezerkétszáz munkaképes lakosból jelenleg több, mint négyszáz munkanélküli. A helyzetet enyhítendő, szlovák-török közös vállalkozásban létrehoztak egy varrodát, ahol 20 nőt alkalmaznak, és jelenleg tárgyalnak egy szlovák-olasz vállalat létrehozásáról, ahol 150 nő kaphatna munkát. Egy időben Vágfarkasdnak is nevezték a falut, ami a Vág folyó közelségéből adódott. Vagy két éve két kilométerrel a község felett vízi erőművet kezdtek építeni a Vágón. - Ez bizonyos mértékben pozitívum, mert egy turistaközpont kialakítását teszi lehetővé magyarázza a polgármester -, amihez az is hozzájárul, hogy falunk határában működik az egyedüli komp a Vág folyón, ugyanakkor azonban negatív jelenségre is számíthatunk: a talajvíz megemelkedésére, ami a mezőgazdaságban is nagy károkat okozhat. A falu vezetői 1993-ban gazdasági, sport- és kulturális együttműködésről szóló szerződést kötöttek a magyarországi Polgárdi nagyközséggel, amelynek közvetítésével az Európa Tanácson belüli gazdasági együttműködésbe is szeretnének bekapcsolódni. Az osztrák Neuhofennel az idén kötnek szerződést, és egy közös gazdasági tevékenységet is szeretnének létrehozni: a falu területén lévő termálvízforrást szeretnék egy egészségügyi létesítményben hasznosítani. A falunak 3500 hektár vadászterülete és két jól működő vadászegyesülete van, a százötven tagú halásztársaság pedig a község tulajdonában lévő tízhektáros halastavon gazdálkodik. Az említett társaságok abban az év eleji „nagytakarításban" is kivették részüket, amelynek során a község területéről két nap alatt több, mint száz teherautó-rakomány hulladékot szállítottak el. Visszahozták a faluba a pünkösdi mulatság, valamint az évente megrendezett nagyvásárok hagyományát. Ez utóbbit minden év október első hetében rendezik meg, és a polgármester szerint rövidesen elérik a híres párkányi Simon-Júda vásár nagyságát. (gaál) Ahová a jódos víz kifolyik, ott megfehéredik a föld. A szerző felvétele VISSZHANG Kötelességemnek tartom, hogy reagáljak az Új Szó május 25-i számának 7. oldalán megjelent Visszhang című írásra, amelyben Dr. Zsolnay Ernő, Ipolyság polgármestere téves következtetésekettár a nyilvánosság elé. A Magyar Polgári Párt elleni durva támadásnak tartom azon kijelentését, amelyben a Munkásszövetség és az MPP „eszmei áramlatainak keveredéséről" beszél. Egyetértek azzal a mondatával, hogy „ritka az ilyen pártszimbiózus tájainkon". Annyira ritka, hogy tudtommal ilyen nem is létezik Szlovákiában. Az MPP ipolysági helyi csoportja semmilyen kapcsolatokat nem tart fenn a Munkásszövetséggel és a cikkben ecsetelt problémákhoz semmi köze. Nem tartom helyénvalónak, hogy vitapartnerek saját igazuk bizonyítására teljesen kívülálló személyeket vagy csoportokat használnak fel vélt igazuk bizonyítására. Az MPP lejáratására tett kísérlet Zsolnay úr részéről nem tényeken, hanem hibás, szubjektív következtetéseken alapul. Az ilyen helyi jellegű problémák központi napilapokban való megoldása nem célravezető, és nem használ sem a problémák megoldásának, sem az érintetteknek GÁL MILAN az MPP helyi csoportjának elnöke Fogyóban a hazai cukor Tegnaptól 10 százalékkal emelkedett a cukor ára a rimaszombati Gemercukor Rt. üzleteiben. Ez azt Jelenti, hogy a raktári készlet ára Is ugyanennyivel dárgult, és a kerskedők is drágábban kapják a cukrot? - kérdeztük Pelle Tibor mérnököt, a Gemercukor Rt. igazgatóját. - A valóságban más a helyzet, mint amit az áremelésből a logika diktál. A tavalyi 40 napos kampány során mindössze 83 és fél ezer tonna cukorrépát dolgoztunk fel, s ebből a mennyiségből 8 700 tonna cukrot állítottunk elő. Szlovákiai viszonylatban is jóval kevesebb cukrot gyártottunk, mint amennyit a piaci viszonyok igényelnek. A felmérések szerint az ország lakossága 180 ezer tonnát igényel és mindössze 120 ezer tonnát állítottunk elő. A kampány után azonnal hatalmas kereslet mutatkozott a cukor iránt, mára a Gemercukor Rt. raktárkészletét az utolsó kilóig eladtuk - természetesen a régi áron. Körülbelül másfél hét múlva a csomagolást is befejezzük. Tehát az ezután elszállításra kerülő mennyiség még a régi áron kerül a kereskedőkhöz. - Elfogyott a cukor, pedig a kampányig még legalább négy teljes hónap van hátra. Ez azt jelenti, hogy hazai cukor nélkül marad a kereskedelem? - Valószínűleg igen. Hacsak a kormány nem szabadít fel valamennyit az állami tartalékokból. A kampány óta ugyanis 15 ezer tonnát már felszabadított. Kisebb mennyiséget hoztunk be Csehországból, a napokban pedig 30 ezer tonna érkezik, ha jól tudom Lengyelországból. Kormányrendelet értelmében az Állami Piacszabályozási Alap hozza be zsákokban, csomagolását a hazai cukorgyárak végzik. Hozzánk 1500 tonna érkezik, de csak a felét csomagoljuk kilós zacskókba, a másik felét átmenetileg raktározzuk. Bár ezt a cukrot tőlünk kapja majd a kereskedelem, az árával nem mi manipulálunk. Még körülbelül sem tudnám megmondani, hogy mennyi lesz kilója az import cukornak, azt viszont sejtem, hogy drágább lesz, mint a hazai termék. - Miből gondolja? - A cukor vámkedvezménnyel érkezik - 25 százalékos vámmal de ez mindenképpen emeli az árát, a csomagolási költségekről nem is beszélve. Nem titok, 1 kiló cukor csomagolásáért mi 1,35 koronát kapunk. - A behozott cukor elegendő lesz a kampány megkezdéséig? - Szerintem nem. Gondolom, hogy 10-15 ezer tonna hiányozni fog. Bár nem ismerem a kormány szándékát, elképzelhetőnek tartom, hogy a megmutatkozó különbözetet az állami tartalékokból egészíti ki. Egy biztos, amennyiben kereskedők hoznak be külföldről, rájuk egyelőre nem vonatkozik a vámkedvezmény. Ha viszont megfizetik a 70 százalékos vámot, akkor még jobban megugrik a cukor ára. (farkas)