Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-30 / 124. szám, kedd

1995. június 1205. BELFOLD - KÜLFÖLD új sz

ó 3 | RMDSZ-KONGRESSZUS Szlovákiai visszhang A hét végén zajlott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség IV. kongresszusa, amelyen a fontos dokumentumok elfogadása mellett a szövetségi elnök posztjára ismét Markó Bélát választották meg. Milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a tanácskozásból, milyen tanulságai vannak bír a kongresszusnak a szlovákiai magyar politikai élet számára? UJ Szó-információ Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Személyesen is részt vettem az RMDSZ kongresszusán. El kell mondani, hogy akkor került sor a tisztújításra, a programmódosításra, amikor a romániai magyarság fontos kérdések eldöntése előtt áll. Mint ismeretes, folynak a román—magyar alapszerződés előkészületei, ezért lényeges, hogy az RMDSZ egységes maradjon. Láthatók voltak a szövetségen belüli nézetkülönbségek, a józan ész azonban azt diktálta, hogy ezeket párbeszéddel kell megoldani, nem pedig a mostani tisztújító választásokon kiélezni. Az MKDM reméli, hogy Markó Béla elnök úrral az élen az RMDSZ továbbra is hatékonyan és egységesen tudja képviselni a romániai magyarság érdekeit. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke: - Markó Béla elnökké történt ismételt megválasztása behatárolja a bonyolult belső szerkezettel rendelkező RMDSZ jövőbeni irányvonalát. A szövetség sok platformból áll, amelyek között éles . nézetkülönbségek vannak. Érdekes figyelni vitájukat. A romániai magyarok hasonló problémákkal küszködnek, mint mi, hasonló kérdésekkel foglalkoznak, sőt a nacionalizmus Erdélyben még érdesebb. Tanulság számunkra is, hogy fennmaradni csak az egység kialakításával, illetve megtartásával lehet - egységesen kell politizálni és fellépni, és jól meg kell szervezni az értelmiséget és a szakembereket. A. Nagy László, az MPP elnöke: - Az RMDSZ kongresszusa olyan programot fogadott el, amely kiegyensúlyozottan foglalkozik az ottani magyarok életének valamennyi összetevőjével - a külpolitikával, a nemzetiségi politikával, az önkormányzatokkal, a szociálpolitikával egyaránt. Foglalkozik az autonómiákkal is, de egyik formáját sem favorizálja, az önkormányzatiság alapelveit emeli ki. Markó Béla személyében egy olyan régi-új elnök került ismét az RMDSZ élére, aki eddig is integráló személyisége volt a szövetségnek. Markó mérsékelt hangvétele a külföldi partnereket is megnyugvással tölti el - nem a kizárólagosság, hanem az integráló erő a meghatározó. (só, -gyor) MORAVCIK A LEGFŐBB ÜGYÉSZNÉL Leállítani a petíciós ívek ellenőrzését TA SR-tudósítás A probléma lényege nem az, hogy hány petíciós ívet ellenőriznek, hanem az, hogy miért teszik ezt. Az a megalapozott feltételezés, hogy a Demokratikus

1 Uniót támogató 15 ezer aláírást tartalmazó ívek között hamisított is található, felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy, legálisan ellenőrizze azok eredetiségét - mondotta Michal Val'o legfőbb ügyész, miután találkozott Jozef Moravčíkkal, a DU elnökével. Az aláírások hitelességének ellenőrzését egyébként M. S. tavaly szeptemberi feljelentése alapján kezdték meg. A legfőbb ügyészség az ellenőrzések folyamatát nem, csupán az esetleges büntetőeljárás beindítását felügyeli. Jozef Moravčíkot a tegnapi találkozón egyetlen cél vezérelte: leállíttatni a DU petíciós íveinek rendőrségi ellenőrzését. Moravčík szerint Val'o tagadta, hogy a legfőbb ügyészség adott volna parancsot a rendőrség ez irányú tevékenységére. A DU elnöke szerint gyanús, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom . áprilisi nagygyűlésén Vladimír Mečiar pártelnök bejelentette az ellenőrzések megkezdését. Moravčík jelezte, a petíció-ellenőrzés rossz hatással van a polgárokra, hiszen már többen kijelentették: többé semminemű ívet nem írnak alá. - Ezzel a demokrácia egyik eleme került veszélybe - állapította meg a DU elnöke. Az Észak-atlanti Közgyűlés elítélte a boszniai szerbeket Rendkívül éles határozatban ítélte el a boszniai szerbek legutóbbi akcióit az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO parlamenti szerve, melynek idei tavaszi ülésszaka tegnap fejeződött be Budapesten. Az Észak-atlanti Közgyűlés negyvenéves történetében most először ülésezett egy nem NATQtagországban, ami a szervezet elnöke, Carsten Voigt szerint „komoly gesztus Magyarország, a közép-európai régió és Oroszország irányába". A boszniai válságról hozott határozat „barbár cselekedetnek" nevezi, hogy a szerbek élő pajzsként használják az ENSZ-megfigyelőket és katonákat, élesen elítéli ezt. Felhívja a szerbeket, hogy a foglyokat azonnal engedjék szabadon, s fejezzék be az agresszív akióikat. A közgyűlés támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a helyzet rendezésére, beleértve a NATO-légierők felhasználását is. Ugyanakkor felhívta a Biztonsági Tanácsot, módosítsa a boszniai kéksisakosok mandátumát, úgy, hogy azok „megfelelő választ adhassanak az őket ért agresszióra". A tegnapi befejező plenáris ülésen felszólalt Horn Gyula magyar miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, hogy a NATO-nak saját érdekében is nagyobb segítséget kellene nyújtani Kelet-Európa országainak a csatlakozás ügyében. „A Nyugat részéről új politika szükséges, mert ha térségünkben tovább erősödnek az instabilitás jelei, az egész Európára nézve veszélyes lehet", szögezte le. A kormányfő kifejtette, hogy Magyarországot aggasztják azok a nacionalista megnyilvánulások, melyeket a régió egyes országaiban lehet tapasztalni. Ezzel összefüggésben leszögezte, „Magyarországnak nincs határvitája a szomszédos országokkal, nincsenek területi követelései, és nincsenek revíziós szándékai, tehát nem akarja felülvizsgálni a régi szerződéseket." Biztosította a közgyűlést, hogy Magyarország még a nyári parlamenti szünet előtt ratifikálni fogja a magyar-szlovák alapszerződést, és igyekszik tető alá hozni a magyar-román alapszerződést is. Rámutatott arra, hogy Magyarország a kisebbségi magyarok érdekében nem követel szomszédaitól semmi mást, mint a nemzetközi dokumentumok előírásainak és a nemzetközi normáknak a betartását. A közgyűlés elnöke, Voigt ezzel kapcsolatban azt a megjegyzést tette, hogy a kisebbségi dokumentumkat be kell dolgozni az alapszerződésekbe, s amelyik érintett ország ezt megteszi, annak előnye lesz a belépési kérelem megvizsgálásakor. Volker Rühe német védelmi miniszter úgy vélte, hogy „a NATO ajtaján kopogtató közép-európai szomszédok nem türelmetlenek, csak aggódnak, men az európai demokrácia pilléreit régiójukban még törékenynek tartják". Felszólalt Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes is, s hangsúlyozta, hogy a második világháborút követő évektől eltérően Washington ezúttal nem fogja cserben hagyni a térség országait. KOKES JÁNOS, Budapest Csecsenföld: Orosz előrenyomulás Groznijtól délre a hegyekben tegnap is folytatódott az orosz egységek előrenyomulása, a szövetségi erők parancsnokságának közlése szerint a csecsenek heves ellentámadásokat hajtottak végre Szerzseny-jurt, illetve Meszheti települések mellett. Csecsenföldön a múlt hét közepén valamelyest alábbhagytak a harcok, miután az EBESZ által szervezett múlt csütörtöki, grozniji kerekasztal-tárgyalások idejére tűzszünetet hirdettek. Ennek ellenére a hét közepén vívott szórványos harcok után a hét végére ismét elkeseredett harcok zajlottak, és kiújultak az összecsapások Groznijban is. Nyugati konzorcium vállalná Csernobil pótlását Az ABB Asea Brown Boveri Ltd. svájci-svéd gépipari konszern vezette konzorcium az ukrán hatóságokkal aláírt szerződésben vállalta, hogy 3-4 milliárd dollárért igen gyors határidőre gáztüzelésű erőművel pótolja a leállítandó csernobili atomerőművet, felhasználva annak meglévő berendezéseit. Az árban benne foglaltatik a régi atomerőmű betonba temetésének költsége is. A ten/ megvalósulása azonban attól függ, hogy a nyugati kormányok hajlandóak lesznek-e finanszírozni azt. Újabb két áldozata van az Ebolának Újabb két áldozata van a zaire-i Kikwit környékén az Ebola vírusnak - jelentette az AFP kinshasai egyházi forrásoktól nyert értesülései alapján. A két halottra vasárnap bukkantak, mintegy hatvan kilométerre Kikwittől. A két halott a kikwiti kórházban fertőződött meg, ahol beteg szüleiket ápolták. Ezzel 124-re emelkedett az Ebola-járvány áldozatainak a száma január óta Kikwit térségében. MTI Cannes-i díjak MTI-hír Emir Kusturica jugoszláv rendező filmje, az „Underground" című alkotás kapta az idei, sorrendben 48. cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, amelyet Sharon Stone adott át a meghatott rendezőnek. A legjobb férfi- és női alakítás díjait brit filmekben játszó brit színészek kapták: a férfiaknál Jonathan Pryce, a „Carrington" című alkotásban mutatott alakításáért, a nőknél pedig Helen Mirren, a „La Folie du Roi George" című műben játszott szerepéért. A „Carrington" egyébként megkapta a zsűri különdíját is: ezzel a brit filmművészet valósággal „tarolt" a mostani cannes-i filmfesztiválon. A legjobb rendezésért járó elismerést a francia Mathieu Kassovitznak ítélte oda a zsűri „La Haine" című alkotásáért. MARKO AZ RMDSZPOLITIKÁRÓL Nincs alapvető módosulás MTI-hír Markó Béla, az RMDSZ újraválasztott elnöke a román rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, nincs szó a párt politikájának alapvető módosulásáról, hiszen az autonómia különféle formáiról már a brassói kongresszuson is szó volt. A román rádió azonban a Romppres hírügynökség alapján több olyan felszólalást idézett, amely alkalmas arra, hogy megfogalmazóját szélsőséges színekben ábrázolja. A román lapok általában úgy vélik, az RMDSZ-kongresszuson ugyan vereséget szenvedtek a „radikálisok", de a tanácskozáson egy sor „irredenta" nyilatkozat hangzott el. Ausztria részt venne az EBESZ-akciókban Spanyolországi üdülés: 12 nap, luxusautóbusz, szállás: apartmanszálloda 1995.6.15.-6.26. 4 400 Sk 6. 22. - 7. 03. 4 700 Sk 6. 29. - 7.10. 5 400 Sk -"- 7.06.-7.17. 5 400 Sk -"- 7.13.- 7.23. 6 400 Sk -"- 7. 20.- 7.31. 6 400 Sk 8. 31.- 9.11. 4 700 Sk -ii- 9. 07. -9.18. 4 400 Sk < -ii- Tájékoztatás a Jednota székházában, 2.emelet 205-ös ajtó. Tel: 0709/52 5041, 8-tól 18 óráig,szombaton 8-tól 12-óráig. MTI-hír . Franz Vranitzky osztrák kancellár elképzelése szerint a jövőben osztrák katonák részt vennének az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet békefenntartó akcióiban is. Az osztrák kancellár a Der Standard című lapnak nyilatkozott ábból az alkalomból, hogy a kormány ma munkaülésen dönt Európapolitikájáról. Vranitzky - a szemrehányásokat elutasítva - Ausztria aktív külpolitikai szerepét a NATO békepartnerségi programjában és az ENSZ küldetéseiben való részvétellel bizonyította. E nemzetközi tevékenység kiterjesztéséhez a parlament hamarosan módosítja a vonatkozó törvényt, amely a katonai részvétel lehetőségeit tételesen felsorolja. A listát kiterjesztik az EBESZ-re, ami lehetővé teszi, hogy az osztrákok eleget tegyenek az esetleges felkérésnek, és a reformországokban, illetve a FÁK tagországaiban végrehajtandó EBESZ-míssziókba is delegálják katonáikat. A kancellár az interjúban leszögezte, hogy a kormány munkaülésén elsősorban a NATO-, illetve a NYEU-tagság kérdésére szeretne összpontosítani, a vitát a semlegességről nem tartja időszerűnek. Továbbra is szükségesnek tartja, hogy az EU 1996-os felülvizsgálati konferenciájára kidolgozandó álláspont tartalmazzon utalást az osztrák semlegességre, illetve az alkotmány erre vonatkozó előírására. Osztrák vásárlóroham Lassan felocsúdnak az osztrákok, kezdenek rájönni, milyen is az, amikor polgáraik előnyősebb vásár reményében nem odahaza költik a pénzt, hanem a szomszédban. Az csak az egyik baj, hogy a határokon ma már mindennaposak a nickelsdorfi méretű torlódások, pedig itt igazán nincs ellenőrzés. Csak annyi történt, hogy az Európai Uniónak köszönhetően - bár a schengeni előnyöket még nem élvezve - a derék osztrák manapság minden további nélkül behozhatja a határ német avagy olasz oldalán vásárolt árut, és mivel ez előnyös, él is vele. Bizonyos mennyiségi korlátozás érvényes persze, a kereskedelmi tétel tilos, ám az engedélyezett 11 láda sör például még a „nagytorkúaknak" is több mint egynapi adag. A határkellemetlenség egy dolog, az igazi vészharangot azonban a kereskedők kongatják. Ez a nagy szabadság, a nyitott határ, a vámmentes behozatal az első hónapok tapasztalatai alapján az idén 15 milliárd schilling veszteséget hoz a határ menti tartományokban. Nem kellett több néhány hónapnál, hogy meglegyen a pontos lista: mit honnan érdemes hozni. Az építkezők Olaszországból csempével és egyéb anyaggal rakják meg a csomagtartót, megéri a bútor teherszállításáról is gondoskodni, s a határ közelében lakó tiroliak, karintiaiak negyven százalékkal olcsóbban veszik a tésztafélét és sok egyéb élelmiszert, nem beszélve a ruháról, cipőről, szeszes italról. Ez utóbbi Németországban is sokkal olcsóbb (a különlegesen magas ausztriai italadó miatt), a salzburgiak és az észak-tiroliak élnek is a páratlan takarékoskodás

i lehetőséggel, sőt az élelmesebbje az üres üveget, ládát odahaza váltja vissza, merthogy ott magasabb a betét. Az elektronika mindig is olcsóbb volt a németeknél, s ez minden ígéret ellenére sem változott - csak eddig nem lehetett vámmentesen behozni. Ez az akadály elhárult, és az osztrák kereskedők a hajukat tépik. Más „védekezést" eszeltek ki az italárusok: áttelepülnek a határ túloldalára. Ott rájuk is a német, illetve olasz szabályok érvényesek, s így hasznuk csökkenése nélkül ők is tudják olcsóbban adni a sört, pezsgőt, bort. Ez Ausztriának nagyjából 15 ezer munkahely elvesztését jelenti - figyelmeztetnek a szakemberek. A kereskedők érdekeit védő kamarák egyik megoldási javaslata: az italadó mérséklésével itthon lehetne tartani a vásárlókat. Hála a sajtónak az is ötletet kap, akihez egyébként nem jut el a hír: újságcikkek tömege és ahogyan ez megszokott, televíziós kerekasztal-beszélgetések sorozata foglalkozik az újkeletű gonddal. S mivel a derék sajtó is a piacról él, a bulvárlapok részletes árlistákat tesznek közzé, pontosan ismertetik a határ menti olasz és német települések boltjainak nyitvatartási idejét, ami sokkal rugalmasabb az ausztriainál. Itt szombat déli fél egytől szünetel a kereskedelem, és ezen eddig semmiféle reformvágy nem tudott változtatni. Olaszországban, Tarvisióban, Friuliban, Udinében ezzel szemben - jámbor hit ide vagy oda- a boltok a vallási ünnepeken is késő estig nyitva vannak. Az ottani kereskedők áldják az Európai Uniót, amely nem is remélt ajándékként úgy 40 százalékos forgalomnövekedést hozott. Más lesz persze a helyzet, ha tényleg több karintiai, tiroli telepíti át üzletét, de az olaszok bizakodóak: ennyi konkurenciát bőven elviselnek. A helyzeten csak az javíthat, ha az osztrák kereskedelem valóra váltja a politikusok ígéretét, és hozzáigazítja árait az EU-országokéhoz. MTI-PANORÁMA TUDOMÁNYOS KONFERENCIA BUDAPESTEN Trianon és az európai békerendszer A trianoni békeszerződés aláírásának közelgő, hetvenötödik évfordulója alkalmából tudományos konferenciát tartottak tegnap Budapesten „Trianon és az európai békerendszer" címmel. Mint azt Glatz Ferenc történész, az Európa Inštitút igazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta: az első világháborút lezáró békék nem oldották meg Európa nemzetiségi problémáit, sőt tovább mélyítették azokat. A történelmi Magyarországot feldaraboló trianoni szerződéssel hosszú távon egyetlen ország sem járt jól, hiszen a húszas évektől a magyarságot sújtó nemzeti nyomorúságot napjainkra az egész térségben eluralkodó szociális nyomorúság váltotta fel - mondta Glatz Ferenc. Az Európa Inštitút igazgatója kiemelte: századunk történelmi eseményei megmutatták, hogy határrevízióval nem lehet megoldani az etnikai problémákat. A határok megváltoztatása helyett kollektív, új típusú területi igazgatási egységeket kell létrehozni, amelyek kidolgozásánál elsősorban a Benelux államokbeli valamint a skandináviai tapasztalatokra kell támaszkodni - hangoztatta a történész. Glatz szerint jelenleg a történészek legfontosabb feladata az, hogy a múlt hibáit elkerülve dolgozzanak ki alternatívát az etnikai kérdések megoldására. MTI