Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-20 / 116. szám, szombat

1995. május 20. ERDEKESSEG ÚJ SZ

Ó [Š] A LIBA NEM BUTA, S NEMCSAK A DISZNÓ KOSZOS Állati tévhitek Az emberek hajlamosak arra, hogy magukat és csakis önmagukat tekintsék tökéletesnek. így ha valakit meg akarnak sérteni, valamely állathoz hasonlítják. Közben olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a szegény négylábúakat vagy madarakat, amelyeknek - ez tudományosan bizonyított tény - semmi közük a valósághoz. Nézzünk tehát néhányat a tévhitek közül, amelyek makacsul tartják magukat. Buta liba Nem kell nyomban megsértődnie annak, akinek értelmi képességeit a libáéhoz hasonlítják, hiszen a libák a legintelligensebb madarak. Kimondottan értelmesek és körültekintőek. Ha valaki rájuk lő, vagy éppen más állatokra, ügyesen elbújnak. Miután elült a lövöldözés, a libák kiküldenek egy „felderítő csapatot", hogy kifürkéssze, milyen a helyzet. Ha már nem fenyeget veszély, a csapat visszatér eredeti helyére. Képesek arra is, hogy felismerjenek több embert, aki ellátja, eteti őket. Tolvaj szarka Minden szarka lop. Bár ez így nem teljesen igaz, van benne valami. A szarkák nem szórakozásból lopnak, hanem egyszerűen azért, mert kíváncsiak. Felvesznek mindent, ami élelemkeresés közben megtetszik nekik, s a fészkükbe viszik. Lehet az kiskanál, pénzérme vagy egy fényes kavics. A természetben a szarkáknak fontos szerep jut: eltüntetik a szemetet és a dögöket. Ezért érthető, hogy az ornitológusok a természet „egészségügyi rendőrségének" nevezik a szarkákat. Vérszomjas farkas Az emberek többsége rossznak, alattomosnak, csalárdnak és vérszomjasnak tartja a farkasokat. Pedig a farkasok félnek az embertől, s ha tehetik, messze elkerülik. Csak akkor vadásznak, ha éhesek. Általában falkában vadásznak, a falkavezér irányítása alatt. A vezér vállalja a legveszélyesebb feladatokat. Ha ember veszi üldözőbe a falkát, a vezér lemarad, hogy a vadászt elcsalja a falkától. A farkasok példás társas életet folytatnak. Minden egyes állat haláláig a falkában marad, s amikor már elgyengül, a többi falkatag gondoskodik róla. Csökönyös szamár Micsoda ronda tulajdonságokkal ruházta fel az ember a szamarat! Állítása szerint kezelhetetlen, ostoba és csökönyös. A valóságban arról van szó, hogy a szamárnak is vannak olyan pillanatai, amikor egyszerűen nem akarózik neki még megmozdulni sem. De ilyesmi ritkán fordul elő. Sokkal többet nyom a latban, hogy az utóbbi 6 ezer év alatt egyetlen állat sem segített annyit az embernek, mint a szamár vagy az öszvér. A sivatagi nomádok ma is közlekedési eszközként használják, s gyakorta 100 kilós terhet kell cipelnie. Közben sosem veszíti el a türelmét, csak akkor makacsolja meg magát, ha veszélyt érez. Ezt azonban helyesebb okosságként, semmint makacsságként értékelni. Ráadásul a szamarak bátrak is, még a tűztől sem félnek. Koszos disznó Igaz, hogy a disznók szívesen hemperegnek a sárban, de nem azért, mert imádják a koszt. Ellenkezőleg, náluk ez a testápolás megbízható formája. Amikor a sár rászárad a testét borító sörtékre, a disznó nagyon erősen hozzádörgölődik egy fához vagy a falhoz, s így nemcsak a sarat távolítja el a testéről, hanem azzal együtt az élősködőket is. A disznóból az ember csinált koszos állatot: a disznó csak akkor kezd el saját piszkában hemperegni, ha nem jut egy pocsolya közelébe. Félénk nyúl Minden nyúl fél. Teljes mértékben ez az állítás sem igaz. Ha tehetik, elfutnak az ellenség elől. Ám ez nem a félelem, hanem sokkal inkább az óvatosságjele. Elvégre senki sem kockáztatja szívesen az életét. A nyulak élete merő menekülés. Képesek pontosan meghatározni a sebességet, amellyel az ellenség üldözi őket. Ám a nyulak képesek nagyon bátrak is lenni: amikor kicsinyeik vannak, még a ragadozó madarakkal is szembeszállnak, hogy megvédjék őket. EINSTEIN BEFOTTESUVEGBEN Szemezgetés Dr. Henry Abrams úrnak kissé morbid holmi, illetve szerv van a tulajdonában. A 83 éves orvos New Jersey-i házában egy kisméretű befőttesüvegben tartja egykori barátja, a Nobel-díjas Albert Einstein szemgolyóit. Állítólag Michael Jackson ötmillió dollárt ígért érte, de Abrams úr nem állt rá az üzletre. - Semmi pénzért nem eladó, Albert nekem sokkal többet jelentett annál. Az, hogy szemeit itt őrzöm, azt jelenti: számomra még nem ért véget a professzor élete. Egy része mindig itt van vélem - nyilatkozta Abrams. Az értékes tartalmú üveget a nyugalmazott orvos egyébként villájának egyik biztonságos páncélszekrényében tartja. Szeret vele négyszemközt lenni. KLAPKA GYÖRGY FELTALALTA A Hagyományos mosópor Klapka György legújabb találmánya a Hagyományos mosópor. Igen, nem tévedés, a Klapka-féle mosópor márkanevét a reklámokban annyi megaláztatást elviselt, lenézett, szidott hagyományos mosóporoktól kapta. Már megjelent az új termékcsalád a magyarországi boltokban: fél kiló potom 119 forint. A csomagolása igénytelen. Szándékosan „ocsmány" - mondja a feltaláló -, a szer minősége azonban nem különbözik a többi mosóporétól. Óriási az ötlet, mint ahogy a mögötte megbújó stratégia is az. Ebből hatalmas botrány lesz. Tudniillik: óriási pénzeket lehet szakítani, manapság azzal, ha bebizonyosodik egy cégről, hogy egy másik cég termékét összehasonlító reklámban lejáratja. A nagy mosóporos cégek ezért alkalmazzák előszeretettel reklámjaikban a „hagyományos mosóporokkal" való összehasonlítást - ezekről ugye köztudott, hogy a foltot nem tüntetik el, a ruha színét pedig kifakítják. Klapka György erre alapozza a Hagyományos mosópor-kampányt. Mint megbocsátható iróniával elmesélte, rengeteg levelet kapott, hogy hiányzik az üzletek polcairól a hagyományos mosópor. Hát ha nincs, meg kell csinálni - gondolta. S mindössze hatvan nap telt el az ötlettől a megvalósításig. Palotás János, az ismert magyar vállalkozó és politikus már levélben üdvözölte a kezdeményezést, és állítólag röhögőgörcsöt kapott, amikor megtudta, hogy miben mesterkedik Klapka. A multinacionális mosószergyárak nem biztos, hogy ilyen vidámak lesznek. Hiszen nemsokára levelet kapnak, hogy nem szép a Hagyományos mosóport csepülni, csúnya dolog visszaélni a piaci erőfölénnyel, és az meg kifejezetten szomorú, hogy mindenféle összehasonlító reklámokkal próbálják elterelni az emberek figyelmét a Hagyományos mosóporról. Azért pedig hatalmas bírság járhat. Szóval úgy fest, hogy botrányok, perek és anyázások vagy csendes, peren kívüli egyezségek várhatók. Esetleg megbukhat a terv. A kérdésre, nem fél-e összeakasztani a bajszát a multikkal, Klapka így felelt: - A Henkel düsseldorfi, én is düsseldorfi vagyok. Két falubeli fog vitázni. Majd csak lerendezzük egymás között a dolgot. (Mai Nap) Fájdalomdíj(azás) Az orvostudomány nem csupán sikeres műtéteket és gyógykezeléseket tart számon, hanem olyan eseteket is, amelyek rosszul végződtek, és emiatt fájdalomdíjat ítélt a bíróság a betegnek. Például egy félreismert agyhártyagyulladás miatt 50 000 márka kártérítést fizetett egy kórház a páciensnek. Ugyanennyit fizetett az a szaki, aki egy erekciójavítót „ültetett" be férfi betegébe, de rosszul. Viszont ennek a kétszeresét fizették ki annak a gyógykezeltnek, akinek negyven százalékkal csökkent mozgásképessége, mert rossz terápiát írtak elő neki. Az a fogorvos, aki fogjavítás közben eltörte a panaszos két fogát, 8000 márka kártérítéssel úszta meg az ügyetlenségét. Viszont egy lebukott pszichoterapeuta, aki betegével annak tudta nélkül (feltehetőleg hipnózis segítségével) szexuális kapcsolatba lépett, 10 000 márkát fizetett az áldozatnak. (Focus) A művészetek édesanyja Az ógörög mondavilág - a mitológia - az érteni tudó elméknek jelképes mesékben adja hírül, hogy mi a világ, és milyen a világ. Hogy ami van, annak istene vagy istennője is van. Az emlékezést megtestesítő istenasszonyt Mnemoszűnének hívják, aki a legősibb istenpár gyermeke. Apja Uránusz (az Ég), anyja Gaia (a Föld). Az ő szerelmük sarja az emlékezés. Mire Mnemoszűné csábító szépségű , leánnyá növekedett, már az istenek következő nemzedékei uralkodtak a mindenségben: a magasságokban, a földeken, a vizekben és az alvilágban. Ezeknek az új isteneknek a királya Zeusz volt. Homérosz szavaival: „Minden létező felettese" (görögül: „Hüpate kreontón"). Zeusz istenkirály szerelmes természetű férfi volt. Mnemo.szűné pedig - maga lévén az emlékezés - soha semmit és senkit nem felejtett el. Ha ők egyszer egymásba szerettek - akárhogy váltogatták isteni, olykor emberi szerelmeseiket -, egymásról soha többé nem feledkeztek meg. Zeusz az idők folyamán kilencszer is meglátogatta Mnemoszűné felhőpárnáktól és -paplanoktól puha ágyát. Mindegyik találkozónak szebbnél szebb gyümölcse lett, varázslatosan szép leányok: a múzsák. A múzsák a művészetek istennői. Költészet, zene, tánc, színjátékok - tragédia, komédia -, mind a múzsák földi megvalósulásai. És máig érvényes igazságot jelképez a nemzedékről nemzedékre öröklődő monda, hogy a művészetek az emlékezet leányai. Erátő a szerelmi költészet múzsája, Thália a vígjátéké, Melpomené a tragédiáé. Kalliopé az. elbeszélő műveké... és így tovább. Számunkra talán csak az a szokatlan, hogy múzsája van a történelemnek és a történetírásnak is. Ez Klio. Mellette múzsája van a csillagászatnak: Uránia. Ezek a szellemi tevékenységek a mi fogalmaink szerint tudományok. A görög és nyomában a római latin tudatban ezek is művészetek. És ami még fontosabb felismerés: ezek is az emlékezet leányai. Hiszen a történelem maga a megfogalmazott emlékezés mindarra, ami volt. A csillagászat pedig emlékezés az égi mozgásokra. Ennek tudomásul vétele már maga is tudomány: a szépségek és megismernivalók származása az isteni és emberi világnak. HEGEDŰS GÉZA TV-magazin Az oldalt irta és szerkesztette: Görföl Zsuzsa Gary és Vaiene Hová tűnt Gary Ewing? A Dallas hű nézői talán még emlékeznek a harmadik Ewing fiúra, Garyre, aki a sorozat elején fel-felbukkant a Soüthforkban, majd a piszkálódó Jockeyval támadt nézeteltérések után feleségével, Valenenel együtt egyszer csak eltűnt. Lucy szülei, otthagyva csapot-papot és lányukat, elköltöztek Knats Landingbe, hogy „Kalifornia napja alatt" élvezzék szabadságukat és nyugalmukat gazdag üzletemberek, korrupt szenátorok, tisztességes szomszédok, nimfomániás hölgyek, kábítószeres gyerekek, gyilkosok és csalók körében. Az élet apró örömei és kudarcai nem kerülik el a kaliforniai Ewingokat sem: Gary csábos hölgyekkel és whiskysüvegekkel barátkozik, elválik feleségétől, hogy újra elvegye, és újra elváljon tőle... Valene Garyn kívül két férjet fogyaszt el, közben ikreket szül, s csaknem az őrületbe kergeti a vissza-visszatérő partnert, mert nem árulja el, ki az igazi apuka. No, vajon ki? Hát persze, hogy Gary Ewing. A „dupla öröm" mellé gondok párosulnak: az alkoholizmusból kigyógyult papának kell pátyolgatnia kábítószerező mostohalányát, neki kell fékeznie nagyravágyó „köztes" feleségét, aki az alattomos akadálygörgetők toplistáján talán még „dallasi" sógorát is megelőzné. Jönnek-mennek a barátok, férjek és feleségek, előkerült nagylányok, családon belül partnert váltó menyecskék - s közben bonyolódnak az üzleti ügyek. Jockey rokonait mindemellett gyilkosságok tartják izgalomban. Öccsét rövid időre rács mögé zárják, mert azzal gyanúsítják, megölte kissé hibbant barátnőjét. Gary magába száll, elhatározza, hogy új életet kezd, s ni csak, a börtönből egyenesen Valene-hez rajtol... Aki nem hiszi, nézzen utána! Valamely égi csatornán, a Kalifornia napja alatt címmel futó sorozatban. S meggyőződhet róla: a hiba nem Dallasban van, hanem a Ewingokban. (urbán) A 21 éves Chiara Mastroianni kétszeresen is a színpad gyermeke: anyja Catherine Deneuve, apja Marcello. A szülők 1971-ben találkoztak az Ez csak mással történik meg című film szereplőiként. A két világsztár szerelmének gyümölcse az apjára nagyon hasonlító Chiara. Bár papa és mama hamar elhagyták egymást, és Marcello visszatért hitveséhez Rómába, a gyermek miatt jó barátok maradtak. A lány kettőjük tehetségét örökölte, amit már több szerepben bizonyított. Kedvességéről, bájáról a közelmúltban meggyőződhettek a Friderikusz-show nézői is. Amit rosszul visel: ha a szüleihez s - lány lévén - főleg a mamájához hasonlítják. „Szerencse, hogy nem vagyok kiköpött Deneuve. Pokol lenne, ha hasonlítanék rá! Állandóan rajta keresztül néznének" - nyilatkozta Chiara a Paris Matehnak.