Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-20 / 116. szám, szombat

1995. május 20. ERDEKESSEG ÚJ SZ Ó [Š] A LIBA NEM BUTA, S NEMCSAK A DISZNÓ KOSZOS Állati tévhitek Az emberek hajlamosak arra, hogy magu­kat és csakis önmagukat tekintsék tökéle­tesnek. így ha valakit meg akarnak sérteni, valamely állathoz hasonlítják. Közben olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a sze­gény négylábúakat vagy madarakat, ame­lyeknek - ez tudományosan bizonyított tény - semmi közük a valósághoz. Nézzünk tehát néhányat a tévhitek közül, amelyek makacsul tartják magukat. Buta liba Nem kell nyomban megsértődnie annak, aki­nek értelmi képességeit a libáéhoz hasonlítják, hi­szen a libák a legintelligensebb madarak. Kimon­dottan értelmesek és körültekintőek. Ha valaki rá­juk lő, vagy éppen más állatokra, ügyesen elbúj­nak. Miután elült a lövöldözés, a libák kiküldenek egy „felderítő csapatot", hogy kifürkéssze, milyen a helyzet. Ha már nem fenyeget veszély, a csapat visszatér eredeti helyére. Képesek arra is, hogy felismerjenek több embert, aki ellátja, eteti őket. Tolvaj szarka Minden szarka lop. Bár ez így nem teljesen igaz, van benne valami. A szarkák nem szórako­zásból lopnak, hanem egyszerűen azért, mert kí­váncsiak. Felvesznek mindent, ami élelemkere­sés közben megtetszik nekik, s a fészkükbe vi­szik. Lehet az kiskanál, pénzérme vagy egy fé­nyes kavics. A természetben a szarkáknak fon­tos szerep jut: eltüntetik a szemetet és a dögö­ket. Ezért érthető, hogy az ornitológusok a ter­mészet „egészségügyi rendőrségének" nevezik a szarkákat. Vérszomjas farkas Az emberek többsége rossznak, alattomos­nak, csalárdnak és vérszomjasnak tartja a farka­sokat. Pedig a farkasok félnek az embertől, s ha tehetik, messze elkerülik. Csak akkor vadász­nak, ha éhesek. Általában falkában vadásznak, a falkavezér irányítása alatt. A vezér vállalja a legveszélyesebb feladatokat. Ha ember veszi ül­dözőbe a falkát, a vezér lemarad, hogy a vadászt elcsalja a falkától. A farkasok példás társas éle­tet folytatnak. Minden egyes állat haláláig a fal­kában marad, s amikor már elgyengül, a többi falkatag gondoskodik róla. Csökönyös szamár Micsoda ronda tulajdonságokkal ruházta fel az ember a szamarat! Állítása szerint kezelhe­tetlen, ostoba és csökönyös. A valóságban arról van szó, hogy a szamárnak is vannak olyan pil­lanatai, amikor egyszerűen nem akarózik neki még megmozdulni sem. De ilyesmi ritkán fordul elő. Sokkal többet nyom a latban, hogy az utób­bi 6 ezer év alatt egyetlen állat sem segített annyit az embernek, mint a szamár vagy az ösz­vér. A sivatagi nomádok ma is közlekedési esz­közként használják, s gyakorta 100 kilós terhet kell cipelnie. Közben sosem veszíti el a türel­mét, csak akkor makacsolja meg magát, ha ve­szélyt érez. Ezt azonban helyesebb okosság­ként, semmint makacsságként értékelni. Rá­adásul a szamarak bátrak is, még a tűztől sem félnek. Koszos disznó Igaz, hogy a disznók szívesen hemperegnek a sárban, de nem azért, mert imádják a koszt. Ellen­kezőleg, náluk ez a testápolás megbízható formá­ja. Amikor a sár rászárad a testét borító sörtékre, a disznó nagyon erősen hozzádörgölődik egy fá­hoz vagy a falhoz, s így nemcsak a sarat távolítja el a testéről, hanem azzal együtt az élősködőket is. A disznóból az ember csinált koszos állatot: a disznó csak akkor kezd el saját piszkában hempe­regni, ha nem jut egy pocsolya közelébe. Félénk nyúl Minden nyúl fél. Teljes mértékben ez az állítás sem igaz. Ha tehetik, elfutnak az ellenség elől. Ám ez nem a félelem, hanem sokkal inkább az óva­tosságjele. Elvégre senki sem kockáztatja szíve­sen az életét. A nyulak élete merő menekülés. Ké­pesek pontosan meghatározni a sebességet, amellyel az ellenség üldözi őket. Ám a nyulak ké­pesek nagyon bátrak is lenni: amikor kicsinyeik vannak, még a ragadozó madarakkal is szembe­szállnak, hogy megvédjék őket. EINSTEIN BEFOTTESUVEGBEN Szemezgetés Dr. Henry Abrams úrnak kis­sé morbid holmi, illetve szerv van a tulajdonában. A 83 éves orvos New Jersey-i házában egy kisméretű befőttesüveg­ben tartja egykori barátja, a Nobel-díjas Albert Einstein szemgolyóit. Állítólag Michael Jackson ötmillió dollárt ígért érte, de Abrams úr nem állt rá az üzletre. - Semmi pénzért nem el­adó, Albert nekem sokkal töb­bet jelentett annál. Az, hogy szemeit itt őrzöm, azt jelenti: számomra még nem ért véget a professzor élete. Egy része mindig itt van vélem - nyilat­kozta Abrams. Az értékes tar­talmú üveget a nyugalmazott orvos egyébként villájának egyik biztonságos páncélszek­rényében tartja. Szeret vele négyszemközt lenni. KLAPKA GYÖRGY FELTALALTA A Hagyományos mosópor Klapka György legújabb találmánya a Hagyományos mosó­por. Igen, nem tévedés, a Klapka-féle mosópor márkanevét a reklámokban annyi megaláztatást elviselt, lenézett, szi­dott hagyományos mosóporoktól kapta. Már megjelent az új termékcsalád a magyarországi boltokban: fél kiló potom 119 forint. A csomagolása igénytelen. Szándékosan „ocs­mány" - mondja a feltaláló -, a szer minősége azonban nem különbözik a többi mosóporétól. Óriási az ötlet, mint ahogy a mögötte megbújó stratégia is az. Ebből hatalmas botrány lesz. Tudniillik: óriási pénzeket lehet szakítani, manapság azzal, ha bebizonyosodik egy cégről, hogy egy másik cég termékét össze­hasonlító reklámban lejáratja. A nagy mosóporos cégek ezért al­kalmazzák előszeretettel rek­lámjaikban a „hagyományos mosóporokkal" való összeha­sonlítást - ezekről ugye köztu­dott, hogy a foltot nem tüntetik el, a ruha színét pedig kifakítják. Klapka György erre alapozza a Hagyományos mosópor-kam­pányt. Mint megbocsátható iró­niával elmesélte, rengeteg leve­let kapott, hogy hiányzik az üzle­tek polcairól a hagyományos mosópor. Hát ha nincs, meg kell csinálni - gondolta. S mind­össze hatvan nap telt el az öt­lettől a megvalósításig. Palotás János, az ismert magyar vállal­kozó és politikus már levélben üdvözölte a kezdeményezést, és állítólag röhögőgörcsöt kapott, amikor megtudta, hogy miben mesterkedik Klapka. A multinacionális mosószer­gyárak nem biztos, hogy ilyen vi­dámak lesznek. Hiszen nemso­kára levelet kapnak, hogy nem szép a Hagyományos mosóport csepülni, csúnya dolog visszaél­ni a piaci erőfölénnyel, és az meg kifejezetten szomorú, hogy mindenféle összehasonlító rek­lámokkal próbálják elterelni az emberek figyelmét a Hagyomá­nyos mosóporról. Azért pedig hatalmas bírság járhat. Szóval úgy fest, hogy botrá­nyok, perek és anyázások vagy csendes, peren kívüli egyezsé­gek várhatók. Esetleg megbuk­hat a terv. A kérdésre, nem fél-e összeakasztani a bajszát a mul­tikkal, Klapka így felelt: - A Henkel düsseldorfi, én is düsseldorfi vagyok. Két falubeli fog vitázni. Majd csak lerendez­zük egymás között a dolgot. (Mai Nap) Fájdalomdíj(azás) Az orvostudomány nem csupán sikeres műtéteket és gyógykezeléseket tart számon, hanem olyan eseteket is, amelyek rosszul végződtek, és emi­att fájdalomdíjat ítélt a bí­róság a betegnek. Például egy félreismert agyhártya­gyulladás miatt 50 000 márka kártérítést fizetett egy kórház a páciensnek. Ugyanennyit fizetett az a szaki, aki egy erekciójaví­tót „ültetett" be férfi bete­gébe, de rosszul. Viszont ennek a kétszeresét fizet­ték ki annak a gyógyke­zeltnek, akinek negyven százalékkal csökkent mozgásképessége, mert rossz terápiát írtak elő ne­ki. Az a fogorvos, aki fogja­vítás közben eltörte a pa­naszos két fogát, 8000 márka kártérítéssel úszta meg az ügyetlenségét. Vi­szont egy lebukott pszi­choterapeuta, aki betegé­vel annak tudta nélkül (feltehetőleg hipnózis se­gítségével) szexuális kap­csolatba lépett, 10 000 márkát fizetett az áldozat­nak. (Focus) A művészetek édesanyja Az ógörög mondavilág - a mi­tológia - az érteni tudó elmék­nek jelképes mesékben adja hí­rül, hogy mi a világ, és milyen a világ. Hogy ami van, annak iste­ne vagy istennője is van. Az em­lékezést megtestesítő isten­asszonyt Mnemoszűnének hív­ják, aki a legősibb istenpár gyer­meke. Apja Uránusz (az Ég), any­ja Gaia (a Föld). Az ő szerelmük sarja az emlékezés. Mire Mne­moszűné csábító szépségű , le­ánnyá növekedett, már az iste­nek következő nemzedékei ural­kodtak a mindenségben: a ma­gasságokban, a földeken, a vi­zekben és az alvilágban. Ezek­nek az új isteneknek a királya Zeusz volt. Homérosz szavaival: „Minden létező felettese" (görö­gül: „Hüpate kreontón"). Zeusz istenkirály szerelmes termé­szetű férfi volt. Mnemo.szűné pe­dig - maga lévén az emlékezés - soha semmit és senkit nem fe­lejtett el. Ha ők egyszer egymásba szerettek - akárhogy váltogat­ták isteni, olykor emberi szerel­meseiket -, egymásról soha töb­bé nem feledkeztek meg. Zeusz az idők folyamán kilencszer is meglátogatta Mnemoszűné felhőpárnáktól és -paplanoktól puha ágyát. Mindegyik találko­zónak szebbnél szebb gyümöl­cse lett, varázslatosan szép leá­nyok: a múzsák. A múzsák a művészetek istennői. Költészet, zene, tánc, színjátékok - tragé­dia, komédia -, mind a múzsák földi megvalósulásai. És máig érvényes igazságot jelképez a nemzedékről nemzedékre öröklődő monda, hogy a művé­szetek az emlékezet leányai. Erátő a szerelmi költészet mú­zsája, Thália a vígjátéké, Melpo­mené a tragédiáé. Kalliopé az. elbeszélő műveké... és így to­vább. Számunkra talán csak az a szokatlan, hogy múzsája van a történelemnek és a történetírás­nak is. Ez Klio. Mellette múzsája van a csillagászatnak: Uránia. Ezek a szellemi tevékenysé­gek a mi fogalmaink szerint tu­dományok. A görög és nyomá­ban a római latin tudatban ezek is művészetek. És ami még fon­tosabb felismerés: ezek is az emlékezet leányai. Hiszen a tör­ténelem maga a megfogalma­zott emlékezés mindarra, ami volt. A csillagászat pedig emlé­kezés az égi mozgásokra. Ennek tudomásul vétele már maga is tudomány: a szépségek és meg­ismernivalók származása az is­teni és emberi világnak. HEGEDŰS GÉZA TV-magazin Az oldalt irta és szerkesztette: Görföl Zsuzsa Gary és Vaiene Hová tűnt Gary Ewing? A Dallas hű nézői talán még emlé­keznek a harmadik Ewing fiúra, Garyre, aki a sorozat elején fel-fel­bukkant a Soüthforkban, majd a piszkálódó Jockeyval támadt nézet­eltérések után feleségével, Valene­nel együtt egyszer csak eltűnt. Lucy szülei, otthagyva csapot-papot és lá­nyukat, elköltöztek Knats Landing­be, hogy „Kalifornia napja alatt" él­vezzék szabadságukat és nyugal­mukat gazdag üzletemberek, kor­rupt szenátorok, tisztességes szom­szédok, nimfomániás hölgyek, kábí­tószeres gyerekek, gyilkosok és csa­lók körében. Az élet apró örömei és kudarcai nem kerülik el a kaliforniai Ewingo­kat sem: Gary csábos hölgyekkel és whiskysüvegekkel barátkozik, elvá­lik feleségétől, hogy újra elvegye, és újra elváljon tőle... Valene Garyn kí­vül két férjet fogyaszt el, közben ik­reket szül, s csaknem az őrületbe kergeti a vissza-visszatérő partnert, mert nem árulja el, ki az igazi apu­ka. No, vajon ki? Hát persze, hogy Gary Ewing. A „dupla öröm" mellé gondok párosulnak: az alkoholiz­musból kigyógyult papának kell pá­tyolgatnia kábítószerező mostohalá­nyát, neki kell fékeznie nagyravágyó „köztes" feleségét, aki az alattomos akadálygörgetők toplistáján talán még „dallasi" sógorát is megelőzné. Jönnek-mennek a barátok, férjek és feleségek, előkerült nagylányok, családon belül partnert váltó me­nyecskék - s közben bonyolódnak az üzleti ügyek. Jockey rokonait mindemellett gyilkosságok tartják izgalomban. Öccsét rövid időre rács mögé zárják, mert azzal gyanúsítják, megölte kissé hibbant barátnőjét. Gary magába száll, elhatározza, hogy új életet kezd, s ni csak, a bör­tönből egyenesen Valene-hez raj­tol... Aki nem hiszi, nézzen utána! Valamely égi csatornán, a Kalifornia napja alatt címmel futó sorozatban. S meggyőződhet róla: a hiba nem Dallasban van, hanem a Ewingok­ban. (urbán) A 21 éves Chiara Mastroianni kétszeresen is a színpad gyermeke: any­ja Catherine Deneuve, apja Marcello. A szülők 1971-ben találkoztak az Ez csak mással történik meg című film szereplőiként. A két világsztár szerelmének gyümölcse az apjára nagyon hasonlító Chiara. Bár papa és mama hamar elhagyták egymást, és Marcello visszatért hitveséhez Rómába, a gyermek miatt jó barátok maradtak. A lány kettőjük tehet­ségét örökölte, amit már több szerepben bizonyított. Kedvességéről, bájáról a közelmúltban meggyőződhettek a Friderikusz-show nézői is. Amit rosszul visel: ha a szüleihez s - lány lévén - főleg a mamájához hasonlítják. „Szerencse, hogy nem vagyok kiköpött Deneuve. Pokol lenne, ha hasonlítanék rá! Állandóan rajta keresztül néznének" - nyi­latkozta Chiara a Paris Matehnak.

Next

/
Thumbnails
Contents