Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-16 / 112. szám, kedd

1995. május 16. PUBLICISZTIKA - HIRDETES ÚJ SZ Ó {J} AZ ŐSZINTE KAPCSOLAT ERDEKEBEN: Leszámolni a történelmi mítoszokkal Napjaink elfogult szlovák történészei és politikusai megnyilatkozásaik­ban szinte rendszeresen utalnak az 1000 éves elnyomásra, azt állítva, hogy a magyarok az évszázadok folyamán meg akarták semmisíteni szlovák sorstársaikat. Nyilvánvaló, hogy ebből a gyűlöletet és ellenszen­vet szító magatartásból egyik nemzetnek sem lehet haszna, és kizárólag arra jó, hogy még jobban elmélyítse a két egymásra utalt nép között azt a szakadékot, amelyet idegen érdekek ástak közéjük. Mivel Magyarországon a magyar nyelv használatát 1848-ban vezették be a la­tin nyelv helyett, így a magyarok nem­hogy elnyomták a Kárpát-medencében a velük együtt élő népeket, hanem, Fran­tišek Palacký cseh történész szerint, olyan tökéletes nemzeti egyenjogúságot állandósítottak, amely sehol másutt nem volt jobban biztosított: „A nemzeti egyenjogúság elve évszázadok során se­hol sem jutott jobban érvényre, és sehol sem volt jobban biztosított, mint Ma­gyarországon, egészen addig, amíg a ré­gi alkotmány érvényben volt, és a diplo­mácia, a hivatalok és a közoktatás nyel­ve a latin volt." (Palacký: Idea štátu Ra­kouského) Haufler, Koreák és Kráľ történészek pedig a magyar-szlovák együttélést vizsgálták, s ennek eredményét Zeme­pis Československa című munkájukban tették közzé 1960-ban. Ebben többek között ezt írják: „Annyi bizonyos, hogy az 1921. év előtti 150 év alatt a szlo­vák-magyar nyelvhatár, minden politi­kai nyomás ellenére, inkább a szlovákok javára változott meg. A nyelvhatár 319 községe közül 73 változtatta meg a nemzetiségét, és ebből 49 (vagyis 67,1 százalék) a szlovákok javára." Nyilvánvaló, hogy ott nem beszélhe­tünk nemzetiségi elnyomásról, ahol a ki­sebbségnek módjában van néprajzilag és gazdaságilag a többségi nép kárára terjeszkedni. Az 1848-49-es szabadságharc ide­jén , még töretlenül élt a szlovák nép többségében a magyar-szlovák sorskö­zösség vállalása. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyarokkal kb. 40 000 szlovák harcolt, és két szlovák zászlóalj hősie­sen kivette részét a branyiszkói győze­lemből. A szabadságharc eltiprása után a bé­csi udvar már tisztán látta, hogy a ma­gyarellenes szlovák mozgalmaknak nin­csen komoly népi támogatása. Ľudovít Štúr csoportjának nagyobbik részét az osztrák kormány rendőri felügyelet alá helyezte, Ján Kollárt a bécsi egyetem szláv tanszéke tanárának, Štefan Moy­zest pedig besztercebányai püspöknek nevezték ki. A szlovák politikai élet ve­zetői ekkor taktikát változtattak, és visszatértek a kultúrpolitikai tevékeny­séghez, amelyhez támogatást kaptak a magyarországi helytartótanácstól. Ekkor engedélyezték Besztercebányán a szlo­vák katolikus gimnáziumot, amelyet később Znióváraljára (Kláštor pod Znie vom) helyeztek át. A nagyrőcei (Revúca) evangélikus főgimnázium 1862-ben nyílt meg, majd ezt követte a turócszent­mártoni (Martin) evangélikus algimnázi­um. A helytartótanács 1863. május 31-én hagyta jóvá a Matica slovenská kultúr­egyesület megalapítását, amelynek te­vékenységéből - az alapszabály értel­mében - kizárták a politikai és vallási kérdésekkel való foglalkozást. Itt össz­pontosultak a szlovák tudományos szak­munkák, és ez az intézmény nemcsak a szlovák irodalmi és kulturális élet fellen­dítője volt, hanem jelentős politikai ha­tást is gyakorolt a szlovák értelmiségre. Ebben a légkörben jött létre az 1867­es osztrák-magyar kiegyezés, majd a következő évben a magyar országgyűlés megszavazta az 1868. évi 44. törvényt, amely liberális jogokat biztosított a társ­nemzeteknek. A magyar kormány ennek alapján törvényesítette a szlovák közép­iskolákat és a Matica slovenská műkö­dését, sőt a nagyrőcei főgimnázium mel­lett a szlovák tanítóképzőt is megnyithat­ták. Minden nehézség nélkül engedé­lyezték szlovák könyvek és újságok ki­adását. Ekkor úgy látszott, hogy az 1848-ban felkavart kedélyek lecsilla­podtak, és a magyar-szlovák együttélés visszatér az évszázadok alatt kialakult békés mederbe. Az 1870-es években azonban - egy­más érdekeit keresztező balkáni politi­kájuk miatt - elmérgesedett a viszony az Osztrák-Magyar Monarchia és a cári Oroszország között. Az oroszok a pán­szlávizmus terjesztésével sikeresen szí­tották az elégedetlenséget a Monarchiá­ban élő szláv népek körében. A szlová­kok közül is egyre többen a szláv testvé­riség eszméjének követői lettek, és az ő befolyásuk alá kerültek a szlovák isko­lák meg a Matica is. Egyre gyakrabban érkeztek a kormányhoz az izgatásról szóló jelentések, és ekkor Slávy József, Magyarország miniszterelnöke - aki szlovák származású volt - levélben kér­te Pauliny-Tóthot, a Matica alelnökét, hogy hagyják abba a politikai izgatást, és térjenek vissza az alapszabályhoz, ápol­ják a szlovák kultúrát. Slávy miniszterel­nök kérése azonban nem talált megér­tésre, és ekkor Zólyom vármegye tör­vényhatósági felirat alapján vizsgálatot indított a szlovák iskolák és a Matica el­len. A nagyrőcei főgimnáziumban az el­lenőrzést az evangélikus egyházi ható­ság hajtotta végre, majd további vizsgá­latok után Trefort Ágoston kultuszmi­niszter 1874. augusztus 25-én bezárat­ta a nagyrőcei, december 14-én a znió­váraljai, december 30-án pedig a turóc­szentmártoni gimnáziumot. A Matica slo­venská bezáratására hosszú és alapos vizsgálat után, 1875. április 6-án került sor. Kétségtelen, hogy a kultuszminisz­ter e radikális lépéssel komoly hibát kö­vetett el, mert az adott helyzetben békés eszközökkel is el lehetett volna simítani az ellentéteket. Trefort Ágoston végigharcolta a sza­badságharcot, s annak bukása után Franciaországba emigrált, majd miután visszatért Magyarországra, 1872-től 1888-ig kultuszminiszterként a francia nyelvpolitikát igyekezett megvalósítani. Ő dolgozta ki 1879-ben azt a törvényt, amely kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását a nem magyar elemi iskolák­ban, így a szlovák iskolákban is, úgy, mint mi a magyar oktatási intézmények­ben heti több órában tanítjuk a szlovák nyelvet. E törvény gyakorlati alkalmazá­sa nagy felháborodást váltott ki a nem­zetiségek körében, ez is növelte az el­nemzetlenítés legendáját. Viszont jogosan felbőszítette őket a magyar „politikai nemzet" doktrínája, amely szerint minden magyar állampol­gár automatikusan tagja a magyar politi­kai nemzetnek. Hasonló badarságot eszelt ki Masaryk köztársasági elnök is, aki 1921-ben kijelentette: szlovák nem­zet nem létezik, csak szlovákul beszélő csehszlovákok vannak. A fenti tételből kifolyólag éveken át nem volt szlovák képviselet a magyar parlamentben. Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy a 67-es kiegye­zést követő időben melléfogások terhe­lik a magyar kormányokat is. Ha liberáli­sabban kezelték volna a szlovák követe­léseket, akkor támogatták és erősítették volna azt a többséget, amely meggyőződéses híve volt a magyarokkal való sorsközösségnek. Az 1907. évi XXVII. iskolatörvény vi­szont már több okot adott a sérelmekre. Ennek 18. paragrafusa ugyan megen­gedte, hogy az egyházi iskolákban az ok­tatási nyelvet szabadon választhatják, érvényben maradt viszont az 1879-es törvény, amely szerint a nemzetiségi is­kolákban heti pár órában tanítani kell a magyar nyelvet. Előírta azt is, hogy ahol a tanulók fele magyar, ott a tanítási nyelvnek magyarnak kell lenni. Kétség­telen, hogy ezt a törvényt fel lehetett használni a magyar tanítási nyelv tágítá­sára. Ugyanakkor el kell mondanunk azt is, hogy a szlovák gazdasági élet fejlődése elé a magyar kormányok nem állítottak akadályokat. Az első szlovák népbank 1868-ban alakult, és 1908-ban már 27 fiókja tevékenykedett. A szlovákságnak 1907-ben már öt nagy bankja volt, me­lyek vagyona megközelítette az 50 millió koronát. Századunk elején ők is követ­ték a románok erdélyi földvásárló politi­káját, pl. a vágújhelyi bank 1908-ban 500 000 koronát fordított a szlovákok földvásárlásának támogatására. A magyar nemzetiségi politika a ki­egyezéstől az első világháborúig ugyan kétbalkezes volt, de nem volt gonosz. Előre megfontolt szándékkal nem gyil­koltak le ártatlan embereket azért, mert más nemzetiségűek voltak, nem űzték el őket otthonaikból, nem rabolták el anyagi javaikat, nem hurcolták el őket rabszolgamunkára. Szalatnai Rezső írta: „Olyan nemzeti­ségi politikát, hogy a nem magyar nem­zetiségű állampolgár ingatlanához és in­góságához kell nyúlni, a családot meg kell félemlíteni, el kell venni a család há­zát és munkaeszközeit, meg kell foszta­ni a családfőt állásától, át kell helyezni messze vidékre, idegen környezetbe, ér­vényteleníteni állampolgári jogait, eset­leg bebörtönözni, rendelettel kényszerí­teni a haladéktalan beolvadásra, a név­cserével együtt, ilyesmit a magyar kor­mányzat soha nem ismert. Ilyesmi fel sem vetődött a régi Magyarországon." A népek közötti békés együttélés, őszinte kapcsolat megköveteli a törté­nelmi mítoszokkal való leszámolást és egy olyan látásmód kialakítását, amely ragaszkodik a történeti tényekhez. GÁSPÁR TIBOR Az időjárási viszonyoktól függetlenül hat. A gabonakártevök elleni gombaölő szer (0IJPONÍ) ­Abe l —• Jc befektetett eszközök többszörösen megtérülnek Javítja a szem minőségét és növeli hozamát Védő- és porhanyósító hatású DoPont Conoco CS spot, s r.o., Miletičova 1, 812 08 Bratislava, tel.: 07/215 569, fax: 07/212 380 DuPont Conoco CS spol. s r.o., 5. kvetná 65, 140 09 Praha 4, tel.: 02/422 642, fax: 02/612 11 555 VK-461/B (Agrostro j^l^ Pelhrimov) MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK KÍNÁLATA: - forgókéses aratógép - ŽTR cséplődobos -140-215 cm tárcsás - 240-250 cm a gépek frontálisan és oldalt szereltek, némelyiken takarmánybegyűjtő is van, ennek segítségével a takarmány könnyebben és jobb minőségben szárad SP9-079-es takarmányelőkészítő gépek adapterrel (forgókéses, ujjgerendás, takarmánygyűjtő adapter) SK-25 (CLAAS licenc alapján) egymenetes kukorica-szecskavágók További kínálatunk: trágyaszórók, burgonyaszedő gépek, fejőgépek Tájékoztatás: viszonteladóinknál vagy cégünknél: Telefon: 0366/22 667, fax: 0366/22 817 VK-534 TEXTILANA, a.s. A libereci TEXTILANA Rt. a gazdag választékú gyapjúszálas anyagok hagyományos gyártója: - 1 00%-os pamut és keverék női ruhaanyagok és férfiöltöny-szövetek ­V1 /PES, PES/Vs, Vs/PES/len, VS/len - mintás anyagok - 1 00%-os pamut, 1 00%-os VS és PES/VS kombináció - egyszínű és mintás kötszövött anyagok keverék és poliészter selyemből - anyagalátétek, rávasalható szövetanyagok (szövött, kötött és hagyományos) - drapériaanyagok *- 1 00%-os gyapjúsálak és -kendők - egyszínú'ek, mintásak, színesek Választékunkat nagykereskedőknek, üzleteknek és készruhagyárlóknak is kínáljuk ke­reskedelmi képviseletünkön és nagyraktárunkban - Trencsénben. Kapcsolatfelvétel: TEXTILANA, a. s. obchodné zastúpenie Súvoz I, Trenčín tel./fax: 083 1/532 664 VK-535 Elektrotechnikai és fogyasztási cikkek 1. vására Szlovákiában CIO svs 1995.10.18-tól 21-ig Védnök: Szlovákiai Elektrotechnikai Ipari Szövetség, Pozsony Szervező: TMM Kiállításszervező Rt., Pod Sokolice 43 91101 TRENČÍN, Slovenská republika Tel.: 0831-532 384, 356 00, fax: 0831-356 00, 357 49 Éljen a lehetőséggel! 1995. június 15-ig még jelentkezhet. VK-490

Next

/
Thumbnails
Contents