Új Szó, 1995. május (48. évfolyam, 100-125. szám)

1995-05-16 / 112. szám, kedd

1995. május 16. PUBLICISZTIKA - HIRDETES ÚJ SZ

Ó {J} AZ ŐSZINTE KAPCSOLAT ERDEKEBEN: Leszámolni a történelmi mítoszokkal Napjaink elfogult szlovák történészei és politikusai megnyilatkozásaikban szinte rendszeresen utalnak az 1000 éves elnyomásra, azt állítva, hogy a magyarok az évszázadok folyamán meg akarták semmisíteni szlovák sorstársaikat. Nyilvánvaló, hogy ebből a gyűlöletet és ellenszenvet szító magatartásból egyik nemzetnek sem lehet haszna, és kizárólag arra jó, hogy még jobban elmélyítse a két egymásra utalt nép között azt a szakadékot, amelyet idegen érdekek ástak közéjük. Mivel Magyarországon a magyar nyelv használatát 1848-ban vezették be a latin nyelv helyett, így a magyarok nemhogy elnyomták a Kárpát-medencében a velük együtt élő népeket, hanem, František Palacký cseh történész szerint, olyan tökéletes nemzeti egyenjogúságot állandósítottak, amely sehol másutt nem volt jobban biztosított: „A nemzeti egyenjogúság elve évszázadok során sehol sem jutott jobban érvényre, és sehol sem volt jobban biztosított, mint Magyarországon, egészen addig, amíg a régi alkotmány érvényben volt, és a diplomácia, a hivatalok és a közoktatás nyelve a latin volt." (Palacký: Idea štátu Rakouského) Haufler, Koreák és Kráľ történészek pedig a magyar-szlovák együttélést vizsgálták, s ennek eredményét Zemepis Československa című munkájukban tették közzé 1960-ban. Ebben többek között ezt írják: „Annyi bizonyos, hogy az 1921. év előtti 150 év alatt a szlovák-magyar nyelvhatár, minden politikai nyomás ellenére, inkább a szlovákok javára változott meg. A nyelvhatár 319 községe közül 73 változtatta meg a nemzetiségét, és ebből 49 (vagyis 67,1 százalék) a szlovákok javára." Nyilvánvaló, hogy ott nem beszélhetünk nemzetiségi elnyomásról, ahol a kisebbségnek módjában van néprajzilag és gazdaságilag a többségi nép kárára terjeszkedni. Az 1848-49-es szabadságharc idején , még töretlenül élt a szlovák nép többségében a magyar-szlovák sorsközösség vállalása. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyarokkal kb. 40 000 szlovák harcolt, és két szlovák zászlóalj hősiesen kivette részét a branyiszkói győzelemből. A szabadságharc eltiprása után a bécsi udvar már tisztán látta, hogy a magyarellenes szlovák mozgalmaknak nincsen komoly népi támogatása. Ľudovít Štúr csoportjának nagyobbik részét az osztrák kormány rendőri felügyelet alá helyezte, Ján Kollárt a bécsi egyetem szláv tanszéke tanárának, Štefan Moyzest pedig besztercebányai püspöknek nevezték ki. A szlovák politikai élet vezetői ekkor taktikát változtattak, és visszatértek a kultúrpolitikai tevékenységhez, amelyhez támogatást kaptak a magyarországi helytartótanácstól. Ekkor engedélyezték Besztercebányán a szlovák katolikus gimnáziumot, amelyet később Znióváraljára (Kláštor pod Znie vom) helyeztek át. A nagyrőcei (Revúca) evangélikus főgimnázium 1862-ben nyílt meg, majd ezt követte a turócszentmártoni (Martin) evangélikus algimnázium. A helytartótanács 1863. május 31-én hagyta jóvá a Matica slovenská kultúregyesület megalapítását, amelynek tevékenységéből - az alapszabály értelmében - kizárták a politikai és vallási kérdésekkel való foglalkozást. Itt összpontosultak a szlovák tudományos szakmunkák, és ez az intézmény nemcsak a szlovák irodalmi és kulturális élet fellendítője volt, hanem jelentős politikai hatást is gyakorolt a szlovák értelmiségre. Ebben a légkörben jött létre az 1867es osztrák-magyar kiegyezés, majd a következő évben a magyar országgyűlés megszavazta az 1868. évi 44. törvényt, amely liberális jogokat biztosított a társnemzeteknek. A magyar kormány ennek alapján törvényesítette a szlovák középiskolákat és a Matica slovenská működését, sőt a nagyrőcei főgimnázium mellett a szlovák tanítóképzőt is megnyithatták. Minden nehézség nélkül engedélyezték szlovák könyvek és újságok kiadását. Ekkor úgy látszott, hogy az 1848-ban felkavart kedélyek lecsillapodtak, és a magyar-szlovák együttélés visszatér az évszázadok alatt kialakult békés mederbe. Az 1870-es években azonban - egymás érdekeit keresztező balkáni politikájuk miatt - elmérgesedett a viszony az Osztrák-Magyar Monarchia és a cári Oroszország között. Az oroszok a pánszlávizmus terjesztésével sikeresen szították az elégedetlenséget a Monarchiában élő szláv népek körében. A szlovákok közül is egyre többen a szláv testvériség eszméjének követői lettek, és az ő befolyásuk alá kerültek a szlovák iskolák meg a Matica is. Egyre gyakrabban érkeztek a kormányhoz az izgatásról szóló jelentések, és ekkor Slávy József, Magyarország miniszterelnöke - aki szlovák származású volt - levélben kérte Pauliny-Tóthot, a Matica alelnökét, hogy hagyják abba a politikai izgatást, és térjenek vissza az alapszabályhoz, ápolják a szlovák kultúrát. Slávy miniszterelnök kérése azonban nem talált megértésre, és ekkor Zólyom vármegye törvényhatósági felirat alapján vizsgálatot indított a szlovák iskolák és a Matica ellen. A nagyrőcei főgimnáziumban az ellenőrzést az evangélikus egyházi hatóság hajtotta végre, majd további vizsgálatok után Trefort Ágoston kultuszminiszter 1874. augusztus 25-én bezáratta a nagyrőcei, december 14-én a znióváraljai, december 30-án pedig a turócszentmártoni gimnáziumot. A Matica slovenská bezáratására hosszú és alapos vizsgálat után, 1875. április 6-án került sor. Kétségtelen, hogy a kultuszminiszter e radikális lépéssel komoly hibát követett el, mert az adott helyzetben békés eszközökkel is el lehetett volna simítani az ellentéteket. Trefort Ágoston végigharcolta a szabadságharcot, s annak bukása után Franciaországba emigrált, majd miután visszatért Magyarországra, 1872-től 1888-ig kultuszminiszterként a francia nyelvpolitikát igyekezett megvalósítani. Ő dolgozta ki 1879-ben azt a törvényt, amely kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását a nem magyar elemi iskolákban, így a szlovák iskolákban is, úgy, mint mi a magyar oktatási intézményekben heti több órában tanítjuk a szlovák nyelvet. E törvény gyakorlati alkalmazása nagy felháborodást váltott ki a nemzetiségek körében, ez is növelte az elnemzetlenítés legendáját. Viszont jogosan felbőszítette őket a magyar „politikai nemzet" doktrínája, amely szerint minden magyar állampolgár automatikusan tagja a magyar politikai nemzetnek. Hasonló badarságot eszelt ki Masaryk köztársasági elnök is, aki 1921-ben kijelentette: szlovák nemzet nem létezik, csak szlovákul beszélő csehszlovákok vannak. A fenti tételből kifolyólag éveken át nem volt szlovák képviselet a magyar parlamentben. Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy a 67-es kiegyezést követő időben melléfogások terhelik a magyar kormányokat is. Ha liberálisabban kezelték volna a szlovák követeléseket, akkor támogatták és erősítették volna azt a többséget, amely meggyőződéses híve volt a magyarokkal való sorsközösségnek. Az 1907. évi XXVII. iskolatörvény viszont már több okot adott a sérelmekre. Ennek 18. paragrafusa ugyan megengedte, hogy az egyházi iskolákban az oktatási nyelvet szabadon választhatják, érvényben maradt viszont az 1879-es törvény, amely szerint a nemzetiségi iskolákban heti pár órában tanítani kell a magyar nyelvet. Előírta azt is, hogy ahol a tanulók fele magyar, ott a tanítási nyelvnek magyarnak kell lenni. Kétségtelen, hogy ezt a törvényt fel lehetett használni a magyar tanítási nyelv tágítására. Ugyanakkor el kell mondanunk azt is, hogy a szlovák gazdasági élet fejlődése elé a magyar kormányok nem állítottak akadályokat. Az első szlovák népbank 1868-ban alakult, és 1908-ban már 27 fiókja tevékenykedett. A szlovákságnak 1907-ben már öt nagy bankja volt, melyek vagyona megközelítette az 50 millió koronát. Századunk elején ők is követték a románok erdélyi földvásárló politikáját, pl. a vágújhelyi bank 1908-ban 500 000 koronát fordított a szlovákok földvásárlásának támogatására. A magyar nemzetiségi politika a kiegyezéstől az első világháborúig ugyan kétbalkezes volt, de nem volt gonosz. Előre megfontolt szándékkal nem gyilkoltak le ártatlan embereket azért, mert más nemzetiségűek voltak, nem űzték el őket otthonaikból, nem rabolták el anyagi javaikat, nem hurcolták el őket rabszolgamunkára. Szalatnai Rezső írta: „Olyan nemzetiségi politikát, hogy a nem magyar nemzetiségű állampolgár ingatlanához és ingóságához kell nyúlni, a családot meg kell félemlíteni, el kell venni a család házát és munkaeszközeit, meg kell fosztani a családfőt állásától, át kell helyezni messze vidékre, idegen környezetbe, érvényteleníteni állampolgári jogait, esetleg bebörtönözni, rendelettel kényszeríteni a haladéktalan beolvadásra, a névcserével együtt, ilyesmit a magyar kormányzat soha nem ismert. Ilyesmi fel sem vetődött a régi Magyarországon." A népek közötti békés együttélés, őszinte kapcsolat megköveteli a történelmi mítoszokkal való leszámolást és egy olyan látásmód kialakítását, amely ragaszkodik a történeti tényekhez. GÁSPÁR TIBOR Az időjárási viszonyoktól függetlenül hat. A gabonakártevök elleni gombaölő szer (0IJPONÍ) Abe

l —• Jc befektetett eszközök többszörösen megtérülnek Javítja a szem minőségét és növeli hozamát Védő- és porhanyósító hatású DoPont Conoco CS spot, s r.o., Miletičova 1, 812 08 Bratislava, tel.: 07/215 569, fax: 07/212 380 DuPont Conoco CS spol. s r.o., 5. kvetná 65, 140 09 Praha 4, tel.: 02/422 642, fax: 02/612 11 555 VK-461/B (Agrostro

j^l^ Pelhrimov) MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK KÍNÁLATA: - forgókéses aratógép - ŽTR cséplődobos -140-215 cm tárcsás - 240-250 cm a gépek frontálisan és oldalt szereltek, némelyiken takarmánybegyűjtő is van, ennek segítségével a takarmány könnyebben és jobb minőségben szárad SP9-079-es takarmányelőkészítő gépek adapterrel (forgókéses, ujjgerendás, takarmánygyűjtő adapter) SK-25 (CLAAS licenc alapján) egymenetes kukorica-szecskavágók További kínálatunk: trágyaszórók, burgonyaszedő gépek, fejőgépek Tájékoztatás: viszonteladóinknál vagy cégünknél: Telefon: 0366/22 667, fax: 0366/22 817 VK-534 TEXTILANA, a.s. A libereci TEXTILANA Rt. a gazdag választékú gyapjúszálas anyagok hagyományos gyártója: - 1 00%-os pamut és keverék női ruhaanyagok és férfiöltöny-szövetek V1 /PES, PES/Vs, Vs/PES/len, VS/len - mintás anyagok - 1 00%-os pamut, 1 00%-os VS és PES/VS kombináció - egyszínű és mintás kötszövött anyagok keverék és poliészter selyemből - anyagalátétek, rávasalható szövetanyagok (szövött, kötött és hagyományos) - drapériaanyagok *- 1 00%-os gyapjúsálak és -kendők - egyszínú'ek, mintásak, színesek Választékunkat nagykereskedőknek, üzleteknek és készruhagyárlóknak is kínáljuk kereskedelmi képviseletünkön és nagyraktárunkban - Trencsénben. Kapcsolatfelvétel: TEXTILANA, a. s. obchodné zastúpenie Súvoz I, Trenčín tel./fax: 083

1/532 664 VK-535 Elektrotechnikai és fogyasztási cikkek 1. vására Szlovákiában CIO svs 1995.10.18-tól 21-ig Védnök: Szlovákiai Elektrotechnikai Ipari Szövetség, Pozsony Szervező: TMM Kiállításszervező Rt., Pod Sokolice 43 91101 TRENČÍN, Slovenská republika Tel.: 0831-532 384, 356 00, fax: 0831-356 00, 357 49 Éljen a lehetőséggel! 1995. június 15-ig még jelentkezhet. VK-490