Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-12 / 86. szám, szerda

8) ÚJ SZÓ GAZDASAG 1995. április 12. GERHARD WESSELS, A KOMAROMI HAJOGYAR ÜZLETI PARTNERE: Szlovákia nyugtalan ország - Ha komáromi tárgyalásaim eredménytelenül végződtek volna, biztosan újra visszajöttem volna, mert a hajógyári tárgyalópartnereim emberileg nagyon jó benyomást tettek rám - állítja Gerhard Wessels, a Szlovák Hajógyár Rt. legnagyobb partnerének, a Wessels Export-Import Gmbh-nak a tulajdonosa. A német hajóskapitány és üzletember, mint hazánk egyik legnagyobb külföldi munkaadója, a szlovák gazdaság fellendítéséért végzett erőfeszítéseiért nemrégiben vette át a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara aranyérmét, azt megelőzően pedig a Szlovák Műszaki Egyetem nagyszombati székhelyű gépészeti kara tiszteletbeli tagjává választotta. A komáromi hajógyár jövőjét illetően határozottan optimista, viszont a jelen politikai törekvései némi aggodalommal töltik el. Úgy értékeli, hogy Szlovákia az utóbbi néhány hónap alatt több lépést tett hátra, mint előre. A roppant szerény és barátságos, ám nagyon is céltudatos Gerhard Wessels nemrégiben egy számára legyártott univerzális teherhajó keresztelője és egy új hajó építésének elindítása végett járt Komáromban. Wessels úr elárulta, hogy szereti a komolyzenét, és ezzel magyarázható, hogy legújabb hajója az ismert Wagner-opera alapján a Parcival nevet kapta. Ötgyermekes családapa. Szlovákiai útja során kértem tőle az alábbi interjút. Gerhard Wessels: „Tudtam, hogy Komáromba vissza fogok térni..." A szerző felvétele m Kapitány úr, emlékszik még a komáromi hajógyár vezetőivel való első találkozásra? Kelet- és Nyugat-Európa számtalan hajógyára közül miért éppen ezt tüntette ki figyelmével? - Már idestova tíz éve, hogy egy angol hajó fedélzetén a Dunán, majd a Fekete-tengeren egészen Isztambulig hajóztunk. Utunk előtt felvettem a kapcsolatot a komáromi vállalat akkori vezetőivel, akik meghívtak egy gyárlátogatásra. Akkori látogatásom ugyan sikertelenül végződött - a vállalat kapacitását akkortájt még az orosz piac kötötte le, ezért a nyugati szóba sem jöhetett -, azonban a vezetők nagyon kellemes benyomást tettek rám. Tetszettek a nagy gyártó-, illetve szerelőcsarnokok. Tudtam, hogy Komáromba vissza fogok térni, csak ki kell Várnom a megfelelő pillanatot. Aztán jöttek a novemberi változások, és Prágában újra találkoztam az akkor még állami vállalat vezetőségével, valamint a hajógyár külkereskedelmét bonyolító Martimex vállalat vezetőível. A prágai tárgyalások eredményességét egy előszerződés, majd pedig egy hat hajó legyártásáról szóló szerződés bizonyítja. • Tapasztalt hajóskapitány ként és hajóépítőként milyennek látta öt évvel ezelőtt a komáromi hajógyárat? - A hajógyár akkori technológiájára erőteljesen rányomta bé lyegét az orosz piac igénytelensége. A legyártott hajók egy kaptafára készültek, a hajógyárban bevált sablonok alapján. Egy hajótípusból több tucatot gyártottak anélkül, hogy a végterméket folyamatosan tökéletesítették volna. Nem vették figyelembe a hajósok tapasztalatait és a piac igényeit sem. Valami hasonló folyamat zajlott le a lakásépítésben is. Csak épültek a tízemeletes betonházak, a túlzsúfolt lakótelepek anélkül, hogy valaki megkérdezte volna az embereket: vajon jól érzik-e magukat a házgyári lakásokban. • Az eltelt öt év alatt mennyit változott a helyzet? - Azontúl, hogy részvénytársasággá alakult a hajógyár, megváltozott a vállalat vezetőinek a gondolkodásmódja is. Részben ennek is köszönhető, hogy a hajógyár kilábalt a '89-es változásokat követő komoly nehézségekből, és egy dinamikusan fejlődő, az új dolgok befogadására is alkalmas vállalattá nőtte ki magát. • Az, hogy mindez Komárom ban bekövetkezhetett, szerintem nagymértékben önnek köszönhető. Mert amikor az ukrán és orosz piac fizetésképtelensége a leépítés irányába sodorta a hajógyárat, megjelent ön, mint a vállalat első és mindmáig legnagyobb nyugati partnere, és egy komolyabb megrendelést nyújtott át. - Tudom, hogy az általam leadott megrendelések nagy váltó zást idéztek elő a hajógyárban. De nemcsak a hajógyárban, hanem az én életemben is. Jobban bele kellett mélyednem a hajógyártásba, és mindenre hatványozottabban kellett odafigyelnem, mert a komáromi konst ruktőrökből és hajóépítőkből hiányzott a felelősségérzet. Hiába, a szocializmus megtette a maga hatását. Tapasztalataim szerint régebben a tervezők nívós szaklapokhoz sem jutottak hozzá, nem nagyon találkozhattak az újabb dolgokkal. Igazából nem értem, hogy a nagypolitikát uraló pártnak mi jő volt abból, hogy a műszaki értelmiségtől a tovább képzés lehetőségét is megvonta. Hiszen abban semmi politika sem volt. Én átéltem a hitleri Németország fasiszta diktatúráját, így aztán nagyon jól tudom, hogy a lelki terror alatt élő emberek boldogtalanok, és fokozatosan igénytelenné válnak. • A komáromi hajógyárral való együttműködés milyen mértékben volt az ön számá ra szociális, illetve anyagi kérdés? - Alkalmazottjaim tudnák igazából elmondani, hogy nem vagyok egy unszociális beállítottságú ember. Harminc éve vállalkozom, de beosztottjaimmal még semmilyen jogi problémám sem volt. A komáromi hajógyártás számomra elsősor ban mégis anyagi kérdés volt. Az üzleti életben csakis a pénz és a jó kapcsolat számít. • Visszaemlékezve az első megrendelésére, mit gondol, mekkora kockázatot vállalt? - A komáromi hajógyártás számomra a lenni vagy nem lenni kérdését jelentette. Nem arra gondoltam, hogy egy megkésve legyártott hajón mennyit veszíthetek, hanem arra, hogy a német, valamint a szlovák órabérek közti nagyarányú különbségen mennyit nyerhetek. Nem titok, hogy a hozzávetőlegesen 4 német márkás szlovákiai órabéreknek köszönhetően a Szlovákiában készült hajók 20-30 százalékkal olcsóbbak, minta nyugat-európai hajógyárakban készült hasonló paraméterű termékek. Bíztam a szlovák hajógyártásban, a komáromi vezetésben. Bizalmamat a vállalat vezetői azóta már többszörösen is igazolták, különösen Lichtenberg László, a hajógyár kereskedelmi igazgatója, akivel mellesleg nagyon jó barátságot is kötöttem. De hasonlóan jó viszonyban vagyok Milan Kopčok vezérigazgatóval is. • Milyen tapasztalatai vannak a többi kelet-európai ha jógyárral? - Többször is jártam Magyarországon az óbudai hajógyárban, és úgy láttam, hogy ott az utóbbi évtizedekben csak úszódarukat készítettek, ezért a hajóépítésben nincsenek tapasztalataik. Jártam Romániában is egy hajógyárban, és úgy ítéltem meg, hogy az ottani hajóépítés számomra túl nagy kockázattal járna. Oroszországról és a többi volt Szovjetunió beli államról is hasonló a véleményem. Csehországban már építtettem is, amit nagyon megbántam. Az ál talam megrendelt hajót ugyanis másfél év késéssel gyártották le úgy, hogy a befejezéshez még a komáromiak segítségére is szükség volt. Míg a makroö konómiai mutatók tekintetében Csehország jóval megelőzi Szlovákiát, addig a hajógyártás tekintetében Szlovákia - köszönhetően a komáromi vállalatnak - jóval előbbre tart. Azok után, amilyen csalódások értek Csehországban, és amekkora meglepetés ért Szlovákiában, ezt biztosan állíthatom. • Milyen sors vár a Wessels Export Import GmbH által megrendelt hajókra? - A hajókat részben megtar tom, részben továbbadom. Hajóim járnak Izraelbe, járják az angol vizeket, szelik a Feketetenger vagy éppen az Északitenger hullámait. Hajót csak akkor gyártatok, ha előtte alapos piackutatást végeztem, és már a megrendelés pillanatában tudom, hogy a keresztelő és a sikeres próbaút után milyen küldetése lesz. Például a most megkeresztelt 3000 tonna teherbírású hajó üzemeltetése már két évre biztosított, egy németországi gyárból acélrudakat fog szállítani Spanyolországba, a Seat autógyárba. • Milyennek látja Szlovákiát? - Szlovákiát ma egy nyugtalan államnak látom. Véleményem szerint a szlovák gazdaságot negatívan befolyásolta a Csehországtól való elszakadás. Míg a nyugat-európai államok a kooperációban a kereskedelmet élénkítő egységes jogsza bályok kidolgozásán fáradoznak, addig Szlovákia épp az ellenkezőjén munkálkodik. Ezzel pedig több lépést tesz hátra, mint előre. Tudatában vagyok annak, hogy a több milliárd koronára rúgó üzleteimmel Szlovákia egyik legnagyobb külföldi munkaadója vagyok, a politikai vezetés részéről mégsem tapasztalok ennek megfelelő bánásmódot. Ha valaki milliárdos üzletet hoz egy országba, annak éreznie kell a biztonságot. Márpedig Szlovákia e téren nem egy kiegyensúlyozott ország benyomását kelti. Véleményem szerint ezzel magyarázható a jelentősebb külföldi befektetők szlovákiai távolmaradása. KOSÁR DEZSŐ EUROBAROMETER: Derűre ború Mint már közöltük, az Európai Bizottság megrendelésére 1994. novemberében közvélemény-kutatást végeztek a közép- és kelet-európai országokban. A sorrendben 5. alkalommal szervezett Eurobarometer-feimérés eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A szlovákiai adatok értékelésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a rendezetlen politikai helyzet több esetben befolyásolta a megkérdezetteket, ugyanis a közvélemény-kutatásra az előrehozott parlamenti választások után és a 3. Mečiar-kormány megalakulása előtt került sor. A gazdasági reform előrehaladását illetően amúgy is borúlátó szlovákok pesszimizmusa tovább nőtt. Az előző felmérés során „csak" 46 százalékuk, taMILYEN ÜTEMBEN HALAD A GAZDASAGI REFORM? 20 40 60 80 SZL0VAKIA SZLOVÉNIA BULGÁRIA ROMÁNIA LITVÁNIA LENGYELORSZÁG LETTORSZÁG MAGYARORSZÁG ÉSZTORSZÁG ALBÁNIA CSEHORSZÁG 61 | 10 f j 53 I I I 52 fiö~n 52 17 | -- | 100 1 CN JÓL Forrás: EUROBAROMETER GRAFIKON 3 VOX NOVA II. Oroszországban látja a „megváltót" a beloruszok (71 %) és az örmények (70) többsége. Érdekes adat, hogy a bolgárok 19 százaléka is az oroszokkal való integrációban tudja csak elképzelni az ország jövőbeni fejlődését. Hasonlóan vélekedik a litvánok 20, a lettek 15, az észtek 14, a románok 12 és a lengyelek 6 százaléka. A többi „visegrádi" országban az „oroszbarátok" aránya elenyésző (2-3 %). valy ősszel viszont már 61 százalékuk vélekedett úgy, hogy a változások túl lassan mennek végbe. A csehek lényegében áldásukat adják a Klaus-féle reformra. MERRE ORIENTÁLÓDJON AZ ORSZÁG? ROMANIA 22 I 3

7 ALBÁNIA IBHHI | 64 LENGYELORSZÁG 1

3HB |3* MAGYARORSZÁG 11BÜ 2] 22 SZLOVÁKIA 1

1H j 32 LETTORSZÁG 10

H | 24 CSEHORSZÁG 9 Hl | 40 BULGÁRIA ] 33 SZLOVÉNIA |31 LITVÁNIA <>• |24 ÉSZTORSZÁG t ~~]20 M us* I lEU Forrás: EUROBAROMETER GRAFIKON © VOX NOVA III. te. Ezzel szemben a magyaKizárólag az albánok több- r°

k 51 százaléka szerint a sége bízik abban, hogy javul „lerongyolódás" hónapjai kö a családok pénzügyi helyze- vetkeznek. MILYEN A HAZTARTAS0K PÉNZÜGYI HELYZETE? ALBANIA ROMÁNIA SZLOVÉNIA ÉSZTORSZÁG BULGÁRIA CSEHORSZÁG SZLOVÁKIA LITVÁNIA LETTORSZÁG LENGYELORSZÁG MAGVARORSZÁG EU VÁLTOZATLAN f I ROSSZABB IV. Az Európai Unióba történő integrálódás támogatása ellenére Szlovákiában csorbát szenvedett az EU imidzse. A lakosságnak csupán a 37 százaléka alkot pozitív képet Nyugat-Európáról, s ez az arány 7 százalékkal kisebb, mint 1993-ban. Egyúttal a volt kommunista blokk összes országában az emberek többsége - Szlovákiában 59 százalékuk - meg van győződve arról, hogy az EU-kapcsolatok egyértelműen kedveznek a magánszektornak. AZ EU IMIDZSE SZLOVÁKIÁBAN 43 43 44 37 26 34 35 37 37 i 1990 I I POZITÍV 1991 1992 I I SEMLEGES 1993 • NEGATÍV 7 1994 Forrás: EUROBAROMETER GRAFIKON © VOX NOVA V. Az előrejelzések szerint gazdasági téren „nem sok jó vár" 1995 ben az Európai Unióba kívánkozó posztkommunista országokra, bár a bruttó nemzeti termék várható növekedését, valamint az infláció éves alakulását illetően merészen derűlátók. Vegyük például RomániáL Bukarest a bruttó nemzeti termék 3 százalékos növekedése mellett 45 százalékos inflációt „tervez". Meg kell jegyez ni, hogy a tavalyi 137 százalékhoz képest ez tényleg optimiz musra vall. Szlovákiáról elmondható: mindkét esetben visszaesés várható - a bruttó termék az 1994. évi 4 százalékkal szemben csak 3,6 %-kal növekedik; az infláció meghaladja a 10 százalékot. (Az alábbi táblázat a két mutató alakulását szemlélteti a többi „visegrádi országban".) (madi) BRUTTÓ TERMÉK INFLÁCIÓ 1994 1995 1994 1995 Csehország 2,6 4 10,2 9 Lengyelország 5 5 32 27 Magyarország 3 2 18,8 22 Az adatok százalékban Fonás: EUROBAROMETER GRAFIK0N©V0X NOVA