Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-08 / 83. szám, szombat

21 ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. április 8. RÖVIDEN Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere tegnap levél­ben válaszolt a szlovákiai kör­nyezetvédő szervezetek nyílt le­velére, amelyben arra kérték őt, ne engedélyezze a McDonald vállalatnak, hogy a fővárosban megnyissa gyorsétkezdéit. Mint válaszlevelében írta, nem áll módjában eleget tenni a kérés­nek, mivel a McDonald nem a város tulajdonában lévő ingatla­nokban készül éttermeket nyit­ni. Václav Klaus cseh miniszter­elnök szerdán azt mondta, mi­nél előbb szeretne találkozni Vladimír Mečiar szlovák kor­mányfővel, hogy tárgyaljon vele a fizetési egyezményről, a certifi­kátumokról, a cseh és szlovák korona ECU-höz viszonyított ár­folyamáról, valamint egyes vál­lalatok privatizációja körül kiala­kult problémákról. A Sme napi­lap információi szerint a találko­zóra jövő héten kerül sor Židlo­chovicén. Milan Stegena, a honvédelmi minisztérium szekcióvezetője tegnap bejelentette, hogy a kö­zeljövőben a tisztiállomány al­kalmatlannak ítélt tagjait sürgősen tartalékos állományba helyezik. Mint mondta, erre azért van szükség, mert a had­seregben öt kiskatonára három tiszt jut, ami a sereg professzio­„nalizálása szempontjából pozi­tív tény, de az már nem, hogy a tiszteknek több mint a fele őrnagy vagy alezredes. TA SR Eltemetfék Vavroušeket A prágai Óváros Betlehem-ká­polnájában tegnap több százan vettek végső búcsút Josef Vav­roušek neves cseh ökológustól, volt csehszlovák minisztertől, a szövetségi környezetvédelmi bi­zottság későbbi elnökétől és 19 éves lányától, Petrától, akiket la­vina temetett be a Nyugati-Tátrá­ban, valószínűleg március 18-án. Az 1990 júniusától két éven át hivatalban volt csehszlovák kor­mány nevében — amelynek _Vav­roušek tagja volt - Marián Čalfa akkori miniszterelnök mondott búcsúbeszédet. A gyászszertar­tás - amelyen a prágai Károly Egyetem, a hazai és külföldi kör­nyezetvédő szervezetek képvi­selői, a prágai diplomáciai testü­let tagjai, hegymászók és egye­temisták is nagy számban vettek részt - a néhai csehszlovák álla­mi himnusszal zárult. MTI II. kiadás Lapzárta: 22.00 Tudathasadásos jogértelmezés (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Sándor, a rozsnyói iskola­igazgató leváltásával kapcsolat­ban pedig elmondta, hogy őt a Munka Törvénykönyve alapján hívták vissza, mivel az nagyobb jogi erővel rendelkezik, mint az a törvény, amely az iskolaigaz­gatók leváltását az iskolataná­csok állásfoglalásától teszi függővé. Az Új Szó azon kérdésére, hogy miért gondolja a miniszter asszony, hogy a Munka Törvény­könyve, törvényként nagyobb jogi erővel rendelkezik mint az a bizonyos 542. törvény, amelyet megkerültek, Slavkovská azt vá­laszolta, hogy a Munka Törvény­könyve az összes szlovákiai al­kalmazottra vonatkozik. Több új­ságíró ezzel kapcsolatban meg­kérdőjelezte a már említett 542. törvény csötörtöki módosításá­nak szükségességét, illetve a jogállamiság alapelveinek meg­tartását. Az újságírók kérdései nyomán az is kiderült, hogy gya­korlatiig ugyanaz a járási tan­ügyi igazgatóság hívta vissza a rozsnyói iskolaigazgatót, amely ^megszervezte az egész rendel­vényt és megrendelte a részt­vevők ebéddel való ellátását. Slavkovská azonban ennek el­lenére kijelentette, hogy Ján Leško, tanügyi igazgató teljes mértékben bírja a bizalmát, s hogy az iskolaigazgató leváltá­sát megelőzően azért nem kér­ték ki az önkormányzati szerv ál­lásfoglalását, mert abban pedig nem bíznak meg. Az oktatásügyi minisztérium sajtóértekezletén egyáltalán nyilvánvalóvá vált, hogy a rendezvényt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok találkozó­jának tekintik, ha a költségekről van szó, ugyanakkor pedig álla­mi szerv által összehívott szak­mai konferenciának tekintik, ha a hivatalos nyelv alkalmazásáról van szó. (f.m.) Füttykoncert a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) zottság elnöki posztjáról történő leváltásának ügyét. Az ellenzék tiltakozott az előterjesztés mód­ja ellen, amire az ülést ve­zető Augustín Marián Húska sa­játos módon úgy reagált, hogy nem adott szót a felszólalásra jelentkezőknek, fgy azoknak sem, akik módosító indítvány keretében javasolni szerették volna a titkos szavazást. Az el­lenzék hangos tiltakozással, ütemes dobolással és fütyülés­sel reagált Húska magatartásá­ra, s bírálta Ivan Gašparovič ház­elnököt is, amiért szó nélkül hagyta, hogy helyettese durván megsértse a házszabályt. Miros­lav Kočnár tiltakozása jeléül tá­vozott a tanácsteremből, és az újságírók előtt megjegyezte: a kormánykoalíció azért nem tette lehetővé a titkos szavazást, mert fél, hogy nem menne át a leváltási indítvány. Szavait iga­zolni látják az eredmények is - a 13 munkásszövetségi képviselő közül mindössze hatan szavaz­ták meg Kočnár leváltását. Kočnár leváltása két szavazaton múlott. Helyébe a szintén mun­kásszövetségi Anton Poliakot választották. Ezt követően napirendre ke­rült a munkakategóriákra vo­natkozó jogszabály módosítá­sa. Kiderült, hogy a javaslat mindössze 450, főleg volt bá­nyászra vonatkozik. Az ellenzé­ki honatyák azt javasolták, hogy inkább a legalacsonyabb nyugdíjakat emeljék, amelyek egyedüli bevételi forrást jelen­tenek. Bauer Edit (Együttélés) azt indítványozta, hogy e jog­szabály-módosítás keretében foglalkozzanak inkább azokkal a két évvel a nyugdíj előtt lévő személyekkel, akiket már több mint hat hónapja a munkaügyi hivatalban munkanélküliként tartanak nyilván. Ezeknek a személyeknek ugyanis egyálta­lán nincs esélyük arra, hogy ta­lálnak munkahelyet. Programra került ezt követően az a képvi­selői javaslat, amely indítvá­nyozta, hogy a telvízió- és a rá­diótanács tagjait ezentúl hono­rálják. A tervezet buktatója, hogy ez a közszolgálati televí­zió, illetve rádió költségvetésé­nek terhére történik majd. Ezért Ásványi László (MKDM) a vitában javasolta, hogy az új jogszabály csak 1996-tól lép­jen hatályba. Duka Zólyomi Ár­pád (Együttélés) pedig azt java­solta, hogy minden politikai párt képviselve legyen ebben a tanácsadó szervezetben. Ja­vaslataik nem kaptak megfe­lelő számú szavazatot. Interpelláció Rozsnyó ügyében A Magyar Koalíció parlamenti képviselői írásban vonták kérdőre Eva Slavkovská oktatásügyi minisztert Tóth Sándornak a Rozsnyói Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatójának leváltása miatt. A tizenhét magyar képviselő által aláírt interpellációban egyebek között az áll, hogy az iskolaigazgató leváltása törvényellenes volt. Egyrészt mert egy időközben eltörölt paragrafusra hivatkozva tör­tént, s másrészt mert nem tették lehetővé az illetékes iskolatanács­nak a leváltási indítvány véleményezését. Ezért kérik a tárca főnö­két az eset kivizsgálására, a legfőbb ügyészt pedig a törvényesség betartásának felülvizsgálására. Mindkettőjüknek - a házszabály szerint - plenáris ülésen kellene válaszolniuk a magyar honatyák interpellációjára. GÁGYOR ALÍZ Stefankót kizárták TA SR-tudósítás Jozef Štefankót, a legfelsőbb bíróság szenátusának elnökét tegnap kizárta soraiból a Szlová­kiai Bírók Szövetségének Orszá­gos tanácsa. A titkos szavazás révén született döntés után Ľudovít Bradáč, a szövetség el­nöke közölte: Štefanko többször szlovákellenesnek nyilvánította a szövetség tagjait, valamint a nyilvánosság előtt etikátlanul vi­selkedett. Közösségi jogokról A szeminárium megrendezésé­re az szolgáltatott okot, hogy a U tavalyi kongresszusán beterjesz­tettünk egy közös határozati ja­vaslatot a kisebbségi jogokról. A szervezet akkor úgy döntött, hogy erről a témáról külön bizottsági ülésen vagy szemináiumon kell foglalkozni - tudtuk meg Petőcz Kálmántól, az MPP külügyi titkárá­tól a Csölösztőn rendezett kétna­pos konferencia kapcsán Duray Miklós nyitóbeszédében kiemelte: a szeminárium témáját képező kérdés idegességet vált ki nem csupán a politikai életben, hanem részben a társadalomban is. „Sze­rintünk vannak olyan egyéni jo­gok, amelyek kellőképpen csak közösségben érvényesíthetőek" ­mondta Duray, aki szerint ide so­rolható az önkormányzatokhoz, az anyanyelv használatához és az iskolához való jog. Richard Moor az EP liberális frakcójának vezetője hangsúlyoz­ta: Európában csak azt követően lehet kielégítő helyzetről beszélni, miután a kisebbségi jogok teljes mértékben érvényesülnek. (horváth ) Rakéták Szarajewo központjára (Folytatás az 1. oldalról) Az Igmanon napok óta robbané­kony a helyzet, ä szerbek szaka­datlanul ágyúzzák a kék utakat, Szarajevó utánpótlási vonalait. A legújabb incidensre azután került sor, hogy a NATO re­pülőgépei csütörtök este bere­pülték a szerb hadállásokat, a franciák pedig figyelmeztető lö­véseket adtak le, miután a szerb húszmilliméteres ágyúk szétlőttek egy minibuszt. Az éj­szaka folyamán a szarajevói ENSZ-szóvivő szerint a szerb tü­zérség legalább hét rakétát lőtt ki a bosnyák főváros központi részére. Áldozatokat a szóvivő nem említett, a szarajevói rádió szerint két polgári személy meg­halt, négy pedig megsebesült. Mindez arra utal, hogy a bosz­niai helyzet közelebb van a hábo­rúhoz mint a békéhez. Momcsilo Krajisnik, a szerb parlament elnö­ke is így látja az állapotokat, sze­rinte a tűzszünet meghosszabbí­tásáról szó sem lehet a politikai tárgyalások folytatása nélkül. Krajisnik a nemzetközi össze­kötőcsoportot vádolja amiatt, hogy folytatódik a háború, az összekötők ugyanis nem tanúsí­tanak rugalmasságot, kemény­fejűek és egy lépést sem tettek afelé, hogy megtalálják a politikai tárgyalások felújításának módját. Alia Izetbegovic muzulmán el­nök ezzel szemben akár sze­mélyesen is hajlandó elutazni Belg­rádba, hogy kieszközölje MUose­vicsnál Bosznia-Hercegovina elis­merését. A muzulmán vezető az El Pais spanyol lapnak adott in­terjújában közölte ezt, és el­mondta azt is, hogy az április 30­án lejáró négy hónapos tűzszünet meghosszabbításáról egyelőre nincs semmilyen döntés. A mu­zulmánoknak védekezniük kell, mert az ENSZ elégedett a status quóval, mondja Izetbegovic, és nem tagadja, hogy a muzulmá­nok fegyverkeznek. Ugyanis ha nem tennék ezt, a szerbek meg­semmisítenék a bosnyák államot és a bosnyák népet is. GYARMATI JÓZSEF EGYESÜLT ALLAMOK-OROSZQRSZAG Csűcselokészületek MTI-hír Az orosz vezetéshez közel álló forrás tegnap közölte, hogy a jövő hónapban esedékes moszkvai csúcstalálkozó előkészítésére április közepén Moszkvába érkezik az amerikai külügyminiszter. Warren Christopher április 17-én találkozik Borisz Jelcin elnökkel. Jelcin egy héttel meghosszabbítja szabadságát, és csak április 15-17. között érkezik vissza Moszkvába, vagyis éppen Christopher érkezésére. Közben az orosz fővárosban tárgyalt Viktor Csernomirgyin kor­mányfővel a csúcs előkészítéséről Strobe Talbott amerikai külügy­miniszter-helyettes. A megbeszélések részletei nem ismertek. Az orosz kormány szűkszavú közleménye szerint a csúcs mellett az orosz-amerikai politikai és gazdasági kapcsolatokról volt szó. A Clinton-látogatás programjáról egyelőre annyi ismert, hogy 48 órás lesz. Az amerikai elnök május 9-én reggel érkezik az orosz fővárosba a győzelem napi ünepségre. Meglehetősen feszített prog­ramot bonyolít le május 11-i elutazásáig. Csehországban is -ová nélkül? (Folytatás az 1. oldalról) A kormány erre az évre 23 millió koronát szavazott meg a ki­sebbségi sajtó támogatására. Ebből az összegből kerek egy­millió koronát kap a magyar nyelvű Prágai Tükör című folyói­rat. Német részről az ülésen kér­dések hangzottak el a német is­kolahálózat fejlesztésére vonat­kozóan is. Jelenleg csak egy né­met alapfokú magániskola működik, valamint néhány ún. kétnyelvű osztály. A megoldás nem lesz könnyű, mert a néme­tek létszáma még a határ menti területeken is igen csekély és szétszórtan élnek. Jelenleg Csehországban csak a lengye­leknek vannak kisebbségi alap­iskoláik, s néhány középiskolá­juk, illetve középiskolai lengyel nyelvű osztályaik. Pavela szerint a legkevésbé elégedett a roma kisebbség. En­nek azonban specifikus okai vannak, amit a roma képviselők többsége is elismer. A romák ugyanakkor továbbra is legfőképpen azt kifogásolják, hogy velük szemben diszkrimi­nációs a cseh állampolgársági törvény. A hivatalos szervek ezt elutasítják, viszont tény: az em­lített cseh törvényt több nem­zetközi emberjogi szervezet is bírálta. KOKES JÁNOS A miniszter asszony mosolyog Slavkovská miniszter asszony moso­lyog. Szép, nagy fogai vannak, bátran mu­togathatja őket. A miniszter asszonynak sokféle mosolya van. Egyetértően és bá­torítóan mosolyog, amikor a tárca tagjai megtámogatják hozzászólásaikkal azt, amit ő mondott el, hitetlenkedve és gu­nyorosan, ha az újságírók kérdéseiből kitűnik, nem fogadják el érvelését. Van egy „ugyan már" mosolya is, ezt a magyar napilap munkatársainak tartogatja. Aztán van egy tűnődő mosolya, amelyet csak úgy, általában használ, amikor ki tudja, hol járnak a gondolatai. Talán a szlovákiai oktatásügy rózsás jövője jelenik meg ilyenkor lelki szemei előtt, azért mosolyog olyan átszellemülten. Az okatásügyi minisztérium tegnapi saj­tótájékoztatóján az újságíróknak ezeken a miniszteri mosolyokon kívül nem sok ju­tott. A rozsnyói igazgatóleváltás ugyan egyik fő napirendi pontja volt az értekez­letnek, de érdemi magyarázatot nem kap­tunk, csak paragrafusok bonyolult csűré­sét-csavarását. Leegyszerűsítve: a rozs­nyói ügy azt hivatott utólagosan bebizo­nyítani, mennyire fontos volt az 542/1990 sz. törvény csütörtökön végre­hajtott módosítása, amely végérvényesen a gittegyletek szintjére degradálta az is­kolatanácsokat. A miniszter asszony ál­landó mosolyának titka nem olyan meg­fejthetetlen, mint a Mona Lisáé. Ő azért mosolyog, mert nem gyötrik gondok. Az oktatásügy problémamentes reszort, itt egyszerűen eldöntetnek és végrehajtat­nak a dolgok, minden törvényes keretek között folyik. Ha véletlenül nem, könnyen lehet rajta segíteni, elvégre mire van a parlamenti többség. Kérdezni nem érde­mes, nincs apelláta, punktum. Még az sem baj, ha az igazgató leváltásával kap­csolatban helytelen paragrafusra hivat­koznak a leváltok, van elég más paragra­fus, bármikor elő lehet húzni valamelyi­ket. Amikor megkérdezem, hogy a magyar iskolákon folyó szlovák nyelvoktatást szolgáló tankönyvekre és módszertanra kiírt pályázatok miért kizárólag a szlovák sajtóban - többek között a magyar olva­sók körében nem túl nagy népszerűség­nek örvendő Slovenská Republikában ­látnak napvilágot, a miniszter asszony fel­veszi elnéző mosolyát, és röviden közli: „Nem értem, miért ne olvashatnák a ma­gyar pedagógusok például a Národná ob­rodát?" Válaszomra, miszerint alacsony fi­zetésükből nem futja több lapra, és való­színűbb, hogy a magyar pedagógusok a magyar napilapot olvassák, Eva Slavkovs­ká felölti „ugyan már!" mosolyát. Lýdia Benčová osztályvezető, aki nem­csak mosolyogni, de könnyezni is tud, kü­lönösen Rozsnyón, bejelenti, hogy szep­tember l-jétől beindítják az alternatív ok­tatást. Ellenvetéseimre és megjegyzése­imre a tárca egyik munkatársa erélyesen rám szól; hogy beszélhetek itt asszimiláci­óról!? Ki sem ejtettem ezt a szót, csak a jó öreg Sigmund Freud tudna magyará­zatot adni arra, vajon miért jutott az illető úr eszébe a magyar oktatási nyelvű isko­lák kétnyelvűsítése kapcsán épp az asszi­miláció. Szinte érthetetlen, nemde? Még ez az incidens sem hervasztja le Slav­kovská asszony ajkáról a mosolyt. Érde­kes módon a sajtótájékoztatóról 'távozó újságírók közül senki sem mosolygott. VOJTEK KATALIN AZ SZNP JAVASLATA: Halálbüntetés és államnyelv CTK-tudósítás Már-már drákói szigorúságú törvényeket szeretne bevezet­tetni a Szlovák Nemzeti Párt. Tegnapi sajtótájékoztatójukon Ján Slota, a párt elnöke ismer­tette a büntető törvénykönyv általuk kidolgozott módosító javaslatait, amelyeket miha­marább a kormány elé terjesz­tenek. A javaslatok az állam­rend, az állam területi integri­tásának védelmét szolgálják. Szerintük, aki olyan, a Szlovák Köztársaság ellen irányuló ak­ciókon vesz részt, amelyek veszélyeztethetik az alkotmá­nyos rendet, az ország védelmi képességeit vagy korlátozzák önállóságát, az 1-5 év közötti börtönbüntetésre ítélhető. Sőt, aki csak az ismertetett követ­kezményeket kiváltó tettekkel fenyegetőzik, az 8-12 év bör­tönbüntetést kockáztat - leg­alábbis a javaslat szerint. A pártelnök nem tagadta, hogy a szlovákiai magyar pártok né­mely cselekedete ilyen értel­mezésben büntethető lehetne. Ján Slota közölte, néhány hé­ten belül elkészül az állam­nyelvről szóló törvényterveze­tük is, továbbá szorgalmazni fogják a halálbüntetés vissza­állítását. Szerinte, amíg a je­lenlegi kormánykoalíció lesz hatalmon, a szlovák-magyar alapszerződést nem fogják ra­tifikálni, sőt az is lehetséges, hogy a parlament meg sem vi­tatja. „Az alapszerződés csak egy papírdarab, amit valaki aláírt" - becsmérelte a doku­mentumot.

Next

/
Thumbnails
Contents