Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-07 / 82. szám, péntek

1 2 I ÜJSZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. április 3. DVIDEN A Global 2000 környezetvédő szervezet tegnap nyílt levélben szólította fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot: április 10-én kezdődő kétnapos éves közgyűlé­sén. hozzon olyan döntést, hogy nem finanszírozza a mohi atom­erőmű befejezését. A Global sze­rint az új osztrák pénzügyminisz­ternek, Andreas Staribachernek erélyesen követelnie kell a mohi építkezés leállítását. A környezet­védők úgy vélik, egyértelművé kell tenni azt is, hogy a BERD hitelnyúj­tása esetén Ausztria megszünteti bankbéli tagságát. Josef Vavroušek és lánya gyászszertartása ma lesz Prágá­ban. A Tátrában szerencsétlenül járt egykori szövetségi környezet­védelmi miniszter 19 éves lányá­val, Petrával együtt a múlt hónap derekán tűnt el a Tátra nyugati ré­szében, ahol a lavina maga alá te­mette őket. A temetésen jelen lesz Václav Klaus, valamint részt vesz­nek külföldi és hazai környezet­védőK is. Warren Christopher és Andrej Kozirev a hónap végén való­színűleg újra találkozik. Az ameri­kai-orosz külügyminiszteri találko­zónak még nincs sem időpontja, sem pedig helyszíne, csak annyi biztos, hogy azon a május 11-én Moszkvában esedékes Clinton­Jelcin találkozót készítik elő. A magyar kormány tegnapi ülé­sén meghallgatta Kovács László külügyminiszter előterjesztését a magyar-szlovák alapszerződés megerősítéséről, és a korábbi be­jelentésnek megfelelően a doku­mentumot ratifikálásra átadja az Országgyűlésnek, közölte tegnap Csák Elemér szóvivő. A spanyol bárkákat a kanadai parti őrség tegnap újra megakadá­lyozta abban, hogy az Atlanti-óce­án északi vizein halásszanak. Töb­b ezer felháborodott spanyol ha­lász tegnap tojásokkal és haltete­mekkel dobálta meg Kanada mad­ridi nagykövetségének épületét. Az ottawai kormány felszólította az Európai Uniót olyan megállapodás mielőbbi kidolgozására, amely a mostani viszály forrásává vált ko­rábbi ajánlatnál igazságosabban osztaná el a halászati kvótákat. Ján Sítek szlovák védelmi mi­niszter holnap ötnapos hivatalos látogatásra Kanadába és az USA­ba utazik Jozef Tuchyňa vezérkari főnök és Ján Repašský minisztéri­umi hivatalvezető kíséretében. Ka­nadában megállapodást írnak alá a két ország katonai kapcsolatai­ról. Az USA-ban szintén kormány­közi megállapodást írnak alá a ka­tonai titkok védelméről. II. kiadás Lapzárta: 22.00 Ujabb lépés - vissza (Folytatás az 1. oldalról) Ivan Šimko (KDM) arra figyel­meztetett, hogy- a módosítás el­fogadása az 1989 előtti elvekhez való visszatérést jelentené, Bugár Béla (MKDM) szerint lényegében személycserékre megy ki a játék, Rozsnyón pedig már elfogadása előtt is alkalmazták a törvénymó­dosítást. Eva Slavkovská oktatásügyi mi­niszter beszédében hosszasan elemezte a rozsnyói pedagó­gusgyűlésen történteket. Szerinte ennek témája az iskolaügyi auto­nómia volt, és a tanácskozásnak, főként a minisztérium munkatár­sainakjelenléte miatt, a vonatko­zó törvények értelmében hivata­los nyelven kellett volna lefolynia. Úgy tájékoztatta a parlamentet, hogy munkatársai számára nem biztosítottak tolmácsot sem, majd pedig sértő légkör kialakítá­sával távozásra kényszerítették őket. Bejelentette továbbá, hogy a tanácskozás napján a Rozsnyói járás 12 magyar alapiskolájában és 12 óvodájában szünetelt a ta­nítás, és mivel az igazgatóknak nem volt megfelelően komoly okuk ennek elrendelésére, hama­rosan „további lépéseket tesz­nek". Végezetül a Rozsnyón történ­teket törvényellenesnek, a ma­gyar nyelvnek a minisztérium munkatársai jelenlétében történő használatát pedig a Szlovák Köz­társaság szuverenitása alapelvei­nek megtagadására tett de­monstratív kísérletnek nevezte. A miniszteri felszólalást támo­gatva Eva Garajová (DSZM) az ál­lamnyelvről szóló törvény elfoga­dásátjavasolta, hogy végre a ma­gyar képviselők is felfogják, mi is történik valójában. Bauer Edit (Együttélés) viszont arra figyel­meztette Slavkovskát, hogy a rozsnyói tanácskozás az auto­nóm iskolával foglalkozott, és mély sajnálkozását fejezte ki, hogy Lýdia Benčovának semmi érdemleges mondanivalója sem volt az ott összegyűlt pedagógu­sok számára. Nagy vitát váltott ki František Mikloško (KDM) felszólalása, aki szerint a tárgyalt módosítás alap­vetően változtatja meg az annak idején általa, illetve a Vladimír Mečiar által aláírt törvény filozófi­áját, és újabb eleme a Szlovákiá­ban zajló primitív ellenforrada­lomnak. Bauer Edit szerint az is­kolaügyben az önkormányzati elemek felszámolása helyett ép­pen az erősítésükre kellene töre­kedni. Ľubomír Harach (DU) tév­útnak minősítette a javaslatot, mivel éppen a jövő nemzedék ne­velésével foglalkozó iskolákban fontos a demokrácia fenntartása. Válaszul Eva Garajová közölte, szerinte a jelenlegi rendszerben az igazgatók a tanítók szavazatai­tól függenek, ezért nem mernek közöttük differenciálni, a szülők pedig a pedagógusok összes ja­vaslatával egyetértenek. Szigeti László (MKDM) viszont az iskola­tanácsokat a pedagógusok, szülők és diákok érdekérvényesí­tése legdemokratikusabb szervei­nek nevezte, és a Rozsnyón tör­téntek alapján feltette a kérdést, mi is várható a javaslat elfogadá­sa után. Rózsa Ernő (Együttélés) szerint a javaslat ellentétes a szlovák-magyar alapszerződés­sel, ezért a kormányt álláspontjá­nak átértékelésére kérte. A vita ellenére a parlament a kormány­koalíció szavazataival végül is a törvényt az eredeti szellemnek megfelelően jóváhagyta. Váratlan, de érdekes vitát vál­tott ki Juraj Schenk külügyminisz­ter információja a szlovák külpo­litika tavalyi eredményeiről és idei céljairól. Kiemelte, hogy sikerült szorosabbra fűzni kapcsolatain­kat az európai struktúrákkal, és ezt a folyamatot az idén is folytat­ni szeretnénk. Többek közt meg­vizsgálják a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó, illetve az önkormányzati charta aláírásá­nak lehetőségét. Erre reagálva Ivan Šimko kifogásolta, hogy az ország néhány vezetője az utóbbi időben túl gyakran találkozik orosz vezetőkkel, Peter Weiss (DBP) pedig - tekintettel a felelős vezetők egymással ellentétes ki­jelentéseire - javasolta, hogy a parlament májusi ülésén vitas­sák meg a kormány külpolitikáját. František Javorský (KDM) szerint nem tesz jót az ország jó hírének, ha ŠtB-s ügynökök képviselik. Ilyennek nevezte Jozef Šesták külügyi államtitkárt, aki - mint mondotta - tegnap a füle hallatá­ra mondta Húska parlamenti alel­nöknek, hogy minél hamarabb szabadulnak meg a köztársasági elnöktől, annál jobb. Ján Lángoš pedig bejelentette, annak idején Kozirev orosz külügyminiszter be­vallotta akkori csehszlovák kollé­gájának, Jirí Dienstbiernek, hogy a moszkvai diplomataiskola összes hallgatója kapcsolatban állt a KGB-vel. Lángoš szerint ezért nyugaton megbízhatatlan­nak tekintik az innen érkező végzősöket. Ezután mind Juraj Schenk, mind pedig Augustín-Ma­rián Húska cáfolta a Jozef Šesták­kal kapcsolatban felhozott váda­kat. Ez a téma végül is meghatáro­zónak bizonyult az ülés további le­folyása szempontjából. Félórás szünet után ugyanis František Gaulieder (DSZM) felolvasta Jozef Šesták 1992-ben kiadott negatív lusztrációs igazolását, majd meg­jegyzések hosszú sorozata után Ivan Šimko a KDM alelnökeként bocsánatot kért az államtitkártól. Végül Roman Hofbauer (DSZM) javaslatára az ülést a tervezettnél korábban berekesztették. TUBA LAJOS Orwelli kép az RMDSZ-ben? „Amiről nem beszélünk" címmel vitacikket közölt tegnap a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó Bucur Ildikó tollából. Az írás Kolozsváron élő szerzője felveti, hogy az RMDSZ tagsága kevés információt kap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség májusi kongresszusának előkészüle­teiről, és ami a legfontosabb: nem kerül szóba a szövetség alapszabályzatának kérdése. MTI-hír Az új elképzelés alapján kiala­kultak az új vezető szervek, de továbbra sincs új alapszabály­zat: ezt Bucur Ildikó szerint a mó­dosító határozatokban rögzített alapelvek nem helyettesíthetik. Az államstruktúrát leképező fel­építés nagyon tetszetős, és lé­nyegi motivációja is létezik: az RMDSZ belső önrendelkezési és az ezt megvalósítani hivatott au­tonómiatörekvése - ám az el­múlt két év felszínre hozta a buk­tatókat is. A kinyilatkoztatott au­tonómiához ugyanis a szerző szerint nem társul semmiféle jogrend. A struktúra hol állam-, hol pártszerűen működik, ez fo­nák helyzeteket teremt. A szerző szerint a jelenlegi hib­rid jellegű felépítésen - amely a ta­pasztalható feszültségek és visszásságok jó részét magában hordozza - változtatni kell. Erre ép­pen a küszöbönálló kongresszus lenne hivatott. Az a gondolat, hogy a jelenlegi struktúrát úgy, ahogy van, állandósítsuk, és a tetejébe még a kongresszust mint a legfőbb döntési szervet eltöröljük (ahogy azt egyes „felelősök" szor­galmazzák) egyenesen orwelli ké­pet vet előre, írja a szerző. A TAROM-BALESET VIZSGALATA Kinyílik a fekete doboz A március 31-én szerencsétlenül járt román Tarom-gép tragédiájának okait vizsgáló bizottság tegnapi közleménye szerint leghamarabb ma kezdődhet meg a gép repülési ada­tait rögzítő fekete doboz adatainak elemzése. MTI-hír A bizottság összeállította a lehetséges okokra vonatkozó feltéte­lezések első listáját, amelyet egybevetnek majd a fekete doboz, a pilótafülkében működött hangrögzítő révén és a földi maradványok elemzése során szerzett adatokkal. A közlemény nem szól arról, mi szerepel a lehetséges okok között. A román parlament időközben meghallgatta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját és munkatársait: az illetékes bizottság előtt a hírszerzés antiterrorista csoportjának vezetője, Ion Stefanut ezredes kizárta azt a lehetőséget, hogy a gép ellen bomba­merényletet követtek volna el. A bukaresti Ghencea katonai temetőben tegnap délben számos gyászoló jelenlétében örök nyugalomba helyezték a lezuhant Air­bus-gép személyzetének 11 tagja közül nyolc ember földi maradvá­nyait. DSZM-N AGYGYU LES Törvény az államnyelvről... ÚJ Szó-tudósítás Jó estét, énekkar! - így kö­szöntötte Katarína Tóthová mi­niszterelnök-helyettes, igazság­ügy-miniszter tegnap a DSZM szimpatizánsait a párt tegnapi nagygyűlésén. Jogosan, hiszen a jelenlévők több hazafias ének­kel tették tarkává a műsort. Vladimír Mečiar kormányfő nyi­tóbeszédében méltatta kormá­nya erőfeszítéseit Szlovákia szebb jövőjének érdekében. Szólt a magyar-szlovák alapszerződés aláírásáról, és ezzel kapcsolat­ban biztosította hallgatóságát, hogy a szerződés nem jelenti a magyar kisebbség kollektív jogai­nak elismerését. Szóba hozta a titkosszolgálatról tegnapelőtt el­fogadott törvényt, nagy átszerve­zéseket helyezve kilátásba. Mi­chal Kováč államfőnek tegnap a parlamentben felolvasott levelé­vel kapcsolatban megjegyezte: Jozef Findra, a felolvasó elfelejtet­te közölni a keltezést, amely sze­rinte csak április 1. lehet. Ivan Hudec kulturális minisz­ter bejelentette, hogy Milan Fer­ko, a minisztérium szekcióve­zetője tegnap átadta neki az ál­lamnyelvről szóló törvényterve­zet kidolgozott alapelveit. Remé­nyét fejezte ki, hogy nyárig eme új törvénnyel gazdagodik Szlo­vákia törvénytára. kp A kisebbség nyűg lenne (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetiségi kérdést feszegette Behlul Naszu­fi koszovói albán képviselő is. Naszufi kifogásolta, hogy a kisebbségek legitim politikai tevékenysé­gét a hatóság inkriminálja, hogy „belső szélsősé­geseknek", „nacionalistáknak" tartják őket, működésüket külföldi kémszolgálatokkal hozzák kapcsolatba. Naszufi kijelentette, tudomása sze­rint a legszélsőségesebb albánok sem vettek igénybe terrorista eszközöket céljuk, a koszovói albán állam megvalósításához. Ratko Markovics kormányelnök ezekre vála­szolva megismételte az autonómiával kapcso­latos szerb álláspontot, kissé „szabadabban" fo­galmazva: még csak az hiányzik, a kisebbség kész nyűg lenne az államnak, ha olyan beren­dezést követelne, amilyent Naszufi, mondta Markovics. Kifejtette, ha Szerbia aláírta volna az első hágai dokumentumot, úgy felszabdal­ták volna autonómiákra, hogy államiságából semmi sem maradna. A szerb parlament tavaszi ülésszaka egyébként a már szokásos botrányos módon zajlik. Tegnapelőtt elégedetlen földművesek tiltakoztak a képviselőház előtt, s a békés tüntetés ellenére erős rendőrkordont rendeltek ki. A rohamosztagokat csak Vuk Drasko­vics ellenzéki képviselő (az SZMM elnöke) követelé­sére rendelték vissza. Tegnap délután a békemoz­galmak, a Nők Feketében, a Belgrádi Kör, a Háború­. ellenes Központ, a Szarajevóban Élni nevet viselő csoport és a Belgrádi Ifjúsági Fórum szervezett tünte­tést a boszniai háború ellen a fővárosban. A béke­mozgalmak adatai szerint a három éve tartó háború­ban 250 000 ember esett el, 27 000 eltűnt, egymil­lió 700 ezer a menekültek száma. Az áldozatok 80 százaléka polgári személy. Csupán Szarajevóban 10 és fél ezerre teszik az elesettek számát, ezek közül 1700 a gyermek. GYARMATI JÓZSEF A titkosszolgálat előtt nem lesz titok? (Folytatás az 1. oldalról) SZISZ-t ellenőrző parlamenti bi­zottság működése, amely 1994 márciusától 1994 októ­beréig a törvénynek megfe­lelően zajlott, és amelyben az ellenzéki képviselők is helyet kaptak, novemberi átalakítása óta durván túllépi hatáskörét. ­Nézetem szerint ez az ügy ki­mondottan politikai célt szolgál - szögezte le. Mitro a titkosszolgálatok el­lenőrzésével összefüggésben Magyarországot hozta fel pozitív példaként, ahol az illetékes par­lamenti bizottság élén Boross Péter exkormányfő személyé­ben ellenzéki képviselő áll, és valamennyi parlamenti párt kép­viselteti magát benne. - Ha a különleges ellenőrző testület egyszínű, nem végezhet haté­kony ellenőrzést. A volt Mo­ravčík-kormány idején a parla­menti ellenzék többséget alko­tott ebben az ellenőrző testület­ben, és ez az, ami igazán fontos - fűzte hozzá. Egy kérdés kap­csán elismerte: olyan következ­tetésrejutott, hogy a DSZM való­ban működtetett egy, a SZISZ­szel párhuzamosan működő biz­tonsági szervet, arra azonban nincs bizonyítéka, hogy ez a szerv hírszerző tevékenységet is folytatott-e. Ami Gašparovič ház­elnök külföldi figyeltetését illeti, ebben Mitro szerint nincs sem­mi különös. A magas rangú al­kotmányos tényezők mozgását, fellépéseik fogadtatását a tit­kosszolgálat külföldi része figye­li, és erről jelentést tesz. S hogy külföldön kik dolgoznak a tit­kosszolgálatnak? Mitro annyit elismert, hogy a diplomaták és a nagykövetségek, a konzulátu­sok dolgozói közéjük tartoznak. Ám ez ugyancsak általánosan bevett gyakorlat - fűzte hozzá. Lapunk kérdésére megerősí­tette: bizonyos tények arra utal­tak, hogy ha nem mond le ön­szántából, konstruált anyagok alapján kompromittálni fogják. Utódja - feltételezése szerint ­nagy valószínűséggel az az Ivan Lexa lesz, akinek kinevezését ebbe a tisztségbe Michal Kováč államfő egykor bizalomhiányra hivatkozva elutasította. Mitro le­hetségesnek tartotta, hogy a SZISZ hozzájárul majd a köztár­sasági elnök eltávolításához. Ugyancsak lapunk kérdésére, hogy a titkosszolgálatot megbíz­hatja-e a kormányfő olyan ma­gánvállalatok, bankok, kereske­delmi társaságok tulajdonában lévő információk begyűjtésével, amelyek az üzleti titok kategóri­ájába tartoznak, azt válaszolta, hogy igen, amennyiben a köztár­saság gazdasági érdekei veszé­lyeztetésének gyanúja áll fenn. Ebből következett lapunk továb­bi kérdése: a kormánykoalíció a SZISZ élén végrehajtott sze­mélycserékkel politikai céljai mellett netán gazdasági érde­kek megvalósítására is fel kí­vánja-e használni a szervezetet? A válasz tömör volt: igen. Arra a kérdésre, hogy hamisíthatók-e olyan iratok, amelyekkel Mečiar alátámaszthatja a parlament­ben elhangzott vádjait, Mitro azt felelte, hogy ez nehéz, de nem lehetetlen. Bevallotta azt is, hogy bizo­nyos személytől több 1 ízben fel­kérést kaptak egyes újságírók anyagi helyzetével kapcsolatos információk beszerzésére. Ezt a feladatot azonban a SZISZ volt igazgatója mindannyiszor eluta­sította, mivel erre nem látott tör­vényes indokot. Elismerte azt is, hogy vannak az országban tele­fonlehallgatások. Arra a kérdés­re, hogy újságírókat is lehallgat­nak-e, sokatmondóan csak annyit mondott: - A SZISZ nem tesz ilyet, de más szerv, mely­nek eszközei vannak erre, meg­teheti. (horváth) KORDAX-SLOVNAFT PATENT Száz tonna kőolajból... UJ Szó-összeállítás Olvasóink előtt magyarországi hírforrásokból talán ismeretes, hogy a szlovák vámszervek vizsgálatot indítottak a pozsonyi Slov­naft ellen: a szlovák olajfinomító megkerülte-e a törvényt, amikor a magyar Kordax Rt. megbízta a vállalatot nyersolaj-feldolgozással. A Népszabadság szerint a Slovnaftot azzal gyanúsítják, a Kordaxnak olyan tanúsítványt adott ki, amely lehetővé tette nagyobb mennyi­ségű gázolaj és benzin vámmentes kivitelét Magyarországra. A Ná­rodná obroda jól értesült forrásra hivatkozva közölte, a szlovák vámszervek megállapítása szerint feltételezhető: a Kordax aránylag több benzint, gázolajat és kőolajszármazékot vitt ki Magyarország­ra, mint amennyi nyersolajat szállított a Slovnaftba; vagyis a magyar cég annyi finomított kőolajat transzportált, amennyi nyersolajat ho­zott Szlovákiába. A szépséghiba csupán az, hogy a Slovnaft 60 szá­zalékos hasznosítási fokot ér el a kőolaj feldolgozása során. Ľubomír Zitňan, a Slovnaft szóvivője a Népszabadságra reagálva, lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában leszögezi: „A Slovnaft Rt. 1993-1994-ben magyar partnerének, a Kordax cégnek 85 ezer tonna kőolajat dolgozott fel. A megkötött 6 szerződés értelmében a feldolgozást követően a magyar partner a termékeket átvette, és azokért a szerződésben rögzített összeget kifizette. Kiderült, a Slov­naft Rt. olyan melléktermékek vámját köteles még megfizetni, ame­lyek a vállalatnál maradtak. A Slovnaft elismeri, hogy a vámfizetés­ben lemaradása volt, ezt megtérítette, és ezzel az ügyet befejezett­nek tekinti."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents