Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)
1995-04-27 / 97. szám, csütörtök
1995. április 27. VÉLEMÉNY újszó GD KÖZLEMÉNYEK VISSZHANG Ismét a füleki óvodákról KOMMENTÁRUNK Engedetlen hagyományok A szlovákiai magyar iskolák elnemzetietlenítésével kapcsolatban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége ismételten figyelmeztetett arra, hogy ha a kormány nem adja fel az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésére irányuló szándékát, akkor a szövetség polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményez. De kevesen tudják, mit is jelent a polgári engedetlenség, holott az ilyen tiltakozó magatartásnak itt, ahol élünk, már hagyományai vannak. Hol ellenállásnak, hol passzív rezisztenciának, hol sztrájknak nevezték. Jogszabályban alighanem először 1222-ben, a II. Adrás (Endre) által kiadott Aranybulla 31. cikke rendelkezik arról, hogy ellenállási jog illeti meg az előkelőket és a főpapokat, ha a király vagy az utódai a királyi dekrétum intézkedéseit megszegnék. Még ugyanabban az évben olyan tömegmozgalom vette kezdetét, amellyel még a római pápa (111. Honorius) is foglalkozott, és amely többek között azt követelte, hogy a túlkapásokban bűnös nemesek veszítsék el méltóságukat, tisztségüket és javaikat, s űzessenek ki az országból. A tömegmozgalom élére azok álltak, akiknek az Aranybulla 31. cikke alapján joguk volt a királlyal való szembefordulásra. A mai polgári engedetlenség kapcsán aggodalmaskodók számára is figyelemre méltó lehet az a tény, hogy a történészek véleménye szerint II. András, a tömegmozgalom egyes követeléseit teljesítve gyakorlatilag a királyi hatalmat szilárdította meg, és nem gyengítette azt, nem sértette az ország vagy a korabeli felfogásban vett nemzet egységét, integritását. Hét és fél évszázadot átugorva az úgynevezett szocialista Cseh^ Szlovákiában ismét tapasztalhatóak a létező hatalom egyes intézkedéseivel szembeni tiltakozásnak olyan formái, amelyeket polgári engedetlenségi mozgalomként is értelmezhetnénk, ha nem egy szocialista társadalomban fordultak volna elő. Polgári engedetlenségnek lehet tekinteni azt, amikor 1968-ban, a szovjet csapatok bevonulása után Prágában összehívták az Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusát, cs a szovjet csapatok terrorcselekményei ellen a munkások tömegei védték a kongresszus résztvevőit. Más: 1977-ben Pozsony közelében jórészt a magyar szülők hozzájárulásával felépült egy iskolaépület, amelyben a magyar iskola mellett helyett kapott volna a szlovák iskola is. A tanév kezdetén a szlovák iskolaigazgató „birtokba vette" az épületet, és a magyarokat egyszerűen nem engedte be. A magyar szülők reggelente a gyermekeikkel együtt megjelentek az iskola előtt, majd szépen hazamentek. Ez a csendes tiltakozás oda vezetett, hogy az épületben helyet kellett adni a magyar osztályoknak is. Ugyancsak 1977-ben történt meg, hogy Kelet-Szlovákiában egy újonnan felszerelt TV-műsort továbbító vagy erősítő berendezés lehetetlenné lette a magyar TV adásának vételét. Amikor viszont a kassai magyar munkások már sztrájkkal fenyegetőztek, a kormány kénytelen volt engedni, kénytelen volt ezt a zavaróállomást a forgalomból kiiktatni. Az említett tiltakozási akciók természetesen megsértettek valamilyen létező és érvényes jogi rendelkezést (a szocialista jogrend többek között a sztrájk jogosultságát sem ismerte el!). Ugyanolyan türelmes ám tüntetőleges jogsértésekről volt szó. mint amikor az USA-ban a Mariin Luther King állal vezetett néger polgárjogi mozgalom tagjai felszálltak a „fehéreknek fenntartott" villamosokba vagy amikor Indiában az erőszakmentességet hirdető Gandhi követői tanúsítottak polgári engedetlenséget. Reméljük, hogy a kormány nem fog a már említetteknél radikálisabb akciókat provokálni, habár sokak szerint éppen ez a célja. FEKETE MARIAN A budapesti Mikroszkóp színpad Szlovákiában! Mindenki mindenkivel koalíciós kabaré SAS kabaré, Friderikusz-paródia SAS JÓZSEF; FORGÁCS GÁBOR és még sokan mások! május 2-án 17.00 órakor gömörhorkai kultúrház május 2-án 20 órakor Kassa, Dom kultúry Jumbo centrum Az év műsorát Ön se hagyja ki! Ki más? MUSIC ART K-72 • •• A nyitrarekettyési CSEMADOK-alapszervezet Emléktúrát rendez május l-jén a millenniumi emlékműhöz. Gyülekezés 7.00-9.00 órakor Nyitrán a zoboralatti városi buszmegállónál (itt áll meg az 1,2,3,4,9,10,16,27,33 stb.). • •• A kortárs magyar képzőművészet jeles képviselőinek alkotásaiból nyílik kiállítás pénteken este 18 órai kezdettel a komáromi „T" Galériában. Az V-ös bástyánál „JEL-KÉPEK" címmel megrendezett kiállításra Boros Jenőnek, Magyarország szlovákiai nagykövetének védnöksége alatt kerül sor. Születésnapunkra címmel a 15 éves Búzavirág néptáncegyü-ttes jubileumi műsorára kerül sor április 29-én, 18 órai kezdettel Rozsnyón, a régi Városháza nagytermében, s reggelig tartó táncházzal zárul. K-75 A Kékkői Vármúzeum igazgatósága tudatja, hogy a Mikszáth-emlékház Szklabonyán május 1-től október 31-ig péntektől vasárnapig 10.00-től 17.00 óráig tart nyitva. A hét többi napján csak előzetes bejelentkezés (levélcím: Múzeum hrad, P. 0. Box 4, 992 01 Modrý Kameň; telefon: 0854/23016) alapján látogatható az emlékház. Az alsósztregovai Madáchkastély felújítási munkálatai még (előreláthatólag őszig) tartanak, csak a Madách-síremlék tekinthető meg a parkban. Madách Imre személyes tárgyai és bútorai ideiglenesen a Kékkői Vármúzeumban kaptak helyet. A várfalai között bábfigurákból és játékokból rendezett állandó kiállítás várja a látogatókat. A vármúzeum hétfő kivételével 10-től 17 óráig látogatható. Hosszú, négyoldalas levelet hozott a posta Gömörhorkáról. Harmincöt aláírással. Napok óta újra és újra elolvasom, és egyfolytában csak csodálkozom. A szabatos, jól komponált mondatok ismételt elolvasása után mindig, újra és újra elképedve, e kérdőmondat kíséretében hull ki kezemből az épistola: Hát még ilyen is létezik aprócska közösségünkben 1995-ben? Arról szól a levél, hogy Gömörhorkán mostanában egy egészen sajátos káderezési módszerjött divatba. Ugyanis - erről szól a levél - újabban azt a szokást honosítják meg, hogy akit nem egyházi szertartás szerint temetnek el, annak sírja fölött nem kondítják meg a lélekharangot. Mivel a legnagyobb mértékű .negtisztelésnek veszem, hogy a harmincöt gömörhorkai ember hozzám fordult tanácsért, senkinek sem passzolhatom át Füleken jelenleg három óvoda működik, melyek látogatottsága a következő: a Daxner utcai óvoda tervezett férőhelye 80 gyerek, átlagban 34 látogatja; a Štúr utcai óvoda kapacitása 155 gyerek, 69-en látogatják; a Virág utcai óvoda kapacitása 48 gyerek, 20 látogatja. A füleki óvodák kihasználtsága tehát 43 százalékos. Ezek az adatok elgondolkodtatásra adnak okot, és - gondolom az iskolaügyet ezek a számok vezérlik az összevonási folyamatban, mivel nagy az egy gyerekre eső önköltség. Tudtommal a Štúr és a Daxner utcai óvodában is folyik magyar nyelvű oktatás. Füleken ez • nagyon érzékeny terület, mivel nemzetiségi kérdés lehet belőle. A városnak olyan feszült a költségvetése, hogy nincs módja az óvodák hatékony anyagi támogatására. Tavaly csak a Virág utcai óvoda kapott anyagi támogatást a várostól, a jelen helyzetben mind a három óvoda támogatást kér. A Virág utcai óvodát illetően naa „lélekharangügyet". Viszont arra sem vállalkozhatom, hogy szakszerű és kimerítő választ adok a levélben feltett kérdésekre. Ezek között ugyanis egyházjogiak is vannak. Például: „Vajon megkondítható-e a harang apám sírhantja fölött, aki már 1940-ben is ateista volt, de minden rokona, apja, nagyapja református volt?" Nekem minimális kánonjogi ismereteim sincsenek, így ebben a megközelítésben nincs módon állást foglalni. A levélírók ezen kívül az Alkotmányt emlegetik, meg a jószomszédi együttélést, továbbá felteszik a kérdést: „Vajon meg tudja-e valaki mondani, hogy mit szólna ehhez az Isten?" (így, nagy „l"-vel írva.). Csupa megválaszolhatatlan gyon sok találkozásom volt az iskolaügy vezetőivel. Kértem, hogy legalább még az idén hagyják meg az óvodát, mivel a gyerekek új módszer szerint tanulnak, és arra is gondoltam, hogy később az óvoda a város irányítása alá kerül. Többször találkoztam a tanítókkal, az igazgatónővel és a szülőkkel, s hangsúlyoztam, hogy az óvodai létszám feltöltése érdekében több kezdeményezésre van szükség. Volt olyan összejövetelünk is, amelyen jelen voltak a tanítók, a szülők, jelen volt a város vezetősége és a losonci iskolaügy vezérkara is. Nem egyeztünk meg, és kijelentették, hogy nem érdekli őket az én állásfoglalásom. Az iskolaügy elhatározta, hogy be kell zárni a Daxner utcai és a Virág utcai óvodát is, és azt állítják, hogy a gyerekek elférnek a Stúr utcaiban. Ez matematikailag igaz, de a távolságok miatt lehetetlen megoldás. A városban elég nagy a szociális feszültség, mivel 42 százalékos a munkanélküliség, ezért az óvodák látogatottsága is nagyon lecsökkent. kérdés. Az Alkotmány, a törvény csak általánosságban rendelkezik a vallásszabadságról. Egy falu közösségének együttélését íratlan törvények szabályozzák (pontosabban: szabályozták). És nem tudom, létezik-e tisztességes egyházjogász vagy főpap a világon, aki tiszta lelkiismerettel ki merné jelenteni, hogy él ember a földön, aki nem érdemli meg, hogy utoljára - ha a végtisztességtevők úgy óhajtják elkísérje a harangszó. No, végre, a hosszú filozofálgatás után itt az egyértelmű állásfoglalásom. Csak remélem, hogy azokat, akik levelükkel, bizalmukkal megtiszteltek, ez megnyugtatja, és még inkább remélem, hogy azokat sem botránkoztatja meg, akik tőlük eltérően vélekednek. Minderről 1995. március 30-án tárgyaltunk az önkormányzatban. A képviselő-testülettel ismertettem, hogy az iskolaügy kéri az állásfoglalásomat a Virág és a Daxner utcai óvodák Štúr utcai óvodába való beolvasztásával kapcsolatban. Olyan határozat született, hogy akkor adunk állásfoglalást, ha tudjuk, hogy 1994-ben és 1995-ben hány óvodát zártak be a Losonci járásban. Ezt írásban közöltem az iskolaüggyel. Végül 1995. április 5-én kaptam írásban egy eléggé inkorrekt választ, hogy fölösleges időhúzási taktikát alkalmazunk ebben az iskolaügy számára nagyon kritikus gazdasági helyzetben. Engem pedig az állami eszközök pazarlásával vádoltak. A helyzet tehát nem úgy áll, ahogyan azt az 1995. április 21-ei cikk beállítja. Mindezek után személyesen kértem az iskolaügy vezetőit, hogy legalább az év végéig üzemeljen a Virág utcai óvoda. A felelet az volt, hogy ebben a feszült anyagi helyzetben nem engedik meg. Igaz, ezt követően küldtem az iskolaügyre egy levelet, hogy a Štúr és a Daxner utcai óvodát ajánlom meghagyni. Ez a levél akkor íródott, amikor a többi lehetőséget már kimerítettem. Ing. Feješ Ľudovít, Fülek polgármestere Csak gyakorlati szempontból tudom megközelíteni a kérdést, miközben abból indulok ki, hogy valamelyest ismerem a dél-szlovákiai magyar ember gondolkodásmódját. Tegyük fel, hogy eltávozik közülünk Kiss János. Aki 40 évig ugyanazokkal dolgozott együtt, mondjuk az egységes földműves-szövetkezetben, vagy a bányában, vagy a gyárban. Együtt jártak a kocsmába, és együtt éltek meg mindent, ami mondjuk a második világháború óta megesett. És tették ezt - merem állítani - hitviták nélkül. Tudták egymásról, hogy ki a katolikus, a református, a zsidó, netán az ateista, és azt is tudták, ki koptatja a templom küszöbét és ki nem. Azt azonban kötve hiszem, hogy hitbéli dolgok miatt betörték volna egymás fejét. Baleset volt Füleken április 13-án a Vasúti utcában elütöttek egy kilencéves kislányt, aki belehalt sérüléseibe. A városban elképzelhetőnek tartják, hogy nem baleset, hanem szándékos gázolás történt. Felmerült a szándékosság gyanúja? - kérdeztük Soňa Riasová hadnagyot, a Losonci Járási Rendőrkapitányság szóvivőjét. Ha igaz, ami a harmincöt gömörhorkai ember levelében áll, akkor az az én megítélésem szerint felér a megholtak fejbekólintásával. Amire - ha jól tudom még a jognak is van szakkifejezése: halottgyalázás. Senki sem lát bele a másik ember lelkébe, senki sem tudja, hogy felebarátja miért vált ortodox vagy éppenhogy csak katolikussá, reformátussá, netán éppen ateistává. Van, akit a környezete ateistának tart, pedig csak arról van szó, hogy az illető senkinek a közvetítését nem igényli, hanem (hogy a nagy művész szavaival éljek) „Közvetlenül tárgyal Istennel". Van, akit valamelyik pap méltatlan magatartása távolított el az egyháztól. Mások (sokan) karrierizmusból váltak „ateis- Baleset történt, a szándékosság teljes mértékben kizárható. A kislány a parkoló autók közül lépett az úttestre, ahol egy éppen arra haladó Renault személygépkocsi elgázolta. A szerencsétlenül járt gyermeket kórházba szállították, de már ott sem tudták megmenteni az életét. (farkas) tává". Csak úgy mellékesen jegyzem meg, főleg az utóbbiak közül kerültek ki azok, akik a fordulat óta leginkább tüntetnek a vallásosságukkal. Talán mert van okuk a vezeklésre... Már éppen csak az hiányzott a boldogságunkhoz, hogy még a „hitélet" mentén is megosztódjék a szlovákiai magyarság! Remélem, nem annyira súlyos és arcpirító a helyzet, ahogy azt a gömörhorkaiak leírták. Ha pedig valóban igaz mindaz, amiről beszámoltak, az egyházi vezetőkre és a világi tisztségviselőkre vár a feladat, hogy gondoskodjanak róla: senkit se lehessen hitéleti meggondolásból kizárni egy faluközösségből. A gömörhorkai levél vétele óta fel-felteszem a kérdést: Nekem szabad-e hallgatnom a harangszót? TÓTH MIHÁLY AHOGY EH LÁTOM Szabad-e hallgatnom a harangszót? éečč a őetű, af erdrt, áayy af ctťátuaté íd eueytctd/áé; vafá eyydfev, a 2. vtčáyríááa r ú cečáa eyy retteneted etapy čýapidýťačartéáý a cde4df&u*4y&ac fKaýyawáétičjfeettäett, a*teďé&t át eč azéarťóá týíuu a pyöéeteéet, atKefyeá a ajü&ítföátáöp éätátäeé, čá&á, 6a*tťa/a*utá aJéarťaá ťe*e*tč &e*uuaeáeť. ., A M AGYAR J EREMIAD EZEKET A TRAGIKUS ÉVEKET IDÉZI ÖRÖK MEMENTÓKÉNT. 2%t a áöwfvet nem íeÁet mecf/iatatUáfy, eytjiUtévftí, diévfréltM<füléA nélkül olmitti... A MAGYAR J EREM IÁD ÖNHÖZ IS SZÓLI MAGY AM JEÄBMlál> V , <$«**» OmMmn*. ÍJW&IIMÔ CSAK NÁLUNK RENDELHETŐ MEG! Megrendelő Megrendelek példányt a Magyar Jeremiád című könyvből A/ét/ Utca, házszám Lakhely, postai irányítószám Aláírásommal igazolom, hogy a könyv kedvezményes árát (60 korona) és a postai költséget utánvéttel kifizetem. A megrendelőt bo rítékban vagy leve- Vox Nova a.s. lezolapra ragaszt\ ta szíveskedjék az 819 15 Bratislava alábbi címre elkük lení: Pribinova 25 Az Új Szó 1995. április 21-i számában megjelent „Bezárják az egyetlen magyar óvodát?!" című cikkel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy az olvasókat objektíven tájékoztassam a füleki Virág utcai és a többi óvoda helyzetéről is. Valóban több mint két éve probléma van az óvodák körül. Lehet, hogy a tanítási módszer szálka a losonci iskolaügy szemében, nehéz eldönteni. Az óvodának voltak szlovák és magyar osztályai is, most már csak magyar nyelven folyik az oktatás.
