Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-27 / 97. szám, csütörtök

V W Spanyolországi üdülés: 12 nap, luxusautóbusz, szállás: 4 emeletes apartmanszálloda 1995.6.15.- 6.26. 4 400 Sk -n- 6. 22.-7. 03. 4 700 Sk -n- 6. 29.- 7.10. 5 400 Sk -II-7. 06.-7.17. • 5 400 Sk -ii- 7.13.- 7.23. 6 400 Sk -11- 7. 20.-7. 31. 6 400 Sk -11- 8. 31.-9.11. 4 700 Sk -ii- 9. 07:- 9.18. 4 400 Sk Tájékoztatás a Jednota székházában, 2.emelet 205-ös ajtó. Tel: 0709/52 50 41, 8-tól 18 óráig SZLOVÁKIAI MAGYAR NAPILAP € &CO Exkluzív bútor O konyha- és hálószobabútor • antiallergikus ágybetétek • szekrénysorok, ülőgarnitúrák Osztrák, német és olasz import Stromová 9, Bratislava H-P: 13-tól 19 óráig, tel.: 07/371 864 Szo: 10-től 13 óráig, fax: 07/781 504 Csütörtök, 1995. április 27. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 97. szám A BENEŠ-DEKRÉTUMOKRÓL KÖLNBEN Még nincs döntés Prágai munkatársunktól A németországi Köln város bírósága elnapolta azt a pert, melyet II. János Ádám liechtensteini herceg folytat a dél-morvaországi Valtice kastély képtára egy középkori holland mester festménye ügyében. Mint arról már beszámoltunk, az eredetileg a hercegi család tulajdonában levő, félmillió német márkára becsült képet 1945-ben kobozta el az akkori csehszlovák állam a hírhedt Beneš-dekrétumok alapján. A valticei galéria gyűjteményének e legértékesebb darabját még 1991-ben kölcsönözte egy kölni kiállításra. A hercegi család, kihasználva az alkalmat, visszaköveteli tulajdonát. A hatályos német törvények szerint ilyen esetben ajelenlegi tulajdonosnak, tehát az említett képtárnak csak akkor adható vissza a kép, ha arról a bíróság így dönt. Amennyiben azonban a liechtensteini hercegnek ítélné a képet, úgy első ízben történne meg, hogy a Beneš-dekrétumok alapján államosított vagyontárgy visszakerülne eredeti tulajdonosához, ami precedens értékű lehet. A kölni bíróság most harmadízben napolta el a döntéshozatalt, ezúttal a liechtensteini hercegi család kérésére. Védőügyvédjeik új bizonyítékokat gyűjtenek, s új taktikát kívánnak alkalmazni, ezért van szükségük időre. Prága azt szeretné elérni, hogy a német bíróság a pert utalja át egy csehországi bíróság hatáskörébe, vagy a döntésnél vegye figyelembe: a cseh törvények szerint a Beneš-dekrétumok továbbra is érvényben vannak. (kokes) VLADIMÍR MEČIAR FOGADTA TOM LANTOST Washingtont aggasztja Tiso magasztalása (Ú] Szó-tudósítás) „Nagyon baráti hangulatú eszmecserét folytattunk Vladimír Mečiar úrral, s a magam részéről csak egyetlen problémát vetettem fel, mégpedig az időnként tapasztalható szélsőjobboldali megnyilvánulásokat. Tolmácsoltam a miniszterelnöknek, hogy az amerikai kormányzatot, a törvényhozást, sőt a közvéleményt is egyaránt aggasztják a Tisót éltető megnyilatkozások" nyilatkozta lapunknak Tom Lantos, miután tegnap mintegy hetvenperces találkozón fogadta őt a szlovák miniszterelnök. Az amerikai kongresszus magyar származású demokrata párti képviselője elmondta: szlovák vendéglátójának megítélése szerint csak egy kis létszámú és jelentéktelen csoportra jellemzőek ezek a kijelentések. Tom Lantos arra kérte Vladimír Mečiart, hogy erélyesen emeljen szót az efféle megnyilvánulások ellen. Hozzáfűzte: a valódi demokráci(Folytatás a 2. oldalon) SAN FRANCISCO ENSZ-ünnepségek San Franciscóban megkezdődött az ENSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére szervezett kilenchetes ünnepségsorozat. A fél évszázaddal ezelőtti április 25-én 50 ország 280 képviselője kezdte meg az ENSZ Alapokmányának a kidolgozását, amelyet 9 héttel később írtak alá az egyes országok vezetői. Az eseménysorozat nyitóünnepsége helyi idő szerint kedden volt a San Francisco-i háborús emlékműnél, ahol beszédet mondott Gerald Ford és Jimmy Carter volt amerikai elnök. A rendezvénysorozat csúcspontját jelenti majd az a gála, amelynek Bili Clinton amerikai elnök és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár lesznek a házigazdái június 26-án, s amelyen neves külföldi politikusok, a világszervezetben képviselt 185 állam nagykövetei vesznek részt. MTI Valamivel nagyobb fizetés, több munkanélküli Az elmúlt évben végre nőttek a reálbérek, továbbá a termelékenység növekedési üteme 1989 óta először haladta meg a béremelkedések ütemét - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján. A számos információból csemegézve talán a bérek alakulása, azon belül is az oktatási és az egészségügyi szférában alkalmazottak fizetési helyzete a legérdekesebb. ÚJ Szó-tudósítás A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak átlagbére 1994-ben 6258 korona volt, ami 1993-hoz képest 17 százalékos növekedés (913 korona), ám az inflációt leszámítva ez csupán 3 százalékos tényleges fizetésemelkedést jelent. A legnagyobb fizetések a pénzügyi és a biztosítási szférában (11 770 korona), valamint a 24 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatokban (9558) vannak. Ezzel szemben a költségvetési forrásokból merítő, valamint a társadalmi szervezetekben csupán 5819 korona volt tavaly az átlagbér. Közismert, hogy az oktatás- illetve egészségügyben az átlagtól elmaradnak a fizetések (5157, illetve 5443 korona), azonban a tüzetesebb elemzés azt mutatja, hogy az orvosok egyértelműen többet keresnek az átlagosnál. A statisztikai hivatal részletes lebontásban vizsgálta e két szféra alkalmaMEGKEZDŐDTEK A IV. KOMÁROMI NAPOK A VAGYONJEGYKÖNYV-TULAJDONOSOK VÉDELMÉBEN Díszpolgárrá avatás U] Szó^udósítás Április 26-a,~a dicsőséges tavaszi hadjárat záróakkordja a lokálpatrióta komáromiak számára egyúttal a szabadság szimbólumát is jelenti, hiszen a Görgei, Damjanich és Klapka vezette seregek ezen a napon törték át a Komáromot körbefogó ostromzárat, és a vereséget szenvedett császári seregek megkezdték a visszavonulást Bécs felé. A nem kis emberáldozattal járó győzelem emlékére e nappal kezdődően, már negyedik alkalommal, rendezik mega Duna mindkét partján az egy hétig tartó Komáromi Napokat. A IV. Komáromi Napok nyitórendezvényére tegnap délután a komáromi Városházán került sor. Az önkormányzat ünnepi ülésén Pásztor István polgármester hivatalosan is megnyitottnak nyilvánította a Komáromi Napokat, majd a képviselőtestület döntése értelmében átadta a Pro Urbe díjakat. Ezt megelőzően a városért kifejtett tudományos és népművelő munkássága elismeréséül Révkomárom díszpolgárává avatta Kecskés László dél-komáromi történészt. A város önkormányzata Pro Urbe díjjal tüntette ki Fábry Vilmost, akinek nagy érdemei vannak a komáromi árvízvédelmi rendszer kidolgozásában. Ugyancsak Pro Urbe Díjat kapott a fennállásának tizenötödik évét ünneplő Hajós Néptáncegyüttes, amely számos hazai és külföldi fesztiválon is bizonyította: a legjobb folklórcsoportok közé tartozik. Pásztor István, élve a város polgármesterének kijáró jogokkal, Polgármesteri-Díjat adományozott a város nevét öregbítő további nyolc közéleti személyiségnek és három oktatásügyi intézménynek. (kosár) Népszavazás júniusban? Uj Szó-tudósítás Június 24-25-ére népszavazást terveznek a vagyonjegykönyvtulajdonosok érdekeinek védelmében - tudtuk meg tegnap azon a sajtóértekezleten, amelyen két privatizációs exminiszter, Milan Janičina és Ivan Miklós ismertette a kupontulajdonosok jogait védő polgári kezdeményezés előkészítő bizottságának céljait. A kezdeményezéssel tegnapi számunkban már foglalkoztunk, a sajtóértekezleten azonban újabb konkrétumokattudtunk meg. Az előkészítő bizottság tárgyal a Szociáldemokrata Párttal, amely hasonló kezdeményezést indított, és egyeztetni akarják lépéseiket. A belügyminisztériumban polgári társulásként bejegyeztetik az előkészítő bizottságot, majd megalakítják a petíciós bizottságot, amely megszervezné azt az aláírásgyűjtést, amelynek alapján június 24-25ére népszavazást írnának ki. Az aláírásgyűjtést már május ötödikén megkezdenék, több minLháromszázezer aláírásra számítanak. Még nem tudható, pontosan milyen kérdést tesznek fel az állampolgároknak a referendum során - több munkaváltozat közül jogászok bevonásával választják ki a legmegfelelőbbet. Janičina három eszközt ismertetett, amellyel tiltakozhatnak a kormány privatizációs módszere ellen: általános bírósághoz fordulnak, hogy kérjék a vagyonjegykönyv-tulajdonosoknak a kormánytervezet szerinti privatizálás következtében elszenvedett anyagi veszteségeinek megtérítését; az alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy vizsgálja meg a kormánytervezet alkotmányellenességét; a harmadik a népszavazás, és az előkészítő bizottság ez utóbbit tartja a leghatékonyabbnak, (gaál) ISMÉT AZ 1201-ESRQL Be kell tartani! MTI-tudósítás Magyar szempontból jelentős siker született tegnap Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén: a nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amely a hetek óta tartó vitát lezárva leszögezte, hogy a szervezetjelenlegi, illetve jövendő tagállamainak be kell tartaniuk a két évvel ezelőtt elfogadott és a kisebbségi jogok kérdését elég szélesen meghatározó úgynevezett 1201-es ajánlást, és ennek érvényesülését az ellenőrzéseknél is vizsgálni kell. A módosító indítványt Bársony András, a magyar képviselőcsoport vezetője, valamint egy brit képviselő, Lord Finsberg nyújtotta be az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételét szolgáló s tegnap szintén elfogadott Columberg-jelentéshez. Ennek a jelentésnek az a nagy érdeme, hogy - mint a névadó, egy svájci képviselő újságíróknak elmondta - az egyes országok felvételéről szóló, értelemszerűen politikai jellegű döntés után a vállalt kötelezettségek betartásának ellenőrzését már jogi síkra tereli, azaz igyekszik kiküszöbölni az ezzel kapcsolatos politikai jellegű értelmezési lehetőségeket. Az 1201-es ajánlás érvényességének újbóli megerősítése azért nagy jelentőségű, mert a magyar-román alapszerződés megkötését éppen az ajánlás szerepeltetése vagy kihagyása körüli vita akadályozza leginkább. A parlamenti közgyűlésen rész tvevő román képviselők igyekeztek is mindenképpen megakadályozni a módosító indítvány elfogadását, Frunda György az RMDSZ szenátora viszont hatalmas jelentőségűnek minősítette a testület döntését. zottainak kereseti viszonyait, és a számos táblázat néhány meglepetést is tartalmaz. Például azt, hogy a pedagógusok (az egyetemeken oktatók nélkül) átlagfizetése 1994-ben 6177 korona, az orvosok átlagfizetése pedig 8302 korona volt. Érdekes, hogy az alapiskolákban tanítók fizetése (6644 korona) meghaladja a gimnáziumokban oktatókét (6457). Az orvosok esetében pedig, ha figyelembe vesszük a fizetett ügyeleteket, a jutalmakat, akkor átlagbérük eléri a 9005 koronát. Örvendetes, hogy a vállalkozói szférában tavaly átlagosan 1,2 százalékkal gyorsabban emelkedett a termelékenység, mint a bérkiáramlás. Ez növeli a versenyképességet és mérsékli a bérterheket. Igaz, nem lehet általánosítani, mivel a gépgyártásban, az élelmiszer- és a dohányiparban a produktivitás csökkenése ellenére nőttek a fizetések. (Folytatás a 2. oldalon)