Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-27 / 97. szám, csütörtök

V W Spanyolországi üdülés: 12 nap, luxusautóbusz, szállás: 4 emeletes apartmanszálloda 1995.6.15.- 6.26. 4 400 Sk -n- 6. 22.-7. 03. 4 700 Sk -n- 6. 29.- 7.10. 5 400 Sk -II-7. 06.-7.17. • 5 400 Sk -ii- 7.13.- 7.23. 6 400 Sk -11- 7. 20.-7. 31. 6 400 Sk -11- 8. 31.-9.11. 4 700 Sk -ii- 9. 07:- 9.18. 4 400 Sk Tájékoztatás a Jednota székházában, 2.emelet 205-ös ajtó. Tel: 0709/52 50 41, 8-tól 18 óráig SZLOVÁKIAI MAGYAR NAPILAP € &CO Exkluzív bútor O konyha- és hálószobabútor • antiallergikus ágybetétek • szekrénysorok, ülőgarnitúrák Osztrák, német és olasz import Stromová 9, Bratislava H-P: 13-tól 19 óráig, tel.: 07/371 864 Szo: 10-től 13 óráig, fax: 07/781 504 Csütörtök, 1995. április 27. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 97. szám A BENEŠ-DEKRÉTUMOKRÓL KÖLNBEN Még nincs döntés Prágai munkatársunktól A németországi Köln város bí­rósága elnapolta azt a pert, me­lyet II. János Ádám liechtensteini herceg folytat a dél-morvaországi Valtice kastély képtára egy közép­kori holland mester festménye ügyében. Mint arról már beszá­moltunk, az eredetileg a hercegi család tulajdonában levő, félmil­lió német márkára becsült képet 1945-ben kobozta el az akkori csehszlovák állam a hírhedt Be­neš-dekrétumok alapján. A valticei galéria gyűjteményé­nek e legértékesebb darabját még 1991-ben kölcsönözte egy kölni ki­állításra. A hercegi család, kihasz­nálva az alkalmat, visszaköveteli tulajdonát. A hatályos német törvé­nyek szerint ilyen esetben ajelen­legi tulajdonosnak, tehát az emlí­tett képtárnak csak akkor adható vissza a kép, ha arról a bíróság így dönt. Amennyiben azonban a li­echtensteini hercegnek ítélné a képet, úgy első ízben történne meg, hogy a Beneš-dekrétumok alapján államosított vagyontárgy visszakerülne eredeti tulajdonosá­hoz, ami precedens értékű lehet. A kölni bíróság most harmadíz­ben napolta el a döntéshozatalt, ezúttal a liechtensteini hercegi család kérésére. Védőügyvédjeik új bizonyítékokat gyűjtenek, s új taktikát kívánnak alkalmazni, ezért van szükségük időre. Prága azt szeretné elérni, hogy a német bíróság a pert utalja át egy csehországi bíróság hatáskö­rébe, vagy a döntésnél vegye figye­lembe: a cseh törvények szerint a Beneš-dekrétumok továbbra is ér­vényben vannak. (kokes) VLADIMÍR MEČIAR FOGADTA TOM LANTOST Washingtont aggasztja Tiso magasztalása (Ú] Szó-tudósítás) „Nagyon baráti hangulatú eszmecserét folytat­tunk Vladimír Mečiar úrral, s a magam részéről csak egyetlen problémát vetettem fel, mégpe­dig az időnként tapasztalható szélsőjobboldali megnyilvánulásokat. Tolmácsoltam a minisz­terelnöknek, hogy az amerikai kormányzatot, a törvényhozást, sőt a közvéleményt is egyaránt aggasztják a Tisót éltető megnyilatkozások" ­nyilatkozta lapunknak Tom Lantos, miután teg­nap mintegy hetvenperces találkozón fogadta őt a szlovák miniszterelnök. Az amerikai kongresszus magyar származású de­mokrata párti képviselője elmondta: szlovák ven­déglátójának megítélése szerint csak egy kis lét­számú és jelentéktelen csoportra jellemzőek ezek a kijelentések. Tom Lantos arra kérte Vladimír Mečiart, hogy erélyesen emeljen szót az efféle meg­nyilvánulások ellen. Hozzáfűzte: a valódi demokráci­(Folytatás a 2. oldalon) SAN FRANCISCO ENSZ-ünnepségek San Franciscóban meg­kezdődött az ENSZ megalakulá­sának 50. évfordulója tiszteleté­re szervezett kilenchetes ünnep­ségsorozat. A fél évszázaddal ezelőtti április 25-én 50 ország 280 képviselője kezdte meg az ENSZ Alapokmányának a kidol­gozását, amelyet 9 héttel később írtak alá az egyes orszá­gok vezetői. Az eseménysorozat nyitóünnepsége helyi idő szerint kedden volt a San Francisco-i háborús emlékműnél, ahol be­szédet mondott Gerald Ford és Jimmy Carter volt amerikai el­nök. A rendezvénysorozat csúcs­pontját jelenti majd az a gála, amelynek Bili Clinton amerikai elnök és Butrosz Gáli ENSZ-főtit­kár lesznek a házigazdái június 26-án, s amelyen neves külföldi politikusok, a világszervezetben képviselt 185 állam nagyköve­tei vesznek részt. MTI Valamivel nagyobb fizetés, több munkanélküli Az elmúlt évben végre nőttek a reálbérek, továbbá a termelékenység növeke­dési üteme 1989 óta először haladta meg a béremelkedések ütemét - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján. A számos infor­mációból csemegézve talán a bérek alakulása, azon belül is az oktatási és az egészségügyi szférában alkalmazottak fizetési helyzete a legérdekesebb. ÚJ Szó-tudósítás A nemzetgazdaságban foglalkoztatot­tak átlagbére 1994-ben 6258 korona volt, ami 1993-hoz képest 17 százalékos növekedés (913 korona), ám az inflációt leszámítva ez csupán 3 százalékos tény­leges fizetésemelkedést jelent. A legna­gyobb fizetések a pénzügyi és a biztosítá­si szférában (11 770 korona), valamint a 24 főnél kevesebb alkalmazottat foglal­koztató kisvállalatokban (9558) vannak. Ezzel szemben a költségvetési források­ból merítő, valamint a társadalmi szerve­zetekben csupán 5819 korona volt tavaly az átlagbér. Közismert, hogy az oktatás- illetve egész­ségügyben az átlagtól elmaradnak a fizeté­sek (5157, illetve 5443 korona), azonban a tüzetesebb elemzés azt mutatja, hogy az orvosok egyértelműen többet keresnek az átlagosnál. A statisztikai hivatal részletes lebontásban vizsgálta e két szféra alkalma­MEGKEZDŐDTEK A IV. KOMÁROMI NAPOK A VAGYONJEGYKÖNYV-TULAJDONOSOK VÉDELMÉBEN Díszpolgárrá avatás U] Szó^udósítás Április 26-a,~a dicsőséges ta­vaszi hadjárat záróakkordja a lo­kálpatrióta komáromiak számá­ra egyúttal a szabadság szimbó­lumát is jelenti, hiszen a Görgei, Damjanich és Klapka vezette seregek ezen a napon törték át a Komáromot körbefogó ost­romzárat, és a vereséget szen­vedett császári seregek meg­kezdték a visszavonulást Bécs felé. A nem kis emberáldozattal járó győzelem emlékére e nap­pal kezdődően, már negyedik al­kalommal, rendezik mega Duna mindkét partján az egy hétig tar­tó Komáromi Napokat. A IV. Komáromi Napok nyitó­rendezvényére tegnap délután a komáromi Városházán került sor. Az önkormányzat ünnepi ülésén Pásztor István polgár­mester hivatalosan is megnyi­tottnak nyilvánította a Komáro­mi Napokat, majd a képviselő­testület döntése értelmében át­adta a Pro Urbe díjakat. Ezt meg­előzően a városért kifejtett tu­dományos és népművelő mun­kássága elismeréséül Révkomá­rom díszpolgárává avatta Kecs­kés László dél-komáromi törté­nészt. A város önkormányzata Pro Urbe díjjal tüntette ki Fábry Vilmost, akinek nagy érdemei vannak a komáromi árvízvédel­mi rendszer kidolgozásában. Ugyancsak Pro Urbe Díjat kapott a fennállásának tizenötödik évét ünneplő Hajós Néptáncegyüttes, amely számos hazai és külföldi fesztiválon is bizonyította: a leg­jobb folklórcsoportok közé tarto­zik. Pásztor István, élve a város polgármesterének kijáró jogok­kal, Polgármesteri-Díjat adomá­nyozott a város nevét öregbítő további nyolc közéleti személyi­ségnek és három oktatásügyi in­tézménynek. (kosár) Népszavazás júniusban? Uj Szó-tudósítás Június 24-25-ére népszava­zást terveznek a vagyonjegykönyv­tulajdonosok érdekeinek védel­mében - tudtuk meg tegnap azon a sajtóértekezleten, amelyen két privatizációs exminiszter, Milan Janičina és Ivan Miklós ismertette a kupontulajdonosok jogait védő polgári kezdeményezés előké­szítő bizottságának céljait. A kez­deményezéssel tegnapi számunk­ban már foglalkoztunk, a sajtóér­tekezleten azonban újabb konkré­tumokattudtunk meg. Az előkészítő bizottság tárgyal a Szociáldemokrata Párttal, amely hasonló kezdeményezést indított, és egyeztetni akarják lé­péseiket. A belügyminisztérium­ban polgári társulásként beje­gyeztetik az előkészítő bizottsá­got, majd megalakítják a petíci­ós bizottságot, amely megszer­vezné azt az aláírásgyűjtést, amelynek alapján június 24-25­ére népszavazást írnának ki. Az aláírásgyűjtést már május ötödi­kén megkezdenék, több minLhá­romszázezer aláírásra számíta­nak. Még nem tudható, ponto­san milyen kérdést tesznek fel az állampolgároknak a referen­dum során - több munkaválto­zat közül jogászok bevonásával választják ki a legmegfelelőbbet. Janičina három eszközt ismerte­tett, amellyel tiltakozhatnak a kor­mány privatizációs módszere el­len: általános bírósághoz fordul­nak, hogy kérjék a vagyonjegy­könyv-tulajdonosoknak a kor­mánytervezet szerinti privatizálás következtében elszenvedett anya­gi veszteségeinek megtérítését; az alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy vizsgálja meg a kormányter­vezet alkotmányellenességét; a harmadik a népszavazás, és az előkészítő bizottság ez utóbbit tart­ja a leghatékonyabbnak, (gaál) ISMÉT AZ 1201-ESRQL Be kell tartani! MTI-tudósítás Magyar szempontból jelentős siker született tegnap Strasbourg­ban, az Európa Tanács szék­helyén: a nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése elfogad­ta azt a módosító indítványt, amely a hetek óta tartó vitát le­zárva leszögezte, hogy a szerve­zetjelenlegi, illetve jövendő tag­államainak be kell tartaniuk a két évvel ezelőtt elfogadott és a kisebbségi jogok kérdését elég szélesen meghatározó úgyneve­zett 1201-es ajánlást, és ennek érvényesülését az ellenőrzések­nél is vizsgálni kell. A módosító indítványt Bársony András, a magyar képviselőcso­port vezetője, valamint egy brit képviselő, Lord Finsberg nyújtot­ta be az ellenőrzési rendszer ha­tékonyabbá tételét szolgáló s tegnap szintén elfogadott Co­lumberg-jelentéshez. Ennek a je­lentésnek az a nagy érdeme, hogy - mint a névadó, egy svájci képviselő újságíróknak elmond­ta - az egyes országok felvéte­léről szóló, értelemszerűen poli­tikai jellegű döntés után a vállalt kötelezettségek betartásának el­lenőrzését már jogi síkra tereli, azaz igyekszik kiküszöbölni az ezzel kapcsolatos politikai jel­legű értelmezési lehetőségeket. Az 1201-es ajánlás érvényes­ségének újbóli megerősítése azért nagy jelentőségű, mert a magyar-román alapszerződés megkötését éppen az ajánlás szerepeltetése vagy kihagyása körüli vita akadályozza legin­kább. A parlamenti közgyűlésen rész tvevő román képviselők igye­keztek is mindenképpen meg­akadályozni a módosító indítvány elfogadását, Frunda György az RMDSZ szenátora viszont hatal­mas jelentőségűnek minősítette a testület döntését. zottainak kereseti viszonyait, és a számos táblázat néhány meglepetést is tartalmaz. Például azt, hogy a pedagógusok (az egye­temeken oktatók nélkül) átlagfizetése 1994-ben 6177 korona, az orvosok átlagfi­zetése pedig 8302 korona volt. Érdekes, hogy az alapiskolákban tanítók fizetése (6644 korona) meghaladja a gimnáziu­mokban oktatókét (6457). Az orvosok ese­tében pedig, ha figyelembe vesszük a fize­tett ügyeleteket, a jutalmakat, akkor átlag­bérük eléri a 9005 koronát. Örvendetes, hogy a vállalkozói szférá­ban tavaly átlagosan 1,2 százalékkal gyorsabban emelkedett a termelékeny­ség, mint a bérkiáramlás. Ez növeli a ver­senyképességet és mérsékli a bérterhe­ket. Igaz, nem lehet általánosítani, mivel a gépgyártásban, az élelmiszer- és a do­hányiparban a produktivitás csökkenése ellenére nőttek a fizetések. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents