Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-26 / 96. szám, szerda

1995. április 26. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJSZ Ó 3 I KASSA Kézre kerül a gyilkos? ÚJ Szó-tudósítás A kassai Ľudmanšká utca egyik élelmiszerboltjában április 7-én el­követett gyilkosság tettese egyelőre még ismeretlen, ám a rendőrség ez ügyben is nagy erőkkel nyomoz. A gyanúsítottak köre fokozatosan szűkül, s rövide­sen rendőrkézre kerülhet a gyil­kos. Kassán az idén már 106 la­kásbetöréses lopás történt. A nyo­mozók most eredményesebbek, mint tavaly, s elkaptak egy 9 fős olyan bandát, amelyiknek 12 la­kásbetörés van a rovásán, vala­mint egy olyan csoportot, amelyik 27 la kást fosztott ki. Lefüleltek egy zsarolóbandát is. A háztartási cik­keket részletfizetésre kínáló, csa­lással gyanúsított Interkomerc cég előlegként mintegy 70 ezer „vásár­lójelölttől" összesen 11 millió koro­nát szedett össze - mielőtt eltűnt a porondról - tudtuk meg érdekességképpen. (g-f) Újítással a Lo-Jack UJ Szó-hír A pozsonyi Secar kft. két év alatt mintegy 3700 gépkocsiba szerelte be az ismert amerikai Lo-Jack biztonsági berende­zést, amelynek köszönhetően például az Egyesült Államok­ban négy esztendő alatt ello­pott 3636 jármű közül 3414-et (94 %) sikerült megtalálni. A cég vezetői elmondták: a szlo­vákiai statisztikában még nem szerepelnek ilyen magas szá­mok (és ilyen jó felderítettségi arány) - nálunk eddig 84 Lo­Jackkel ellátott autó tűnt el, s közülük 56-ot adtak vissza ere­deti tulajdonosuknak. Ezzel összefüggésben megemlítet­ték, hogy nem felhőtlen a kap­csolatuk a rendőrséggel, mivel kezdetben több alkalommal „álriasztáshoz" kellett kivonul­ni. (Csaknem minden harma­dik gépkocsi-tulajdonos „el­lenőrizte", hogy működik-e a Lo-Jack. Ezért tavaly májusban új típusú adóberendezés sze­relését kezdték meg, amelynek köszönhetően csökkenthető a felesleges kiszállások száma. (mg) ÚJ Szó-tudósítás FizetSkártyák a gyakorlatban legnagyobb szlovákiai pénzintézet 14 kirendeltségében már működő on-line típusú adatátviteli rendszer révén a pénzügyi operációkat nap­rakészen, gyakorlatilag azonnal el­végzi. A készpénz nélküli fizetési elszámolásokban néhány új csekkfajtát is bevezetett a bank. A garantált csekk 6500 koronáig, a bankcsekk pedig gyakorlatilag kor­látlan összegben garantálja a fize­tés biztonságát, egyúttal megkí­méli az ügyfeleket a készpénzzel való fizetés veszélyeitől. A bank ál­tal kibocsátott Eurocsekket pedig a földrész 45 országában elfogad­ják. A pénzintézet vezérkara jelen­leg a fizetőkártyák kereskedelmi hálózatban való elterjesztését szorgalmazza. A K-Mart üzleteiben ezt a szolgáltatást már a közel­jövőben igénybe vehetik a fi­zetőkártyák tulajdonosai. tszl Az utóbbi években a számítás­technika és az adatátvitel nyújtot­ta lehetőségek hazai elterjedésé­vel összhangban fokozatosan egy­re szélesebb körben bővülnek a la­kosságnak nyújtott banki szolgál­tatások. Erről tájékoztattak tegnap a Befektetési és Fejlesztési Bank (IRB) vezető képviselői. Megtud­hattuk, hogy a csaknem 270 ezer fizetőkártya-tulajdonos a 15 hazai bank által létrehozott ACS (Autori­začné centrum Slovenska) közös elszámolási központ révén gyakor­latilag a nap 24 órájában mintegy 300 pénzváltó automata szolgál­tatását veheti igénybe. (A Szlovák Takarékpénztár külön rendszert működtet, amelyben további 300 pénzváltó automata üzemel - a szerk. megjegyzése.) A harmadik A sikerhez vezeto^ bank UJ Szó-tudósítás A cím egyben a Creditanstalt Rt. osztrák bank szlogenje is, amely tegnap nyitotta meg Po­zsonyban új pénzintézetét. Auszt­ria vezető bankja tudatosan hódít­ja meg Kelet-Közép-Európát, e stratégia jegyében Szlovákiában már 1990 óta vannak jelen. Már a vagyonjegyes privatizáció első hul­lámából is kivették részüket, alap­juk 60 ezer kisrészvényes bizal­mát élvezi. A pénzintézet fő profil­ja: az ipari beruházások és a ke­reskedelem finanszírozása, ám a hagyományos banki szolgáltatá­sokra is kiterjed figyelme, azaz ha­táridős betétek (szlovák koroná­ban vagy külföldi fizetőeszközben) nyitásától, hitelkártyák kibocsátá­sától, külföldi és hazai értékpapí­rok forgalmazásától sem riad vissza. (sidó) Vizsgálódás tárgya lehetne, hogy a közép- és ke­let-európai volt kommunista országok sajtója mi­ként fogadta a 84 évesen elhunyt Milovan Gyilasz halálhírét. Erős a gyanú, hogy a bejelentés beleve­szett a közlemények áradatába. Az egyéniségét és szerepét méltató írások pedig alighanem fehér hol­lónak számítanak. Valószínű, hogy távozását sokkal inkább a nyugati lapok és folyóiratok tartják szá­mon, késztetést érezve a személyével és nézeteivel kapcsolatos politológiai fejtegetésekre. Pedig alig­hanem épp az átalakulás terheivel küszködő térsé­günk van elsősorban ráutalva kiváltképp a rendszer­változás után fogant és meglehetősen csekély figye­lemben részesült gondolataira. Úgy tűnik azonban, hogy e táj politikai elitje erre nem nagyon tart igényt. A kommunista táboron belüli „másként gondolko­dás őstípusának" több évtizedes lidércnyomásából mintha mostanra is megmaradt volna e körökben valami nehezen meghatározható, kellemetlen szembesüléseket sejtető nemkívánatos közérzet; Egyáltalán, a rendszer összeomlásának körülmé­nyeit idéző magatartások, pályaívek már csak „za­vart keltő" képzettársításokat indítanának el, leg­alábbis azok szerint, akik ugyancsak érdekeltek a mai hatalmi átrendeződések sokszor képtelennek tűnő összefonódásaiban. Igencsak jól jön az egyéb­ként nem is hatástalan, könnyen odavethető „bölcs" megállapítás: a kommunista rendszer buká­sa már múltba vész, a történészekre tartozik. Igaz, hogy Gyilasz életútja a hithű kommunista ál­dozatvállalástól a rendszer bírálatáig és elutasításá­„ATOMHAJO" Engedett a kormányzó MTI-hír A tegnap délutáni jelenté­sek,szerint eldőlt annak a ha­jónak a sorsa, amely nagy mennyiségű újrafeldolgozott nukleáris hulladékot szállított Franciaországból Japánba, ám a helyi hatóságok ellenállása és a nagyszabású tüntetések miatt nem tudott befutni Rok­kaso kikötőjébe. A kormányzó" végül engedélyt adott a kikö­tésre, azt követően, hogy az il­letékes minisztérium írásban egyezett bele: a hulladékot nem fogják végleg a kormány­zóság területén tárolni. Olajszennyezés Szibériában MTI-hír Nyugat-Szibériában legalább 30 hektár földterületet borit olaj­szennyeződés egy csővezeték töré­se miatt - jelentette tegnap az Inter­fax. A közlés szerint a baleset, ame­lyet anyagfáradás okozott, április 19-én történt Tyumen térségében. Két különleges csapat tartózkodik a helyszínen, hogy a 40 futballpálya nagyságú területről összegyűjtse a mintegy 1200 köbméter olajat. A DPA beszámolója utal arra, hogy márciusban a szibériai Irkutszk körzetében tört el egy csővezeték, akkor 3500 tonna olaj folyt ki. Az ed­digi ilyen jellegű legsúlyosabb kör­nyezetszennyezés 1994 augusztu­sában történt, az Oroszország észa­ki részén fekvő Uszinszk város köze­lében. Különböző becslések szerint 60 ezer és 300 ezer tonna olaj öm­lött ki. Török csapatkivonás Irakból Mintegy húszezer török katona tért, illetve tér folyamatosan haza Irak északi részéből, ahol a török­országi Kurd Munkáspárt (PKK) lázadói elleni hadműveletekben vettek részt - jelentette be teg­nap a török vezérkar szóvivője. A Reuter tudósítása szerint azonban a szóvivő azt is elmond­ta: a lázadók elleni hadművele­tek folytatódnak. Irak északi kör­zeteiben 32 ezer fős török kato­naság maradt azt követően, hogy április 7-8-án az első háromezer katona elhagyta a szomszédos országot. Március végén össze­sen 35 ezer fegyverest vezényel­tek Észak-Irakba a szakadár kurd szervezet tagjainak üldözésére és az általuk használt támasz­pontok megsemmisítésére. Az ezredes bejelentése szerint mint­egy 12 ezer török katona tartóz­kodik még mindig a szomszédos államban. Bagdadi elutasítás Az iraki parlament tegnap egyhangú szavazással elutasította azt az ENSZ-tervet, amely emberiességi szempontból, sürgős beszerzései fede­zésére megengedte volna Iraknak, hogy korlátozott mennyiségben olajat adjon el. A világszervezet javaslatát kétnapos vita után bocsátották sza­vazásra a 250 fős parlamentben. MTI CSECSENFÖLDI HARCOK Ünnepi szünet Borisz Jelcin orosz elnök a győzelem napi ünnepségek idejé­re a csecsenföldi harci cselekmé­nyek szüneteltetésére vonatkozó felhívást kíván közzétenni - közöl­te tegnap Viktor Csernomirgyin mi­niszterelnök. „Az elnök felhívására remélhetőleg hallgatnak majd a felek" - mondta. Emlékeztetve a kormány múlt heti, a harci cselek­mények beszüntetését célzó, felté­telek nélküli tárgyalási javaslatára, ismételten sürgette a háború befe­jezését. Tegnap Groznijba utazott a Mé­száros Sándor vezette hattagú ál­landó EBESZ-misszió, amely a be­rendezkedés után azonnal meg­kezdi tevékenységét az EBESZ ál­landó tanácsának bécsi ülésén el­fogadott mandátum szerint. A misszió elő kívánja mozdítani a válság békés, tárgyalásos rende­zését, a megbízatására vonatkozó mandátumban szerepel az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, illetve a jogsértések eseteinek feltárása is. MTI Kovács László az alapszerződésekről MTI-hír WALESA KONTRA OLEKSY Nem lesz találkozó MTI-hír Nem állt be semmiféle változás az államfő és a miniszterelnök viszo­nyában, így a közeljövőben nagy valószínűséggel nem kerül sor négy­szemközti találkozóra a két politikus között - jelentette ki a lengyel kor­mányfő javaslatára reagálva Leszek Spaiinski elnöki szóvivő. Oleksy Bu­dapestről hazatérve újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a külpolitikát érintő nézeteltérések tisztázása a kormányfő és az elnök ügye, s a talál­kozóra akár négyszemközt, akár nem, mihamarabb sort kell keríteni. A két politikus viszonya azt követően vált feszültté, hogy miután Walesa nem kapott meghívást a II. világháború befejezése alkalmából május 8­án Berlinben megtartandó központi ünnepségre, az elnök úgy döntött, nem fogadja el sem a londoni, sem a moszkvai meghívást. Oleksy kor­mányfő ezek után viszont igent mondott az oroszok felkérésére. A magyar-szlovák alap­szerződésről, valamint a ma­gyar-román alapszerződés előké­szítési folyamatáról esett szó azon a konzultáción, amelynek kereté­ben Kovács László magyar külügy­miniszter időszerű külpolitikai kér­désekről tájékoztatott egy buda­pesti rendezvényen. Röviden indo­kolta, milyen magyar érdekek fűződnek az alapszerződések megkötéséhez. Kitért a ma­gyar-szlovák megállapodással kapcsolatos ellenzéki kritikákra is. Elmondta: nem igaz, hogy az ellen­zéki pártok nem vehettek részt az előkészítésben, ahogyan az sem, hogy erőteljes külföldi nyomás ne­hezedett volna Magyarországra. Románia nem hajlandó az anyanyelv használatának olyan széles körű kiterjesztésére, aho­gyan az a magyar-szlovák szerződésben szerepel, mondotta a külügyminiszter, s rámutatott: Bukarest nem fogadja el a nemze­tiségek jogát parlamenti párt alapí­tására, és nem ismeri el a szerződés betartásának kétoldalú ellenőrzési intézményét. 1201-es ajánlás: Martinez kiigazította magát MTI-hír Bukarestben derült égből villámcsapásként hatott a hír, hogy Miguel-Angel Martinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlé­sének elnöke, aki a napokban Romániában járva „túlhaladott­nak" minősítette a testület közismertté vált 1201-es ajánlását, hétfői sajtóértekezletén kiigazította álláspontját ellenzéki pártok többségének ál­láspontjától elhatárolódva úgy vél­ték, hogy az 1201-es ajánlás egy­általán nem ellentétes a román al­kotmánnyal vagy az európai nor­mákkal, s helye van a román-ma­gyar alapszerződésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke külön le­velet intézett Martínezhez az ügy­ben. A bukaresti rádió tegnap idézte a közgyűlési elnököt, aki kijelen­tette: „Azt gondoltam, hogy az 1201-es ajánlás túlhaladott, de látom: nagyon fontos, hogy' hivat­kozási alapot képező okmány ma­radjon, men vannak személyek, akik erre a szövegre utalnak"- Az 1201-es ajánlásról Martinez által Romániában tett nyilatkozatokat azoknak a román pártoknak - a Demokrata Párt, a Liberális Párt 93 - a vezetői is csodálkozva fo­gadták, amelyek a kormány és az ágban van. Ez, mondta a bukares­ti tudósító, „eufemisztikusan szól­va is ellentétben áll az elnök ro­mániai kijelentéseivel". „Románi­ában bizonyos zavan, vonakodást látok a magyar kisebbséggel szemben. Sokszor elpanaszolják, hogy magyar részről vannak olyan erők, amelyek mozgatják a ma­gyar kisebbséget. Ám Románia részéről pontosan ugyanazok a mechanizmusok működnek az ukrajnai román kisebbséggel kap­csolatban. Vagyis mindazt, amit elítél, bírál a földjén élő kisebbség­gel kapcsolatban, reprodukálja a szomszéd földjén élő saját kisebb­sége esetében. Ez nagyon, na­gyon csúnya mozgásirány" - idéz­te Martínezta bukaresti rádió. A román rádió szerint Martinez továbbá kijelentette: olyan dolgot tapasztalt Romániában, ami nagy zavarba ejtette és nyugtalanítja ­ugyanis azt, hogy a kisebbségi jo­gok ügye a jelek szerint leszálló Az ET jogi bizottsága tegnap egyhangúlag módosító indít­ványt fogadott el, eszerint az Európa Tanács tagjainak, illetve új jelöltjeinek teljesíteniük kell a közgyűlés 1201-es ajánlásában foglaltakat. Az ajánlás tiszteletben tartását be fogják venni a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésébe, vagyis az úgyne­vezett monitorizálási folyamat részévé teszik, tájékoztatott a jo­gi bizottság döntéséről a bukaresti rádió. A módosító indítványt Lord Finsberg terjesztette be, szövegét a parlamenti közgyűlés négy fontos politikai csoportjának vezetői dolgozták ki. Gyilasz hite ig, amiért összesen kilenc évet töltött Tito börtönei­ben (háromszor annyit, mint a Jugoszláv Királyság rendszerének ellenségeként, annak tömlöceiben), valóban mélyreható elemzést kíván. S valószínűleg csak komolyabb összefüggés-feltárás elégíthetne ki olyasfajta kíváncsiságot is, hogy miként is volt lehet­séges: 1954 óta hol börtönbüntetést szenvedve, hol szabadlábon, de zaklatásoknak kitéve írásai, könyvei megjelentek külföldön, és a titói Jugoszlávi­ának el kellett tűrnie az elszigetelésen isátszüremlő szellemi jelenlétét. Ami lehet, hogy olykor kifejezet­ten jól jött a tömbönkívüliség parkettáján kötéltán­cotjáró Jugoszláviának. Mindenesetre Gyilasz hely­zete sajátos volt, s valószínűleg olykor nagyobb félel­meket keltett a moszkvai hatalmi szférán belül, mint ^aját hazájában. Kétségkívül töfténészi feladat és teljesítmény lesz annak a hatásnak a felmérése, amelyet Gyi­lasz személye gyakorolt a szocializmust a társada­lom kisajátításával azonosító erőszak végeigyengí­tésében. De kérdés, vajon csak szobatudósok kuta­kodási hajlamainak kielégítésére szolgálhat-e mindaz a felismerés, amire Gyilasz egy társadalmi kísérlet elfajulását és ellehetetlenülését leleplezve jutott. Gondoljunk csak Az új osztály című nagy vi­hart kavart könyvére, mely az Európa Verlag kiadá­sában magyarul is megjelent. Csupán merev tan­tételeket lehetett szembeszegezni azokkal a gyila­szi érvekkel és bizonyítási gondolatmenetekkel, amelyek kimutatták a hatalmi kizárólagosság és az anyagi előjogok megkaparintása közötti kapcsola­tot. Nem lenne nehéz olyan jelekre bukkanni, ame­lyek Gyilasz fejtegetéseinek a redszerváltás utáni helyzetben tetten érhető érvényességére is utal­nak. Persze gondolatainak mába nyúló folytonos­sága valószínűleg nem az összefüggésekből kira­gadható részletekben rejlik. Ez a módszer ugyan­csak alkalmas arra, hogy észrevételeit pillanatnyi politikai érdekek szolgálatába állítsák, akár támo­gatást jelentő igazolásként, akár kárhoztatásként. Ilyen célokra alkalmasak azok a Jugoszlávia szét­esését kísérő megnyilatkozásai, amelyek arról ta­núskodtak, hogy elítélően viseltetik a délszláv né­pek függetlenségi törekvései iránt, közönséges na­cionalizmust látva azokban. De vajon mutatkozik-e kellő megértés a Balkánon és azon kívül a délszláv nacionalizmus természetrajzának roppant beleér­zésekkel teli gyilaszi felvillantásai iránt? Mert ez egyet jelent a szerb nacionalizmussal szembeni kí­méletlenséggel is. Erről vall az a cikke, mellyel az újvidéki Magyar Szó 50 éves fennállása alkalmá­val tavaly decemberben megjelent jubileumi szá­mában szerepelt. Sajtótörténeti ritkasággal számolt a Magyar Szó szerkesztősége. A lap első számának vezércikkét ugyanis Gyilasz írta 1944 decemberében, és ez volt első magyarul megjelent írása. Tényleg egyedülálló eset lett volna, ha a szerkesztőség fél évszázad múltán ugyanattól a szerzőtől közöl vezércikket, akitől az első is származik. De Gyilasz a felkérést azzal hárította el, hogy visszavonhatatlan döntése szerint egy ideje már senkinek sem nyilatkozik. A lap rendelkezésére bocsátotta viszont egy svéd új­ságban megjelent, az újkeletű háborús bűnökről szóló írását, melyben keményen kimondja, hogy „csak az nem bűnrészes, aki beismeri sajátjainak gonosztetteit". Nem elszigetelt, délszláv behatárolódású Gyilasz magatartásában a nemzeti elvakultsággal szembe­ni könyörtelenség. Kimondta, hogy az ideológiai és hatalmi kizárólagosság menthetetlenül bűnökhöz vezet. Egyik írásában (1993-ban a Magyar Nemzet­ben is megjelent) egy olyan jövőképért emel szót, amelyet „az emberbe vetett hit és az a szándék fog jellemezni, hogy tökéletesítsük a társadalmat a mindenkire kiterjedő igazságosság jegyében". Gyi­lasz kommunista hívőből úgy lett a rendszer buká­sát megjósoló eretnek, hogy megmaradt a hite egy olyan emberközpontú nyitott társadalomban, mely túlmutat a puszta gazdasági hatékonyságon és pro­fitérdeken. Talán itt van a folytonosság hosszú életének út­kereséseiben. KISS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents