Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-25 / 95. szám, kedd

1995. április 25. DOHÁNYIPAR ÚJ sz óiT\ A dohány is jól fizet, ha értik a módját Hans Gerd Kusters: A minőség alapkövetelmény A dohány termelésének gazdag hagyományai vannak nálunk. A rendszervál­tás előtti években átlagosan mintegy 5 ezer tonnát vásároltak fel a feldolgo­zóüzemek, a 90-es években azonban eléggé radikális termés- és területcsök­kenés következett be. Az okokról és a következményekről Hans Gerd Kus­tersszel, a S.I.T. gyártási és műszaki ügyekben illetékes igazgatójával beszél­gettünk. - A Reemtsma szerződésben vállalta, hogy a szlovákiai dohánytermelés támogatása ér­dekében megteremti a feltételeket a hazai termelés szintjének megtartásához, és elsősor­ban itteni dohánnyal fogja ellátni a cigarettagyártó üzemeket. Az alapanyag világpiaci ára­it figyelembe véve azonban, sajnos, a szlovákiai dohány előállítása túlságosan költséges ­hangsúlyozta Gerd Kusters. - Azokban az országokban, ahol kedvezőbbek az éghajlati fel­tételek, s a munkaerő is olcsóbb, illetve az Európai Unió országaiban, ahol jelentős támo­gatást élvez a dohánytermelés, rentábilisak a ráfordítások. Ezzel a dohánnyal összehason­lítva az itteni alapanyag drága, ennek ellenére a termelői kedv megtartása érdekében a hazai termelőktől a jelenlegi világpiaci árnál magasabb áron vesszük át a dohányt. A tava­lyi árakhoz viszonyítva például az idén átlagosan 10 százalékkal fizetünk többet érte. A szlovákiai dohánytermelés színvonalának, gazdaságosságának és hatékonyságának emelése érdekében az Aris Tobacco kft.-t bízták meg az új termesztési technológia elter­jesztésével. Azzal a szándékkal, hogy az itt termesztett dohány minősége javuljon, egyút­tal a terméshozamok emelésével a feldolgozásra szánt mennyiséget is növelni szeretnék, így akarják megállítani az évtized elején kezdődött kedvezőtlen leépülési folyamatot. Amint az a szakemberek ajánlásaiból kiderül, a dohánytermelés stabilizálására két irány­ban is lépéseket tesznek. Nagyobb hangsúlyt helyeznek a Burley típusú dohányfajták ter­melésére, amely természetes úton száradó dohányfajta, tehát nem követel pótlólagos energiafelhasználást a szárításhoz. Másrészt a Virginia típusok - amelyek viszont mester­séges szárítást és pótlólagos energiafelhasználást igényelnek - hozamát is növelni kell. Természetesen a termesztéstechnológia előírásainak következetes betartásával. Hans Gerd Kusters elmondta, a S.I.T.-nek nem áll módjában közvetlenül befolyásolni a termelőket, viszont az Aris cég ajánlásainak betartásával a termelők biztonságos eredmé­nyeket érhetnek el. Évente átlagosan több mint 20 millió koronát költenek az ún. zöld hi­telre, amellyel a dohánytermesztéshez nélkülözhetetlen alapanyagokat, vegyszereket, műtrágyákat biztosítják a termelőknek. A legfontosabb célkitűzés, hogy a dohány minősé­ge megfeleljen a nemzetközi követelményeknek. Ezen a téren nem lehetnek elnézőek. Vélhetően a minőséggel szembeni követelmények szigorú betartása is közrejátszott ab­ban, hogy csökkent a termelői kedv, hiszen hosszú évek során megszokott termesztési és szárítási elveken kellett változtatni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelők nem mindig tartják be az ajánlásokat. A szedés során például gyakran nem csak az érett leveket szedik le, sőt számtalan hiba történik a dohány szárítása és fermentálása során is. - Azt vártuk, hogy a termelők rugalmasabban reagálnak majd a megváltozott, követel­ményekre, ehelyett azonban sokan inkább abbahagyták a termelést. Ez kissé meglepett bennünket, mivel a feldolgozói kapacitás felújítására eszközölt beruházásaink megvaló­sítása révén, amelynek keretében mintegy 6 millió márka értékben teljesen felújítottuk a lévai dohányfeldolgozó üzemet, ide összpontosítottuk az összes hazai dohány feldolgozá­sát. Ezen a területen elértük a nemzetközi színvonalat, sajnos, a termesztés csökkenése . miatt a lévai feldolgozó nem használja ki teljes kapacitását. A kedvezőtlen előjelek ellenére a a szlovákiai dohánytermesztésnek van jövője. Nem kétséges, hogy mind a természetes úton szárított, mind pedig a mesterségesen szárított dohányfajtának megvan a maga előnye és hátránya, de hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi rendkívül magas költségek miatt a szövetkezetekben a dohány termelése nem minde­nütt kifizetődő. - Tapasztalataink szerint 2 tonna feletti hektárhozamok esetében és a rezsiköltsé­gek ésszerűsítésével már érdemes a dohánnyal foglalkozni. A minőségre azonban na­gyon oda kell figyelni - állította Gerd Kusters. Azt is hozzátette, hogy az elkövetkező években nem tűnik járhatónak a dohány felvásárlási árának további növelése. Számítá­saik szerint a jeler\jegi ár 5 százalékos emelése sem emelné számottevően a termelői kedvet. Amint megjegyezte dohánytermelés jövedelmezősége emelésének másik le­hetséges útja, hogy sürgősen belépünk az Európai Unióba, ahol ez az ágazat kiemelt tá­mogatást élvez. S. I. T. Juraj Hajnal, Aris Tobacco: Hozamnövelés öntözéssel és virágtalanítással - Miután a dohánypalántát kiültetik, két héten belül minden­képperi vizet kell kapjon, hogy nö­vekedése meginduljon. Ha június­ban többször is vizet kap a nö­vény, intenzív növekedésbe kezd, és mintegy 3 héttel korábbi első szedést eredményez. Ez a korai fagyok ' miatt fontos, így meg­hosszabbodik a szedés ideje ­hangsúlyozta Juraj Hajnal, az Aris Tobacco Kft. vezetője. A dohánytermelés mennyiségi szintjének emelésében az öntö­zés szerepét eddig nem méltá­nyolták kellőképpen, az Aris azon­ban erre helyezi a hangsúlyt. Amint megtudtuk, a dohányter­melés új technológiájának elter­jesztésében tevékenykedő kft. ta­valy például mintegy 100 hektár dohányterület öntözéséhez nyúj­tott támogatást, többek között az öntözőkészülékek, alkatrészek vásárlásával, ezeket a berende­zéseket gyakorlatilag ingyen bo­csátotta partnerei rendelkezésé­re. Az idén további 60 hektárra nyújtanak ilyen támogatást. - Az eredmények azt mutatják, hogy az öntözött területeken az országos átlaghozamnak csak­nem a kétszeresét érik el a ter­melők. Ilyen parcellákon nem rit­ka a 3,5-4,2 tonnás hektárho­zam, miközben az átlag alig éri el a 2 tonnát - állította Juraj Hajnal. A dohány minőségét befolyáso­ló tényezők között nagyon fontos szerepe van az egészséges pa­lánták nevelésének és a megfe­lelő talaj-előkészítésnek. Az ülte­tés során lényeges, hogy a palán­ták gyökerei megfelelő mélység­ben kerüljenek a földbe, hiszen a növény csupán azután indul nö­vekedésnek, miután a környeze­te elérte legalább a 10 fokos hőmérsékletet. Ügyelni kell a kü­lönböző vírusos megbetegedések elleni védekezésre. Elsősorban a palántanevelés során, majd később a vegyszeres permetezés­nél. Juraj Hajnal elmondta, hogy a jó minőségben megtermelt do­hány még nem biztosítéka annak, hogy azt a megfelelő minőségi ka­tegóriában át is veszik. A feldolgo­zásra kerülő dohány értékelhető minősége ugyanis a szárítás so­rán alakul, ki. Jól vagy rosszul, ahogyan ügyelnek rá. Kevesen tudják, hogy Szlováki­ában mintegy 600 mesterséges dohányszárító létezik, ezek közül viszont gyakorlatilag csupán mintegy 200-210 működik. A többi kihasználatlanul áll. A Sirok­kó típusú szárítókat már tavaly el­látták amerikai szabályozó beren­dezésekkel, amelyek révén bizto­sítható a dohány szárításához nélkülözhetetlen optimális hőmérséklet. A mesterséges szá­rítással szárított dohány energia­igénye jóval több, ezért nálunk mostanában a Burley típusú, ter­mészetes úton száradó dohányt próbálják meg előtérbe helyezni, de ennek is megvannak a maga szabályai. A természetes úton száradó dohány a szárítás elején megfelelő nedvességtartalmat igényel. Figyelmet érdemel a szá­rított dohány színével kapcsola­tos minőségi elvárások változása is. A megszokott sárga dohányle­vél helyett ezentúl a csokoládé­barnába hajló színárnyalat lesz a megfelelő minőségű. Nyilvánvaló, hogy a dohányter­melésjövedelmezősége a legtöb­bet vitatott téma pro és kontra alapon a termelők körében. Sta­tisztikai adatok alapján bizonyít­ható, hogy a a dohánytermelés re­ális költségei nagyüzemi formá­ban hektáronként 60-80 ezer koronát tesznek ki, miközben a kistermelők még ennél is alacso­nyabb költségfelhasználást mu­tatnak ki. Sajnos, a rezsiköltség szétírásának módja miatt a szö­vetkezetekben ez a termelés ráfi­zetéses, ezért mostanában a nagytermelők inkább kivárnak, és nem vállalják a bizonytalant. A jövedelmezőséget befolyásoló szempont a munkabér is. Ha pél­dául a dohánytermesztésben né­hány hónapig foglalkoztatott asszonyokat egész évben itt al­kalmazzuk, ez mindenképpen megnöveli a költségszintet, s csökkenti ajövedelmezőséget. Az Aris Tobacco szakember­gárdája kiépített hálózat révén szinte naponta tartja a kapcsola­tot szerződéses partnereivel. Saj­nos, a termelők műszaki ellátott­sága gyenge, a permetezőgépek például vegyszerfelhő helyett in­kább esőt produkálnak. Újabban a virágtalanítás technológiáját is a hozamnövelés szolgálatába ál­lítják, szakszerű végrehajtása esetén akár 30 százalékos ho­zamnövekedés is elérhető. - Célunk, hogy országos szin­ten is elérjük a 2 tonna feletti ho­zamokat. Azok a termelők, akik tavaly is megfogadták tanácsain­kat, már megbizonyosodtak róla, hogy ez nem csak óhaj. Vida László, a lévai dohányfeldolgozó igazgatója: Többet is feldolgoznánk Az előző rendszerben a do­hány feldolgozása nemcsak Lé­ván, hanem Tőketerebesen, Ri­maszombatban Komáromban és Nyitrán, valamint Érsekújvá­ron is zajlott. Léván gyakorlati­lag a hazai dohánytermés 60 százalékát dolgozták fel, ami évente átlagosan 3300 tonnát jelentett. - Amikor a lévai fel­dolgozót átépítették, és modern berendezésekkel látták el, az akkori mintegy 5 ezer tonnás termelői kapacitásból indultak ki. Havi feldolgozási kapacitá­sunk átlagosan 300 tonna, ezt azonban mostanában nem használjuk ki teljes egészében - állította Vida László, a lévai üzem igazgatója. - Figyelemre méltó azonban, hogy a feldol­gozással kapcsolatos vesztesé­geket az eddigi 10 százalék he­lyett 6 százalékra sikerült Icsökkenteni. A lévai üzemben a termelőktől felvásárolt és osztályozott do­hányt (a felvásárlást az Aris To­bacco végzi) további felhaszná­lás céljából további feldolgozás­ra alkalmas állapotba hozzák. A belépő asztalon nedvesítik, majd a további osztályozó gépso­rokra kerül, ahol tovább válogat­ják. A kocsányozógépen a do­hánylevelet megszabadítják az erezettől, innét a fermentációs kamrákba kerül, itt további ada­lékanyagokat adnak hozzá, vé­gül pedig 200 kg-os bálákba cso­magolják. Vida László úgy vélekedett, hogy az idei év vízválasztó lesz a szlovákiai dohánytermesztés­ben. Ha a mezőgazdasági ter­melők megbizonyosodnak róla, hogy a dohánytermelés jövedel­mező, minden bizonnyal vissza­tér a termelői kedvük is. Ehhez azonban az is kell, hogy az egyé­ni hozzáálláson alapuló érdekelt­ség még hatékonyabban szője át az egész termeiői rendszert. A dohánytermelés alakulása Mennyiség szerint tonnában Év 1993 1994 Virginia típusú 2000 1 1350 1 Burfey típusú 330 1 410 1 •becsült adatok A dohány vetésterülete 1993 1994 1600 ha 900 ha 190 ha 230 ha A dohány terméshozamai (t/ha) 1993 1994 1,25 t/ha 143 t/ha 1,7 t/ha 1,8 t/ha " becsült adatok Ä dohány felvásárló! ára 1995-ben (koronában) 1. oszt. II. oszt. III. oszt. IV. oszt Virginia 88 66 43 20 Burley 66 50 ' Év Virginia Burley Év Virginia Burley 1995" 1100 1 600 1 1995 600 ha 300 ha 1995" 1,8 t/ha l,95t/ha 30 20 A Slovak International Tabak (S.I.T.) Rt. 100 százalékos német tőke­részesedésű részvény­társaság, amelynek tu­lajdonosa, a Reemtsma Hamburg - Internatio­nal cég 1993 februárjá­tól szerezte meg a teljes tulajdonjogot, miután egy évvel korábban már 31 százalékos tőkeré­szesedést szerzett a szlovák dohányiparban. Akkoriban a devizakész­letek feltöltése érdeké­ben nagy sietséggel vég­rehajtott pénzügyi tran­zakcióban a német cég 165 millió márkát, mint­egy 3 milliárd koroná­nak megfelelő összeget fizetett ki érte. Vélhetően kevés szlo­vákiai cég ért meg annyi szervezési és egyéb áta­lakítást, mint a szlovák dohányipar. 1918-ban Československá tabako­vá réžia néven indult a pályán, az akkori időkben rendkívül szigo­rú ellenőrzési feltételek között, míg 1992-ben a privatizációban német gazdára talált. Az új tu­lajdonos, a Reemtsma ez idáig több mint egymilliárd koronát ru­házott be Szlovákiában, hogy a szlovákiai do­hánytermelés és -feldol­gozás színvonalát nem­zetközileg is versenyké­pessé tegye. A S.I.T. napjainkban a szlovák dohánypiacon mintegy 60 százalékos részesedéssel vesz részt, évente megköze­lítőleg 7,4 milliárd ciga­rettát gyárt, ebből Szlo­vákiában 5,1 milliárdot értékesít. A 20 milliárd darabos éves forgalmat bonyolító cseh cigaret­tapiacon a S.I.T.-termé­kek 10 százalékban részesednek. Nagykéri mezőgazdasági szövetkezet: Három és fél tonnás hozamok Noha a hazai dohánytermelés az elmúlt években jelentősen visszaesett, és a termelők között is jelentős különbségek van­nak, az utóbbi években a terméshozamok javítására tett erőfeszítések, amelyeket az ArisTobacco Kft. szervezésében a termelők elvégeztek, komoly változásokat hoztak a termésho­zamok alakulásában. Jó példa erre a nagykéri mezőgazdasági szövetkezet, ahol az utóbbi két évben már az új termesztési technológia alapelvei szerint termelték a dohányt. - Az előző években átlagosan 1,5-1,8 tonnás átlagos hektárho­zamokat értünk el a dohányból, tavaly viszont az új termesztés­technológiának köszönhetően már 3,2-3,5 tonnás hozamok születtek - állította Csebík Pál, a szövetkezet dohánytermesztési részlegének vezetője. Annak ellenére, hogy a külföldi fajtával való próbálkozásuk nem volt sikeres, a Vinit fajta még a legoptimistább várakozásaikat is felülmúlta. Mindezt az új techno­lógia alapján ajánlott agrotechni­kának és elsősorban az öntözés­nek, valamint a virágtalanításnak. tulajdonítják. Az idén 20 hektáron már csupán Vinitet termeszte­nek, s amint Csebík Pál elmond­ta, még jobban odafigyelnek majd az öntözésre, mivel tavaly kicsit elkéstek vele. A nagykéri szövetkezet dohány­termesztési csoportjában átlago­san mintegy 15-17 asszony tevé­kenykedett, idén csupán 12-en vannak. Figyelmet érdemlő, hogy nem egész évben dolgoznak itt, hanem csupán amikor szükség van rájuk, egyébként a zöldség­termesztésben segédkeznek. Ez is hozzájárul, hogy a dohányter­melés költségeit minimalizálják, állította Csebík Pál. A dohány szá­rítására két személy ügyel, miu­tán a szárítókat felszerelték az amerikai hő- és páratartalom-sza­bályozókkal, a szárított dohány minősége is jelentősen javult. Ta­valy több mint 53 koronás átla­gos értékesítési árat értek el, ami az említett hozamok ismeretében már szép pénzt hozott a szövetke­zet konyhájára. Az idén fóliasátrakban már megkezdték a dohánypalánták nevelését, s nemcsak saját használatra, hanem értékesítés­re is szánnak belőle. Azok a kis­termelők, akik nem vállalják a palántanevelés kockázatát, ná­luk vásárolhatják meg a kiülte­tésre szánt növényeket. Amint Csebík Pál elmondta, műtrágyát és vegyszereket zöld hitel formá­jában az Aris Tobacco biztosítot­ta számukra, ebből a szempont­ból biztosítottnak látszanak a termesztés alapkövetelményei. Labai Zoltán, a szövetkezet ag­ronómusa is elégedett, amint ál­lította, nem bánták meg, hogy a dohánytermesztésre adták a fe­jüket, hiszen a termék munkale­hetőséget biztosít majdnem 20 embernek, megbízható jövedel­mi forrás a pénzínséges téli hó­napokban, s az eredmények azt mutatják, hogy gazdaságosság szempontjából is kifizetődő. - Az elkövetkező öt évben minden bizonnyal nem mondunk le róla, természetesen a döntés­nél elsősorban a jövedel­mezőség és a hatékonyság szempontjait vesszük figyelem­be. Amíg tehát jól fizet a dohány, addig mi is termelni fogjuk. Tava­lyi kedvező tapasztalataink alap­ján bízunk abban, hogy az idén is megkapjuk azt a hatékony szak­mai és egyéb támogatást, ami a jó minőségű dohány termeszté­séhez nélkülözhetetlen, s ekkor nem lehet gond. Az Aris szakem­berei valóban komolyan veszik a tanácsadást és az ellenőrzést, megtörtént, hogy még éjjel is meglátogattak bennünket, hogy ellenőrizzék, betartjuk-e a taná­csokat, így bízunk benne, hogy az idén is sikerül nagyon jó ered­ményeket elérnünk. A nagykéri szövetkezetben az új dohánytermesztési tech­nológia meghozta az első ered­ményeket.. Nem titkolják, hogy jóval több odafigyelést és pon­tosságot igényel, de miután megbizonyosodtak róla, hogy jönnek az eredmények, ma már feltétlenül hisznek benne. Pél­dájuk nyomán talán másutt is kedvet kapnak a sok gondozást és odafigyelést igénylő, de jól jövedelmező ipari növény ter­mesztéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents