Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-24 / 94. szám, hétfő

1995. április 24. DOKUMENTUM ÚJ SZ

Ó 1 3 \ A szlovákiai magyarság művelődési nagygyűlésének állásfoglalása A Szlovákiában élő magyarság, egyéni és közösségi jogai tiszteletben tartásának feltételével, Szlovákia társadalmának integráns részét alkotja, ugyanakkor kultúrája, nyelve, történelme, hagyományai, családi kapcsolatai és nemzeti azonosságának egyéb elemei révén a magyar nemzet integráns része. E politikailag, jogilag, történelmileg és kulturálisan meghatározott kettős kötődését történelmi tényként kell kezelni. A magyar nemzeti közösség Szlovákiában elutasít minden olyan törekvést, amelynek célja ezen kötődésének erőszakos vagy mesterséges megbontása. A szlovákiai magyarok mind egyénileg, mind közösségként igénylik a kettős kötődésnek megfelelő társadalmi fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtését. A Szlovákiában élő magyarság igényli, hogy egyenrangú partnerként legyen Szlovákia államalkotó közössége, kodifikálva legyenek közösségi Jogai, és biztosítottak nemzeti azonossága megőrzésének, átörökítésének és fejlesztésének a feltételei. Adófizetői kötelességének teljesítése feljogosítja, hogy művelődésügyi intézményeinek működéséhez a számarányának megfelelően részesüljön az állami költségvetésből, és az őt érintő ügyekben - a szubszidiaritás elve alapján - saját választott testületei által önmaga dönthessen. A nagygyűlés résztvevői ebből az igényből kiindulva felmérték a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődésügyének helyzetét, és meghatározták fejlődésének rövid és hosszú távú feltételeit. A szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődésügyének helyzetéről és az azonnal szükséges intézkedésekről A Szlovákiában élő magyarság művelődésügye azóta romlik folyamatosan, hogy hetvenhét évvel ezelőtt kisebbségi sorsra jutott. Egyetlen olyan korszaka volt a szlovákiai magyar közoktatásnak, amely némi reményt keltett. Ez a korszak 1950 és 1964 között volt, amikor valóban az akkori igénynek megfelelően fejlődött a magyar iskolaügy. Innen számítva ismét fokozatosan a restrikció áldozata lett, és a magyar nyelv szinte teljesen kiszorult a közéletből. 1978-tól a mai napig pedig a tudatos, programszerű korlátozás áldozatává válnak a magyar iskolák, fogynak a tanítók, és 1990 őszétől megkülönböztetést sugalló törvény korlátozza anyanyelvünk használatát. Oktatásügyünk évtizedek óta pedagógushiánnyal, felszerelésés épulethiánnyal, valamint az állami jóakarat hiányával küzd. A magyarság anyanyelvű oktatási lehetőségét kizárólag az államhatalom, szabja meg, és nem az állampolgár vagy a közigény. Az állami totalitarizmus még most is leginkább az oktatásügyben követhető nyomon, noha az országban formálisan pluralistává vált a politikai rendszer. Szlovákiában az iskolák fenntartási jogát csak azért nem ruházták át az önkormányzatokra, hogy az ezekbe beválasztott magyarok ne szólhassanak bele az iskolaügybe. A jelenlegi kormányzat 1995 januárjától programként határozta el a magyar oktatásügy fokozatos felszámolását az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésével, ami csupán egyik változata annak a nyelvi imperializmusnak, amelynek a korábbi Szovjetunió volt a példaképe. A közművelődés - melynek egyetlen magyar intézménye a Csemadok - van a legreménytelenebb helyzetben. Csak provizóriumnak tekinthető a Csemadok működésének engedélyezése. A kommunista korszakban ez pozitívumnak bizonyult, hiszen akkor minden a párttól és az államtól függött. Most az államhatalom azt is el akarja venni, amit kockázatosan kiharcoltunk és nehezen megteremtettünk. Kultúránk fejlesztése az állami költségvetésből mintegy évi 300 millió koronát igényel. Az elmúlt két-három évben ezzel szemben a költségvetés az összes kisebbség számára csak évi 130-140 millió koronával számolt, ebből a magyar kultúrára mintegy 80 millió jutott. A kormányzat az 1995ös évben még ezt a minimális támogatást is megszüntette. A kormány programja előrejelzett más veszélyes beavatkozást is a szlovákiai magyarság életébe. Megfosztott bennünket identitásunk alapelemeitől. Néhány hónapja Szlovákiában nem létezik magyar sajtó, csupán magyar nyelven megjelenő szlovák újságok vannak. Ezért meg is szűnt a magyar sajtó állami támogatása, még a korábban odaítélt támogatást is megvonták. Határozottan tiltakozunk a politikai hatalom ilyen intézkedései ellen. Meggyőződésünk, hogy a magyar közösség ellen hozott döntések nemcsak minket, hanem az ország jövőjét is veszélyeztetik: a politikai hatalom azon intézkedései, amelyek a polgári önrendelkezés, azaz az önkormányzatiság elvét sértik, egészében véve veszélyeztetik a demokráciát az országban. A helyzet azonnali javítása érdekében követeljük, hogy: - a kormányzat álljon el a kétnyelvű, úgynevezett alternatív oktatás bevezetésétől a magyar iskolákban; - a köztársasági elnök ne írja alá az 542/1990 számú törvénynek a parlament által elfogadott módosítását, mert az sérti az önkormányzatiságelvét. Ezért a parlament a törvénymódosítást a második megtárgyalásakor utasítsa el; - az oktatásügyi minisztérium ismerje el a komáromi és a királyhelmeci városi egyetem által szervezett felsőoktatást, mint a leendő hivatásra való felkészülés törvényes módját; - a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alakuljon meg az önálló magyar kar; - a magyar közművelődés és a tömegtájékoztatás romlása megállításának érdekében a Csemadoknak és a nemzetiségi sajtó kiadóinak az állami támogatást legalább a korábbi évek szintjén folyósítsák; - az oktatásügyi, valamint a kulturális minisztérium helyezze vissza eredeti státuszukba mindazokat, akiket 1994 decembere óta politikai okokból elbocsájtottak. Támogatjuk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének az iskoláink színvonalát jobbító tevékenységét. A magyar pedagógusok érdekvédelmének hatékonyabbá tétele céljából javasoljuk az SZMPSZ Országos Választmányának a Szövetség szakszervezetté való átalakítását, ha ezt a tagsága támogatja. Szorgalmazzuk, hogy a magyar közművelődésben és oktatásügyben beállt válságos helyzet kezelésére mihamarabb alakuljon meg a szlovákiai magyarság Művelődési Tanácsa. A szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődése fejlődésének feltételeiről A nagygyűlés résztvevői abból indulnak ki, hogy a közművelődés és az oktatásügy zavartalan, a közigényeknek megfelelő fejlődése csak demokratikus körülmények között, az önkormányzatiság (autonómia) elvének megtartásával lehetséges. Ez azt jelenti, hogy az állami szervek feladata csupán a koordinálás, a működés anyagi feltételeinek biztosítása, valamint az iskolai műveltség alapkövetelményei betartásának ellenőrzése. A közművelődés, közoktatás, felsőoktatás és az információszerzés, valamint -továbbítás működésének és fejlődésének általános feltétele az állami anyagi források hozzáférhetősége és az egy főre átszámított összeg felhasználásának ellenőrizhetősége, továbbá az ezen anyagi javak arányos része felett való önkormányzati rendelkezés. A művelődésügyi önkormányzatok létrehozását és fenntartásának feltételeit szavatolja törvény. A sajtó és a közszolgálati médiák legyenek mentesek a kormányzati beavatkozástól és függetlenek az államhatalomtól. A nagygyűlés résztvevői a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődésügye fejlődésének szempontjából alapfeltételnek tekintik: - a teljes szerkezetű magyar nyelvű oktatásra való jog törvényes biztosítását, az óvodától az egyetemig; - a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődési igényeit szolgáló költségvetési források elkülönítését. Ez a pénzösszeg feleljen meg a magyar nemzetiségű állampolgárok számarányának. E költségvetési tétel elosztásával és felhasználásával a magyar közösség az önkormányzatiság elve alapján önmaga dönthessen; - minden községben, ahol a magyar lakosság nagyobb számban vagy legalább 10 százalékban él, a magyar nyelv a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv; - a Szlovák Köztársaság kormánya írja alá és parlamentje ratifikálja az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Kartáját. A nagygyűlés résztvevői a magyar nemzeti közösség számára kulcsfontosságúnak tartják: a) a nemzeti, kulturális és nyelvi azonosság megtartásához, védelméhez és fejlesztéséhez való jogot; b) a szellemi és anyagi értékek megtartásához és fejlesztéséhez való jogot; c) az anyanyelven való tanulás és művelődés jogát minden szinten és az általuk igényelt formában, az állami költségvetési forrásokból finanszírozott iskolarendszeren belül, olyan iskolákban, amelyek elhelyezkedése összhangban van a magyar nemzeti közösség településszerkezetével és területi elhelyezkedésével; d) az egyéb iskolák és nevelőintézmények fenntartásának és működtetésének jogát; e) művelődési és tudományos intézmények alapításának és működtetésének jogát; f) az anyanyelven történő információszerzés és -továbbítás jogát; g) közművelődési intézmények és egyesületek létrehozásának és működtetésének jogát; h) a szabad és az államhatalom beavatkozásától mentes kapcsolattartást mind az ország területén, mind külföldön olyan személyekkel, közösségekkel és intézményekkel, melyekhez nemzeti, kulturális, nyelvi érdekek kötik; i) olyan képviselői és végrehajtói szervek létrehozásának a jogát, melyek révén önállóan és önkormányzatilag dönthessen azon ügyekben, melyek identitásának megőrzése és fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, főleg az oktatásügyben, közművelődési ügyekben, anyanyelvének és saját nemzeti jelképeinek használatában. A nagygyűlés résztvevői a fenti elvek és feltételek alapján szükségesnek tartják első lépésként: amennyiben a jelenlegi államigazgatási rendszer nem változik, törvény által létrehozni a magyar közösség országos választott testületét, amely az identitásával kapcsolatos összes kérdésben döntési joggal bírna. Ez a testület lenne jogosult dönteni a költségvetésből elkülönített pénzösszeg elosztásáról és felhasználásáról. A magyar nemzeti közösségjogállásának alkotmányos rendezése esetén: a magyar választott képviselők és polgármesterek 1994. január 8-i állásfoglalásában megfogalmazott önkormányzati elv szerint, illetve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása alapján létrehozott sajátos jogállás keretében megalakított önkormányzati szervek jogkörébe kerülne át a kultúra és az oktatásügy irányítása, pénzügyi ellátása és módszertani felügyelete is. A nagygyűlés résztvevői elengedhetetlennek tartják, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség jogállását a demokrácia elvei alapján, az egész országra kiterjedő közigazgatási átszervezés és az önkormányzatok jogainak bővítése során a fenti módon és a felsorolt kérdésekben törvény határozza meg. Hatarozat a Magyar Művelődési Tanács megalapításáról A szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődési nagygyűlésének résztvevői szükségesnek tartják egy országos hatáskörű Magyar Művelődési Tanács létrehozását. A szlovákiai magyarság művelődéspolitikáját meghatározó testület feladata: összehangolni és megjeleníteni a szlovákiai magyar közművelődésre, közoktatásra, felsőfokú képzésre, információszerzésre és-átadásra vonatkozó igényeit, értékelni a javaslatokat és elképzeléseket. A művelődési tanács addig töltené be küldetését, amíg törvényesen meg nem alakulnak a szlovákiai magyar közösség önkormányzati szervei. A nagygyűlés résztvevői megbízzák a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége központi választott szervét, hogy hozzák létre a Magyar Művelődési Tanácsot. A Tanács jogállásának, feladatainak, hatáskörének és összetételének kidolgozására hozzák létre annak előkészítő bizottságát. Az előkészítő bizottság tagjai a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Csemadok, a sajtó, a színházak, a rádió, a tévé, a főiskolások és egyetemisták szervezetei, a Magyar Koalíció pártjai által delegált személyek és az egyházak képviselői. Sidó Zoltán, az SZMPSZ elnöke elemezte oktatásügyünk helyzetét Vlado Gloss felvétele A Magyar Polgári Párt köszöni minden tagjának és támogatójának a részvételét a komáromi nagygyűlésen.