Új Szó, 1995. április (48. évfolyam, 77-99. szám)

1995-04-13 / 87. szám, csütörtök

m Kisemmizett privatizáció Történt azonban egy másik lényeges változás is. A mi kis szlovák vagyonjegyes privatizációnkba öt ritka kivételtől eltekintve csak olyan vállalatokat soroltak be, amelyekben . a többségi részvénycsomagot egy általuk kiválasztandó tulajdonosnak juttatják. Márpedig a tőkepiac jellegzetessége, hogy amennyiben egy vállalaton belül egy kézbe kerül a részvények több mint a fele, az árfolyam lényegesen lecsökken. 5. oldal SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Kerepelés, csörgetés és csapkodás Pedig érdemes lenne olykor arra is figyelnünk, hogy Nyugat-Európa leggazdagabb országaiban éppen napjainkban mennyi energiát áldoznak a saját kulturális értékeik megőrzésére. Hogy miközben lebontják az országhatárokat, gazdaságukat, hadseregeiket közös szervezetekbe integrálják, kultúrájúkban az egyedihez, a sajátoshoz, az egyes tájakra, népcsoportokra jellemzőhöz, a nemzetihez ragaszkodnak. 7. oldal Csütörtök, 1995. április 13. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 87. szám r" Húsvéti élet Vannak események, amelyeknek hordereje és jelentősége nem derül ki azonnal. Hogy mit jelent az esküvői oltár előtt kimondott igen, ezt nem lehet a maga egész horderejében az esküvő napján megismerni. Ez magába foglalja az egész hosszú életet. Hogy mit jelent egy ember születése, a szülők, más emberek, maga az egyén, vagy az egész világ számára, ez nem derül ki a születés órájában. Mindez csak az évek múlásával mutatkozik meg. A húsvét éjszakájának liturgikus ünneplése azt az egyedülálló történést foglalja magába, amit mi Jézus feltámadásának nevezünk. Hogy Istennek ez a názáreti Jézussal kapcsolatban végrehajtott tette mit jelent, mi a tartalma, mik a következményei, ez nem mondható el egyetlen szóban és egyetlen fogalomban sem lehet kifejezni. Az egyház mindig újra, évről évre elgondolkodik húsvét éjszakáján Istennek erről a tettéről. Azáltal, hogy aktívan belekapcsolódunk az egyház húsvéti liturgiájába, mi is mélyebben megértjük ennek jelentőségét. Az egyház Jézus feltámadásának jelentését három jelképben állítja elénk: a fényben, a vízben és a kenyérben. Jézus feltámadása a halál által megjelölt világunkban olyan fényt sugároz, amely egy minőségileg új életet nyilatkoztat ki. A feltámadt Krisztus jelképe a húsvéti gyertya. A gyertya régi keresztény szimbólum. Önmagát feláldozva árasztja a fényt és a meleget. Jézus Krisztus is életét feláldozva árasztja ránk húsvét fényét és a szeretet melegét. Ez a mi feladatunk is. Fényt és szeretetet vinni a családi fészekbe és a munkahelyekre. A víz emlékeztet bennünket a keresztségre, a megtisztulásra. Már az Ószövetségben is gyakran találkozunk a vízzel, mint a megtisztulás, bűnbánat jelével. Mózes vezetésével a választott nép fiai átkeltek a Vörös tengeren, s az egyiptomi rabszolgákból szabad emberek lettek. így mi is a keresztség által Isten gyermekeivé, Krisztus egyházának tagjaivá váltunk, általa részesedhetünk a feltámadott Úr életében. Mindennapi életünk fontos alapeleme a kenyér. Napi táplálékunk. Nélküle életet elképzelni talán nem is lehet. Nem véletlen, hogy Krisztus éppen kenyér formában maradt itt közöttünk. Ezzel is kifejezésre szerette volna juttatni, hogy amint a testnek szüksége van a földi kenyérre, ugyanúgy a léleknek is szüksége van a lélek kenyerére. A fény, a víz és a kenyér annak a jele, amit mi Krisztus feltámadása által kaptunk. Ő hoz világosságot életünk sötétségébe, mert Ő a világosság. A Keresztség vize révén életet és üdvösséget hoz nekünk, mert Ő az élő vizek forrása. Az Eucharisztia kenyere által önmagát adja nekünk maradandó táplálékként, mert Ő az élet kenyere. Életünk értelmét valójában a húsvét adja meg. Arra tanít, hogy van értelme az életnek, a munkának, a szenvedésnek... Gyakran elcsüggedünk, reményt veszítünk, nem látunk kiutat mindennapjaink gondjaiból, fáj a magunk és mások fájdalma... Ilyenkor kell erőt merítenünk a keresztre feszített és feltámadott Krisztusból. A húsvét arra tanít, hogy mindig van remény, mert nagypénteket húsvét vasárnapja követi, a szenvedést az öröm, a halált a feltámadás. Szenvedés a nyitányon ÚJ Szó-tudósitás Pozsonyban két helyszínen, a Nagyszombati úti téli stadionban, valamint a ružinovi „üvegházban" elkezdődött a B-csoportos jégkorong-világbajnokság. Még az ünnepélyes megnyitó előtt igencsak kis számú nézősereg előtt - az utóbbi helyszínen - lépett jégre a lett és a román válogatott. Egy órával később, a vb „arénájában" a nagy esélyes házigazdák - a lettekhez hasonlóan - igencsak nehéz dolguk volt az angolok ellen. A tegnap kezdődött B-csoportos jégkorong-vb részletes beszámolója a 11. oldalon található. (zsi) Az utolsó ajánlat Milosevicsnek Újvidéki munkatársunktól Szarajevó után Garazdét lőtte a szerb tüzérség - a szarajevói rádió 17 lövedék becsapódásáról adott hírt. A támadást követően a helybeli ENSZ-parancsnok a NATO-gépek bevetését kérte, a hírek azonban nem részletezik, hogy a kérésnek eleget tettek-e vagy sem. Szarajevóban közben ismét az orvlövészek jeleskednek. Legújabb áldozatuk egy idős polgár, korábban egy ártatlan járókelőt lőttek le, kettőt megsebesítettek. Alija Izetbegovic kormánya nem fog hozzájárulni az április végén lejáró négyhónapos tűzszünet meghosszabbításához, csak abban az esetben, ha Belgrád időközben elismeri Boszniát, vagy ha a boszniai szerbek elfogadják a nemzetközi összekötő csoport béketervét. Ezt maga Izetbegovic muzulmán elnök jelentette ki, szerinte a tűzszünet a status quot legalizálná, amely a muzulmánok számára elfogadhatatlan. Azonos állásponton van Silajdzic kormányfő is. Szerinte a nemzetközi összekötő csoport nem tudja rávenni a szerbeket a béketerv elfogadására, ezért a muzulmánokra gyakorolnak nyomást, hogy időt nyerjenek. Az összekötőket tegnap dél körül várták Szarajevóba, a délután folyamán a látogatást lemondták. A csoport magas tisztségviselői tegnap Zágrábban, kedden este pedig Belgrádban tárgyaltak Milosevics szerb elnökkel. Az összekötő csoport orosz tagja volt az egyetlen, aki a találkozó után nyilatkozott: érdekesnek és hasznosnak minősítette az eszmecserét, s megerősítette, hogy „az utolsó ajánlatot" hozták a szerb elnöknek. Ennek a lényege a kereskedelmi szankciók feloldása Bosznia elismerése ellenében. A korábbiaktól eltérően tehát nem követelik Horvátország és a többi jugoszláv utódállam elismerését. Az összekötők belgrádi útja előtt Hans van den Broek emlegette először az „utolsó ajánlatot", azzal, hogy amennyiben az összekötők mostani belgrádi küldetése is hiábavaló lesz, a nemzetközi közösség leveszi a kezét az ügyről, s „valami mást" talál ki. Van den Broek szerint a szerb elnök hajthatatlan, nem akarja elismerni Boszniát, és a horvátországi szerbek helyzetének kérdésében is nehéz őt meggyőzni. Hagyja, hogy Nagy Szerbia eszméje továbbra is a játékban maradjon. Nem tartozik szorosan a békéltetés kérdéséhez, de kétségkívül figyelmet érdemel a független BETA hírügynökség washingtoni értesülése. Eszerint a közelmúltban olyan dokumentumokat csempésztek ki az országból, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy a szerb titkosszolgálat kapcsolatban volt a háborús bűnösökkel a jugoszláv térségben. A dokumentumokat a hágai nemzetközi bíróság rendelkezésére bocsátják. Állítólag olyan terhelő okmányokról van szó, amelyek alapján eljárás indulhat magas rangú szerbiai tisztségviselők, közöttük Szlobodan Milosevics ellen is. A hírforrás nem nevezte meg magát, s a dokumentum tartalmáról sem beszélt. Milosevicset két-három évvel ezelőtt a Helsinki Watch a háborús bűnösök között emlegette. GYARMATI JÓZSEF PSIS: Magula kitart döntése mellett A Rádiožurnál alapján Jozef Magula pénzügyminisztériumi államtitkár továbbra sem árulta el, miért vonták be az Első Szlovák Befektetési Társaság (PSIS) működési engedélyét, de kitart amellett, hogy az általuk elvégzett alapos ellenőrzés megfelelő okokat szolgáltatott erre. A Rádiožurnál számára tegnap adott nyilatkozatában titoktartási kötelességére hivatkozva nem volt hajlandó ezeket az okokat részletezni, és szerinte a döntésükben feltüntetett indokokat a PSIS képviselőinek kellene megmagyarázniuk. Megengedhetőnek tartotta, hogy az egyik leggazdagabb, legsikeresebb befektetési társaságról van szó, de nem tartaná jónak, ha a befektetők nem tudnák ellenőrizni, miként vált ilyenné. Kijelentette, a 15 napos fellebbezési idő eltelte után újabb lépések következhetnek. (Kommentárunk az 5. oldalon)