Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-10 / 58. szám, péntek

AJ ÚJSZÓ KÜLFÖLD 1995. március 595. AMERIKAI KATONAI STRATÉGIA Fontos a békefenntartás MTI-hír Az Egyesült Államok szerdán nyilvánosságra hozott új katonai stratégiája először említi a béke­fenntartás szükségességét és hasznosságát. A vezérkari főnö­kök által kidolgozott tervezet ugyanakkor továbbra is azt jelöli meg az amerikai fegyveres erők elsődleges feladatául, hogy ké­pesek legyenek egy időben, győztesen megvívni két regioná­lis háborút. A mintegy húsz oldalon lefek­tetett stratégiai elképzelés an­nak ellenére foglalkozik a nem­zetközi békefenntartó művele­tekkel, hogy a Kongresszus re­publikánus többsége jelentős mértékben le kívánja faragni a békefenntartó és humanitárius vállalkozásokra szánt kiadáso­kat. A vezérkari főnökök leszö­gezték, hogy az Egyesült Államok a jövőben is készen áll - egyedi elbírálás alapján - támogatni a hagyományos békefenntartó ak­ciókat, sőt ha a körülmények és a nemzeti érdekek úgy kívánják, katonai egységekkel részt venni bennük. Utaltak arra is, hogy az amerikai fegyveres erőknek egy­re nagyobb mértékben kell tá­maszkodniuk a szövetséges erőkkel való együttműködésre, mind harci helyzetekben, mind békefenntartó vállalkozásoknál. Hangsúlyozták, hogy a bé­keműveletekben az eddiginél szélesebb feladatkört kívánnak szánni a tartalékos egységeknek. Kazah-magyar egyezmények MTI-hír Horn Gyula magyar miniszterelnök kazahsztáni tárgyalásai során több konkrét megállapodást is aláírtak, így a kazah-magyar gazda­sági bizottság felállítására vonatkozó egyezményt, egy konzuli meg­állapodást, illetve egy légügyi egyezményt. Tegnap ülésezett a gazdasági vegyes bizottság is, Kovács László magyar külügyminisz­ter pedig kazah kollégájával, Kaszimzsomar Tokajevvel tárgyalt, tá­jékoztatta őt az európai integrációra vonatkozó, illetve a NATO-tag­sággal kapcsolatos magyar álláspontról. Szóba került a csecsenföl­di válság, illetve a válság rendezésében játszott EBESZ-szerep. Horn Gyula látogatásának végeztével Moszkva érintésével tegnap hazaindult Kazahsztánból. Űj görög elnök MTI-hír Kosztisz Sztefanopuloszt, a kormányzó Pánhellén Szocia­lista Mozgalom jelöltjét vá­lasztotta-szerdán a görög par­lament az ország új köztársa­sági elnökévé. A Konsztantin Karamanliszt felváltó Sztefa­nopulosz jelölését támogatta a Politikai Tavasz elnevezésű párt is, amely a konzervatív Új Demokrácia pártból szakadt ki. Sztefanopulosz 181 szava­zatot kapott, míg az Új Demok­rácia jelöltje 109 voksot. Ka­ramanlisz, az eddigi elnök teg­nap benyújtotta lemondását a parlamentnek, s ezzel formai­lag is lehetővé vált, hogy az új államfő ma letegye a hivatali esküt. Havanna védekezik MTI-hír Kuba nem tekinti a maga számára érvényesnek az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága genfi ülésszakán született határoza­tot, amely elítéli a szigetor­szágban elkövetett emberijog­sértéseket - jelentette ki Ha­vannában Roberto~ Robaina külügyminiszter. A politikus a társadalmi fejlődésről rende­zett koppenhágai világkonfe­renciára utazott, és elindulása előtt nyilatkozott kubai hírügy­nökségnek. • Robaina hangoztatta, hogy kormánya mindaddig visszauta­sítja az ilyen értékeléseket, ameddig azokat diszkriminatív és politikai indítékokat rejtő ala­pon végzik el. Havanna kész e bizottság vagy más fórum kere­tében elemezni az emberi jogok témáját, amennyiben nem vád­lók és vádlottak állnak egymás­sal szemben, hanem egyenjogú partnerek között zajlik a vita. Az Emberi Jogi Bizottság im­már a negyedik, egymást kö­vető évben hozott a polgári, po­litikai és személyiségi jogok tisz­teletben tartására felszólító ha­tározatot Kuba esetében. A kül­ügyminiszter meggyőződése, hogy egyes országok a nagyha­talom (az Egyesült Államok) je­lenlétében nem mernek annak kezdeményezése ellen véle­ményt nyilvánítani, ám ha a szavazás titkos lenne, más eredmény született volna. Templomfoglalók rács mögött MTI-hír Az orosz rendőrség külön­leges alakulatai (OMON) szer­da este őrizetbe vették egy moszkvai katolikus egyház­község öt tagját, akik - továb­bi tíz társukkal együtt - meg­szállva tartották a Szeplőte­len Fogantatás templomot, követelve az épület vissza­adását az egyháznak. Az In­terfax jelentése szerint mint­egy két tucat OMON-katona rohanta meg a hívők által megszállt templomot. Az egy­házközség egyik papjának ál­lítása szerint a katonák brutá­lisan léptek fel a templomfog­lalókkal szemben. Mint a DPA emlékeztet rá, a hívők akciójukkal az ellen kí­vántak tiltakozni, hogy az épület több emeletén 'hivata­lok és irodák működnek. Az orosz hatóságok "korábban ígéretet tettek arra, hogy még 1993-ban visszaszolgáltatják a templomot az egyházköz­ségnek. II. Erzsébet Belfastban Tegnap az északír fővárosba érkezett II. Erzsébet brit ural­kodó, akinek látogatása egy lényeges ponton eltér a királyi családtagok eddigi ulsteri megjelenéseitől: a királynő utazását már az esemény előtt néhány órával bejelentették, sőt a helyi lapok napok óta tényként tálalják a hírt. Mind­ez jelzi a tartomány körüli fe­szültség lényeges enyhülését, jóllehet Belfast Erzsébet érke­zése előtt ostromlott város ké­pét öltötte a továbbra is rend­kívül szigorú biztonsági intéz­kedések miatt. Az uralkodó programjába még egy hosszabb belvárosi sétát is be­iktattak, jeleként a terrorfe­nyegetés elenyészésébe vetett hivatalos pizalomnak. Számos buktató, politikai és kormányválság után nemrégi­ben megszületett az ulsteri rendezés első olyan dokumen­tuma, amellyel London és Dub­lin a jövőbeni, érdemi tárgyalá­sok kereteit igyekezett kijelöl­ni. Ez még távolról sem jelenti azt, hogy az ír sziget alkotmá­nyos helyzete máris rendezett­nek lenne tekinthető, hiszen a brit-ír keretegyezmény csak a két kormány által javasolt, tárgyalási irányt vázolja fel, ám azonnal meglehetős ellen­állásra lelt az északír tarto­mány többségi protestáns la­kosságát képviselő unionista mozgalmak körében. MTI Helyezkedés Aligha telik el egy-egy hét Franciaországban közvélemény-kutatás nélkül, nehéz lenne nyilván­tartani, hányszor tesznek közzé adatokat, ered­ményeket a közelgő elnökválasztás rivális jelöltje­inek „aktuális állásáról". Hiába, a franciák ponto­san tudni akarják, mihez - és majd kihez - tart­sák magukat. A múlt havi adatok szerint még a legesélye­sebbnek mondott Balladur miniszterelnök veze­tett, míg csak a lehallgatási botrány, a kínos kém­ügy Franciaország és az Egyesült Államok között, valamint - nem utolsósorban - a gyenge kor­mányfői kampánypremier nyomán a szocialista párti Lionel Jospin mögé, a második helyre szo­rult. Most, amikor új hónap elején járunk, már a korábbi harmadik helyezett vetélytárs, Jacques Chirac lépett az élre - egyrészt harciasságának és a riválisok által ugyan „demagógnak, veszélyes­nek, ellentmondásosnak" mondott, lakossági kö­rökben viszont tetszetős választási ígéreteinek köszönhetően. Másrészt olyan tekintélyes politi­kusok, támogatók határozott kiállása miatt, mint Alain Juppé külügyminiszter. Párizsi hírek szerint a diplomácia vezetője „pénzügyi, takarékossági okok" miatt elrendelte néhány érdekképviselet ideiglenes bezárását, amit Balladur kormányfő máris a személye ellen irányuló politikai merény­letként könyvelt el. Chirac másik „nagy embere" Philippe de Gaulle, a híres francia tábornok-elnök fia. A tengernagy nyilvános pátyolgatása most kü­lönösen kapóra jött a párizsi polgármesternek, akit pártján belül is sokan vádolnak az újgaulle-iz­mus elárulásával - szerinte, természetesen, alap­talanul. A jelenlegi „aktuális állás" - az egy-egy százalé­kos pontszámkülönbség - ma semmit sem jelent. Chirac is nyilván jól tudja, nem érdemes előre inni a medve bőrére, hiszen holnap ilyen-olyan manőverektől függően megint minden másképp lehet. Még majd másfél hónap van hátra a nagy csata kezdetéig, vagyis elegendő idő, hogy a he­lyezkedő vetélytársak karrierdöntés és imidzsrom­bolás céljából további mocskok után kutassanak a politika szennyvizében. (urbán) NÉHÁNY SORBAN G öncz Árpádot a polgári jog diplomás doktora címmel tünteti ki az oxfordi egyetem. A patinás brit felsőoktatási intézet külön közleményben jelentette be a cím adományozását a ma­gyar köztársasági elnöknek. Az egyetem sajtónyilatkozata hang­súlyozza, hogy hasonló diplomát kizárólag államfők és királyi csa­ládok tagjai kaphatnak, a politi­kai életben felmutatott tehetsé­gük elismeréseként. L ettország elutasítja Oroszor­szág azon szándékát, hogy a három baltikumi köztársa­ságot bevonja a Független Álla­mok Közösségének kollektív biz­tonsági rendszerébe - hangsú­lyozza a rigai külügyminisztéri­um nyilatkozata. Lettország biz­tonságpolitikája a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval való együttműködésen alapul - áll az ITAR-TASZSZ orosz hírügynök­ség által ismertetett dokumen­tumban. A lett külügyminisztéri­um állásfoglalása válasz a FÁK legutóbbi kazahsztáni csúcsér­tekezletén elhangzott javaslat­ra. O t ember égett el elevenen szerda este az orosz fővá­ros közelében fekvő Noginszk városában, miután tűz ütött ki egy faházban. Az Interfax hírügy­nökség a moszkvai területi rendőrkapitányságtól úgy érte­sült: a tragédiát az okozhatta, hogy az ittas társaság óvatlanul bánt a tűzzel, és a lángba borult faépület pillanatok alatt porig égett. Oroszországban a szovjet időkhöz hasonlóan március nyolcadika, a nemzetközi nőnap munkaszüneti napnak számít. A tavaszias időben számos moszkvai döntött úgy, hogy vidé­ki nyaralójában vagy vendégség­ben tölti az ünnepet. Az alkal­mat kihasználva ilyenkor sokan a pohár fenekére néznek. A Világbank kérésére a japán kormány kész 66,5 millió jen összegű segélyt nyújtani Ma­gyarországnak a tervezett világ­banki államháztartási reform­kölcsönt előkészítő tanulmá­nyok finanszírozására. Az erről szóló egyezményt tegnap Buda­pesten írta alá Kamel Dervis, a Világbank közép-európai főosz­tályának igazgatója és Akar László, a magyar pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára. Ú jdelhi források szerint a da­lai láma, Tibet száműze­tésben élő vallási vezetője sür­gette az emigrációban élő tibeti­eket: tartsanak népszavazást arról, hogy milyen módon küzd­jenek tovább a hazájuk feletti kí­nai uralom ellen. A dalai láma a tibeti függetlenségi felkelés 36. évfordulója alkalmából megje­lent nyilatkozatában közölte: még mindig készen áll a tárgya­lásokra a kínai vezetőkkel. Fertőző betegségek Kárpátalján A diftéria után egy másik ra­gályos kór, a hastífusz is felü­tötte fejét Kárpátalján. Igaz, egyelőre csupán Szolyván ész­lelték ezt a betegséget, ahol több mint tízen kerültek emiatt kórházba. A betegséget kiváltó ok: szennyvíz került a városi vízvezeték-hálózatba. Kárpá-. talja más városaiban is gondot okoz az ivóvíz minősége. Az egészségügyi dolgozók ezzel hozzák összefüggésbe, hogy Ungváron többen vírusos máj­gyulladásban betegedtek meg, sőt a Kárpáti Igaz Szó értesülé­se szerint már a kolera is reális veszélyt jelent az ungváriak számára. Nem , sikerült mara­déktalanul gátat szabni a difté­riás megbetegedések terjedé­sének sem, bár nagy. erővel végzik a védőoltást. MTI Funar nem tagadta meg önmagát Az e héten aláírt román-magyar emlékeztető több pont­Ját is bírálta a Tele7 bukaresti tévécsatorna által rende­zett vitában Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egy­ségpárt elnöke és Valér Suian alelnök. A műsor kereté­ben több romániai politikus is kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy létrejöhet-e március 20-ig a megál­lapodás a kétoldalú alapszerződésről. Ugyancsak helytelenítette, hogy az emlékeztető felsorol több lehetséges új határát­kelő pontot, ezzel, szerinte, több átkelőhely jönne létre, mint Németország és Francia­ország között, meggyengülne az ellenőrzés. MTIJelentés Gheorghe Funar - a pontban említett feltételek ellenére ­kifogásolta az emlékeztető kulturális kérdésekre vonat­kozó fejezetének 14. pontját, amely az egymás nemzeti ün­nepeiről való megemlékezés támogatásáról szól, mivel az egységpárt ellenzi a Románia területén történő megemléke­zéseket, szoborállításokat egy más állam ünnepeiről, szemé­lyiségeiről. Funar kijelentette, hogy a szóban forgó pont értel­mében akár Horthy szobrát is felállíthatnák Romániában. egységes nemzeti állam jelle­gének, amit az alkotmány szö­gez le, és „kiváltságokat" biz­tosítana a magyar kisebbség­nek. A műsor keretében több po­litikustól kérdezték meg, le­hetségesnek tartja-e az alap­szerződés aláírását március 20-ig. Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem bocsátkozott jós­lásokba, de kijelentette: ha az okmány nem járul hozzá a ma­gyar kisebbség problémáinak megoldásához, nem töltheti be célját. Oliviu Gherman, az SZDP, a román kormánypárt elnöke volt az egyedüli derűlá­tó nyilatkozó. Szerinte a szerződés jó úton van, kisjaví­tásokkal mindkét ország szá­mára elfogadható lesz. Márci­us 20. azonban nem sorsszerű dátum. Az adás során Funar nem tagadta meg önmagát, több al­kalommal hangoztatott olyan vádakat, mint hogy a magya­rok célja „megszerezni a jogot Erdélyre". Az alapszerződéssel kap­csolatban az egységpárti ve­zetők elfogadhatatlannak minősítették a, mint mondták, az „etnikai autonómiára" - a kisebbségi önkormányzati struktúrákra - való utalást az Európa Tanács 1201-es aján­lása keretében, mivel az sze­rintük ellentmond Románia A román hírszerzés cáfol, de mégsem... A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője „elképesztő őrültségnek" nevezte az Eveni­mentul Zilei hírét, mely szerint a szolgálat katonai egységeiben meghirdették az „ope­ratív helyzetet". A bukaresti napilap szerdai számának első oldalán közölte, hogy a lé­pésre a hírszerzés főnöke, Virgil Magureanu adott ki napiparancsot, s oka a román több­ségi lakosság és a nemzeti kisebbségek kö­zötti feszültségek fokozódása. Az utalás a magyar kisebbség március 15-ei ünnepére vonatkozik. A szóvivő elmagyarázta: opera­tív helyzetet meghirdetni olyasmi lenne, mint elrendelni az új nap kezdetét. Az ope­ratív helyzet nem más, mint az egységek va­lós állapota egy meghatározott időpontban. Oktalan állításnak nevezte azt is, hogy Ro­mániában elmélyülnek az ellentétek a ro­mánság és a kisebbségek között. Elmondta, a hírszerzés nem ad ki semmiféle cáfolatot. „Mi sokkal komolyabb dolgokkal foglalko­zunk" - közölte. N-g

Next

/
Thumbnails
Contents