Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-01 / 50. szám, szerda

1995. március 1. KULTURA ÚJ SZ ÓM BESZÉLGETÉS A 65 EVES VERES JANOSSAL „Immár kész a leltár" Melléte, Naprágy, Rakottyás, Kerepec, Bakti, Guszona, én üzenek most, senki más, fáitok régi rokona. (Veres János: Hűség-részlet) Veres János 1930. február 28-án született Tornaiján. Is­koláit szülővárosában, Rozs­nyón és Rimaszombatban vé­gezte. Tanulmányait nem fe­jezhette be; gimnazista volt, amikor kitört a második vi­lágháború. Később súlyos be­tegsége miatt nem folytat­hatta a tanulást. Ma­gyar-történelem szakos ta­nár szeretett volna lenni, ehelyett, egészségi állapota miatt, harminckilenc évesen nyugdíjazták. Rimaszombat­ban él. * * * Csöngetésemre Ilona asszony, a költő felesége nyit ajtót. Egyszeri­ben szerényen, de kellemesen be­rendezett szobában találom ma­gam, egy bérház hetedik emele­tén. Teázgatunk, a költő velem szemben foglalt helyet. Halkan be­szél, miközben tekintetét az aszta­lon lévő fehér csészékre szegezi. - Akkor nyolcéves volt a gimná­zium, tízévesen kerültem a nagy tudású tanárok elé. Történt egy­szer, hogy a házi dolgozatomat nem prózában, hanem versben ír­tam meg. Nagyon szurkoltam, hogy ne szólítson fel a tanár, de ép pen engem kérdezett. Felolvas­tam a munkámat, gondolom, tet­szett neki, mert éreztem, hogyfelfi­gyelt rám. Egyengette is volna az utamat, de közben kitört a máso­dik világháború, és a jó szándékú tanár urat azóta sem láttam. Az osztálytársaim közül is kevesen maradtak itthon. Hívtak engem is, de egyetlen gyerek voltam a csa­ládban, és a szüleim könyörögtek, ne hagyjam el az otthonom. Ma­radtam. A háború után a szlovák gimnáziumban folytattam tanul­mányaimat. Kiváló nyelvérzékem volt, lelkileg mégis nagyon megvi­selt az iskolaváltás. Éreztem, ren­geteget kell olvasnom, s autodi­dakta módon pótoltam azt, amit a szlovák iskolában nem kaptam meg. Olvastam regényeket, verse­ket - így ismertem meg Ady költé­szetét. Nagyon megtetszettek a versei, és az Ady-kötetet bibliaként hordtam magammal. Velem volt Újtátrafüreden, a szanatóriumban is, ahol 1949-től 1957-ig kis híján öt évet töltöttem. A költő hangjából fáradtság érződik, gyakran elveszíti az idő fonalát. Kérem, mutassa meg a dolgozószobáját, addig időrendbe rakhatja gondolatait. Ablakából belátni a város jókora darabját: a tamásfalvai háztetőket, a Nyugat­lakótelep bérházait, az egykori úri kastélyt, a kaszárnyát, a szlovák és magyar alapiskolát - főleg a két intézmény közötti különbséget. Az ablak alatt folyik a napfényben csillogó Rima, s onnét nézve a nap mindig a fák mögött tér nyugovó­ra. A dolgozószoba falán Adyt áb­rázoló festmény lóg és egy rámá­zott fénykép Tompa Mihály szülőházáról. Az íróasztala fölött helyezte el az égetett agyagból ké­szült Lehel-kürtje pontos másola­tát. A könyvszekrényben a köny­vek mellett emlékérmek és okleve­lek, meg néhány fénykép: a ma­gyar irodalom és történelem nagy­jairól, a családról, az unokákról. - A szanatóriumnál hagyta ab­ba - jegyeztem meg, s a költő foly­tatja élettörténetét: - A liftre várakoztunk, magyarul beszélgettünk az egyik is­merősömmel, amikor ugyancsak magyarul ránk köszönt valaki. Szó­ba elegyedtünk, megismerked­tünk: Fábry Zoltán volt. Megmutat tam neki néhány versemet. Bizta­tott, írjak, mert tehetséges vagyok. Ezt követően nem sűrűn, de leve­leztünk. Fábry biztatása döntő volt számomra. Élső versemet 1952­ben az Új Szó közölte, később a Fáklyában, az Új Ifjúságban jelen­tek meg verseim. Azután követke zettt a sematizmus időszaka, ezekre az évekre nem szívesen emlékszem vissza. Az első köte­tem, az Ifjú szívem szerelmével, amely 1955 ben jelent meg, sok olyan verset tartalmaz, amelyet ma nem vállalok. 1957-ben mun­kaképesnek nyilvánítottak, és ápo­lóként kezdtem dolgozni. Később a kórház irodájában dolgoztam ­szanitécfizetéssel -, majd a Járási Művelődési Otthon módszertani előadója lettem. 1959-ben rhegnősültem. - Aktív kultúrmunkás is volt... - Igen. Elnökségi tagja voltam a CSEMADOK járási bizottságának. 1968-ban Szokolai Imrével, Danis Tamással a beadványok özönét küldtük a különböző szintű pártbi­zottságokra. Az emberi jogokért hadakoztunk. A vége az lett, hogy kizártak bennünket a pártból. Da nist nem, mert ő nem volt párttag. Időközben a betegségem kiújult, rokkantnyugdíjas lettem. írtam, gyártottam a verseket, fordítottam - szlovákból, csehből, sőt még ro­mánból is, de ezek a munkák mind az íróasztal fiókjában marad­tak. A hetvenes évek közepén tört meg a jég. írásaimat újra kezdte közölni az Új Szó, az Irodalmi Szemle, az Új Ifjúság stb. Kötetem is megjelent, gyógyulni kezdtek a sebeim. Ugy értsd, lelkileg kezd­tem gyógyulni. - Hosszú volt a szilencium időszaka? - Képzelhetni. Az azonban so­katsegített, hogy a salgótarjáni Pa­lócföld mindig közölte az írásai­mat. Jártam író-olvasó találkozók­ra, ahol magyarországi írókkal, költőkkel találkoztam. így ismer­tem meg többek között Bárányi Fe­rencet, Pál Józsefet, Praznovszky Miskát. A lapon keresztül megis­merték a munkámat, mégis na­gyon meglepett, amikor Balassa­gyarmaton átadták a Madách-dí­jat. - Ott találkozott Göncz Árpád­dal? - Akkor még ő volt az írószövet­ség elnöke. A díj átadását meg előzően még Havel elnökkel tár­gyalt Budapesten, utána kocsiba ült, és eljött az ünnepségre, ahol jól eltársalogtunk. - Az utolsó verseskötetét 1989­ben adta ki a Madách könyvkiadó, ír új verseket, tervez újabb köte­tet? - Hat évvel ezelőtt Életút cím­mel megjelent kötetemből sok vers kimaradt, ezeket rendeztem el és adtam oda az egyik kiadó­nak. Szóbani ígéretet kaptam, hogy az idén Jéghegy címmel meg­jelenik. Ami az írást illeti... Sok éve nem írok verseket, de nem ülök tétlenül, betakarítását végzem életművemnek, több műfajban is. Most fejeztem be a versfordítása­im válogatását, és rátértem a ve­gyes próza - főképpen esszék, visszaemlékezések, tanulmányok, arcképek stb. összeállítására. Fe­kete május címmel szeretném ki­adni az ötvenes évek előtt írt ver­seimet - ezeket már rendeztem, továbbá időrendi sorrendbe rak­tam az összes verseimet. Címet is adtam neki: Ikarusz. Mind kiadás­ra várnak, boldog lennék, ha sike­rülne könyvben viszontlátnom eze­ket a munkákat. FARKAS OTTÓ Versenykiírás A Nemzeti Alapítvány és több más társrendező meghirdeti a II. Csengey Dénes Vers- és Próza­mondó Versenyt, melyre többfor dulós megrendezésben, ifjúsági és felnőtt korosztályban kerül sor. A jelentkezés alsó korhatára 15 . év. Az ifjúsági korosztály felső ha­tára 18 év. Nevezési feltétel: 3 mű a magyar irodalomból. Az előadott mű időtartama 7 perc. Nevezési határidő: március 10. A nevezd sen tüntessék fel, az elődöntők helyszínei közül melyik felel meg: Debrecen, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Pécs, Kolozsvár, Lendva, Szabadka. Részletes tájé­koztatót a versenyről a jelentkezé­sek beérkezése után, március fa lyamán küldenek a rendezők. A névvel, lakcímmel, születési évvel és a választott művek címével ellá­tott jelentkezést az alábbi címre várják a rendezők: Nagykanizsáért - Délnyugat­Magyarországért Alapítvány Nagykanizsa, Ady Endre utca 1. 8800 Pf.: 227 Emlékünnepség A Rákóczi Szövetség és en­nek Esterházy János Emlékbi­zottsága március 5-én, vasár nap délelőtt emlékünnepséget tart. Program: 10 ó.: Czuczor Gergely em­léktáblájának megkoszorúzása (Budapest, V., Múzeum krt. 23-25.) 11 ó.: Esterházy János em­léktáblájának megkoszorúzása (Budapest, V., Szép utca) A koszorúzás után az Eötvös Gimnázium (V. ker., Reáltanoda u. 7.) dísztermében Esterházy Alice jelenlétében ünnepi aka­démián adják át az Esterházy Já­nos-emlékplaketteket Posztumusz dr. Priesender Emilnek, Posztumusz dr. Szent-lványi Gábornak, az 1989 végéig működő Csehszlovákiai Magyar Kisebb^ ségi Jogvédő Bizottság képvise­letében a volt szóvivőnek, Duray Miklósnak. TÁJÉKOZTATÓ A Színház- és Filmművészeti Főiskola BÁB-SZÍNÉSZ szakára felvételi vizsgát hirdet. A felvételi jelentkezés határideje: 1995. március 7. A felvé­telire érettségizett vagy az 1994/95-ös tanévben érettségiző fiatalok jelentkezhetnek. A felvételt jelentkezési lapon (JELENTKEZÉSI UP felsőok­tatási intézménybe pályázók részére, 1995.) kell kérni, mely­hez csatolni kell az önéletrajzot, az előképzettséget igazoló bizonyítványt vagy iskolai igazolást arról, hogy az 1994/95-ös tanévben érettségi vizsgát tesz, az 1500.- Ft felvételi,költség­térítés befizetését igazoló eredeti feladóvevényt, 2 db saját névre megcímzett A/5-ös méretű borítékot. Figyelem! Mindazok, akik bármilyen minőségben hivatalos, rendszeres profi színházi szerződésben állnak, rendszeres színházi elfoglaltságuk van, jelezzék azt valamilyen módon a beadott jelentkezési anyagukban. FELVÉTELI KORHATÁR: lányoknál 22 év, fiúknál 24 év. Ta­nulmányi idő: 4 év. A felvételi vizsga tárgya: alkalmassági vizsga a BÁB-SZÍNÉ­SZI képességek elbírálására. A jelentkezők három felvételi vizsgát tesznek. (A II. és III. felvételi vizsgára csak azok kerül­nek, akik az I., illetve a II. felvételin megfeleltek.) Figyelem! Azok, akik a felvételi vizsga III. fordulójába jutottak, a II. fordu ló után kb. 5 napos - reggeltől estig kötelező elfoglaltságra számítsanak! A felvételre jelentkezők - már az első felvételi vizsgára is ­15 szabadon választott, különböző hangulatú - lírai, drámai, vidám - vers, 5 színdarabrészlet (monológ) és néhány dal (népdal, sanzon, ária) előadására kell felkészülnie. Egy-egy műsorszámot bábbal is vagy báb, tárgy bekapcsolásával kell bemutatni. Repertoárját lehetőség szerint az egyénisé­géhez legjobban illő és változatos anyagból állítsa össze. Felkészültségét, animációs készségét, kreatív rátermett­ségét a vizsgabizottság előtt színpadi szerepléssel kell bi­zonyítania. A tanult anyagról a jelölteknek jegyzéket kell készíteni, amelyet a felvételi vizsga előtt a dalok kottáival együtt a felvé­teli bizottság elnökének kell átnyújtani. A II. fordulótól kezdve a bábbal, tárggyal előadott műsor iránti igény fokozódik. A végső elbírálást részvizsgák előzik meg: ének-zene meg­hallgatás, beszéd és orgánum alkalmasságának az elbírálá­sa, a fizikai adottságok, a mozgás- és tánckészség megítélé­se, valamint személyes beszélgetés az általános műveltség, az irodalmi, művészi tájékozottság felmérése. Az első felvételi vizsgára a jelentkezők írásban kapnak értesítést. Azok a vidéki hallgatók, akik felvételt nyernek, a szülők anyagi helyzetétől függően, főiskolai tanulmányaik idejére té­rítés ellenében a főiskola kollégiumában lakhatnak, és a men­zán étkezhetnek. A vizsgára való utazás költségeit a főiskola nem téríti meg. A felvételi idejére a főiskola szállást nem biz­tosít. Jelentkezési lap és a felvételi díj befizetéséhez szüksé­ges átutalási postautalvány 30.-Ft ellenében a főiskolán be­szerezhető. Színház- és Filmművészeti Főiskola Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Vas u. 2/D (I. em. 109,120) Tel: 1-38 715 (naponta: 10-16 óráig) Bemutatkozó est A Kodolányi János Intézet ki­adásában megjelenő Tiszavirág folyóirat, amelyet Magyarorszá­gon tanuló határontúli magyar diákok szerkesztenek, március 6-án 17 órai kezdettel bemutat kozó estet tart Pozsonyban a Pi­linszky János Klub (Piják) meghí­vására. Az est helyszíne a Duna utcai gimnázium pinceklubja. Ugyanott délután 14 órától a gimnázium diákjai tájékozód­hatnak a magyarországi tovább­tanulási lehetőségekről. HÍRVIRÁGOK Szlovákiai lovagavatás. Nyitrán ütötték lovaggá nemrégen a Szent Konstantin Lovagrend 15 szlovákiai, csehországi, lengyelországi és svájci várományosát. Az újdonsült lovagok először is esküt tettek a Szent Cirill és Metód hagyatéka iránti hűség jeléül, eltökélve magukat arra, hogy példaként szolgálnak a bölcsességben, helytállásban, lelkiismeretességben, istenhitben, humánus és jótékonysági tevékenységben, az ember lelki megújhodásának elősegítésében, a népek békés együttélésének előmozdításában és a hagyományos lovagi erények ápolásában. A Cirill és Metód szoboregyüttes előtt, a nyitrai várban történt eskütétel után a bécsi rend hercege történelmi kardjával ütötte lovaggá a jelölteket. A lovagi palástot és a nagykereszteket Esterházy Adalbert lengyel nagyherceg, a rend egyik legrégibb tagja adta át. A költő Kadhafi. Uj oldaláról mutatkozott be Moamer el­Kadhafi líbiai vezető: költőként, pontosabban szépíróként. Verseket, novellákat és esszéket egybegyűjtő kötetének címe: A Falu, a Falu, a Föld, a Föld és az asztronauta öngyilkossága. Az Al-Hajat című, arab nyelven megjelenő nemzetközi lap „recenziója" szerint Kadhafi írásai támadják a városi életet, a természet és a vidék felé fordulásra buzdítanak. Úgy tűnik, Kadhafi a nagy francia filozófus, Jean-Jacques Rousseau gondolati nyomdokain halad, olvasóit arra figyelmezteti, hogy „az emberek városokat építenek, amelyekre nincs szükség, s a város idővel rémálommá válik a számukra..." Egyik novellájának a Menekülés a Pokolba címet adta, ám a pokolról kiderül, hogy az igencsak idilli hely, Líbia egyik eldugott csücskében van, fákkal szegélyezett, forráscsobogástól és madártrilláktól harmonikus, szelíd állatok lakta hely. A kötet megjelenésére - az arab lap szerint - a líbiaiak már két éve várnak, s híresztelések szerint azért csúszott a kiadás, mert Kadhafi tíz borítótervet utasított el, mígnem a tizenegyediket megfelelő illusztrációnak találta gondolataihoz. Műkincslopás daruval. Törökország kiváló vadászterület a műkincslopásra szakosodott szervezett bűnözők számára. Legutóbb teherautót és darut használhattak fel akciójukhoz azok a bűnözők, akik összesen két tonna régiséget loptak el az ország nyugati részén található emlékhelyről. Az ellopott tárgyak: egy fej nélküli márvány női alak és két márvány dombormű, melyek római lakomajelenetet ábrázolnak. Értékük szinte felbecsülhetetlen. Három év óta ez a harmadik nagyszabású műkincslopás. A kulturális minisztérium több millió dollárt költött már ügyvédekre, hogy megpróbálja visszaszerezni az ellopott és kicsempészett régiségeket. Tizenkét éves rémregényíró, A francia Oliver Lancelot még csak 12 éves, de olyan rémregényeket ír, amelyeket csak felnőttek olvashatnak. Franciaország legfiatalabb bestsellerírója mindennap a könyvtárakat és könyvesboltokat bújja, ötletet, témákat keresve. Első könyvéhez egy tavalyi élmény adta az ösztönzést. Épp nyári szünidejét töltötte egy fürdőhelyen, amikor a vízben különös hangokat hallott. Fantáziájával kiszínezte, íráskészségével formába öntötte. Olyan horrortörténet lett belőle, hogy Drakula is megnyalhatná utána a protézisét. A legszörnyűbb részeket cenzúrázni kellett. így is elfogyott már a könyvből 10 000 példány. Oliver csak azt sajnálja, hogy iskolatársai nem olvashatják el műveit. Hatalom és paranoia. Nemrég jelent meg Spanyolországban Enrique González Duro A paranoia című könyve, amelyben a hatalom és a szóban forgó idült lelki zavar közötti összefüggéseket vizsgálja. A könyv szerzője szerint a hatalom sokszor túlságosan is nagy árat fizettet a gyakorlóival, akik a hatalomtól megrészegedve rettegni kezdenek attól, hogy elvesztik a hatalmukat. Politikusok között gyakori a stressz, az álmatlanság, a neurózis, a szívpanaszok jelentkezése, az immunrendszer gyengülése, a depresszió, a paranoia. Mindez akkor következik be, amikor a hatalom már nem az eszmék megvalósítását szolgálja, hanem csakis magának a hatalom megtartásának az eszköze. Ez történt a szerző szerint többek közt Hitlerrel, Sztálinnal, Nixonnal, Francóval, Churchíll-lel, Roosevelttel, Mao Ce-tunggal. A papok sem szentek. Romániában egy minapi es­küvőn a szertartást vezető pap olyan részegen jelent meg, hogy az esketési szöveg helyett a temetési imádságot olvasta fel a döb­bent násznép előtt. Ráadásul az atyának nem ez volt az első ese­te a mértéktelen italozással: a helyiek - tisau falu lakossága ­szerint sorozatosan előfordult, hogy tudatködösen próbált prédi­kálni. A tisaui gyülekezet számára most telt be a pohár: a násznép az esküvő kellős közepén , az oltár előtt nekiesett a papnak, és alaposan helybenhagyta őt. Ezek után feltehető, hogy az esküvői szövegből csak a holtomiglan-holtáiglanra emlékező atya nem fog holtáigtisauban prédikálni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents