Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-08 / 56. szám, szerda

1995. március 2. BELFOLD ÚJ SZ

Ó Í7 ) BESZÉLGETÉS MIKÓCZY ZOLTÁNNAL, A SZLOVÁKIAI MAGYAR VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKÉVEL Alapítványi hitelcsomag vállalkozástámogatásra • Rövid -és hatékony előkészítő munka után a tavaly decemberben Rimaszombatban megtartott alakuló ülésen néhány lelkes vállalkozó közreműködésével megalakult a Szlovákiai • Magyar Vállalkozók Szövetsége. A Belügyminisztérium január közepén vette nyilvántartásba. Milyen igények hívták életre a szövetséget? - Napjaink tapasztalata, hogy a szlovákiai magyar vállalkozók nem mindig tudnak hatékonyan bekapcsolódni az itteni társadalmi, kulturális és szellemi élet alakításába. Egyértelmű viszont, Rogy a vállalkozók az említett folyamatokban csak akkor tudnak részt venni, illetve akkor tudják támogatni ezeket, ha van miből. Amíg azonban nem alakul ki és nem erősödik meg egy gazdaságilag stabil réteg, amely érdemben is beleszólhat e dolgok irányításába, nem várható tőlük támogatás. Szövetségünk hangsúlyozott célja ennek a megbízható, polgári vállalkozói rétegnek a.megerősítése. Gyakorlatilag össze akarjuk fogni őket, hogy az általunk közvetített tanácsadás, információk révén fellendíthessék tevékenységüket. • Milyen feladatokat tűzött ki a szövetség vezérkara az említettek hatékony megvalósítása érdekében? - Elsősorban a regionális vállalkozások, ezen belül is a szlovákiai magyar vállalkozások érvényesülését kívánjuk támogatni. Erre a célra a szövetség tervei közt szerepel egy alapítvány létrehozása, melynek egy jelentős hitelcsomag állna rendelkezésére. Ebből finanszíroznánk azoknak a gazdasági elképzeléseknek a megvalósítását, amelyek mögött egyértelműen szlovákiai magyar vállalkozók állnak. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy hiába van valakinek bármilyen jő ötlete, ha nincs rá pénze, nem tudja megvalósítani. Elsősorban ezen kívánunk változtatni. • Elnézést a közbeszólásért, de ismereteim szerint a gazdasági társulások általában nem, vagy pedig csak ritkán szerveződnek nemzetiségi alapon. Önöknél mégis ez volt az egyik kiindulási pont. Mién? - Szövetségünk nem nemzetiségi alapon szerveződik, hisz amint az az alapszabályból kitűnik, nemcsak a magyar nemzetiségű vállalkozók vehetnek benne részt, hanem nemzetiségtől függetlenül bárki, aki egyetért a szövetség alapszabályával és céljaival. Sajnos, a valóság azt mutatja, hogy a nemzetségi kultúrát csak az állami költségvetésből fenntartani szinte lehetetlen.. Szövetségünk szerint egy szilárd gazdasági helyzetbe került vállalkozói réteg hatékonyabban tudja támogatni az anyanyelvi kultúrát is. Nem mellékes szempont az sem, hogy az eddig lezajlott privatizációs folyamatba nem nagyon tudtunk érdemben beleszólni, és az itteni vállalatok általában más érdekcsoportosulások kezébe kerültek. Szövetségünk szeretné a vállalkozók számára biztosítani azt a forráskeretet, amelynek révén valóban hatékonyan vehetnénk részt a még meglévő gazdasági vállalatok privatizálásában. Véleményünk szerint főleg a mezőgazdasági vállalatok magánkézbe adása során nyílik majd erre lehetőség. Természetesen fontos szerepet szánunk a hatékony információ-áramlásnak is. Erre a célra a Határon Túli Magyarok Hivatalával szorosan együttműködve egy adatbázist szeretnénk létrehozni, amely adatbázis a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett az interregionális együttműködés kiépítését is szolgálja. Kiemelt feladatként kezeljük a vállalkozók és menedzserek továbbképzését, számukra különböző tanfolyamokat szeretnénk szervezni. Mindazonáltal szeretnénk elérni, hogy a vállalkozók aktívabban kapcsolódjanak be a társadalmi életbe, egyúttal szeretnénk kialakítani és megerősíteni a társadalom polgári alapokon történő szerveződését. • Amint az az alapszabályból is kiderül, a szövetség apolitikus szervezet. Milyen szervezési struktúrában működik, s hol tart ma az önszerveződésben? - Szövetségünk kerületenként egy-egy regionális tanácsot hozott létre, felettük áll az Országos Elnökségi Testület, amely a működéséért felelős. Jelenleg folyik a tagsági bázis kiépítése, ezzel párhuzamosan már néhány együttműködési megállapodást is kötöttünk. A BB Alapítvány, amelyet az angol kormány által finanszírozott Know-How Alapítvány és a Soros Alapítvány közösen hozott létre, elsősorban rövid távú stratégiai és pénzügyi tervezésben, illetve üzleti tanácsadásban kínálta fel a segítségét. A magyarországi Progressz Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei központjaival is együttműködési lehetőségek kínálkoznak, főleg a határ menti régiók között. Céljaink között szerepel, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki a hazai Phare-program keretén belül működő intézményekkel is, és társak legyünk a kis- és középvállalkozások fejlesztésében. A társadalmi életbe való bekapcsolódás érdekében felvettük a kapcsolatot a Baross Gábor Társasággal, amely a magyar vállalkozók összefogásén munkálkodik a Magyarok Világszövetsége keretén belül, ezenkívül együttműködési megállapodást írtunk alá a Vállalkozó Magyarok Világszövetségével is. A kapcsolatfelvétel és a szervezés során nagy segítséget kaptunk a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövetségétől, és ezúttal szeretnék külön köszönetet mondani Boros Jenő nagykövet úrnak és Csendes János tanácsos úrnak, mindkettőjük további támogatásáról biztosított bennünket. Szeretném azonban külön kiemelni a Határon Túli Magyarok Hivatalával való együttműködést. A szövetség felülről építkező szervezettségé is azt a célt szolgálja, hogy egy olyan egységes, országos szervezetet hozzunk létre, amely teljes mértékben vállalni tudja a társ szerepét a HTM H-val az egyes gazdasági-stratégiai elképzelések. és támogatások megvalósításánál. • Végezetül, hol jelentkezhetnek azok a vállalkozók, akik tenni szeretnének és tudnak is közösségünk gazdasági, társadalmi és kulturális életének fellendítéséén? - Amint említettem, az egyes kerületekben létrehoztuk regionális képviseleteinket. A szövetség központi vezetésének és a nyugat-szlovákiai regionális vezetőségének a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal jóvoltából sikerült irodát bérelnie a Szabadság tér 1203/1-es szám alatt (volt pártház), ahol március 15-étől részletes felvilágosítást tudunk nyújtani. A telefonszámokat a későbbiekben közöljük. A szövetségi tagság iránt érdeklődő és a a felsorolt célok megvalósításáért tenni akaró vállalkozók a jelentkezési íveket a lakhely szerinti regionális címre vagy faxszámra küldjék: Nyugat-Szlovákiában: ZMPS-SZMVSZ nám. Slobody 1203/1 P.O.Box č. 130 92901 Dunajská Streda tel./fax: 0709/525 922 (Mikóczy Zoltán); Közép-Szlovákiában: Dr. Kónya Zoltán, VIKO s.r.o. Cintorínska ul. (areál Agrozetu), 979 01 Rimavská Sobota tel./fax: 0866/23007, Kelet-Szlovákiában: Juhász László mérnök Dvorníky č. 105 044 02 tel./fax: 0943/92426. • Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Jelentkezési adatlap Aláírásommal igazolom, hogy szeretnék a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének tagjává válni, az SZMVSZ Alapszabályzatával egyetértek, és azt belépésem és a szövetségen belüli működésem esetén rám kötelező érvényűnek tekintem. Név: Született (hol, mikor):. Születési szám: Lakhely: Kapcsolatteremtési lehetőségek (tel., fax): A vállalkozási forma és tevékenységi kör rövid ismertetése: Dátum: Aláírás. í FRICSKA Ki viseli a bundát? Szeretném látni azt a nőt, aki tiltakozásul nem viseli a nercbundáját, mert qz ártatlan, kedves kis állatok életébe került, hanem tüntetően egyenvattakabátban parádézik. Ez jutott az eszembe, amikor Pozsony forgalmas utcáján két röplapot nyomtak a kezembe. Az egyiken repeső szívvel olvastam, hogy a híres Tiffany leszállított áron kínálja a bundáit, éljek a soha vissza nem térő alkalommal, és vegyek nercet harminckilencezerért, de ha ennyi pénzem nine

s, úgy - kedvezményes ár! - huszonhatezerért boldog birtokosa lehetek a háromnegyedes i/örösrókának is. A másik röplap szigorúan rám szólt, figyelmeztetett, fenyegetett, majd könyörgött. Gyenge szívemet vette célba: jusson eszembe, hogy évente 150 ezer ártatlan állat az életével fizet a hozzám hasonló hiú nőszemélyek szeszélyeiért. Vegyem tudomásul: bundám állatok kínszen vedésének hordozója. Nem lehet véletlen, hogy a bundareklámot csinos leányka nyújtotta át mosolyogva, a másikat mogorva fiatalember. A röplap szövege is hasonlóan komor - erős idegzetűeknek való olvasmány. A rémtörénet arról szól, hogyan ölik meg a szerencsétlen bundajelölteket... Kicsavarják a nyakukat, villanyáramot vezetnek a nemi szervükbe, izzó vasat a végbelükbe. Végül az állatvédők kimondják a szentenciát: nincs szükség bundára. Egyébként is - bundát csak a szép állatok meg a csúnya emberek viselnek. Még egy pillantást vetek a Tiffany árjegyzékére. Az olcsó kis perzsabundát se vehetnem meg tizenkilencezerért, de még a táskát se - ezerhatszázért. Búcsúként vetek újabb pillantást a kirakati tükörbe. Bundát csak a csúnya emberek viselnek. (kopasz) A védtelen gyermekeket büntetik (Folytatás az 1. oldalról) A kicsik, szerencsére, mit sem tudnak a körülöttük, s állítólag értük vívott csatározásokról. Őket nem zavarják a villogó vakuk, a TV-stábok kamerái, mert míg látják a megszokott dadusokat, biztonságban érzik magukat. Csakhát: a hetek, hónapok telnek, s egyre csökken az esélyük arra, hogy akadnak családok (csehek vagy szlovákok egyre megy!), akik örökbe fogadnék őket, illetve nevelőszülői gondoskodást nyújtanának nekik. Ugyanis köztudott, hogy a gyermektelenek a néhány hónapos csecsemők iránt érdeklődnek a leginkább. A cseh lapokban gyakori téma az „E-55-ös" gyerekek sorsa, holott a gyermekintézményekben nemcsak a kéjhölgyek csemetéit nevelik. Tény viszont, hogy épp a prostituáltak azok, akik még a szülészeten lemondanak az újszülöttről, illetve szöknek meg a kórházból - csecsemő nélkül, s igya gyerekek jogilag is szabaddá válnak. A szükséges vizsgálatok és adminisztrálás után pedig örökbe adhatóak. (A nagyobbak intézeti elhelyezéséről a bíróságok döntenek.) A cseh Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium adatai szerint 1160 szlovák gyermek nevelkedik az ország intézeteiben, akik közül 90-et nevelőszülők gondoskodására lehetne bízni. A gondot csupán az apróságok tisztázatlan jogi státusa jelenti: nem cseh állampolgárok, ám ameddig a szervek nem szerzik meg az anyák születési anyakönyvi kivonatát, nem tekinthetők szlovák állampolgároknak sem. Ha ezek után a tisztelt olvasó úgy érzi, mesterséges problémagyártásról van szó, igaza van. Joggal teheti fel a kérdést: nem mindegy, ki fia borja az a szerencsétlen vétlen kis kölyök, akit az anyja eldob magától? Ott kell(ene) felnevelni, abban az országban, ahol elhagyták őket - közölték állaspontjukat az ügyben megkérdezett • szakemberek is. A helyzet jelenlegi állásáról dr. Nadá Šebová, a szlovák Munkaés Szociális Ügyi Minisztérium gyermekvédelmi osztályának munkatársa tájékoztatott: - Elöljáróban le kell szögezni: a cseh fél kezdeményezte a szlovák állampolgárságú gyermekek elhelyezésének jogi rendezését. A szlovák fél kezdettől fogva úgy érezte, területi és nem állampolgársági szempontok szerint kell dönteni. Amikor viszont a cseh szervek a gyerekek (cseh) családba adását megelőzően a szlovák kerületi hivatalok beleegyezését kérték, nem adhatták meg. Minek az alapján? Csak azért, hogy eleget tegyenek a formalitásoknak? Különböző szintű tárgyalások kezdődtek, míg végül a minisztériumok döntöttek: kormányközi megegyezéssel rendezik a kicsik sorsát. Mivel a cseh fél felszólította a szlovák kormányt, hogy mihamarabb intézkedjen a szlovák gyerekek ügyében, nem lehetett nem intézkedni, vagyis eleve lemondani róluk. Megtettük a szükséges lépéseket és 16 kiskorú számára nevelőszülőket biztosítottunk. Amikor erről tájékoztattuk a cseh partnereket, megváltoztatták döntésüket: már nem kormányszintű, hanem államfői megállapodást követeltek. - Hangsúlyozni szeretném, hogy a fejlett országokban az elhagyott gyermekek elhelyezése territoriális elvek, tehát nem állampolgárságuk szerint történik. Természetesen az országok tájékoztatják egymást, „felkínálják" az újszülöttet, ám ha azok nem mutatnak érdeklődést, sajátjukként kezelik - magyarázta Jana Kostanjevcová osztályvezető, s nyomban mondott is egy példát. Nemrég egy magyar állampolgár Szlovákiában szülte meg gyermekét, akiről azonnal hivatalosan is lemondott. Külföldi állampolgárról lévén szó a szociális minisztérium az esetről értesítette a magyarországi külképviseletet. Az érintettek elvitethetik a csecsemőt, ám ha nem jelzik igényüket, a babát rövid időn belül örökbe adhatják. Igénylő akad bőven! A beszélgetésnél kiderült, hogy a cseh fél kissé belebonyolódott ebbe a hova tovább kínossá váló gyermekügybe. Felvetődhet a kérdés, nem azért akartak megszabadulni a szlovák gyerekektől, mert azok között sok a roma, s ezért köztudottan nehezebben adhatók mind örökbe, mind nevelőszülőkhöz?! Az apróságok sorsa továbbra is függőben van. A kiszakítani őket megszokott környezetükből vagy nem? kérdésre a cseh közvélemény egyre inkább a nem felé hajlik. Hogy akkor miért lett címoldalas téma a cseh intézetekben nevelkedő szlovák gyerekek ügye? Azért mert akadtak, akik megkérdőjelezték: miért a cseh adófizetők fizessék eltartásuk költségeit? Azért, mert akadnak felnőttek, akik nem azt nézik, hogy a tulajdonképpen szerencsétlen és vétlen apróságoknak mi lenne a legjobb. Azért, mert sokan nem tudatosítják: teljesen mindegy, hogy csehekként vagy szlovákokként élnek majd, ott vagy itt. Egy valami lényeges csupán: minél többen ne gyermekotthonban, hanem családban, pótcsaládban nevelkedjenek. PÉTERFISZONYA Az elhagyott gyermekek elhelyezése Szlovákiában ideiglenesen nevelőszülőkhöz másokhoz, mint szülőkhöz intézetbe nevelőszülőkhöz 1993 277 824 957 408 1992 269 799 1060 378 Szlovákiában jelenleg 562 örökbefogadási igénylést jegyeznek, 183 család nevelőszülői gondoskodást vállalna. M0D0SIT0TT PEKTIN Akadályozza az áttételeket Amerikai kutatók szerint a lekvárok készítéséhez, a tartósításhoz használt egyik igen hétköznapi, gyümölcsökben fellelhető vegyület módosított alakja meggátolja a prosztatadaganat rákos sejtjeinek elterjedését, a halált hozó metasztázis kialakulását. A tudósok jelenleg azon dolgoznak, hogy kiderítsék: a módosított citruspektin, amelyet tabletta formájában is be lehet venni, ugyancsak az áttételek kialakulását gátló hatást fejt ki a mell-, vese-, bőr-, tüdő- és más rákok esetében is. (A pektinek növényekben, főleg gyümölcsökben fellelhető, nem cukorszerű polisz,aharidok.) - Úgy tűnik, egy egyszerű, ám hatásos szerre bukkantunk nyilatkozta a felfedezéssel kapcsolatban az amerikai University of Michigan onkológusa, Kenneth Pienta a Reuter hírügynökség munkatársának. Ám hangsúlyozottan felhívta a figyelmet arra, hogy senki se kezdjen el szedni „nem módosított" pektint, mivel annak nincsen daganatellenes hatása. Az sem lesz hatással a pektinbevitel szempontjából a tumorok terjedésére, ha citrusféléket kezdünk enni. MTI