Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)
1995-03-01 / 50. szám, szerda
_6J ÚJ SZÓ GAZDASAG 1995. március 1. AZ OLCSO KENYER TITKA Saját őrlésű lisztből A hetvenes évek végén, amikor Rimaszombatban üzembe helyezték az új, nagykapacitású kenyérgyárat, ha jól emlékszem kettő kivételével bezárták a járás kisebb pékségeit. Bezárták a még csaknem új feledi pékséget is, amelynek termékeiért ünnepek előtt a járás északi részéből is leutaztak az emberek. Csakhamar gaz és dudva nőtte be az egykoron híres den pedig novemberben elkezdtük a próbasütést. Már akkor úgy terveztük, hogy idővel veszünk egy malmot, és magunknak őriünk majd lisztet. Nem azért, mintha az oroszkai liszttel nem lettünk volna elégedettek. Tőlük mindig jó minőségű lisztet kaptunk, de tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy mind minőségileg, mind árban csak úgy tudunk versenyben maradni, ha kevésbé leszünk ráTóth Gyula molnár a liszt minőségét ellenőrzi pékség udvarát. Kilencvenegy májusában, amikor árverésre bocsájtották, a tetőn befolyt az eső, a falak bepenészesedtek, a kemence használhatatlanná vált. Mivel a leállítás után elfelejtették vízteleníteni a csöveket, a párásító berendezés szétfagyott. Pócsa János és Borbás András, a két tulajdonos legelőször a tető szigetelését újította fel, s mivel kezdetben a samottkemencék megjavítására nem találtak megfelelő szakembert, két villanykemencét vásároltak. Menet közben derült ki, hogy a villanyhálózat nem megfelelő, hogy a víz nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A nehézségek ellenére még az év novemberében megkezdték a próbasütést. - Szinte a feledivei egy időben Losoncon is megvettünk egy épületet, egy régi családi házat, és azt alakítottuk át pékséggé - mondta Pócsa János, az egyik tulajdonos. - Losoncon Vetrák Józseffel, a sógorommal társultunk, Feleden pedig Borbás Andrással, a barátommal. Mindhárman hitelt vettünk fel, akkor ugye, még egyszerűbb volt hozzájutni, mint most, és Losoncon októberben, Feleszorulva a partnerekre. Kinéztünk magunknak egy dán malmot, amely teljesítményileg is és árban is megfelelt az elképzeléseinknek. Elkészítettük a felvonót, a tárolókat, végül a legutolsó fázisban meghiúsult az üzlet. A közvetítő cég előre kérte a pénzt a gépekért, a mi elképzelésünk pedig az volt, hogy majd akkor fizetünk, ha az udvarunkon lesz a berendezés. A pénzt egy külön számlán letétbe helyeztük, bizonyítván, hogy fizetőképesek vagyunk, csak egy kicsit bizalmatlanok. A közvetítő cég végül valamilyen okból kifolyólag visszatáncolt az üzlettől. Szerencsénkre. Ugyanis nem sokkal ezt követően találtunk egy még megfelelőbb malmot, amely azonban már nem fért el a pékség emeleti helyiségében, mint a korábban tervezett dán malom. Pályázatot írtak ki a berendezés behozatalának lebonyolítására (mivel cseh gyártmány), valamint a malom megépítésére. Az elsőt egy kassai, a másodikat egy rimaszombati cég nyerte meg. A kassai közvetítő cég dolgozta ki a terveket is. Tavaly május közepén rakták le a malom épületének alapjait, augusztus közepére elkészültek vele. Nem egyszerű épület: statikai okokból a speciális téglákat betonágyban kellett elhelyezni. A cseh cég képviselőjének a jelenlétében egy közeli szövetkezet szerelői rekordidő alatt beszerelték a technológiát, és október 25én megindult a próbaőrlés. - Kisebb-nagyobb meghibásodások voltak - folytatta Pócsa János de az szinte tartozéka a próbaüzemelésnek. A hibákat elhárították, és azóta éjjel-nappal őriünk. Most kezdünk áttérni teljes egészében a saját lisztre, eddig még az oroszkaiból sütöttünk. A frissen őrölt lisztből nem sül jó kenyér, ezért raktározzuk egy ideig, és a már megállapodott lisztét használjuk fel. Négy fajtát őriünk, és természetesen korpát, amit eladunk a kistermelőknek, illetve a felvásárlóüzemnek. A búzát a feledi Pol'nonákuptól vásároljuk, egyelőre a liszt minőségét is náluk vizsgáltatjuk meg. Idővel azonban saját laboratóriumot szeretnénk berendezni, a búzát egyenesen a termelőktől vásárolni, és természetesen a felvásárló üzemtől is. Aránylag kis kapacitású a malmunk, de a pékségeink ellátását győzi. Naponta 120 mázsa búzát őriünk meg. Ha összeszámoljuk, ez egy év alatt 30 ezer mázsa, és ez már nem kevés. Ehhez tárolót szeretnénk vásárolni, hogy tudjunk némi tartalékot felhalmozni. Egy javítóműhelyre is szükségünk lenne, hiszen hét AVIA típusú járművünk szállítja a kenyeret, a péksüteményeket és a lisztet. Feleden a két villanykemencén kívül üzembe helyezték a samottkemencét is. Ennek a pékségnek a kapacitása megfelel a piaci keresletnek, a losonci pékségé azonban nem. A vállalkozók ezért úgy döntöttek, hogy megháromszorozzák a termelést. Telket vásároltak, amelyre új pékséget építenek. A város jóváhagyta az építkezést, a Poľnobanka megígérte a hitelt, most már csak a pénzre várnak, hogy megindíthassák az építkezést. A tulajdonos szerint ha idejében megkapják a pénzt, még az ősszel üzembe helyezik az új pékséget. - Sokan kérdezik, hogy miből telik mindezekre - panaszolta a tulajdonos. - A nyereségünket befektetjük, fejlesztjük az üzemeinket, új technológiákat vásárolunk, mert csak így maradhatunk versenyképesek. Mi nem akarjuk tovább emelni az árakat, gondolom, hogy a malommal megoldjuk az átmeneti áringadozásokat. Sőt, talán csökkenthetjük is a kenyér árát, persze, ehhez be kell indítanunk majd Losoncon a pékséget. Amióta vállalkozunk, nekünk nem tellett külföldi kirándulásra vagy egyebekre. Mi minden pénzünkön gépeket vásároltunk. Meg néhány héttel ezelőtt béreltek egy irodahelyiséget, mert addig a pékségben, egy kétszer három méteres szobát rendeztek be irodának. Ebben fogadták a tárgyalófeleket, helyezték el a számítógépeket, jegyezték a megrendeléseket stb. Ez a beszélgetés sem ott készült, hanem egy csendesebb helyen, bent a pékeknél, a samottkemence mellett. FARKAS OTTÓ Varga Ferenc és Pócsa Júlia már a saját lisztből sült kenyeret szedi ki a kemencéből (A szerző felvételei) SOPRA-REDONYOK GYARTASA ES SZERELESE Sok volt a váratlanprobléma Firma SOPRA Karkó Zoltán mérnök nem sokkal a rendszerváltást követően úgy határozott, a továbbiakban magánvállalkozókérit tevékenykedik. A Búcsról származó 36 esztendős fiatalember a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán fejezte be tanulmányait. Az indulás nehéz volt, hiszen különösebb tapasztalatok nélkül nagy fába vágta a fejszéjét: külső műanyag redőnyök gyártására és forgalmazására összpontosított. Már egyetemista korában foglalkoztatta a hőenergia, sokat morfondírozott, hogyan lehetne családi házak esetében energiát megtakarítani. Eleinte mellékállásban vállalkozott, de hamarosan rájött, hogy csak teljes odaadással érhet el komoly eredményt. „Kezdetben rengeteg váratlan problémával kellett meg küzdenünk, néha már azon töprengtem: bedobom a törülközőt. Szerenósére, feleségem, Éva és édesapám erkölcsi támogatást nyújtott ezekben a nehéz időkben. Biztattak, lelket öntöttek belém. Öccsémmel, Jánossal kapcsolatokat építettünk ki Magyarországon, ahol előbbre járnak ebben a témában. Eleinte ott gyártották számunkra a redőnyöket, jelenleg már saját műhelyünk van. Láttuk, elképzelésünk nagy visszhangra talált, és elképzeléseink a gyakorlatban is megvalósíthatók. Azóta teljes erőbedobással erre a célra összpontosítunk, a feleségem is feladta munkahelyét" - mondja Karkó Zoltán Karkó Zoltán Országszerte sokan foglalkoznak redőnykészítéssel, nagy a konkurencia. Azonban az elvégzett munka magáért beszél, egyre több megrendelés érkezik számukra. Többek között az Általános Hitelbankban és a kormányhivatal üdülőjében is dolgoztak. „Igyekszünk kedvező áron jó minőséget produkálni. Egyáltalán nem az a célunk, hogy megvágjuk az ügyfelet, annak örülünk a legjobban, ha a megrendelőnk elégedett. Persze, problémák mindig akadnak, egyre növekednek a szállítási költségek, mindig nagyobb összegeket kell befektetnünk. Sokszor a napi tizenhat órás munkaidő is kevésnek bizonyul, szombaton és vasárnap sincs megállás. Többször fáradtan zárjuk a napot, ám rendkívül jó érzés, ha az embernek valami sikerül." A kultúra és a sport mindig közel állt a tulajdonoshoz, ezért a múlt esztendő elején dunaszerdahelyi családi házában videoklubot létesített barátjával, Rudolf Matejčíkkel. Itt a fiatalok a filmnézés és a kazettakölcsönzés mellett kulturált körülmények között szórakozhatnak naponta. Kora estig. (sz. z.) KÁRPÓTLÁSI JEGYE VAN? Az életjáradék elo'nyösebb Magyarországon - néhány kivételt leszámítva - befejeződött az 1992-ben beterjesztett kárpótlási kérelmek elbírálása. Akinek kérelmét mindeddig határozattal nem utasították el, és nem kapott semmilyen visszajelzést a magyarországi Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivataltól, ajánlatos, hogy ezt a tényt közölje az MKDM központi irodájával (81104 Bratislava, Žabotova 2) levélben vagy telefonon. A kérelmet beterjesztő úgy tüntesse fel a nevét, ahogy a kérelmi nyomtatványon írta, és írja meg a boríték számát (R-betű után hétjegyű szám), valamint a kérelem postára adásának dátumát. Az MKDM-nek van rá lehetősége, hogy a kárpótlási hivatalnál megtudakolja, mi történt kérelmével. ságban töltött személy, 1994 végéig viszönt már 11880 Ft-tal többet nyerne az életjáradékkal. 3. Az 1916-ban született személy, akinek 3 évi kényszermunkát ismert el az OKKH, az 19921994-es évekre 163 865 Ft kárpótlást kapna készpénzben, 1995-ben havonta 10 345 forintot. A 396 000 Ft értékű jegyeiért 30 százalékos árfolyamnál csak 118 800 forintot kaphatna. 4.1910-ben született, 42 hónapottöltött kényszermunkán. A kárszenvedő 1960-ban elhunyt. A kérelmet túlélő házastársa adta be. Az életjáradékot az elhunyt férj adatai szerint számítják ki. Ez az elmúlt évekre 277 200 Ft. A túlélő házastárs a felét, tehát 138 600 forintot kap, és 1995-ben havonta 8750 Ft járadékot. 42 elismert hónap után az özvegy 231000 Ft értékű jegyet kapott, ezt 30 százalékos árfolyammal 69 300 forintért tudná értékesíteni. Úgy vélem, nem nehéz az érdekelteket meggyőzni arról, hogy az életjáradék előnyösebb megoldás. Erre utólag is van lehetőség. Mindazok, akik 1994-ben nyújtották be kérelmüket, és a kárpótlást jegyek formájában kérték, megváltoztathatják a kárpótlás módját. Legegyszerűbb azonnal ajánlott levélben, hivatkozva a borítékszámra (9-sel kezdődő hétjegyű szám) és a benyújtó adataira az OKKH-tól kérni, hogy a kárpótlás módját a jegyekről , életjáradékra változtassák. Ezt akkor is megtehetjük, ha a kérelmező nem emlékszik, melyik módot igényelte. De megtehető akkor is, ha kézhez kapja a határozatot, melyben a kárpótlási jegyeket odaítélték. A 30 napos fellebbezési lehetőség idejében vissza kell küldeni az OKKH-nak a határozatot, kérve, hogy életjáradék odaítélésére változtassák. Ha szükséges, az MKDM irodája küld nyomtatványt. Még egy reménykeltő hír. A Magyar Országgyűlés a napokban tárgyalja a XXXII. sz. kárpótlási törvény módosítására tett javaslatot. Ezzel a kiegészítéssel érdekeltebbé kívánjuk tenni a kárpótlás életjáradéki változatát. Tudomásom szerint kárpótlási jegyeiket alanyi jogosultságú tulajdonosaik (akiknek a nevére szól a határozat) majd életjáradékra válthatják be, ha a jegyek a teljes kiutalt összegben, címletekben megvannak.'Az életjáradék esetében 60 évre (1991. dcc. 31éhez számítva) akarják leszállítani a jogosultsági korhatárt. Az 1995-re folyósítandó életjáradék alapösszegét 25 000 forintra emelik. Mindezeknek a határon túl élő kárpótoltakra is vonatkozniuk kellene. A határozatok tulajdonosainak érdemes lesz várni az eddig fel nem használt kárpótlási jegyekkel. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ A hivatal közlése szerint az 1994. március 15-ig beterjesztett kérelmek intézését a városi lakosok és külföldiek esetében csak 1995 júliusa után kezdik. Jelenleg a magyarországi vidéki károsultak kérelmeit intézik, akik részére egy nagyobb földárverési lehetőséget készítenek elő, amelyben viszont külföldiek nem vehetnek részt. Szlovákiából mintegy 6500 kérelem érkezett 1994-ben, melyeket előreláthatólag ez év végéig bírálnak el. Ezért nem indokolt a sürgetés. A kérelmezők zöme kárpótlási jegyekért folyamodott, csak ritkán életjáradékért. Akiknek birtokában vannak már a kárpótlási jegyek, azok a megmondhatói, milyen csekély a lehetőség ezeknek ésszerű, jövedelmező befektetésére. A kárpótlási jegyek eladása a névérték 30 százalékáért vagy még ennél is kevesebbért nem okos megoldás, noha nem várható a kárpótlási jegyek piaci értékének látványos emelkedése. Az életjáradék a törvény szerint minden esetben 1992. január 1jétől számítódik visszamenőleg, ha a kárszenvedett ezen időpontig betöltötte, ill. betöltötte volna 65. életévét, tehát 1927. január 1-je előtt született. Ezeknek vanjpguk életjáradékért folyamodni. Az életjáradék összegének kiszámítása kissé bonyolult folyamat. Erről már korábban írtunk. Változik es növekszik a fogságban eltöltött idővel, az előrehaladottabb korral és az egyes évekre megállapított életjáradéki alapösszeggel. A károsult elhalálozása esetében a túlélő házastárs is jogosult az életjáradék kérelmezésére, de csak a fentiek szerint kiszámított összeg felére. Néhány példát sorolok föl a tájékozódás elősegítésére: 1. A kárszenvedő 1991-ben betöltötte 65. életévét, 4 évig volt szovjet fogságban (1945. augusztus 1-től számítva). A Nyugdíjfolyósító Intézet 1992-re 27 804, 1993-ra 43 692,1994-re 59 580 forintot, összesen 131 076 forintot helyez el a kárpótolt számlájára valamelyik magyarországi pénzintézetben, amelyet teljes összegben készpénzben felvehet. Azonkívül 1995-ben minden hónapban élete végéig (valószínűleg) 8275 Ft-t utalnak át számlájára. Kárpótlásijegyben az illető 528 000 Ft értékű jegyet kapna, ennek értékesítése 30 százalékos árfolyamon 158 400 Ft tesz ki. A 27 324 Ft különbséget 1995-ben 3 és fél hónap alatt írnák számlája javára. Természetesen tovább folyósítják a havi járadékot. 2. Néhány forint különbözettel ugyanilyen nagyságú kárpótlást és további életjáradékot kapna az 1920-ban született és 3 évet fogEladásra kínáljuk amerikai FLOCCENTKD szegfűpaiántáinkat, OLOMOUC • '« ° r 1 spol. s r.o. melyeket a Barberet & Blanc francia cég anyanövényeiről szaporítottunk. Szlovákiában is megrendelhetők <i kft. kereskedelmi kirendeltségén a következő címen: FITOS IRÉN Roľnícka ul. 253, 946 17 SOKOLCE Telefon/fax: OS 19/964 70