Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-06 / 54. szám, hétfő

1995. március 7. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó f 7 l E

rős, a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengés rázta meg Kolumbia délnyugati részét. A jelentések szerint legalább három személy életét vesztette. • J

assze,r Arafat, a PFSZ elnöke felajánlotta, hogy közvetít Irak és Izrael között. Az izraeli hadsereg rádiója szerint Arafat közölte az izraeli kormánnyal, hogy segít a kapcsolatfelvételben, mert a múlt héten értesült arról, hogy Szaddam Husszein hajlandó békét kötni. Husszein, aki az Öbölháború idején 40 rakétát lövetett ki a zsidó államra, írásban kérte Arafattól, hogy közvetítsen. Izrael többször cáfolta, hogy kapcsolatokat tartana fenn Bagdaddal, és eddig az elszigetelést célzó amerikai politikát támogatta. C

arlos Salinas de Gortari volt mexikói elnök befejezi éhségsztrájkját, miután erkölcsi elégtételt kapott, s tisztázva érzi magát äz őt ért vádak alól. M

integy 100 légiirányító kezdett éhségsztrájkot tegnap az Oroszország déli részén fekvő Minyeralnije Vodiban, miután a helyi légitársaság vezetése megtagadta a légiközlekedés nagyobb biztonságát szolgáló elnöki rendelet végrehajtását. Az ukáz egy országos légiirányító hálózat felállításáról rendelkezik. J

icchak Rabin izraeli miniszterelnök három évig tartó fokozatos visszavonulást javasolt a Golan-fennsíkról, hogy ezalatt meggyőződhessenek Szíria békevágyáról. A kormányfő utalt arra is, hogy Egyiptom esetében is hasonlóképpen jártak el, amikor a békekötés után két év alatt a Sinai-félszigetnek csak a felét adták vissza. Szíria viszont azt követeli, hogy Izrael még a béketárgyalás előtt adja vissza az 1967-ben elfoglalt terület egészét. Titkos katonai dokumentumok a szemétdombon MTI-hír A Görögország északkeleti részén fekvő Komotiniben egy szeméttelepen bukkantak rá a görög hadsereg titkos dokumentumaira. A helyi sajtó szerint a dokumentumokat a hadsereg egyik szemetes zsákjában, vaddisznó- és szarvasbőrök között találták. Az iratok a török határ közelében állomásozó csapatok felépítéséről közöltek adatokat. Moszkvaiak ezrei búcsúztak szombaton Viadisziav Lisztyevtől, az Osztankino televíziós állomás igazgatójától, akit a múlt szerdán öitek meg bérgyilkosok abban a reményben, hogy megállítják a korrupció felszámolása ellen irányuló refomjait Orosz figyelmeztetés Oroszország óva inti Finnországot attól, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Finnország belépése a katonai szövetségbe nem orosz-finn kérdés, hanem nagy nemzetközi probléma lenne - mondotta Gyerjabin nagykövet egy finn lapnak adott nyilatkozatában. Szerinte a NATO bármely keleti irányú kiterjesztése biztonsági problémát jelenthet, mert az elzárkózást hirdető szélsőséges konzervatívokat erősítheti meg Oroszországban. MTI-hír Horn Gyula magyar miniszterelnök, aki ma kezdi hivatalos moszkvai látogatását, orosz újságíróknak adott nyilatkozatában ugyancsak foglalkozott a NATO-bővítés kérdésével. Emlékeztettet rá, hogy decemberben, amikor Borisz Jelcin Budapestre látogatott, ez volt a tárgyalások egyik központi témája. Orosz ellenérzésekre válaszolva a magyar fél akkor is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, amely soha sehol nem folytatott olyan katonai akciót, amely egy másik ország függetlenségét veszélyeztette volna. Nagyon fontosnak tanom, hogy ha Magyarország belépésére sor kerül, figyelembe kell venni Oroszország érdekeit. Meg-győződésem, hogy Magyarország NATO-tagsága nem gyengíti, henem erősíti Oroszország biztonságát, hiszen érdeke, hogy környezetében nyugalom és stabilitás legyen- fejtette ki Horn Gyula. A csecsen válsággal kapcsolatban emlékeztettett arra, hogy Balladur francia kormányfővel közös üzenetet intéztek Csernomirgyin miniszterelnökhöz, majd amikor a tényfeltáró bizottság visszatért a térségből, ő maga újabb levelet küldött neki. Ennek az üzenetnek a szellemében Horn Gyula moszkvai tárgyalásain ismét fel fogja ajánlani, hogy Magyarország, az EBESZ soros elnökeként kész közvetítő szerepet vállalni. Csecsenföld: Ellentmondásos jelentések érkeztek a hét végén a csecsenföldi helyzetről. Orosz közlések szerint viszonylag nyugodtan telt az éjszaka. Csecsen források ugyanakkor azt állították, hogy az orosz légierő szombaton este és vasárnap reggel támadást intézett több település ellen és a tüzérség is lőtte azokat. A csecsenföldi orosz erők szerint a viszonylagos nyugalom ellenére a szakadárok gépkocsikra szerelt aknavetőkből és lőfegyverekből több helyen is tüzet nyitottak a szövetségi csapatokra. Vatikán: II. János Pál tegnapi beszédét teljes egészében a Koppenhágában ma kezdődő ENSZ-világkonferenciának szentelte, kiemelve: a világ szinte minden országának vezetői a szegénység elleni közös fellépés megvitatására gyűlnek össze. Mint mondotta: a konferencián az emberrel kapcsolatos problémákat nemcsak gazdasági és politikai, hanem etnikai szempontok szerint is vizsgálni kell. MTI Emlékezni kell A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága, in memoriam Prisender Emil és in memoriam Szentiványi Gábor kapta az idei Esterházy János Emlékérmet. A Rákóczi Szövetség Esterházy János Emlékbizottság által odaítélt dijakat a Rómában élő Malfatti Alice grófnő, Esterházy János lánya adta át a kitüntetettek képviselőinek. A tegnapi ünnepség koszorúzással kezdődött, ezt követően emlékülésen adták át az emlékérmeket, amit azok kaphatnak meg, akik életük folyamán Esterházy János szellemiségében tevékenykedtek, tevékenykednek. Az idei díjazottak egyike posztumusz Prisender Emil lett, aki 1949-ben személyed közbenjárásával mentette meg Esterházy Jánost a kötél általi haláltól. Szentiványi Gábor, aki két éve, nyolcvankét éves korában hunyt el az Egyesült Államokban, ahol a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának volt a főtitkára. Élete fő műve volt az Esterházy Jánosról angol nyelvű könyve. Esterházy Emlékérmet kapott a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága is, amit Duray Miklós, a bizottság volt szóvivője és vezetője vett át. Petőczné Sárszegi Csilla, Kiss Aladárné Szarka Katalin és Bodnár Mária, - akik Duray Miklóssal együtt személyes biztonságuk kockáztatásával vállalták a magyar iskolák védelmét - emléklapot vehettek át. A kitüntetést megköszönve Duray Miklós reményét fejezte ki, „hogy csak emlékezni kell, és nem felkészülni hasonló időszakra". GÓG LÁSZLÓ ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT CÁFOLATOK CÁFOLATAI. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Mečiar harmadik kormányának sincsenek átfogó elképzelései az ország gazdasága talpraállításáról. Az intézkedések egyre inkább a korábbi rendszer megoldásaira emlékeztetnek, tehát a tulajdonstruktúra átalakítása helyett az állam szerepének növelése irányában hatnak. Mindennél többet elárul, ahogy a hatalmon levők a vagyonjegyes privatizációhoz viszonyulnak. A Moravčík-kormány 70 milliárd korona értékű állami vagyont készített elő a magánosítás e formája számára, ezzel szemben március első napjaiban kiderült, hogy alig 50 milliárd korona értéket vehetnek csak tulajdonba a kisrészvényesek. A kormány nem tud mit kezdeni az egészségügyben és az iskolarendszerben felhalmozódott problémákkal, de a munkanélküliséggel sem, arról már nem is beszélve, hogy egyáltalán nincs elképzelése, miként kellene és lehetne megkezdeni a korszerűsítést, amire a kitörést alapozhatná. így a „kenyeret és cirkuszt" antik koncepció jegyében legalább „cirkuszt" igyekszik juttatni a plepsznek. Gondoskodik róla, hogy ne kerüljenek le a napirendről az olyan kérdések, mint például a DU-képviselők mandátumának érvényessége, a köztársasági elnök esetleges elmozdítása, a sajtó szabadabb részének büntetőadókkal történő ellehetetlenítése stb. A „cirkuszi" mutatványoknak kialakultak a forgatókönyvei; hétfőp az egyik koalíciós párt frontembere cáfolja, hogy a kormánytényezők tervbe vették volna mondjuk a Moravčík-párt tagjainak parlamentből történő eltávolítását, a külföldi tőkével működő sajtó drasztikus megadóztatását, vagy az államfő elleni eljárás megindítását, kedden azonban rendre szerét ejti a másik koalíciós párt kitűnősége, hogy „lebegtetett" nyilatkozattal megcáfolja az ilyen cáfolatokat. A nyomtatott sajtó demokratikusabb része pedig ráharap a csalira, és jelentős terjedelemben kénytelen foglalkozni az esélyek latolgatásával. így szükségszerűen kisebb tér marad a leglényegesebb kérdések, a gazdasági és szociális problémák „tálalására". A bajba jutottj<oaiiá»y4roalíciónak éppen ez, a figyelemelterelésacéJia*--A MOHI ATOMERŐMŰ VESZÉLYEI. Mohiban háromnegyedrészben már készen áll az atomerőmű, és ma már a sötétzöldek sem gondolhatják komolyan, hogy Szlovákia feladja az építést. A hét folyamán kétségessé vált, hogy beáramlik-e hazánkbaaj££i^szerűbb biztonsági berendezések beszerzgseJi^-^^^Ssfes nyugati tőke. Mečiar bécsi látofiaiáíwr-trTSfRisebb mértékben sem járult hozzá a kérdéstfSZfézasához, hiszen az erőmű építési koncepció megváltoztatása ellentételeként felajánlott 500 millió schilling csak egy parányi töredéke annak, amibe a berendezések gázüzemeltetésre való átállítása kerülne. A miniszterelnök félre nem érthetően kinyilvánította: ha nem nyugati tőkével, akkor orosz segítséggel befejezi Szlovákia az erőművet. Márpedig ha ez bekövetkezik (és bekövetkezik), az építési akció a legnagyobb mértékben túlpolitizálódik, és előfordulhat, hogy még Szlovákia jövőbeni irányultságára is nagy hatással lesz. Pillanatnyilag úgyszólván száz százalékban azon múlik az ország energiaellátása, nem zárják-e el valahol Oroszországban a kőolaj- és földgázvezetékek csapját. Ha ehhez még azt a lehetőséget is hozzászámítjuk, hogy a legnagyobb hazai atomerőmű üzemeltetését illetően is Moszkva függőségébe kerülünk, akkor bizony nagyon sok okunk van az aggodalomra. Ma már nem az a kérdés, befejezik-e Mohiban a hatalmas építkezést, hanem az, hogy csúcsszínvonalú nyugati biztonsági berendezéseket szerelnek-e bele, egész Közép-Európa esetleges sugárfertőzésének megakadályozására. Mert Mečiar ugyan kijelentette, hogy az oroszok által kilátásba helyezett hitelből nyugati műszereket vásárolunk, a valóságban azonban könnyen előfordulhat, hogy Moszkva nem egészen így gondolja a dolgot, és végül odahat, hogy orosz tőkéből orosz technológiát vásároljanak a mohiak. Pillanatnyilag tehát nem a sugárfertőzés lehetősége jelenti számunkra a legnagyobb potenciális veszélyt, hanem az, hogy észre sem vesszük, és ismét a keleti érdekszférában találhatjuk magunkat. TÓTH MIHÁLY , Megbízólevelek MTI-hír Budapesten tegnap a választási bizottság elnöke átnyújtotta a képviselői megbízólevelet az eddig megválasztott 80 országps kisebbségi önkormányzati képviselőnek. Az örmények 17, a bolgárok 14, a szlovének 21, a görögök 15, a lengyelek 13 tagú országos önkormányzatot választottak. A szlovák kisebbség április 9ig választja meg országos kisebbségi önkormányzatát. Iliescu eszmefuttatása MTI-hír Ion lliecu román államfő szerint a román-magyar alapszerződés megkötését illetően „remélhetőleg győz a józan ész", a két ország kapcsolataiban vannak pozitív fejlemények - ugyanakkor az elnök számos kérdésben támadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és „egyes magyar politikai erőknek" tulajdonított álláspontot. A közelgő március 15-i ünneppel kapcsolatban - amelyet a romániai magyarság eddigi hagyományainak megfelelően nemzeti szimbólumait is használva kíván megünnepelni - úgy vélekedett: egyes romániai magyar vezetők március 15-ét „ismét uszításra, provokációra akarják felhasználni". A román rádió nemzetiségi műsorának szombaton este adott interjújában az államfő kifejtette, hogy 1848 mást jelent a magyaroknak és mást a románoknak, akiknek „tízezrei haltak meg akkor". Iliescu történelmi eszmefuttatásba bocsátkozott arról, hogy a Kossuth vezette magyar forradalmárok nem vették figyelembe a többi nemzetiség törekvéseit, ez szakításhoz vezetett a magyar forradalmárok és a többiek között. Ezekre az eseményekre emlékezve egyes mai magyarok mindezt figyelmen kívül hagyják, és újra felvetve olyan vitás témákat, amelyek akkor feszültségeket támasztottak, sokkolják a többséget, ami senkinek sem áll érdekében - vélekedett Ion Iliescu. A romániai magyar kisebbséggel kapcsolatban az államfő elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét". Iliescu szerint „ez a háború előtti gyakorlatra emlékeztet, amikor Hitlert a más államokban élő németeket területi expanzió céljára használta fel". Hozzáfűzte viszont: nem hinné, „hogy a magyar állam ma ilyesfajta célokat tűzhetne maga elé". A másik elfogadhatatlan tételnek Iliescu „az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, arrogánsan és agresszívan szorgalmazott követelést" nevezte, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSZ politikai harcosai sürgetnek, noha ez nem használ sem Magyarországnak, sem a romániai magyarságnak". A romániai magyar kisebbség helyzetéről szólva az elnök ismételten kifejtette véleményét, hogy Romániában még túl is szárnyalják a nemzetközi egyezményekben a kisebbségekre vonatkozólag megfogalmazott normákat, míg a magyarországi román kisebbség esetében ehhez képest „hatalmas különbségek fedezhetők fel nemcsak a törvényes szabályozások tekintetében, hanem a politikai gyakorlatot illetően is" - ideértve, hogy a romániai magyarságnak van politikai képviselete a parlamentben, a helyi tanácsokban, vannak iskolái, művelődési intézményei, újságai. Az elnök a továbbiakban hosszasan bírálta a román és magyar iskolák szétválasztását, ez szerinte „egyik eleme volt azoknak a feszültségeknek, amelyek a forradalom után, 1990-ben megjelentek a román társadalomban". Iliescu szerint „szé/sőséges magyar vezetők erősködésének" köszönhető, hogy sor került a szétválasztásra, ami „feszültséget keltett a gyerekek, tanárok és szülők között". ROMANIA Ellenzéki politikus Tőkés Lászlóról Tőkés Lászlót megilleti tiszteletünk, de ez nem jelenti azt, hogy őt kell követnünk - írja a „22" című bukaresti ellenzéki hetilap legfrissebb számában Gabriel Andreescu, az ismert romániai emberjogi szakértő, aki Tőkés Lászlóval együtt vett részt az atlantai tanácskozáson. A Polgári Szövetség alelnöke, a romániai Helsinki Bizottság emberjogi központjának vezetője visszautasítja azokat a félté-. telezéseket, vádakat, hogy Tőkés László bármely titkosszolgálat ügynöke, vagy „magyar összeesküvés" eszköze lehetne. Ugyanakkor Andreescu állást foglalt Tőkés László olyan nyilatkozataival kapcsolatban, mint hogy például Romániában „etnikai tisztogatás" folyik, s úgy vélekedik, hogy „a harag rossz tanácsadó". Ezzel együtt a szerző szerint Tőkés nem szélsőséges, hanem radikális, és a kettő nem ugyanaz. Atlantában Tőkés László Andreescu szerint a tömegnek prédikáló lelkipásztor és nem a technikai részletről tárgyaló politikus hangján szólalt meg. Ugyanakkor elítéli azokat az „álnok sajtótámadásokat", amelyekben Funar kolozsvári polgármesterrel próbálják összehasonlítani Tőkést. Nem lehet összevetni a forradalmat kirobbantó szikrát, a követelések hirdetőjének haragját a kolozsvári polgármester hisztériájával, egy történelmi személyiséget egy groteszk harsonával. MTI