Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-03 / 52. szám, péntek

1 4 I ÚJ szó KÜLFÖLD 1995. március 3. J oris Voorhoeve holland védelmi miniszter a hágai parlament­ben visszavonta azt a korábbi in­dítványát, hogy Willy Claes NATO­főtitkár átmenetileg mondjon le hi­vataláról. Kijelentem, hogy a NA­TO-főtitkár továbbra is élvezi a kor­mány bizalmát, hangsúlyozta. Hans van Mierlo holland külügymi­niszter támogatja Claest, amíg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a NATO-fötitkár ^belekevere­dett a nyolcvanas évek "végére visszanyúló belga helikopter-vásár lási botrányba, az August-ügybe. Ezzel egy időben Willy Claes a ter­veknek megfelelően, elindult ki­lencnapos kanadai és egyesült álla­mokbeli útjára. M árcius 25-re országos nagygyűlést hirdetett a prá­gai Vencel-térre a Cseh- és Morva­országi Szakszervezetek Kamará­jának rendkívüli közgyűlése tilta­kozásul a kormány nyugdíjbiztosí­tási és szociális támogatási tör­vényjavaslata ellen. Ha követelé­seiket nem teljesítik, nem folya­modnak radikálisabb lépésekhez, hanem az 1996-os választások szavazóira hagyják a következteté­sek levonását. Tíz pontban foglal­ták össze javaslataikat a nyugdíj­biztosítási törvénytervezet módosí­tására. Ezekben egyebek közt a nyugdíjkorhatár emelésére vonat­kozó döntés elhalasztását követel­ték, azt kifogásolják, hogy a Klaus­kormány a jövőben a családok jö­vedelmétől függően kívánja fizetni a gyermeknevelési támogatáso­kat. ^ —addám Húszéin iraki elnök wL mintegy 200 ellenzékit vé­geztetett ki a közelmúltban - adta hírül a The Voice of the People nevű iraki ellenzéki rádióadó. A BBC által ismertétett beszámoló szerint a kivégzések többségét az iraki fővárostól 90 kilométerre dél­nyugatra fekvő iparvárosban, Kar­baiában hajtották végre. Negyven­öt ellenzékit a Bagdadtól keletre fekvő Abu Garib börtönben végez­tek ki február végén. A li Hamenei, Irán államfője fel­hívta a muzulmán államokat, hogy tegyék félre ellentéteiket, és együttesen vegyék fel a harcot az iszlám egyre több ellenségével, élü­kön az Egyesült Államokkal. Hame­nei a ramadán végét jelző imádság alkalmával összegyűlt tömeg előtt beszélt - jelentette az AFP. H ét űrhajóssal a fedélzetén az egyesült államokbeli Cape Canaveralból tegnap, közép-euró­pai idő szerint reggel fél nyolckor el­indult az Endeavour. Az amerikai űrrepülőgép Föld körüli pályára áll­va 15 nap és 13 óráig tartó útján csillagászati vizsgálatokat folytat. Az űrrepülőgépek 68 útja közül ez lesz a leghosszabb. Az asztronau­ták fő célja, hogy megfigyeljék a ga­laktikák közötti teret kitöltő, hidro­génből és héliumból álló láthatat­lan elegyet. KÖZFELHÁBORODÁST KELTŐ UJABB MOSZKVAI BERGYILKOSSAG Pisztolylövés végzett a tévéigazgatóval Szerdán késő este meggyilkolták az osztankinói tévé egyik leg népszerűbb riporterét, Vlagyiszlav Lisztyevet, akit a közelmúlt­ban nevrztek ki a részvénytársasággá alakított egyes csator­nán működő közszolgálati tévé vezérigazgatójává. A 38 éves Lisztyevet az ismeretlen tettes lakásának közelében pisztoly­ból, közvetlen közelről leadott két lövéssel ölte meg. rubel helyett a helyzet tisztázása után havi 35 milliárd rubel folyt be az Osztankinói tévé Rt. kasszájá­ba, s a különbséget valaki koráb­ban zsebre tette. Elmondta: a köz­szolgálati tévé létrehozásakor, fel­merült, hogy reklámot nem sugá­rÍKríaRrs-cktewuriánsjiértelen fe­nyegetéseket kapott. ~ — A gyilkos a lépcsőházban lőtt rá ^-.Újságíróra. Az első jelentések szerinte golyó a szívtájékon fúró­dott a mellkasöar-azonnali halált okozva. Az NTV tévéállornas-estL híradójában viszont arról számolt be, hogy tarkón lőtték Lisztyevet. Lisztyev a „Csasz pik" (Csúcs­idő) című, ismert embereket meg­szólaltató beszélgetőműsort vezet­te. A riporter kényes politikai té­mákról is nyiltan beszélt. Jelcin el­nök a közelmúltban nevezte ki őt az 51 százalékos állami többségű közszolgálati tévé vezérigazgatójá­vá. A bűntény oka egyelőre nem is­mert. Alekszand Jakovlev akadé­mikus, a közszolgálati tévé elnöke az ITAR-TASZSZ állami, illetve az Interfax magánhírügynökségnek nyilatkozva bérgyilkosságról be­szélt, amely mögött a maffia áll. Nyíltan kimondta, hogy az osztan­kinói tévé részvénytársasággá ala­kítása valakinek az érdekeit ke­resztezte. A közszolgálati tévé lét­rehozásáról született döntéssel különválasztották a reklámot, kü­lön vállalkozást hoztak létre annak szervezésére. Jakovlev szavaiból kiderült: a korábbi havi öt milliárd Fél éven belül Lisztyev már a második meggyilkolt újságíró. Ta­valy októberben a hadsereg kor­rupciós ügyeiben nyomozó 27 éves moszkvai riporterrel, Dmitrij Holodowal végzett pokolgép. A tet­tes azóta is ismeretlen. Lisztyev meggyilkolása általá­nos döbbenetet váltott ki Oroszor­szágban. Az NTV éjszakai maga­zinműsorában élő adásában is­mert és ismeretlen emberek fejez­ték ki megdöbbenésüket. A tévé­társaság vezetése a sajtószabad­ság védelmére tömeggyűlésre hív­ta tegnap a moszkvaiakat. Borisz Jelcin orosz elnök rész­vétét és felháborodását fejezte ki a gyilkosság miatt. Jelcin ellátoga­tott az osztankinói tévébe, ahol felszólalt a munkatársak előtt. Az orosz újságírók szövetsége szin­tén felháborodásának adott han­got, követelve, hogy a hatalom végre tegyen határozott lépéseket Elszállítják a nemrég kinevezett tévéigazgató holttestét. a törvény védelmére. A nyilatkozat emlékeztetett arra, hogy az újság­írók elleni gyilkosságok egyetlen tettesét sem kerítették eddig kéz­re. Lisztyev halála rávilágított, hogy a tévé az újságíróktól idegen gazdasági érdekek alvilági üt­közőterévé válik. A gyilkosság miatt büntető eljá­rást indított a moszkvai ügyészség. A nyomozásba bekapcsolódott a szervezett bűnözés elleni harcra létrehozott rendőrségi alosztály, il­letve a szövetségi kémelhárítás. A gyilkosság körülményei egyér­telműen bérgyilkosságra utaltak. Az oldal zárásakor érkezett jelentés szerint Jelcin elnök levál­totta a moszkvai rendőrség vezetőjét és a fővárosi ügyészt. Az el­nök tragédiának nevezte a történteket az egész ország számára és élesen bírálta a városi hatóságokat. Szerinte Oroszország egyetlen részén sem harapózott el úgy a bűnözés, mint Moszkvá­ban, mert a város vezetői eltűrik a maffia, a hivatalnokok és a bel­ügyi szervek összefonódását. Jelcin úgy vélte, hogy a mostani gyil­kosság tanúsága az, hogy „félünk a rendőrállammá válástól, s ezén tanunk a bűnözés elleni keményebb harctól." Üzbegisztánt hozta fel példaként, mondván, hogy ott hat bűnbanda tagjait ki­végezték, s ezután javult a helyzet. Bizonytalan vizit MTI-hír Bécsben nem tartják kizártnak, hogy Borisz Jelcin orosz államfő április végére tervezett látogatását elhalasztják. Alois Mock osztrák külügyminiszter közölte Oroszor­szág bécsi nagykövetével, hogy Ausztria nem teljesíti az orosz ké­rést, és nem hajlandó kétoldalú szerződésben újrarögzíteni az 1955-ös államszerződést. Ez utób­bi, amelyet 40 évvel ezelőtt írt alá az Ausztriát felszabadító négy nagyhatalom képviselője, bizo­nyos lehetőséget nyújt az osztrák ügyekbe való beavatkozásra. Más államok - hangsúlyozzák Bécsben - igyekeztek elébemenni a nézet­eltérésnek, és semmisnek minősí­tették a korábbi, Szovjetunióval kötött szerződéseiket. Orosz részről több ízben megfogalmazó­dott az az óhaj, hogy Ausztria ­amely nem nyilvánította érvényte­lennek a korábbi szerződéseket -, tekintse Oroszországot az egykori aláíró Szovjetunió utódállamának, és ennek megfelelően erősítse meg az akkori államszerződés ki­tételeit - most már kétoldalú szerződés formájában. Vranitzky kancellár, Klestil ál­lamfő és Mock külügyminiszter több ízben külön-külön, és egy­mással egyetértve szögezte le: Ausztria nem szokta külkapcso­latait ilyen szerződésekben sza­bályozni, és ezt ezután sem kí­vánja tenni. Borisz Jelcint Klestil államfő hívta meg, hogy vegyen rész a Második Köztársaság meg­alakulásánakjubileumi ünnepsé­gein, most azonban felvetődött, vajon időszerű-e az orosz elnök látogatása. TOPOR ZSIVKOVNAK Pár óra szabadság MTI-hír Todor Zsivkov volt bolgár kom­munista vezetőt néhány órára sza­badon engedték a házi őrizetből, hogy meglátogathassa letartózta­tásban lévő unokáját - jelentette a szófiai rádió híre alapján a Reuter. A jelenleg 83 éves Zsivkov 35 évig tartó uralmát 1989-ben dön­tötték meg, s a volt pártfőtitkárt ál­lami javak elsikkasztásáért hét évi börtönbüntetésre ítélték. Hajlott korára és egészségi állapotára va­ló tekintettel azonban nem börtö­nözték be, hanem leányunokája házában él, szigorú őrizet alatt. Zsivkovot rendőrségi kísérettel, gépkocsin vitték a börtönbe, ahol unokája vár a tárgyalásra. A 23 éves Todor Szlavkov elmenekült Bulgáriából, négy éven át Svájc­ban folytatott egyetemi tanulmá­nyokat, de a svájci hatóságok kiad­ták Bulgáriának. Todor Zsivkov a börtön előtt rá váró újságíróknak elmondta, hogy hét éve nem talál­kozott unokájával. Csecsenföldet kettéosztják? MTI-hírek A Szabadság rádió jelentése szerint Juszup Szoszlambekov, a kaukázusi népek konföderációjának elnöke azt állította, hogy a moszkvai vezetés köreiben Csecsen föld kettéosztására vo­natkozó tervek merültek fel. így a déli és északi részre oszta­nák azt. Jelenleg az északi területek orosz, a déli részek vi­szont Dudajev csecsen elnök erőinek ellenőrzése alatt állnak. Szoszlambekov állítását hivatalosan nem erősítették meg. nyegét nem fedte fel. A jelek sze­rint az „új taktika" annyit jelent, hogy az orosz egységek csak hosszas és masszív tüzérségi tá­madások után akarnak bevonulni ezekre a településekre, elkerü­lendő a Groznijihoz hasonló véres utcai harcokat. „Hangsúlyozottan gazdasági jellegű munkaebéd, rövid négy­szemközti megbeszéléssel tarkít­va" - így jellemezte a brit minisz­terelnöki hivatal illetékese az orosz és a brit kormányfő kora dél­utáni londoni megbeszélését. A csecsenföldi orosz beavatkozás kérdése is felmerült Viktor Cser nomirgyin és John Major négy­szemközti megbeszélésein. Gaz­Groznij csecsenföldi főváros­ban ismét fellángoltak a harcok. Az Interfax orosz katonai körökre hivatkozva jelenti, hogy lőtték a csecsenek állásait Groznij déli ré­szében. Az orosz katonáknak a vá­ros más részeiben elsősorban csecsen orvlövészeket kellett fel­számolniuk. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter közölte, hogy a Groznij ostrománál alkalmazott módszertől eltérő taktikát alkal­maz az orosz haderő a csecsen el­lenállás felszámolására a főváros­tól délnyugati illetve délkeleti irányban fekvő városok és telepü­lések elfoglalásakor, de ennek lé­dasági ügyekről volt elsősorban szó,-állította egy brit hivatalnok, igyekezvén elterelni a szót a cse­csen kérdéskörről. Az MTI azon kérdésére, miszerint felmerült-e az esetleges nyugati szankciók le­hetősége Oroszországgal szem­ben a csecsen kaland okán, a szó­vivő kijelentette: a nyugati ellenlé­pések gondolata annak idején ar­ra az esetre fogalmazódott meg, ha a grozniji ostrom elhúzódna. A kétoldalú tárgyalásokon erről már szó sem esett - fejtette ki Csecsenföldön emberéleteket lehetett volna megmenteni, ha a Nyugat a válság kezdetén egyér­telmű álláspontot foglalt volna el - jelentette ki Bécsben Lőtte Le­icht, a Human Right Watch embe­ri jogi szervezet brüsszeli irodájá­nak igazgatónője. - A csecsen csapatok ellenállása egyáltalán nem tört meg Groznijban - hang­súlyozta Christopher Panico, aki nemrégiben tért vissza Csecsen­földről egy tényfeltáró küldöttség tagjaként. A Human Rights Watch munkatársai átfogó jelentést ké­szítettek, amelyben arról számol­nak be, hogy az orosz csapatok súlyosan megsértik az emberjogi jogokat. A Csecsenföldnek szánt humanitárius segélyek a szomszédos volt szovjet köztársaságok feketepiacán tűnnek fel, vagy maga az orosz had­seregteszi rá kezét - nyilatkozta az Interfax hírügynökségnek a csecsen sajtószolgálat igazgatója, Movladi Udugov. Egyben felszólította a huma­nitárius szervezeteket, hogy segélyeiket közvetlenül Csecsenföldre jut­tassák el, és az elosztást is maguk végezzék a helyszínen. A Dudajev kor­mányzat képviselője szerint a segélyszállítmányok nagy része a kaukázu­si köztársaságok Ingusföld, Dagesztán és Észak-Oszétia, sőt Oroszor­szág feketepiacain köt ki. Udugov állítása szerint a segítség egy részét maga az orosz hadsereg „téríti el" - ismertette Udugov nyilatkozatát az APF és az AP az Interfaxra hivatkozva. MEXIKÓ Süllyesztőben Tabasco nevének hallatán hirte­len talán a csinos üvegbe töltött pi­káns szósz jut eszünkbe, nem az a dél-mexikói szövetségi állam, amely mostanában szerzett világ­hírnevet - ha nem is a csípős chili által. Politikai indíttatású zavargá­soktették hírhedtté, csakúgy, mint a zapatista indiánok fellegvárát, Chiapast és a konferenciaváros­nak, Guadalajarának otthont adó Jaliscót, mert baloldali ellenzékiek és szegénysorsra ítélt indiánok lá­zadoznak helyi kormányzók tör­vénytelennek mondott hatalomra jutása miatt. Forradalom, tüntetés, összecsa­pás árnyékában további különös dolgok történnek mostanság Mexi­kóban: szélhámos vezérigazgató­ból oktatási miniszter válik, egyete­mi tanárból indiánvezér, politikai kalandor, kormányzó pártból gya­núsított, választásokat vesztett el­lenzéki erőből vádló és támadó, amely a zapatista lázadásból pró­bál politikai tőkét kovácsolni. A presztízsromboló szokatlan fejle­mények nemtetszést, gyanút, s ami rosszabb, pánikot keltenek külföldön a befektetők köreiben, belföldön pedig a tőkekivonást, va­lutaleértékelést, inflációnöveke­dést vonják maguk után. Latin­Amerika egyik legfejlettebb, arány­lag nyugodt országa a pénzügyi­gazdasági-politikai válság süllyesztőjébe került. Ernesto Ze­dillo elnök, természetesen, mentőöv után nyúl - dollármilliár­dokat tartalmazó küldeménybe kapaszkodik, abban bízva: a me­cénás és hű barát szerepében fel­lépő USA elég erős ahhoz, hogy ki­segítse országát a válságból. Ne firtassuk - mondjuk a panamai partraszállás, az Öböl-háború, és Bosznia párhuzamában - , hogy a segélynyújtás amerikai okai mi­lyenszférákban gyökereztek: most menteni kell gazdaságot, nemzeti valutát és jó hírnevet. Igencsak ne­héz foglalatosság, ha közben újabb imidzsromboló botrányok kerülnek a felszínre - e heti megle­petésként a több mint 60 éve kor­mányzó párt, a PRI mocskai... Az Intézményes Forradalmi Pár­ton belüli csatározások, a „nagy re­formerként" hírnevet szerzett Car­los Salinas exelnök hívei és a de­mokratikus változásokat követelő párttagok közötti háborúskodás áll a hátterében annak a gyilkos­ságnak, amelynek kapcsán most a hajdanán nagyra becsült Salinas fivérét - a nagyvállalkozót, aki félt­ve őrizte családja hatalmát, s en­nek érdekében gyilkosokkal lépett szövetségre - bűnrészesség vád­jával letartóztatták. Sok mindenre fény derült a PRI főtitkárának ta­valy szeptemberi meggyilkolása óta, arra azonban egyelőre nem, vajon milyen szerepet vállalt a volt államfő ebben a merényletben, a párt elnökjelöltjének ugyancsak tavalyi meggyilkolásához vezető politikai csatározásokban, ame­lyek következményeit most Zedillo elnök kénytelen viselni. URBÁN GABRIELLA RÓMAI KÜLÜGYMINISZTERI VÉLEMÉNY: „Nem hiszem, hogy Jelcin a tudatánál van" MTI-hír A hivatalos amerikai állásponttal ellentétben Warren Christopher kül­ügyminiszter célzást tett arra, hogy a világnak esetleg másvalakit kellene keresnie Borisz Jelcin helyett. A The New York Times szerint a megjegy­zés az olasz diplomácia irányítójával, Susanna Agnellivei folytatott be­szélgetése során hangzott el Washingtonban, és Warren Christopher szinte nyomban vissza is vonta. Ennek ellenére az olasz küldöttség azzal az egyértelmű benyomással távozott a külügyminisztérium épületéből, hogy vendéglátójuk egyetér­tett azzal a véleményükkel, amely szerint az orosz elnök politikai jövője egyáltalán nem biztos, és a Nyugatnak komolyan el kellene tűnődnie a lehetséges utódokon. Az amerikai külügyminiszter akkor tette megjegyzését, amikor olasz kollégája megkérdezte tőle, vajon meddig érdemes a Nyugatnak az orosz elnököt támogatnia. - Hát igen, lehetséges, hogy a világnak hozzá kellene kezdenie az alternatíva kereséséhez - válaszolta Warren Chris­topher. A The New York Times rövid interjú erejéig idézte a „szókimondó" Su­sanna Agnellit is, aki kijelentette: - Mindenki azt hajtogatja, hogy támo­gatni kell Jelcint, támogatni kell Jelcint. De hát ami Csecsenföldön törté­nik, az egyenesen vérlázító. És ahogy elnézem Jelcint a tévé kép­ernyőjén, nem hiszem, hogy egészen a tudatánál van...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents