Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám, péntek

CIA: Nemi diszkrimináció MTI-tudósítás Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) bejelen­tette, hogy bíróságon kívüli megállapodásra jutott több mint száz női ügynökével, akik hátrányos nemi meg­különböztetés miatt pert akartak indítani a szervezet ellen. A kiadott közlemény szerint a CIA visszamenőle­ges hatállyal fizetésemelé­sekkel és előléptetésekkel fogja kárpótolni a panaszo­sokat. A vádakat a titkos műveleti osztály női ügynö­kei terjesztették elő, tétele­sen felsorolva: az előlépte­téseknél mellőzték őket, je­lentéktelen feladatokat osz­tottak ki rájuk, vagy éppen­séggel harmadrangú külföl­di állomáshelyekre vezé­nyelték őket. Felrobbanhat a szociális bomba Republikánus vereség A novemberi kongresszusi választásokon győztes republikánu­sok szerda este elszenvedték első jelentősebb vereségüket a képvi­selőházban, miután a honatyák leszavazták azt a törvényjavaslatot, amely tizenkét évben korlátozta volna a képviselők és a szenátorok hivatali idejét. A tervezet elfogadásához hatvanegy szavazat hiány­zott. Negyven republikánus képviselő is azok között volt, akik az in­dítvány ellen foglaltak állást. Mivel a törvény alkotmánymódosítás formájában írta volna elő a kongresszusi mandátumok időbeli be­határolását, az alsóház kétharmados többségi szavazata kellett vol­na a jóváhagyásához. A hivatali megbízatás tizenkét évben való korlátozása a republi­kánusok „Szerződés Amerikával" elnevezésű törvénykezési prog­ramjának egyik fontosabb célkitűzése volt. A program egy másik lé­nyeges pontja, a költségvetés egyensúlyba hozatalára vonatkozó törvénykezdeményezés a szenátusban bukott meg nem sokkal ezelőtt, miután a képviselőház nagytöbbséggel megszavazta. NATO-BOVITES Moszkvai variációk Az ausztraliai es uj-zelandi körúton tartózkodó Václav Havel cseh köztársasági elnök szerdán a melbourne­i repülőtéren találkozott a híres Rolling Stones együttes tagjaival (felvételünkön jobbról: Mike Jagger és Ke­ith Richard). Jaggeréknek sokba kerül majd ez a beszélgetés - büntetést kell fizetniük, mert késleltették a menetrend szerinti járatot, csak azért, hogy pár szót váltsanak a cseh államfővel. A szegénység elleni küzdelem közös stratégiája a fő téma a kö­zép-amerikai országok ál­lamfőinek San Salvadorban ren­dezett csúcstalálkozóján, ahol ar ra figyelmeztettek, hogy gyors cse­lekvés hiányában „felrobbanhat a szociális bomba". A tanácskozá­son, amelyen a vendéglátó mellett a Costa Rica-i, a guatemalai, a hondurasi, a nicaraguai, a pana­mai elnök és a belizei kormányfő vesz részt, valamennyien leszögez­ték: a térségnek sürgős és együt­tes akcióra van szüksége annak érdekében, hogy csökkentsék a nélkülözés mértékét és társadalmi hatásait. Mint rámutattak, az érin­tett országok mintegy 30 milliós összlakosságának a fele él a nyo­morszint alatt. MTI EGYESÜLT ÁLLAMOK MTI-hír Moszkva nem ellenezné az új tagok felvételét a NATO-ba, ha Oroszország és a közép^urópai ál­lamok gyakorlatilag egy időben vál­nának az Észak-atlanti Szövetség tagjaivá - jelentette ki Oleg Lobov, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára tegnapi nyilatkozatában. Lobov szerint az új tagok tervezett. NATO-felvétele nem gyors folya­mat. Moszkvának nem ajánlatos dramatizálnia azt, főként pedig nem célszerű nyomásgyakorló vá­laszlépéseket tennie. Elmondta: Oroszország számá­ra ugyan nemkívánatos a NATO bővítése, azonban lenne két olyan változat is, amelyet elfogad­hatónak tartana. Az egyik egy tel­jesen új európai biztonsági rend­szer létrehozása, amelynek az összes európai ország tagja len­ne, így Oroszország és a FÁK álla­mai is. A Moszkva által támoga­tott másik változat szerint „gya­korlatilag egy időben" kellene be­lépnie a közép-európai államok­nak és Oroszországnak a NATO­ba. Ebben az esetben Moszkva nem tiltakozna többé hevesen, ha valamely ország bejelentené a NATO-hoz csatlakozás szándékát. „Egy sor kérdés lekerülne a napi­rendről, ha fokozatossá válna a tagságra törekvő országok csatla­kozása, annak függvényében, ahogy alkalmassá válnak erre" — mondta Lobov. Kuvaiti-iraki határincidens MTI-hír Három fegyveres iraki szerdán behatolt Kuvait területére, és megsebesített egy kuvaitit, majd a sérült személy gépkocsijával el­hajtottak a helyszínről - jelentet­te be a kuvaiti belügyminisztéri­um. Közleménye szerint az autót később a demilitarizált övezet­ben találták meg, a sivatagi határ mentén. Az Abdali térségében fekvő farmon történt incidens ar­ra készteti a kuvaiti hatóságokat, hogy újabb határvédelmi óvintéz­kedéseket hozzanak - idézte a közleményt a Reuter. Lobov ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy teljességgel elfogadhatat­lan Moszkva számára, ha a közép­európai országokat felveszik a NA­TO-ba, miközben Moszkvát arra biztatják, hogy a békepartnerség keretében folytasson párbeszédet a szövetséggel. Ebben az esetben Oroszország kénytelen lenne saját és szomszédai védelmi képessé­gét erősíteni, ami pótlólagos kiadá­sokat jelentene, politikai szinten pediga néhai Varsói Szerződéshez és a kétpólusú európai biztonsági rendszerhez való visszatérésre emlékeztetne. A NATO tervezett bővítésével függ össze Lobov sze­rint a FÁK egységes légvédelmi rendszere, illetve az orosz támasz­pontok létrehozása a Kaukázus­ban. „Ezeket a kérdéseket egysé­ges politika keretében, illetve a hi­degháborút jellemző bizalmatlan­ság nélkül lehetne rendezni, ha egyidejűleg lépnénk be a NATO­ba" - mutatott rá Oleg Lobov. ±\ ÚJ SZ Ó A VMSZ VEZETŐSÉGÉNEK HATÁROZATA: Részt kell vennie a választásokon MTI-tudósítás A- Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) szerda késő este vé­get ért palicsi tanácsülésén ha­tározat született arról, hogy az eredetileg érdekvédelmi szerve­zetként megalakult VMSZ politi­kai pártként részt kíván venni a legközelebbi választásokon. A határozat szerint a VMSZ vezetőségének tagjai egyetérte­nek abban, hogy a szervezet megmérettesse magát a válasz­tásokon, ám a részvétel szerve­zeti kérdéseiről és az alapsza­bály átalakításáról az elnökség­nek, később pedig a júniusra tervezett kongresszusnak kell végleges döntést hoznia. A ta­nácskozás résztvevői abban is egyetértettek, hogy a politikai szervezetté átalakuló VMSZ-nek meg kell tartania érdekvédelmi arculatát is. A politikai és érdek­védelmi tevékenység összehan­golásának formájában megosz­lottak a vélemények: volt aki azt szorgalmazta, hogy a helyi alap­szervezeteknek kell párttá ala­kulniuk, míg mások szerint az érdekvédelmi funkciókat ellátó VMSZon belül létre kell hozni egy politikai szárnyat is. A tanács arról is határozott, hogy valamennyi magyarlakta vajdasági településen létre kell hozni a párt szervezeteit, s a községi önkormányzatok­ban, valamint a parlamentek­ben meg kell alakítani a VMSZ­frakciókat. A tanács döntésének az az előzménye, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zössége (VMDK) március 11-i szabadkai kongresszusán ki­zárta a pártból azon tagjait, akik tisztséget vállaltak a VMSZ-ben. A VMSZ ezután úgy ítélte meg, hogy olyan helyzet alakult ki, amelyben nem lehet kitérni a választásokon való megmérettetés elől, még akkor sem, ha a megosztottság a ma­gyarság parlamenti képvisele­tének csökkenéséhez vezethet. „A megmérettetésnél már csak a visszahúzódás rosszabb, ugyanis ebben az esetben olya­nok képviselnék a magyarsá­got, akik arra erkölcsi okokból alkalmatlanok" - mondta a ta­nácsülésen felszólaló Dudás Károly, a VMSZ egyik vezető személyisége, aki maga is ala­pítótagként vett részt a VMDK létrehozásában. Merénylet a japán rendőrfőnök ellen KÜLFÖLD 1995. március 31. MTI-hír Egy ismeretlen fegyveres teg­nap rálőtt a japán rendőrfőnök­re, akit súlyosan megsebesített. Kunimacu Takadzsi, az Orszá­gos Rendőrségi Hivatal vezetője éppen hivatali kocsijába szállt volna be tokiói háza előtt, ami­kor az álarcos támadó több lö­vést adott le rá. A tisztségviselőt súlyos állapotban szállították kórházba, de a rendőrség tájé­koztatása szerint élete nincs közvetlen veszélyben. Murajama Tomiicsi kor­mányfő utasította a belügymi­nisztert, az országos közbizton­sági bizottság elnökét, hogy in­dítsanak vizsgálatot, és mielőbb kerítsék kézre a merénylőt. Fel­tételezhető, hogy a merénylet kapcsolatban áll a tokiói metrón elkövetett gáztámadással. A gya­núsított AUM Sinrikjo szekta nyi­latkozatban cáfolta, hogy bármi köze lenne a merénylethez. Azt is határozottan tagadja, hogy a metróincidenshez köze lett vol­na. Olyan feltételezések is van­nak, hogy esetleg a szervezett al­A japán rendőrfőnök világ, a jakuzák keze lehet a teg­napi merényletben. A megsebe­sített rendőrfőnök ugyanis 1992-ben kulcsszerepet játszott annak a törvénynek a kidolgozá­sában, amely megnehezíti az al­világ számára, hogy a részvénye­sek közgyűléseinek megzavará­sával fenyegetőzve pénzt csikar­jon ki a vállalatoktól. E találgatá­sokat látszik megerősíteni az a körülmény, hogy tegnapra mint­egy 170 vállalat hívta össze rész­vényeseinek közgyűlését. Sorozatos éjszakai gyújtogatások MTI-hír Több mint egy tucat német vá­rosban követtek el újabb gyújtoga­tásos merényletet ismeretlen tet­tesek török irodák és üzletek ellen tegnapra virradóra. A hetek óta tar­tő sorozatos éjszakai gyújtogatá­sok miatt az országban élő majd­nem kétmillió török védelme érde­kében a német rendőrség a leg­több városban megerősítette az éj­szakai járőrszolgálatot, de tovább­ra sem tudják elejét venni az újabb merényleteknek, és a gyújtogatá­sok ügyében folytatott nyomozá­sok sem hoztak még egyértelmű eredményt. Ukrajna védtelen a bűnözéssel szemben Ukrajnát bűnözési hullám gyűri maga alá. A rendőrség ta­valy 562 ezer bűncselekményt Jegyzett fel, 6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Statisztikailag az ország minden 90. állampolgára bűncselekmény áldozatává vált. „Már nem tudjuk garantálni az állampolgárok biztonságát" ­jellemezte a helyzetet Vlagyimir Radcsenko belügyminiszter, aki szeretne rendkívüli állapotot el­rendelni a bűnözés által legin­kább sújtott országrészekben. Leonyid Kucsma államfő el­nöki periódusának legfontosabb teendőjévé nyilvánította a bűnö­zés elleni harcot - a dpa szerint azonban mindeddig érezhető eredmény nélkül. „A maffiák kö­zül még egyet sem sikerült fel­számolni, s azok befolyási öve­zetekre osztották fel és el­lenőrzésük alatt tartják Kijevet, Donyecket, Odesszát és Lem­bergeť - hangzott el a rend őre­inek is címzett bírálat. Ukrajnában tavaly az átlagbé­rek csak az alapvető szükségle­tek felének fedezésére voltak elegendőek. A másik feléhez szükséges pénzt rendszerint a törvény megkerülésével - feke­temunkával vagy illegális utcai árusítással - teremtik elő az uk­ránok. Az elszegényedés a lopá­sok és rablótámadások robba­násszerű növekedéséhez veze­tett. Kényelmesebb helyzetben van az, akinek még módja van az állami tulajdon fosztogatásá­ra. A lepusztult állami üze­mekből az emberek mindent el­lopnak, eladnak, exportálnak, ami csak mozdítható. A bűnözés az állami vezetés csúcsáig is felér - írja a dpa. Az ukrán rendőrség és a sajtó azonban csak Leonyid Kravcsuk elnök bukása után mert foglal­kozni a kormányzatában burján­zó visszaélésekkel. Jefim Zvja­gilszkij volt kormányfő 25 millió dollárt sikkasztott el repülőben­zin eladásából és más illegális exportügyletekből, s a pénzzel Izraelbe szökött. „Nyerészkedők bandája" - így jellemzik Kijev­ben dolgozó nyugati diplomaták bizalmasan az előző ukrán veze­tést. Hogy a jelenlegi vezetés kö­reiben milyen botrányok esnek meg, arról bizonyára majd csak a következő kormányváltás után lehet tudomást szerezni - véli a német hírügynökség. A jelenlegi államfő, Kucsma első lépése a bűnözés ellen ta­valy az alvilággal szorosan összefonódott belügyminisztéri­um megtisztítása volt. A tárca felett az SZBU ukrán nemzetbiz­tonsági hivatal az egykori KGB utódja vette át az ellenőrzést. Kijevi megfigyelők azonban eb­ben veszélyt látnak a gyengén fejlett ukrajnai demokráciára. Áz egykori KGB-generálisok csak egyetlen dolgot olvasnak ki a bűnözési statisztikákból: azt, hogy keményen oda kell csapni. Márpedig a félelemben élő la­kosság körében nyitott fülekre találnak az efféle jelszavak. Társadalomkutatók másféle kiutat javasolnak: szerintük tör­vényesíteni kellene az árnyék­gazdaságot. A feketemunka és a feketekereskedelem egyszerre teszi bűnözővé és védelmi pén­zek zsarolóinak áldozatává az embereket. Kevésbé lennének kiszolgáltatva a bűnözőknek, ha törvényes keretek között folytat­hatnák tevékenységüket - vélik a szociológusok. Mihelyt egy­szerűsödik a vállalkozás beje­gyeztetése, csökkennek az adók és felszívódnak a zsarolóban­dák, máris sokan akadnak majd, akik legálisan dolgoznak - olvas­ható a Világbanknak az ukrajnai helyzetről készült tanulmányá­ban. MTI-Panoráma Embervadász „turisták" a volt Jugoszláviában ~~~~~~~ " ~ÜnMr Európában hétvégi embervadászatra szerveznek „turls­tautakat" a volt Jugoszláviába - állította a Népek Bírósága elnevezésű emberi jogi szervezet Trentóban tartott ülésén Gianni Tognonl, a szervezet főtitkára. Tognoni szerint új­ságírók és önkéntesek már beszámoltak ezekről az utakról a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-bíróságnak. A tanúvallomások arról szólnak, hogy kis németországi és brit repülőterekről indulnak péntekenként a repülőgé­pek a háborúra befizetett utasokkal. A választék széles: egyesek csak a frontvonalak közeléből szemlélik a harco­kat, mások „zsoldosként" részt is vesznek bennük, de ar­ra is be lehet fizetni, hogy az egyes települések körüli ma­gaslatokról orvlövészként lövöldözhessenek mindenkire, aki mozog: katonákra, asszonyokra, gyermekekre. A turista-orvlövészekkel kapcsolatban a torinói La Stam­pa tegnapi kommentárjában hangsúlyozta: az újságírókat gyakran éri az a vád, hogy túloznak, s akár jőhiszeműleg is hitelt adnak álhíreknek. „Lehet, hogy a boszniai emberva­dászat híre nem igaz, de mindenképpen hihető".

Next

/
Thumbnails
Contents